Nógrád Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-20-21 / 66. szám

10. oldal SporTTüköR 1999. március 20., szombat Csaknem kétszázötvenen vettek részt a karate-edzőtáborban, s nyolc nógrádi tett danvizsgát - Rendszeresek lesznek a gyakorlások Sawada mester Pásztón oktatta sportága titkait Pásztón rendezték meg a közelmúltban a Palóc Karate Szö­vetség edzőtáborát, melynek Kazuhiro Sawada 6 dános mes­ter, a Japán Karate Szövetség belgiumi instruktora volt a ve­zetője. A csaknem 250 résztvevő is bizonyítja, milyen sokan ismerik és szeretik a mester munkáját és oktatási módszereit. A tanulni vágyók többségét a palóc klubok adták, de nagyon sokan jöttek az ország távoli városaiból is. Az edzések két csoportban zajlottak. A kez­dőknél a már ismert alaptech­nikák tökéletesítése, míg a szí- nesöveseknél az új összetettebb gyakorlatok megismerése és a formagyarkorlatok „kódolt” technikáinak értelmezése volt. Az edzések között a Palóc Karate Szövetség vezetői - Talpai József elnök és Lórik Csaba stílusfelelős, a technikai bizottság vezetője - a táborok rendszeressé tételéről beszéltek Kazuhiro Sawadával. A mester elismeréssel szólt a szövetség működéséről és szakmai szín­vonaláról. Mint elmondta, a jö­vőben lehetőség lesz a szoro­sabb kapcsolattartásra, s az amúgy is programoktól zsúfolt eseménynaptárban minden év­ben marad egy-két szabad hét vége a palóc táborokra. A tábor végén lehetőség nyílt a szakmai fejlődés megmérette­tésére is. A már hagyományos danvizsgára tizennyolcán je­lentkeztek, nyolcán a palócok közül. A felkészültséget mi sem bizonyítja jobban, minthogy A kicsik okítására is nagy gondot fordított Sawada A tábor egy kyus és dános résztvevői A feketeövesek a formagyakorlatok technikáját tanulják minden palóc sikerrel teljesí- tovább gyarapodott a nógrádi tette soron következő övfoko- feketeövesek száma, zatának követelményeit. így Az alábbi mesterfokozatok­JUHÁSZ ZSOLT FELVÉTELEI Közel az ötvenhez még könnyedén libben a mester (jobbról) kai erősödött megyénk karate­sportja. 1. danra tett sikeres vizsgát: Jakubovics József, Ádám Roland, Dénes János, Dóbiás János, Vajvoda József. 2. dánosok: Lehoczki Tibor, Janes Zsolt. 3. dános: Talpai József. A Palóc Karate Szövetség ve­zetői ezúton is kifejezik köszöne- tüket a tábor megrendezését elő­segítő, nélkülözhetetlen támoga­tóknak. Közülük is Pásztó ön- kormányzatának, a pásztói Ko­csis Tüzépnek, Verebélyi Józsej vállalkozónak, a Bence vendég­lőnek, nem utolsósorban pedig Juhász Zsoltnak. Harminchét mérkőzésből harminchat győzelem és egy vereség az eddigi nemzetközi mérleg „Csiszolatlan gyémántok a cigány focisták” — állítja Mezei István, a magyar cigány labdarúgó-válogatott menedzser-igazgatója Mezei István: „Erős a kötődésem Nógrád megyéhez.” Megyénkben járt a napokban Mezei István, a világon első­ként megalakult magyar lab­darúgó cigányválogatott me­nedzser-igazgatója, s Répássy Lászlóval, a Nógrád Megyei Sporthivatal igazgatójával, Fe- rencz Gyulával, a Nógrád Me­gyei Labdarúgó Szövetség el­nökével és Máté Csabával, Szécsény polgármesterével tárgyalt. Látogatásának idő­szerűségét az adta, hogy április 11-én 15 órától, Szécsényben összeméri tudását a parlament labdarúgó-válogatottja és a magyar cigányválogatott, s a bevételt az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. Az al­kalmat kihasználva, beszélge­tésre invitáltuk a vendéget - Mikor és milyen céllal hozták létre a magyar labdarúgó ci­gányválogatottat ?