Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-11 / 35. szám
4. oldal Gazdaság 1999. február 11., csütörtök Nem aranytojás. Mintegy 50 millió darabos tojásfelesleg tapasztalható a magyar piacon, s ez túltermelési válság kialakulására utal - mondotta szerdán Botos Károly, a Baromfi Terméktanács igazgatója. A válságból való kilábalás érdekében a Baromfi Terméktanács azt javasolja, hogy a feldolgozó üzemeket tegyék érdekeltté a ciklus végére érkezett tyúkok levágásában. Magyar tőke. Románia szeretné, ha nőnének a magyar befektetések - mondta szerdán Radu Sarbu, a Román Állami Vagyonalap elnöke egy budapesti konferencián. Magyar befektetők eddig 2712 romániai gazdasági társaságban szereztek részesedést, és tavaly év végéig összesen 84,451 millió dollárt fektettek be. Kamatcsökkenés. Az MNB tájékoztatása szerint decemberben tovább csökkentek a kamatok. A látra szóló betétek átlagos kamata 6,7 százalék volt, az éven belüli 14,6 százalék, az éven túliaké pedig 14,3 százalék. A lakossági hitelek kamatszintje 25,6 százalékra csökkent. Reálkeresetek. A versenyszférában tavaly 3,7 százalékkal növekedett a teljes munkaidőben dolgozók reálkeresete - derül ki a KSH gyorsjelentéséből. Az adatok szerint a versenyszférában dolgozók nettó átlagkeresete 46 140 forint volt 1998-ban, ami 18,5 százalékkal magasabb az 1997. évinél. Adócsökkentés? A Pénzügyminisztérium a személyi jövedelemadó kulcsainak mérséklése (0-22-40) mellett a gyermekkedvezmény megtartásával a többi kedvezmény megszüntetésén gondolkodik - jelentette ki Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Az áfakulcs 20 százalékra csökkenhet, a tb-já- rulék egy-két százalékos mérséklése is valószínű. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 361,59 Japán jen (100) 192,25 Svájci frank 156,78 USA-dollár 221,32 Euró 250,36 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. 17 aranykoronánál rosszabb földek után további juttatás kapható Növénytermesztési támogatás Új támogatási forma ebben az évben a megművelt földterület után igényelhető, termelési költségeket csökkentő és jövedelemkiegészítő normatív támogatási konstrukció. Ez a vissza nem térítendő támogatás meghatározott növények (kalászosok, kukorica, fehérje növények, szántóföldi zöldség) termesztése esetén jár, a vetésterület nagysága szerint differenciálva, legfeljebb 300 hektárig. Az állami hozzájárulás mértéke: egy-húsz hektár között hektáronként 12 000, húsz-ötven hektár között 8000, ötven és háromszáz hektár között pedig 4000 forint. Ezen felül további támogatás is megilleti a termelőt azután a használatában lévő földrészlet után, amelynek hektáronkénti kataszteri tiszta jövedelme a tizenhét aranykoronát nem haladja meg. Ilyenkor a kedvezmény mértéke egy-húsz hektár között hektáronként 3000, húsz és ötven hektár között pedig 2000 forint. A költségvetési kedvezmények igénybevételét azonban feltételekhez köti a földművelésügyi tárca. Az őszi búza esetében például azok a gazdák jogosultak az állami támogatásra, akik a megtermelt búza értékesítésére február 28-ig szerződést körnek, vagy nyilatkoznak arról, hogy a termést saját gazdaságukban használják fel. További feltétel, hogy a termelő a vetésterület legalább 40 százalékán fémzárolt, a teljes vetésterületen csávázott vetőmagot vet, és számlával igazolja a növényvédőszer- és műtrágya- vásárlást. Az őstermelőknek akkor jár a támogatás, ha igazolvánnyal rendelkeznek. A földalapú növénytermesztési támogatást legkésőbb április 10-ig lehet igényelni a földművelésügyi hivatalnál, amely a jogosultságról szóló igazolást tizenöt napon belül