Nógrád Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-12 / 60. szám

1999. március 12., péntek Világtükör 9. oldal További küzdelem Koszovó békéjéért Szlobodan Milosevics és Ri­chard Holbrooke amerikai megbízott eredménytelen szer­dai belgrádi találkozói után Je- órjiosz Papandreu görög és Igor Ivanov orosz külügymi­niszter pénteken kísérli meg Belgrádban rávenni a jugoszláv elnököt a koszovói autonómia­egyezmény elfogadására. Ko­szovói EBESZ-közlés szerint a szerb belbiztonsági erők csütör­tökön tüzérségi eszközök beve­tésével támadást indítottak a szerbiai tartomány déli részén fekvő Jeskovo falu ellen. * Elveszítette a Magyar Villa­mos Művek a Verbund osztrák villamos művek elleni pert. En­nek értelmében az osztrákok nem 2015-ig, hanem csak 2002-ig kötelesek átvenni Ma­gyarországtól a nagymarosi építkezés fejében 1996 eleje óta évente törlesztett 1,2 milliárd kilowattóra áramot, amely az osztrákok számára időközben igen drágává vált. Szívélyes fogadtatásban ré­szesült csütörtökön a Vatikán­ban Mohammed Hatami ho- dzsatolleszlám, Irán köztársa­sági elnöke, aki 25 perces meg­beszélést folytatott II. János Pál pápával a kereszténység és az iszlám közeledésének lehetősé­géről. Ez volt az első találkozó a katolikus egyházfő és egy stratégiai fontosságú iszlám or­szág vezetője között. Különleges területnek, „corpus separatumnak” tekintik az Európai Unió tagállamai az ENSZ 1947-ben hozott felosz­tási terve alapján Jeruzsálem egészét - ezt a közösség nevé­ben Németország tel-avivi nagykövete hozta félreérthetet­lenül az izraeli - és közvetve a palesztin - vezetés tudomására. Fokozzák az ellenőrzést a rendvédelmi szervek Kárpátalja útjain az utazók biztonsága ér­dekében. A megyében elszapo­rodtak az útonállás jellegű bűn- cselekmények. A Kárpátaljáról kivezető fő közlekedési utakon és a hágókon létesített rendőr­ségi posztokon a korábbi sze­mélyzetet most kiegészítik a szervezett bűnözés elleni rész­leg, valamint a bűnügyi osztály munkatársaival. Egyezségre jutott a német belügyminiszter a rajna-pfalzi tartományi kormányfővel Mainzban arról, hogy külföldi szülők német földön született gyermekei két útlevélhez jut­hatnak. A szüleik jogán, azok eredeti hazájában kiadott ok­mány mellett német útlevelet is igényelhetnek, miáltal kettős ál­lampolgárrá válnak. Magyarország ma belép a NATO-ba A honvédség megfelel az alapvető követelményeknek Az ünnepélyes beiktatás napjára a honvédség teljesítette a NATO-tagsághoz szükséges alapkövetelményeket. A további tennivalók között legfontosabbak az elkerülhetetlen tör­vénymódosítások és természetesen a hadsereg műszaki fej­lesztése - mondta munkatársunknak Wechsler Tamás, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára.- Egy képzeletbeli tízes skálán ön szerint a honvédség hányast kapna a NATO-tagságra való felkészülésből ?- Hármast-négyest. De ha azt nézzük, hogy mit vártak el tőlünk a belépés pillanatában, akkor azt mondhatom: minden feltételnek megfelelünk. '-Az alapkövetelmények kö­zött szinte a legtöbb szó - leg­alábbis az Országgyűlésben - a szükséges törvénymódosítá­sokról esett. E téren milyen a mérleg?- Az első törvénymódosítási csomag felében-harmadában sikerült: a honvédelmi törvény kiigazítása átment a parla­mentben, az alkotmánymódo­Wachsler Tamás sítás - nem; így el lehet élni, de nagyon remélem, hogy mi­előbb megszületnek az ehhez szükséges politikai feltételek. A második „csomag” jó nagy­nak ígérkezik: húsz-harminc törvényt kell majd fnódosítani, és ezek közt nincsenek még azok a tagságból fakadó mó­dosítások, amelyeket a vám-, az adó-, a szolgálati és a határ- átlépési törvényben kell vég­rehajtani. A magyar jogrend ugyanis ma még nem tud ke­zelni olyan speciális szabályo­kat, amelyek akkor lépnek életbe, ha NATO-csapatok lépnek be egy másik ország te­rületére. Mondok egy példát: amikor amerikai repülőgép tankol hazánkban, elvárják, hogy ne kelljen áfát fizetnie.- Saját vagy NATO-határ- idó'van erre?