- A Farkas János Alapítvány válogatottja, vagyis a magyar labdarúgó cigányválogatott 1992-ben alakult meg - kezdte válaszát Mezei István. - Majd 1995-ben a Magyar Labdarúgó Szövetségben hivatalosan is létrejött a cigánybizottság. El­nöke dr. Túrós András volt or­szágos rendőrfőkapitány, a posta jelenlegi vezérigazgató­helyettese, alelnökök Herényi Károly országgyűlési képviselő és Németh László vállalkozó. A válogatott, melynek jelenlegi szövetségi kapitánya Puskás Lajos, edzője Glázer Róbert, ugródeszka lehet a cigány fo­cistáknak a magasabb osztály­ban való szerepléshez. Önbi­zalmat, hitet adhat számukra, hogy amit csinálnak, az igenis fontos. Szeretném elérni, hogy a cigányfiatalok ne lopjanak, ne kocsmázzanak, ne verekedje­nek, .hanem a futballpályán ve­zessék le fölös energiájukat.-Mikor játszotta első nem­zetközi mérkőzését a cigányvá­logatott, s mit mutat az eddigi mérlege?- A válogatott létrehozását követően nem sokkal Rima­szombaton vettünk részt tízcsa­patos tornán, amelyet megnyer­tünk. Az elmúlt években har­minchét nemzetközi mérkőzést játszottunk, harminchatszor győztünk, s csupán egyszer szenvedtünk vereséget. A „fi­askó” a szlovákiai Lippányban történt, ahol jótékony célú mér­kőzést játszottunk. Percekkel a vége előtt 3-3 volt az állás, a döntetlent már mindenki el­könyvelte, amikor a kapunk felé szálló labdára hálóőrünk kimozdult, a hátvédünk viszont reflexmozdulattal átfejelte fe­lette a „pettyest”. Tehát öngól­lal vesztettünk, s ezt még a vendéglátóink is nagyon sajnál­ták.-Milyen nemzetiségű ellen­felekkel meccseitek az elmúlt években?-Többek között játszottunk a szlovák, a cseh, a lengyel, az orosz, az ukrán, az osztrák, a bolgár, a román cigányváloga­tottal, s valamennyi mérkőzés után nekünk gratulálhattak az ellenfelek.- Legnagyobb arányú győ­zelmük?-Az osztrákokat 17-1-re vertük.- Legemlékezetesebb mérkő­zésük?- Szófiában vívtuk, 15-0-ra nyertünk. A magyar követség első titkára is gratulált a sike­rünkhöz, s megmutatta a csapa­tunkról elismerően író újságo­kat. A CSZKA Szófia fiókcsa­patának, a Gomiknak a vezetői kérték, mérkőzzünk meg az együttesükkel. Rendben van, bólintottam rá, csakhogy ne­künk már nincs pénzünk. Mire a Gomik vállalta a kiadásain­kat, csak maradjunk és ját­szunk. A magyar követség első titkára meg elkezdte mondo­gatni nekem: ötnél többet ne kapjunk, ne legyen nagy a „zakó”. Én meg visszakérdez­tem: már miért kellene kikap­nunk? Délután fél 5-kor kezdő­dött volna a mérkőzés, fél négyre jött értünk a busz. Aztán háromnegyed órán át furikáz- tattak bennünket a városban. Amikor megérkeztünk a pá­lyára, közöltem, csak öttől ját­szunk, mert be kell melegíte­nünk. Nagy nehezen megegyez­tünk, aztán elkezdődött a meccs. A 34. percben Oláh Ri­csi szöktette Báder Jánost, ő kötényt adott a rá támadó ellen­félnek, majd a tizenhatosról a felső sarokba