adja ki. A kompenzációt a területileg illetékes adóhatóság két részletben fizeti ki. Az első részlet iránti kérelmet legkésőbb június 30ig kell benyújtani, a fennmaradó összeget pedig november 15-ig kell kérni. A pénzt az adóhatóság az igénylés beérkezésétől számított 30 napon belül folyósítja. (újvári) Használt szántóterület Támogatási összeg hektár Ft/hektár 1,00- 20,00 12 000 20,01- 50,00 8000 50,01-300,00 4000 A tizenhét aranykorona-érték alatti külterületi »autóra a támogatott növények összevont területe vitán: Használt szántóterület Támogatási összeg hektár Ft/hektár 1,00-20,00 3000 20,01-50,00 2000 Oktatás és falusi turizmus Az Országos Idegenforgalmi Bizottság ülésén tárgyait a falusi turizmus fejlesztéséről. A bizottság valamennyi tagja egyetértett azzal, hogy a falusi turizmus a vidék fejlődésének egyik jelentős eszköze és ezért kormányszintű figyelmet igényel. A falusi turizmus fejlesztésében leginkább érdekelt minisztériumok képviselőinek részvételével megalakult már egy munkacsoport, amely meghatározza a legfontosabb teendőket. A falusi turizmus fejlődésének kulcskérdése a szakmai képzés, így a munkaügyi alapok támogatásával több térségben is szerveztek falusi vendég- fogadó szaktanfolyamokat. A Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főiskola hat főiskolán is kétéves képzést indított, s már csaknem négyszázan szereztek diplomát ezeken a szakokon. A Gazdasági Minisztérium elődje által kezelt gazdaságfejlesztési célelőirányzat támogatandó céljai közé már 1997-ben bekerült a szálláshelyprógram. A területfejlesztési alapokból is igényelhető falusi turisztikai célú finanszírozás. Időközben megnyílt Budapesten a falusi turizmus információs iroda. Elkészült egy korszerű, a falusi kínálat sajátosságaihoz alkalmazkodó információs és helyfoglalási számítógépes rendszer is, amelynek telepítése most folyik. Koós Tamás Munkavállalói résztulajdon A törvény nem kedvez az MRP-cégeknek Nemzetközi tapasztalatok szerint a dolgozói tulajdonban lévő vállalkozások eredményesebbek és hatékonyabbak a hasonló profilú és nagyságú, ám más tulajdonosi konstrukcióban működő cégeknél. Magyarországon a privatizáció során 280 vállalkozás került munkavállalói résztulajdonba, közülük jelenleg 200 működőképes. A magyar MRP-cégek 70 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, és a dolgozók 60-70 százaléka rendelkezik valamekkora tulajdoni hányaddal. A megvásárolt jegyzett tőke nagysága meghaladja az 50 milliárd forintot. A dolgozói tulajdonlás jogi hátterének megteremtése kellene ahhoz, hogy Magyarországon szélesebb körben elterjedjen ez a tulajdonosi forma - nyilatkozta lapunknak Hovorka János, a Rész-Vétel Alapítvány illetékese. Az alapítvány a privatizációs szervezet által még 1992-ben indított Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) támogatására jött létre. A jelenlegi szabályozás nem kedvez az MRP-tagok- nak, ugyanis az osztalék nem osztható fel közöttük, hanem teljes egészében az E-hitel törlesztésére kell fordítaniuk. Még akkor is, ha az osztalék összege meghaladja az előírt törlesztőrészlet nagyságát. Emiatt gyakran nem áll rendelkezésre olyan pénzforrás, amit a cégek fejlesztésére lehetne fordítani - tudtuk meg. Ennek ellenére a magyar MRP- cégekre is igaz, hogy versenytársaikhoz képest magasabb a jövedelmezőségük, ezeknél a vállalatoknál ritkábban fordul elő felszámolás. Az alapítvány munkatársa szerint politikai szándék is szükséges ahhoz, hogy Magyarországon az eddig csak privatizációs technikaként kezelt dolgozói tulajdonlás népszerűbb legyen. Ezt követően módosítani kellene az