- Nincs, de remélhetőleg az év végére megtörténnek a szükséges jogszabályi módosí­tások. Mindezek mellett hosz- szabb távon a parlament elé kerül a NATO-biztonsági be­ruházási program; ennek az a lényege, hogy a szövetség fi­nanszíroz olyan katonai fej­lesztéseket, amelyekre az adott ország önmaga nem képes. Nos, a magyar közbeszerzési törvény ezzel ma nem tud mit kezdeni, hiszen elképzelhetet­len a szövetségben, hogy pél­dául orosz cégtől vásároljunk radart.- Haditechnika, hadkészült­ség? Tudjuk-e vállalni a pénz­ügyi követelményeket?- A közös légvédelmi rend­szerhez való csatlakozás meg­történt, a veszprémi központ immár rálátást biztosít a NATO-nak a magyar légtér minden mozgására. Tovább fog tartani a gyors reagálású erők részét képező alakulatok fejlesztése, feltöltése. Az első körben felajánlottuk ide a tatai páncélos dandár, a hódmező­vásárhelyi gépesített lövész- dandár, a szolnoki felderítő­zászlóalj és a kecskeméti repü­lőezred egy részét és a boszniai műszaki alakulatot. Ami a pénzügyeket illeti, hazánk korábbi vállalását meg­tartva fokozatosan emeli a vé­delmi kiadásokat a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 1,81 százalékára. Az ütemezés évente 0,1 százalékos növeke­dést irányoz elő.- Van-e, lesz-e elegendő' szakképzett és idegen nyelvet tudó katonadiplomatánk?- Attól nem tartok, hogy képtelenek leszünk betölteni a külföldi posztokat. Inkább az a félelmem, hogy úgy járunk, mint Ausztria, amikor belépett az Európai Unióba: az előké­szítést végző kiváló szakembe­rek mind elmentek a brüsszeli apparátusba és otthon nem ma­radt senki. Mindazonáltal bí­zom abban, hogy belépésünk a NATO-ba nagy húzóerőt jelent fiatal, tehetséges katonatisztek számára. Csák Elemér A csatlakozás - az atlanti értékek átvétele- A NATO-csatlakozás kapcsán gyakran el­hangzik az atlanticiz- mus szó; mit kell ezen a fogalmon érteni? - kér­deztük Somogyi Feren­cet, a Magyar Atlanti Társaság elnökét.- Az atlanti gondolat az az alap, amelyre az euro-atlanti közösség tevékenysége is épül, de szélesebb értelem­ben véve lényegesen többet jelent, mint a szövetséghez való csat­lakozás. Atlanticizmu- son mindazokat az el­veket és értékeket ért­jük, amelyek átülteté­sére törekszünk. Ez - a demokrácia, a jogálla­miság, az emberi jogok tisztelete, a kisebbségi jogok érvényesítése, továbbá a piacgazda­ság. Olyan értékekről van szó, amelyeket - amint azt a parlamenti konszenzus és a nép­szavazás hazánkban is mutatta - a legszéle­sebb körben, politikai hovatartozástól függet­lenül el lehet fogadni. Akkor tehát, amikor hazánk csatlakozik a NATO-hoz, felvállalja a felsorolt értékeket és elveket is. Felvetődik a kérdés, hogy a most taggá váló három or­szág azért került a kivá­lasztottak közé, mert sa­ját maga eljutott idáig, vagy mert a NATO va­lamiért elhatározta fel­vételüket, s oda hatott, hogy ilyen irányban változzanak meg. Úgy vélem, itt köl­csönhatásról van szó. Az, hogy Magyarország egyáltalán szóba került, mint NATO- és EU-tag, arra vezethető vissza, hogy a fenti értékek el­sajátításában jelentős eredményeket értünk el. Hiszen az integrációs folyamatnak korábban olyan állomásai voltak, mint felvételünk az Eu­rópa Tanácsba, amely- lyel visszaigazolták jogállamiságunkat; az OECD-csatlakozás, ami a működő piacgazdaság intézményeinek elisme­rését jelentette; ajánló­levél számunkra bizton­ságpolitikánk, a haderő- reform, továbbá, hogy milyen szerepet töltünk be a térségben. Másfe­lől: attól kezdve, hogy hazánk részese lett a bővítésnek, a NATO- nak is az érdeke, hogy segítse a teljes megfele­Somogyi Ferenc lés megvalósulását. Itt folyamatról van szó, ami katonailag még akár tíz évig is eltarthat, de ez természetesen nem kérdőjelezi meg e sorsfordító nap jelentő­ségét. - kr ­Javier Solana, a NATO fó'titkára: „A biztonság fölött nem elég őrködnünk, fenntartásához ak­tív tettekre van szükség. Az észak-atlanti szövetség ezt a logikát követi. Politikánk és kezdeményezéseink célja az, hogy tartósan befolyásoljuk az euro-atlanti régió biztonságá­nak alakulását... A NATO bővítése például határokat töröl el, valamint a tőlünk keletre fekvő demokrá­ciák iránti bizalmunkat pél­dázza. Ez erőteljesen ösztönzi jelenlegi és majdani tagjelölt­jeinket reformjaink folytatá­sára, és a szomszédos orszá­gokkal fennálló vitás kérdések kétoldalú rendezésére. ” Atlanti krónika 1990. febr. 20.: „Egyáltalán nem kizárt, hogy Magyarország csatlakozni fog a NATO-hoz” - mondja Horn Gyula külügymi­niszter. Júl. 18.: Antall József minisz­terelnök bejelenti: hazánk brüs­szeli nagykövete megbízást ka­pott a NATO-val való kapcsolat- tartása. Nov. 28-29.: az Észak-atlanti Közgyűlés megszavazza a társult tagi státust Magyarországnak és más kelet-európai államoknak. 