Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-09 / 33. szám

1999. február 9., kedd Hazai Körkép 5. oldal Ma hagyja jóvá a parlament a NATO-csatlakozást Ady Kompországa lehorgonyoz a nyugati partoknál Az országgyűlés tavaszi ülésszakának első plenáris munkanapján mintha olvadni kezdtek volna az őszi politikai jégcsapok. Orbán Viktor miniszterelnök megújult munkakedvet és a kö­zös feladatok megoldását célzó együttműködést kért az ellenzéktől, Kovács László pedig a szo­cialisták részéről partnerséget ígért az ország szempontjából jelentős kérdésekben. ,,A NATO-csatlakozással véget ér az a folyamat, amely visszavezeti Magyarországot a nyugati védelmi rendszerhez” - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn napirend előtt el­mondott beszédében. A kormányfő hazai kérdé­sekről szólva ismertette a kormány törvényalko­tási terveit. Elmondta: folyamatban van egy je­lentős adóreform és új energiapolitikát, új ide­genforgalmi programot dolgoznak ki. A bank­csődök bebizonyították, hogy a pénzpiaci fel­ügyeleti rendszer nem állta ki a gyakorlat próbá­ját, ezért - mint Orbán mondta -,.revízió alá kell venni.” Szólt még a miniszterelnök a vidék felzárkóz­tatását szolgáló mezőgazdasági törvényalkotási tervekről, társadalompolitikai lépések közül pe­dig a gyermekgondozási díj ismételt bevezetésé­ről. Kiemelte: sort szeretnének keríteni a rádió­król és a televíziókról szóló törvény módosítá­sára, valamint az érdekegyeztetés új intézmény- rendszerének kialakítására. Az ellenzéki pártok felszólalói ismét felhívták a kormányfő figyelmét arra, hogy a Bokros­csomagként ismert stabilizációs politika vezetett el a mai kedvező gazdasági helyzethez. Lehet tehát szidni az 1995-ös intézkedéseket, de nem lehet nem tudomásul venni, hogy azok szüksé­gesek és elkerülhetetlenek voltak. Orbán Viktor „a Bokros-csomag által szükségtelenül ütött se­bekről” szólt. Martonyi János külügyminiszter expozéjában kiemelte: hazánk meghívása a NATO-ba ered­ményeink nemzetközi elismerését jelenti. Vá­zolta a benyújtott törvényjavaslatot, amelynek lényege így foglalható össze: „Az Országgyűlés elhatározza a Magyar Köztársaság csatlakozását a Washingtonban, 1949. április 4-én létrehozott Észak-atlanti Szerződéshez.” A szerződés ki­mondja, hogy bármely tagország ellen irányuló fegyveres támadást mindannyiuk elleni táma­dásnak értékelnek, és a tagállamok aszerint lép­nek fel. A pártok szónokai - a csatlakozást egyedül ellenző parlamenti párt, a MIÉP elnö­kének Csurka Istvánnak a kivételével - méltat­ták a csatlakozás történelmi és gyakorlati jelen­tőségét. Az Országgyűlés ma dönt a szerződéshez való csatlakozásról, ennek nyomán írja alá a köztár­sasági elnök az említett okiratot. Ennek az ok­mánynak az Egyesült Államokban történő le­tétbe helyezésével válik Magyarország a szö­vetség tagjává. Erre várhatóan március elején kerül sor. S. A. Kormányfői évadnyitó fotó: feb/diósi imre Mikortól járvány a járvány? Országszerte 55 ezer újonnan fertőződött influenzás beteget számláltak össze. A főváros­ban egy hét alatt 40 százalé­kos emelkedést mértek. Eu­rópa más országaiban is ter­jed a vírus. Csehországban és Fehéroroszországban már tombol a járvány. Dr. Straub Ilona, az Országos Epidemiológiai Központ fői­gazgatója lapunknak elmondta: A és B vírust azonos arányban izoláltak. Sok a beteg Bács- Kiskun, Békés, Fejér, Győr- Moson-Sopron, Jász-Nagykun- Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Be- reg és Tolna megyében. Eddig 2600 esetben lépett fel szö­vődmény, s a kezdődő járvány­nak már egy 66 éves áldozata is van. T orok váladék-vizsgálatot nem végeznek minden „gya­nús” betegnél, csak az érintett közösségek egy-egy tagjánál. Az orvosok többnyire a