MRP-törvényt vagy új jogszabályt alkotni, hiszen a jelenlegi passzust a privatizációhoz készítette a jogalkotó, s így jelenleg nincs mód arra, hogy magánosítás nélkül, egyszerű adásvétel vagy akár részvénykibocsátással történő alaptőke-emelés révén újabb MRP-cég alakulhasson. Az Amerikai Egyesült Államokban a hetvenes években terjedt el a dolgozói tulajdonlás, és jelenleg 12 ezernél több cégben van munkavállalói tulajdon. Amerikai MRP-s szakemberek szerint cégeik sikerének egyik titka éppen az, hogy üzleti tényezővé vált a dolgozói tulajdonlás. Az amerikai törvények szerint azonban az MRP-n keresztül kedvezőbb a cégfinanszírozás, továbbá különböző adó- kedvezményeket is igénybe vehetnek a dolgozói tulajdonban lévő vállalatok. Az érintettek szerint ismét abba a hibába estünk, hogy ha a világ fejlettebbik féltekéről átveszünk valamit, ami jó, azt csak részben alkalmazzuk. (sts) 2000-től kötelező adatszolgáltatás Fellebbentik a fátylat a zsebszerződésekről Hamarosan a Ház elé kerül a földtörvény módosítása. A jogszabály-módosítással az agrártárca szeretné megakadályozni a földszerzési korlátozások kijátszását s fellebbenteni a fátylat a zsebszerződésekről. Az előterjesztők remélik, hogy a kötelezővé váló adatszolgáltatással drasztikusan csökkenthető a külföldiek által kötött illegális haszonbérleti szerződések száma. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium koncepciója szerint 2000. január elsejétől az egy hektárnál nagyobb termőföldterületet használó gazdáknak a föld használatát tanúsító szerződéseket be kell mutatniuk a települési ön- kormányzat jegyzőjének, s ő azokat nyilvántartásba veszi. A bejelentési kötelezettség kiterjedne a gazdálkodó saját tulajdonában lévő, vagy a közeli hozzátartozója által művelt, illetve a földtulajdonossal egy háztartásban élő személy birto- kában/használatában lévő termőföldre. A jogszabály-módosítást kezdeményezők reményei szerint a szerződések regisztrálásával fény derülhet a külföldiek által kötött, burkolt haszonbérleti szerződésekre, illetve mód nyílik azok érvénytelenítésére. Ilyennek minősülnek azok a megállapodások, amelyek tulajdon- illetve elővásárlási jogot biztosítanak a külföldi bérlőnek a vásárlási tilalom feloldása után. A törvénymódosítás után a földhasználó kénytelen lenne helyzetét legalizálni, a jogszabályi feltételeknek megfelelő szerződést kötni a tulajdonossal. A nyilvántartási rendszer kiépítése és bevezetése 575 millió forintba kerül majd; fedezetét a 2000. évi költségvetés biztosítja. A regisztrációs kötelezettség alól kibúvóknak a földvédelmi bírság kétszeresét kellene büntetésként fizetniük. (újvári) Tavaly 16 ezer ügy maradt befejezetlen Perben az adóhivatallal Az első, 1987. évi adótörvény megszületése óta az APEH ellen benyújtott keresetek száma egyre nő. Tavaly csaknem 7500 pert indítottak az adóhivatal ellen. A Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének tájékoztatása szerint főleg a rendszer- váltás utáni időszakban szaporodtak meg az APEH elleni peres ügyek, mert ezután vált lehetővé, hogy az adózó polgár mind a jogalap, mind az összegszerűség tekintetében megtámadhassa az adóhatóság határozatait. A bíróságok nincsenek könnyű helyzetben, mert a tavaly benyújtott csaknem 7500 kereset mellett további 16 ezer, korábbról maradt ügyben kellene ítélkezniük. Ami a meghozott ítéleteket illeti megállapítható, hogy az esetek 40 százalékában az adózó polgár hagyhatta el győztesen a tárgyalótermet. A bírák egyesülete szerint a későbbiekben gondot okozhat, hogy míg a közigazgatási perek - így az adóperek is - januártól a megyei bíróságok hatáskörébe kerültek át, addig a tb-j árulókkal kapcsolatos perek a városi bíróságok hatáskörében maradtak. Zárolt vagyonból hogyan lehet adót fizetni? Bankszámla „csiki-csuki” Bírósági eljárások során gyakori, hogy valakinek a vagyonát és a bankszámláját zár alá veszik. Ám ettől függetlenül fennállnak adófizetési kötelezettségei, csak éppen nincs miből kiegyenlíteni a számlát. A késedelmi pótlék és a rátevődő kamatok pedig néhány hónap alatt tetemes összeggé duzzadhatnak. Vajon miként rendezhető az ilyen tartozás, ha a felmentő ítélet nyomán felszabadul az adós zárolt bankszámlája is? Konkrétan ezt a problémát Tocsik Márta védőügyvédje, dr. Szó'gyényi József vetette fel, ugyanis a jogásznő folyószámláján - a bírósági eljárás elhúzódása miatt - tetemes, kamatokkal terhelt tartozás halmozódott fel. A késedelmi pótlékot a tartozás napjától kezdődően a jegybanki alapkamat kétszeresében állapítja meg az adóhatóság. Dr. Kovács Márta, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal felszámolási és végrehajtási főosztályának helyettes vezetője a Ferenczy Europressnek elmondta:-Tocsik Márta ügyében és más egyedi esetekben sem nyi- latkozhatom. Azt viszont elmondhatom, hogy a késedelmi pótlék méltányossági alapon csökkenthető. Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében magánszemély akkor részesülhet méltányos elbírálásban, ha saját vagy a vele együtt élő hozzátartozójának a megélhetése kerül veszélybe a pótlék megfizetése miatt. Fiókátadás a takarékszövetkezeteknek - elkülönülő feladatok A „vidék bankja” erősít vidéken A Takarékbank Rt. elsősorban a takarékszövetkezetek csúcsbankjaként képzeli el jövőjét, ugyanis hosszú távon a pénzintézet sikeres fejlődése a takarékszövetkezetek üzleti sikerein alapul - jelentette ki Hernádi Zsolt, a pénzintézet vezérigazgatója tegnapi tájékoztatóján. A takarékszövetkezetek helyzetének erősítését szolgálja az a program is, amelynek keretében a bank átadja fiókjait a takarékszövetkezeteknek. A Takarékbank azt várja ettől a lépéstől, hogy megszűnik a takarékszövetkezetek és a bank közötti versenyhelyzet, feladataik elkülönülnek egymástól. A fiókátadásokkal - amit kizárólag ők csinálnak jelenleg a bankszektorban - erősödhet a takarékszövetkezetek jelenléte a városokban; ahhoz, hogy az átadási nehézségek ellenére ne csökkenjen a szolgáltatások színvonala, a bank hajlandó anyagilag is hozzájárulni - hangsúlyozta Hernádi Zsolt. A takarékszövetkezetek Magyarország legnagyobb hálózatát - 1700 fiókot - működtető pénzintézetei. Ügyfélkörük a vonzáskörzetükben élő lakosság, a kis- és középvállalkozók, a helyi közösségi intézmények. Tulajdonosi körükben is túlnyomórészt a helyi lakosság szerepel, a szövetkezeteknek országszerte mintegy 1,5 milliós tagságuk van. Jelenlétük vidéken a kisebb községekben és városokban szinte kizárólagos, több mint 1100 településen egyedül képviselik a banki infrastruktúrát. Piaci részesedésük 5 százalék, de a lakossági szolgáltatásoknál ennek két-háromszorosát, a kisvállalkozói ügyfélkörben pedig a 15-20 százalékot is eléri. A takarékszövetkezeteknél a lakossági ügyfelek pénzüket továbbra is hagyományos betétekben tartják. Á jövőben a Takarékbank, mint csúcsbank több segítséget nyújt majd az olyan régi és jól bevált szolgáltatások megújításához, mint a takarékkönyv vagy a takaréklevél. Szeretnének egy szabványosítható folyószámlabetét-konstruk- ciót is kialakítani mind a lakossági, mind pedig a vállalkozói ügyfelek számára; új szolgáltatásokkal egy speciális ügyfélkört - az önkormányzatokat és az ÁFESZ- eket - próbálják elérni, (sts) N. Zs.