bombázott. A kö­vetkező támadásunknál a kö­zéphátvédünk, Farkas Attila felment fejelni a Gomik kapujá­hoz, mire felugrás közben orrba vágták. Dőlt belőle a vér. Erre a játékvezető, aki egyébként az ot­tani labdarúgó-szövetség főtit­kára volt, még őt állította ki. Én meg lehívtam a csapatot a pályá­ról. A követségünk első titkára meg kérlelni kezdett, játszunk tovább. Rendben, feleltem, de nekünk középhátvédre szüksé­günk van, játszhasson a kiállított Farkas Attila helyén a tartalék centerhalfunk. így is történt, s az NB Il-t is megjárt gyulai Pápa János irányításával kiválóan zárt a hátsó alakzatunk. Nem szaporítom tovább a szót: 5-1- re győztünk.-Megyénkből kik szerepel­tek már a cigányválogatottban?- A játékosok kétharmada nógrádi. Az egyik kapus Oláh Tibor (Füleken játszik), a másik Szabó Roland (St. Acél). A me­zőnyjátékosok: Oláh Richárd, Búzás Lajos, Mátyás Zsolt (mind Nagylóc), Petrovszki Ist­ván (Ipolyvece), Csikós Attila, Baranyi Lajos (Mátranovákról igazoltak Istenmezejére), Botos András, Komódi Miklós (Ka­zár), Csonka Krisztián (Ka- rancskeszi), Szabó Attila (BSE- Nógrád Volán).- Tudtommal az Eintracht Frankfurtban játszó, sokszoros magyar nagyválogatott Pisont István is magára öltötte már a cigányválogatott szerelését.- így igaz, de őt érthető okokból csak a nagyon fontos mérkőzésekre szoktam meg­hívni. Különben a két öccse is tagja a'cigányválogatottnak.- Milyen játékéró't'képvisel a magyar cigányválogatott?- Az NB I-ben az első tízben végezne. Csiszolatlan gyémán­tok a cigány focisták, ha foglal­koznának velük, többen a nagyválogatottságig vihetnék. Éppen ezért tartom felháborító­nak, amikor a magyar klubok drága pénzért harmadik-negye­dik vonalbeli labdarúgókat iga­zolnak külföldről, holott ha­sonló képességűeket, eseten­ként még jobbakat a cigányok között is találni.- Mennyi pénzt kapnak egy- egy válogatott mérkőzésért a cigányjátékosok ?- Nem pénzért játszanak, hanem mert szeretik a labdarú­gást, s kitüntetés számukra a válogatott tagjának lenni. Az MLSZ és a Farkas János Ala­pítvány támogatja a cigányvá­logatottat, s a fiúk étkezési és utazási költségtérítést kapnak.- Végezetül térjünk vissza a parlamenti válogatott és a ci­gányválogatott mérkőzésére. Miért éppen Nógrádban és ezen belül is Szécsényben tartják a találkozót?- Miként említettem, Nógrád adja a cigányválogatott két­harmadát. Nekem is erős a me­gyéhez való kötődésem, hiszen annak idején játszottam Salgó­tarjánban, az NB III-as Öblös­ben, később a Volánban. Ka­zárról nősültem. II. Rákóczi Fe­renc városára azért esett a vá­lasztás, mert a vezérlő fejede­lem szerette a cigányokat, Cinka Panna volt a kedvenc ze­nésze. Úgy gondolom, Szé­csény ideális helyszíne lesz a mérkőzésnek, melynek Orbán Viktor miniszterelnök a fővéd­nöke. Kérem, úja le: várom azoknak a 16-30 év közötti te­hetséges cigány focistáknak a jelentkezését, akik szeretnének játszani a találkozón. A telefon­számom: 06-30-2031233.- Milyen eredményt vár?- Nyerünk.- Legközelebbi „akciója”?- Szeretném „tető alá hozni” a szlovák-magyar-román ve­gyes válogatott és az európai cigányválogatott mérkőzését. Kolaj László

Next

/
Thumbnails
Contents