tünetek és néhány laboratóriumi lelet alapján jelentik a helyi megbe­tegedéseket. Országos járvány­ról csak akkor beszélnek a szakemberek, ha már a lakos­ság felét utolérte a fertőzés hulláma. (németh) Parlamenti albizottság vizsgálja az intézkedést Okmányok a FIFA-nak Deutsch Tamás ifjúsági- és sportminiszter nemrég letett államvizsgájának tapasztala­taira hivatkozott, amikor ki­jelentette: biztos abban, hogy jogszerűen függesztette fel a Magyar Labdarúgó Szövet­ség elnökét és vezérkarát. Ezt több jogász vitatja, s úgy néz ki, ma parlamenti albizottsá­got állítanak fel a kérdés be­hatóbb tanulmányozására. Az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottságának ellenőrzési albizottsága vizsgálja meg, hogy törvényesen járt-e el a szaktárca az MLSZ elnökének, elnökségének és ellenőrző bi­zottságának felfüggesztésekor - javasolta a testület hétfői ülé­sén Csizmár Gábor szocialista képviselő. A honatya azt is indítvá­nyozta, hogy az ügyben - az if­júsági és sportminiszter, a ki­nevezett felügyelőbiztos, vala­mint az MLSZ-nél vizsgálatot végző személyek mellett - hallgassák meg az MLSZ fel­függesztett elnökét és ellenőrző bizottságának elnökét is. Csizmár Gábor közölte: a ja­vaslatról hivatalosan keddi ülé­sén tájékoztatják az Ifjúsági és Sportbizottságot. Az MLSZ-ügy belpolitikai vonatkozásai mellett szeren­csétlen módon nézeteltérést okozott a Nemzetközi Labda­rúgó Szövetség (FIFA) elnöke, Joseph Blatter és Deutsch Ta­más között is. Értesülésünk sze­rint - éppen e feszültséget fel­oldandó - tegnap az Ifjúsági és Sportminisztérium már pos­tázta is a FIFA zürichi címére az MLSZ törvénytelen lépéseit bizonyító iratokat. A dokumen­tumokat hamarosan megküldik az Európai Labdarúgó Szövet­ségnek (az UEFA-nak) is. Gábriel Géza: A rendőrnek is legyen empátiája az áldozat iránt Modellértékűek Közép-Európában Gábriel Géza alezredes, a Rétsági Rendőrkapitányság vezetője egyike azoknak a rendőröknek, akik mind behatóbban foglalkoznak az áldozatvédelemmel. Nem véletlen, hogy vidékről elsőként talált utat a kilenc évvel ez előtt alakult magyar áldozatvédő szervezet­hez, a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesülethez. Ennek következményeként egy éve a Bűncselekmények Ál­dozatainak Napja alkalmából létrehozták az áldozat­védő szervezet rétsági irodáját.- Kapitány úr, kinek volt az ötlete, hogy létrehozzák a rétsági áldozatvédő irodát ?- Ne tűnjön szerényte­lenségnek, de én - vála­szolja Gábriel Géza. - Per­sze megtehette volna más is, azonban én vettem részt egy országos értekezleten ahol módom volt beszélni a Nógrád Biztonságáért tár­sadalmi programról. Nagy érdeklődést váltott ki. Á Fehér Gyűrű jelenlévő or­szágos vezetői a program­ban foglaltakat elfogadja és támogatja. Én megismer­tem az ő programjukat, s már gondolkodtunk is a rétsági áldozatvédő iroda létrehozásán.- Úgy tudjuk, hogy Kővári András, a Fehér Gyűrű or­szágos elnöke modellértékű­nek nevezte a rétsági irodát.-Tudni kell, hogy a ma­gyar áldozatvédő egyesület konkrét és közvetlen támo­gatást ad, valamint segítsé­get nyújt a bűncselekmé­nyek áldozatainak, hozzá­tartozóinak jogi, pszichikai, anyagi és egyéb formában. Kiáll és fellép a sértettek érdekeinek védelmében. Amikor tavaly februárban vidéken elsőként az ország­ban megalakultunk joggal mondták irodánkat model­lértékűnek Közép-Európá­ban.- Voltaképpen miből hoz­ták létre az irodát, ki fizeti a dolgozókat?-Nos, majdnem a sem­miből. A működési progra­mot az országos egyesület hozta, szereztünk használt bútorokat, összehoztuk a vezetőséget és elkezdtek működni. Ide tartozik az is, hogy megnyertünk egy százezer forintos pályázatot, ami sokat segített a helyze­tünkön. A Fehér Gyűrű egyesületbe azonban ma­gánemberként és intéz­ményként is beléphet bárki. A befizetett tagdíjak ugyan­csak céljaink elérését segí­tik. Intézményes támogatást nem kapunk, mint ahogyan a segítőknek is csak a költ­ségeit fizetjük, egyéb fize­tésre senki nem tart igényt.- Eddigi működése során milyen ügyekkel foglalkozott a rétsági iroda?- A Fehér Gyűrű hét tagú rétsági vezetőségében jogi, adóügyi tanácsadók, pszi­chológus, pedagógus és lel­kész vesz részt. Eddig négy nagyobb üggyel foglalkoz­tak. Ebből egyet a központ­hoz közvetítettünk a meg­nyugtató megoldás érdeké­ben. Egy másik ügyben két rendőrünk ellen érkezett pa­nasz, amit kivizsgáltattam és a két kollégát megfenyí­tettem. Fontos, hogy a rend­őrnek is legyen empátiája az áldozat iránt. Mivel gondat­lanul jártak el az állampol­gárral szemben, s nem tették meg a szükséges intézkedé­seket, rászolgáltak a fenyí­tésre.- Rövidesen megemléke­zünk a bűncselekmények ál­dozatainak napjáról. Hogyan készülnek erre?- Mindenekelőtt mérleget készítünk eddigi munkánk­ról és számbavesszük to­vábbi feladatainkat. Számos olyan állampolgár van, aki már átélt áldozati, sértetti helyzetet, vagy a hozzátar­tozójával történt ez. Ezek az emberek érzelmileg azono­sulnak a céljainkkal. Ezeket az embereket akarjuk össze­fogni, hogy együtt egymá­sért dolgozhassunk. A rét­sági körzetben jelenleg harmincán vagyunk. Az a célom, hogy a magánembe­rek mellett falvak közössé­gét is beléptessük az egye­sületbe. Ennek érdekében kérdőí­ves felmérést végeztünk, hogy érzékeljük az önkor­mányzatok véleményét a közbiztonságról, egyesüle­tünk tevékenységének meg­ítéléséről, az áldozatvé­delmi munka támogatásáról. Pádár András Minél hamarabb jusson pénzhez a termelő - Változó módszerek Minden mezőgazdasági időszaknak megvan a sajátos jellege, amelyeket kormánydöntések határoznak meg. Az idei és a következő évek mezőgazdasági célkitűzéseit a családi gazda­ságok erőteljesebb támogatása, a szövetkezés új alapokra való helyezése és a vidékfejlesztési támogatás jellemzi, - mondta bevezetőjében Forgó Imre, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium főtanácsosa tegnap, a Nógrád Megyei Agrárkamara által szervezett „Tavaszvárás - gazda- várás” címmel meghirdetett agrárfórumon. A kamara második emeleti ta­nácstermét zsúfolásig megtöl­tötték az érdeklődők: az agrár­kamara elnöksége a mezőgaz­dasági szakosztályok és a köz­ségi mezőgazdasági bizottsá­gok elnökei, falugazdászok, dr. Halaj Ignác, a Nógrád megyei Agrárkamara ügyvezető alel- nöke a főtanácsos tájékoztatója előtt érzékeltette az agrárka­mara munkáját, a tagok érdek- képviselete és a megye mező- gazdasága fejlesztése érdeké­ben a tárgyalópartnerek közre­működésével. Forgó Imre közölte, hogy a termelőszféra 48 milliárd fo­rint támogatáshoz juthat az idei megváltozott módszerek alapján. A bevezetett földalapú támogatás célja, hogy a ter­melő minél hamarabb jusson a pénzéhez. Az ezzel kapcsola­tos igényeket április 30-ig kell benyújtani a Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatalhoz. A támogatás feltételei: regiszt­ráció, 250 ezer forint árbevétel elérése, a búzánál 40, a napra­forgónál, cukorrépánál 100 százalékban fémzárolt vető­mag elvetése és megfelelő lét­számú állat. A támogatás jogosságát a földművelésügyi hivatal iga­zolja, az igénylőlapban sze­replő adatok valódiságáért az érintett mezőgazdasági ter­melő a felelős. Az ellenőrzés viszont a földművelésügyi hi­vatal és a falugazdászok fel­adata. Jogtalan támogatási igényt egyikük sem írhat alá. A regisztráció célja, hogy a kor­mány tisztán lássa a várható termés alakulását, odajusson a támogatás, ahová kell. Az ál­lattenyésztés támogatására 5 milliárd jut. Húsz százalékos minőségi cserével számolnak az állománynövekedéskor. A létszámnövelés elsősorban a juhállományra vonatkozik. Az integrált termelési rendszerek közül azok juthatnak támoga­táshoz, akik maguk is gazdál­kodnak. Az élelmiszeripari in­tegrációt nem támogatják. A jelenlévők az alábbi kér­désekre kértek választ:- Elvetettem a búzát, amikor még nem volt előírva a 40 szá­zalékos fémzárolt vetőmagfel­használás. Kapok-e támoga­tást?-Akinek 1998 végével lejárt a bérleti szerződése, hozzájut­hat-e földalapú támogatáshoz?- Kezdő vállalkozók hasz­náltgép vásárlásakor támoga­tásban részesülhet-e?-Ha valakinek többször jár támogatás, azt egyszerre kell igényelni, vagy amikor eljön az ideje? A kérdésekre adott vála­szok után Szivák János, az APEH Nógrád megyei Igazga­tóságának igazgatóhelyettese az adótörvényben bekövetke­zett változásokról, a támogatá­sok igénybevételének új rend­szeréről, az ÁFÁ-nál bekövet­kező változásokról szólt, majd utalt a járuléküggyel kapcsola­tos új helyzetre. Felsorolta az exporttámogatáshoz jutás felté­teleit. Részletesen foglalkozott az őstermelők adózásával, majd a vállalkozási övezetben lévő egyéni vállalkozók adózással kapcsolatos jelenlegi helyzetét vázolta. Dr. Halaj Ignác kö­zölte, hogy az új helyzetben az agrárkamara milyen szolgálta­tásokkal kívánja segíteni tagja­inak gazdálkodását, a megye mezőgazdaságának fejlesztését. Előbbiek közreadása az elnök­ségi ülés határozata után lesz. Túl sok a közszolgálati? A pénzügyi tárca elképzelése sze­rint meg kellene vizsgálni, hogy az ország teherbíró képes­sége hány közszolgálati televí­ziós részvénytársaság működé­sének finanszírozását teszi le­hetővé - mondta Járai Zsig- mond pénzügyminiszter a Batthyány Lajos Alapítvány hétfői konferenciáján. Kisgazda állásfoglalás, A Független Kisgazdapárt or­szággyűlési képviselőcsoport­jának hétfői ülésén több hon­atya is kezdeményezte, hogy a frakció foglaljon állást azoknak a kinevezéseknek az ügyében, amelyekkel nem teljes mérték­ben értett egyet - közölte Bánk Attila frakcióvezető. ÍJj vizsgálóbizottság. Több mint száz országgyűlési képvi­selő írta alá -azt javaslatot, amelyben Molnár Róbert (FKGP) parlamenti vizsgálóbi­zottság felállítását kezdemé­nyezi a Központi Környezetvé­delmi Alap 1994 és 1998 kö­zötti gazdálkodásának, vala­mint a pályázati pénzek szét­osztásának teljes körű átvilágí­tására és az esetleges személyi felelősség megállapítására. Rendezett viszonyok. A még értékesíthető állami vagyon be­csült értéke 278,5 milliárd fo­rint, és ennek a felét még az idén szeretnék realizálni, kö­zölte Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója az autonóm szakszervezetek tisztségviselőivel szervezett tegnapi találkozón. Elmondta: a részben vagy egészben tartós állami tulajdonban lévő, illetve maradó cégektől megkövetelik a stratégiai és üzleti terveket valamint a rendezett munkaü­gyi viszonyokat. Leket vagy nem lehet? A Pénzügyminisztérium állásfog­lalását kérte a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szö­vetsége (TEBÉSZ) arról, hogy lehet-e adó-visszatérítést kérni az 1996-97-es tőzsdei határidős ügyletek veszteségei miatt. A kérdésben ugyanis jogértelme­zési vita keletkezett a TEBÉSZ és az APEH között. Feljelentés-kiegészítés. Az ’56-os Deportálások Tényfel­táró Bizottsága feljelentés-ki­egészítést tett a Budapesti Ka­tonai Ügyészségen a Kossuth téri sortűz ügyében, s indítvá­nyozta, hogy Éöldes Lászlót, az akkori katonai bizottság tagját gyanúsítottként hallgassák ki. A közlemény szerint 1956. ok­tóber 26-án Földes László az MDP Központi Vezetőségének ülésén bejelentette, hogy „reg­gel 7 óra óta nem lőttünk a tö­megekre”. A Fővárosi Ügyész­ségi Nyomozó Hivatal a nyo­mozás folytatását rendelte el.

Next

/
Thumbnails
Contents