1994. febr. 8.: Jeszenszky Géza külügyminiszter aláírja a béke­partnerségi keretegyezményt. 1995. máj. 26-29.: Budapesten, először a NATO-n kívül, ülést tart az Észak-atlanti Közgyűlés, a szövetség parlamentje. Dec. 5.: A magyar parlament engedélyével megérkezik Ta- szárra az első 3000 amerikai katona, a boszniai békefenn­tartó erők alakulata. 1997. júl. 8.: Javier Solana fő­titkár bejelenti, hogy a NATO meghívja Csehországot, Len­gyelországot és Magyarorszá­got: kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat. Nov. 16.: Népszavazás erősíti meg hazánkban a NATO-ba való belépés szándékát. 1998: A 16 tagállam ratifikálja a NATO kibővítését. 1999. febr. 9.: a parlament rati­fikálja a magyar csatlakozást az észak-atlanti szerződéshez. Márc. 12.: Az USA-ban hazánk, Csehország és Lengyelország külügyminisztere átnyújtja a csatlakozási okmányokat, s ezzel a NATO tagjává válik. Számítunk az olasz tapasztalatokra Róma nem fogja szigorítani a magyar állampolgárok beutazását Sikerült megoldani azokat a problémákat, amelyeket a schengeni egyezményből fa­kadó teendők vetettek fel a magyar állampolgárok olaszországi beutazására vo­natkozóan - közölte csütör­tökön Budapesten Massimo D’Alema olasz kormányfő. A magyar és az olasz minisz­terelnök tárgyalását követően Massimo D ’Álema úgy vélte: kellemetlen „baleset” lett volna, ha a magyar állampol­gárok számára vízumkorláto­zást vezetnének be.- Elhárultak az akadályok az elől is, hogy az olasz állam­polgárok személyi igazolvá­A két kormányfő tárgyalása fotó: feb/kallus györgy nyukkal utazhassanak Ma­gyarországra - jelentette be Orbán Viktor. Hozzátette: a magyarok számára a kidolgo­zás alatt lévő, az Európai Unió normáinak megfelelő okmá­nyok bevezetése biztosítja majd ezt a lehetőséget. Magyarország a szervezett bűnözés elleni harc és az ide­genrendészet terén számít az olasz tapasztalatokra, jogi megoldásokra, hogy azokat - megfelelő módosítással - be­építhesse jogrendszerébe. A két kormányfő egyetértett abban, hogy az unió év végi helsinki csúcsértekezletén a szervezet­nek meg kell fogalmaznia egy várható bővítési dátumot. Az Európai Unió csökkenti a marhahús árát Áttörés az agrárreformban Az Európai Unió mezőgazda- sági miniszterei elvi megálla­podásra jutottak azokról a lépésekről, amelyeket a kö­zösségnek a keleti bővítés előtt meg kell tennie a mező- gazdaság átalakítására. Franz Fischler, a brüsszeli bi­zottság mezőgazdasági felelőse negyven év óta a legradikáli­sabb reformnak nevezte a csü­törtök hajnali megállapodásban szereplő intézkedéseket. Az elvi egyezség a marha­húsáraknál 20 százalékos csök­kentést helyez kilátásba, ton­nánként 2224 eurós (2424 dol­láros) alapárral, és tonnánként 1560 euróra csökkenő árnál kö­telező központi beavatkozást ír elő. A gabonaárak 2001 -re 20 százalékkal csökkennének, az olajos magvak termelői pedig 2002-ig támogatási kedvezmé­nyekben részesülnének. A tejszektorban 2003-tól há­rom szakaszban 15 százalékkal csökkentik az árakat, miközben emelik az olasz, a spanyol, az ír és az északír kvótát. Az árak hanyatlását csupán részben kompenzálják közvet­len termelési támogatással, ami jelentős kiadásmegtakarítást tesz lehetővé. Az elfogadott in­tézkedések évente átlagosan félmilliárd euróval nagyobb ki­adást jelentenek, mint amiben a tagországok állam- és kor­mányfői egyeztek meg két hét­tel ezelőtt, emiatt Franciaország és Hollandia ezen a téren még további tárgyalást kér. Ezért a megállapodás még nem tekinthető véglegesnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents