Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-09 / 33. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép 1999. február 9., kedd Motorbarátok Szövetsége - Megelégelték a hátrányos megkülönböztetést / Érdekvédelem a sportpályán kívül Öt éve már, hogy Nógrád megyében North Patrol MC (Északi őrjárat) néven motorosklub alakult. 1997-ben rendeztek először motorostalálkozót Szorospatakon hagyományteremtő szándék­kal. Tavaly már az ország minden részéről érkeztek résztvevők, s a baráti beszélgetések során újra felvetődött: kellene egy olyan szervezet, amely az országban élő motorosok érdekeit képvi­selné, problémájukat tolmácsolná. A gondolatot tett követte, 1998. szeptemberében Egerben tartották az alakuló ülést: öt motorosklub részvételével megalapították a Motorbarátok Szövetségét, amelynek székhe­lyét Tiszabábolnán jelölték meg. A cégbíróságon alapító tagként jegyezték be a tisza- vasvári Black Dragon MC-t, a Miskolci Túramotoros Klubot, a Nógrád megyei North Patrol MC-t, az egri Road Bikers MC-t és a verpeléti Stray Dog’s MC-t. A szövetség céljairól, mű­ködéséről Banos Istvánt, a North Patrol MC elnökét, a Motorbarátok Szövetségének egyik elnökhelyettesét kérdez­tük. Mértékadó fórum- Célként határoztuk meg minden motorizált kétkerekű szerkezet népszerűsítését, használóinak érdekvédelmét - mondja Banos István.- Alapító tagjai olyan aktív motorosok, akik megelégelték az általuk minősíthetetlennek tartott, a motorosokat, a moto­rostársadalmat diszkrimináló helyzetet és szükségét látták egy érdekvédelmi szervezet létrehozásának. Erre azért volt szükség, mert a jelenleg mű­ködő szervezetek semmilyen formában nem védik, nem képviselik a magyar motorosok érdekeit, illetőleg tevékenysé­gük csak a sportpályákra korlá­tozódik. A szövetségnek nem az a célja, hogy szemben álljon bármilyen szervezettel, vagy fokozza az ellentéteket: azt tűz­tük ki célul, hogy a motorost, motorozást érintő minden kér­désben mértékadó, komolyan vehető fórum legyen. Szeret­nénk elérni, hogy a Motorbará­tok Szövetsége olyan társa­dalmi szervezet legyen, mely­nek tevékenysége példamutató, információi mértékadók min­denki számára. Joghátrányok-Hogyan áll össze a vezető­ség, mi a feladata?- A szövetség elnöke Pente József, a Black Dragon MC tagja, az öt motorosklub el­nöke pedig elnökhelyettesi funkciót tölt be. A megbízatás egy évre szól, minden évben közgyűlést tartunk, amelyen a vezetőség tagjai újra választ­hatók, vagy mást jelölhetnek helyettük a tagok. A vezetőség minden második hónapban ülésezik, hatásköre eléggé ki­terjedt: felügyeli a Motorbará­tok Szövetsége tevékenységé­nek egészét, jogosult egyes szakágak vezetőinek be- és el­számoltatására, társadalmi fó­rumokon képviseli a szövetsé­get. Terveink között szerepel az is, hogy a székhely szerinti országgyűlési képviselőt fel- kéijük parlamenti interpellá­lásra a motorkerékpárokat, motorosokat sújtó megkülön­böztetések, joghátrányok vo­natkozásában.- Mit értenek hátrányos megkülönböztetés alatt?- Gondolunk itt arra, hogy miért kell például a motoro­soknak ugyanannyi autópá­lyadíjat fizetni, mint az autó­soknak? Vagy télen miért ugyanannyi a kötelező biztosí­tás, a súlyadó, mint a nyári hónapokban, hiszen a hideg időjárásban nem használhatók a kétkerekűek. Ilyen és ehhez hasonló problémákkal küsz­ködünk, amelyekre egyénen­ként nehéz választ kapni, ha egyáltalán lehetséges. Bárki tag lehet- Kik lehetnek a Motorbarátok Szövetségének tagjai?- Bárki, aki szereti a moto­rozást, a motorkerékpárt. En­nek érdekében körlevelet sze­retnénk kiadni, amelyben be­mutatkozunk az ismert, illetve fellelhető motoros szerveze­teknek. Minden klub ismeri a területén lévő motorosokat, tagjaink is megtesznek min­den tőlük telhetőt a szövetség megismertetésére. Ragyogó alkalom lesz majd az augusz­tus második felére tervezett motorostalálkozó Szorospata­kon, amikor nem csak a moto­rosklubok tagjai, hanem a mo­torok szerelmesei is jelen lesznek. Feladatunknak tekint­jük, hogy minden rendelkezé­sünkre álló eszközzel védjük és érvényesítsük a magyar mo­torostársadalom minden szer­vezetének és szervezetektől független tagjának érdekeit. Hegedűs E. Folyamatosan értékelődik le az észak-magyarországi régió iparának szerepe A „szegény rokon” szerepében Észak-Magyarország ipara a nyolcvanas évektől folyamatosan csökkenő jelentőséget mutat, 1997-ben az egy főre jutó termelési érték a régióban 514 ezer forint volt, ami az országos átlagnál több mint hetvenezer forinttal marad el, s az ország legiparosodottabb térségének, a közép-dunántúlinak még a felét sem éri el. Meglepő adatok derülnek ki a Központi Statisztikai Hivatal közelmúltban megjelent, az észak-magyarországi régióról készült kiadványából. Többek közt az is, hogy az iparban fog­lalkoztatottak száma alapján ez a régió az országos átlagnál alig iparosodottabb. Az ipar­ban itt ezer lakosra 96 aktív kereső jutott két évvel ezelőtt, Közép-Dunántúlon ez a szám 118, Nyugat-Dunántúlon pe­dig 133. Sánta Imréné, a KSH Nógrád Megyei Igazgatóságának tájé­koztatási osztályvezetője a ki­adványukban szereplő adatok alapján úgy véli, hogy az ipar súlyának jelentősége ugyan csökken, mégis meghatározó a régió életében. Az 1997-es ada­tok szerint a foglalkoztatásból 13,4 %-kal részesedett az észak-magyarországi régió, ami számottevő arány: a bányá­szatban a 39, a nemesfém ásvá­nyi termék gyártásában a 26, a kohászatban és fémfeldolgo­zásban a 22 %-os részesedés. Az ipari termelés 11 %-a képződött itt ’97-ben, ami or­szágosan jelentős, a vegyipar 18, az energiaszektor 13, illetve az élelmiszeripar 10 %-os telje­sítménye. A régió gépipara vi­szont mindössze 3 %-át adja az országosan nyilvántartott mennyiségnek, s az ipara pedig az ország ipari exportjából csak 7,3 %-ot tesz ki. A régión belül nagymértékű eltérés tapasztalható a megyék ipari szerkezetét illetően. Míg Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében a vegyipar, villamos- energia-ipar, valamint az élel­miszeripar és a kohászat jelen­tős, Hevesben az élelmiszeripar és a gépipar tekinthető vezető ágazatnak, Nógrádban pedig a kohászat és a fémfeldolgozás számottevő. A területi aránytalanságok mérséklésében a szakemberek nagy reményeket fűznek az ipari parkok hálózatához, a vál­lalkozói övezetek kijelölésé­hez. Az előbbiek a régiónkban Eger, Ózd, Tiszaújváros, Ka­zincbarcika (2), Miskolc, Ba­lassagyarmat, Salgótarján váro­sához kötődnek, utóbbiak ese­tében a befektetői érdeklődést az Ózd-Putnok-észak-hevesi térségben, Zemplénben a Sáto- raljaújhely-Lácacséke-Dá- móc-Zemplénagárd vonalon, valamint Nógrádban Salgótar­ján és Bátonyterenye térségé­ben várják, ahol vállalkozói övezet címen vehetők igénybe bizonyos adó- és egyéb ked­vezmények. A mezőgazdaságban sem látni kimagasló mutatókat (a földek aranykorona-értéke rosszabb az átlagosnál, egyedül a tokaji, az egri, és a mátraaljai borvidék hoz látványos ered­ményt). A régió domborzati vi­szonyai, a gyepterület nagy­sága, minősége kedvező le­hetne a szarvasmarha-, és juh- tartásra. Minden mezőgazda- sági konferencián elhangzik, ám csaknem két évtizede fo­lyamatosán csökken az állatál­lomány. Az idegenforgalom terén is keveset profitál a térség, azzal együtt, hogy az ország kilenc nemzeti parkja közül négy (az aggteleki, a bükki, a hortobágyi és a Duna-Ipoly) ide tartozik, sőt a világörökségi falu, Hol­lókő és az Aggteleki-cseppkő- barlang és az Európa-diplomás Ipolytamóc is ebben a térség­ben található. A régióban (97- es adatok szerint) 29 ezer szál­láshely várja a turistákat, ezer lakosra 23 férőhely jut, ami nyolccal kevesebb, mint az or­szágos átlag. Az ország szállás- férőhelyeiből a régió 9,4 %-kal, a vendégek számából 9,7 %-kal a külföldi vendégforgalomból alig 3-4 %-kal részesedett. A vendégek átlag 2,5 éjszakát tar­tózkodnak itt, s ez a legrövi­debb az ország hét régiója kö­zül. A tőkehiánnyal küzdő ma­gyar gazdaságban 1997. végén 26 ezer külföldi érdekeltségű vállalkozás volt jelen 2792 mil­liárd forint jegyzett tőkével. Észak-Magyarországon leg­utóbb 784 külföldi érdekeltségű vállalkozást jegyeztek, ennek 47 %-a Borsodban, több mint 34 %-a Hevesben, s mindössze 19 %-a Nógrád megyében ta­lálható. Ezen cégek jegyzett tő­kéje 215 milliárd forint, mely­ből a külföldi részesedés 148 milliárd forint. A térség orszá­gon belüli súlya mindössze 3 %-nyi, ám tiszta külföldi befek­tetések esetében eléri a 7 %-ot. A külföldi vállalkozások átla­gos nagyságát a régióban első­sorban Borsod megyei szék­hellyel az energiaszektor priva­tizációjába beszállt cégek eme­lik az országos átlag fölé. Tehát a legszegényebb régi­óban osztották Nógrád megyére a „szegény rokon” szerepét. Tamóczi László „Mikszáth Mikese” Egy régi rádióműsorra ta­láltam a „Délibáb” című színházi hetilap közlése alapján. Idézet az előzetesből: „Dr. Rubinyi Mózes, a kiváló esztéta, aki Mikszáth Kálmán műveit sajtó alá rendezte, ma este 7.20-kor Budapest II. hullámhosszán... újabb ér­dekes előadást tart a nagy íróról... Rubinyi Mózes dr., akit egy kiváló magyar tudós Dr. Rubinyi Mózes esz­téta, az 1936-os „Déli- báb”-ban joggal nevezett el „Mikszáth Mikesének”, arról számol be ma a rádióban, mi történt Mikszáth körül az elmúlt 25 év alatt. Elvonul előttünk a költő megítéltetésének sok furcsa hőse; hűtlen barátok és hűséges rajongók, az egész Mikszáth-irodalom. Látjuk a költő feltámadását a színpadon, a fűmen, szinte emberi közelségébe kerü­lünk, mikor felesége, sógor­nője, fia bánatos elmúlásá­ról értesülünk . . . Költő élete a halála után. ” Az előadás 1936. február 1-jén hangzott el... D. F. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Komoly bajt akadályozott meg az Ullmann család Elismerés a helytállásért Példamutató helytállásról tett tanúbizonyságot Ullmann Gyula és családja az elmúlt héten - február 4-én a délutáni órákban - Salgótarjánban, a Jónás-telepen, a Határ út 5/a alatt (a volt munkásszállóban). A tűzjelzés a fenti napon 16.33 órakor érkezett a salgó­tarjáni tűzoltóság híradóügyele­tére. A jelzés, amit Ullmann Gyuláné adott így szólt:- A Jónás-telepen a régi munkásszálló épületében Siesta gázkályha ég. - A van-e valaki életveszélyben kérdésre a vá­lasz igen volt. Az esethez a megfelelő riasz­tási fokozattal vonultak tűzoltó­ink, felkészülve a PB-gázpa- lack tüzeknél alkalmazott tech­nikával. A helyszínre a tűzoltók 16.38 órakor, azaz a jelzéstől szá­mítva 5 perc alatt érkeztek és azt tapasztalták, hogy a tüzet az épületben lakók eloltották, a veszélyeztetett két db PB-gáz- palackokat és gázkályhát az épületből biztos helyre kivitték és elzárták. így tűzoltóinknak beavat­kozni nem kellett, a helyszínt átvizsgálva további tűz- és rob­banásveszély nem állt fenn. A mentők is kiérkeztek és egy idős hölgyet - Kacsák Mi- hálynét- ijedtség és rosszullét tünetekkel a helyi kórházba szál­lították további kezelés céljából. A helyszíni szemle során tisz­tázódott a tűz keletkezési körül­ménye. Ullmann Gyula és családja a szomszédságában lakik a tűzese­tet szenvedett lakásnak. Elmon­dása szerint arra lettek figyelme­sek, hogy durranás és ablakcsö­römpölés zaja hallatszik odaát- ról. Apósával odasiettek és lát­ták, hogy füst dől ki a szomszéd lakásból. Bementek és egyből érzékelték a veszélyt. Apósa az idős hölgyet kihozta a lakásból, ő pedig feleségét értesítette az esetről és kérte, hogy hívja a tűzoltókat. Ezután vödrökben hordott vízzel a lángoló gázkályhát és mögötte égő ablak környékét el­oltották. Az oltást befejezve a meleg és még szivárgó, a kály­hához csatlakoztatott PB-gázpa- lackokat az épületből kivitte a hátsó udvarra, ahol azt elzárta. Ekkor érkeztek meg a tűzoltók. Ullmann Gyula és családja bá­tor helytállásával megakadályo­zott egy olyan tűzesetet, amely robbanással, illetve épületom­lással és emberek sérülésével járt volna, mivel több család is lakik ugyanazon épületben. Az Ullmann család cselekede­tével kiérdemelte a tűzoltóság el­ismerését és köszönetét. Kívá­nunk további sok sikert és egészséget valamennyiüknek! Salgótarjáni Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság A közelmúltban kaptuk a hírt, hogy hosszú, súlyos betegség után 61 éves korában elhunyt dr. Oláh József, a Nógrád me­gyei kórház radiológiai osztá­lyának nyugalmazott osztály- vezető főorvosa. Tiszaszederkényben szüle­tett, iskolai tanulmányait Mis­kolcon végezte, s orvosdoktori diplomát Debrecenben szerzett. Pályája kezdetétől fogva a ra­diológia mellett kötelezte el magát, s osztályvezető főorvos­Kollégánk emlékére ként előbb 1973-tól Miskolcon, majd 1985-től Salgótaijánban dolgozott. A rutinmunka mellett értékes tudományos munkát végzett: számos magyar és ide­gen nyelvű közleményt írt, 1979-től az orvostudományok kandidátusa, a kórház tudomá­nyos bizottságának elnöke, a Magyar Radiológus Társaság osteológiai szekciójának alel- nöke. Tapasztalatait 1987-ben ,,A mozgásszervek radiológiai vizsgálata az időskorban” című könyvében összegezte. Gya­korló orvosként is eredménye­sen foglalkozott a mozgásszervi betegségek kezelésével. Képe­ket, elsősorban tájképeket fes­tett, amelyeket több kiállításon is bemutattak. Könyvet szer­kesztett, adott ki. Kellemes, életvidám ember, színes, sokol­dalú egyéniség volt, távozását szomorú szívvel vesszük tudo­másul. Dr. Gyurkó György Összekötni, együtt becsülni, szeretni Üzenetek ’56 örökségéről Az ezredforduló fiatal nemzedékének társa­dalmi aktivitását drámai módon befolyásolja, hogy a családban, az is­kolában, az első munka­helyen, a baráti körben van-e valaki, akit igazán lehet tisztelni. Van-e po­zitív, hihető életpélda, minta? Vagy nincs? S ha nincs, — mert a nagyapák, az apák nem­zedékét, az egyes ember méltóságát bizony na­gyobbrészt „ ledarálta ” a rossz történelem, a ka­otikus rendszerváltozás - az elég nagy baj. Negyvenesztendős szabadsághiány, álde­mokrácia, függetlenség­hiány nyoma bizony ott van a felmenők magatar­tásában, bizonytalansá­gában, öröklött félelme­iben. S a megismert törté­nelem is csak labilis, el­lentmondásos válaszo­kat kínál a milyen úton, hogyan tovább kérdé­sekre, hacsak nem sike­rülne végre 1956 ma­gyar forradalmának csodáját, nagy érzel­meit, nemzeti egységét, jövőszolgálatát igaz tel­jességében felmutatni. A heroikus szabad­ságküzdelem felemelő, nemes reményei, nyolc- kilenc millió magyart összetömörítő eszméi ne hiányozzanak a nevelés­ből, oktatásból! Ma nagyobbrészt még hiányoznak. Pedig az al­kalmi, langyos tisztelgé­sekkel nem lehet vonzó mintát, példát mutatni na­gyot akarásból, mindent mérésből. . . A Duna Televízió feb­ruár 8-i, tegnap reggeli műsorában a balassa­gyarmati Kiss Tamással készített interjú 1956 örökségével foglalkozott. Abból az alkalomból hívták kamerák elé az Ipoly-parti város közel­múltjának alpolgármes­terét, hogy az 1956-os „ zárkatársak ” Balaton­kenesén tanácskoztak a forradalom örökségéről. Jó volt hallani Kiss Tamás sürgető üzenetét: nem csak a múlt pontos ismerete miatt, de az ön­magunkban való bizako­dás, a nemzeti összefo­gás igénye miatt is fontos 1956 öröksége, tanul­sága. A ködös február után az idén is napfényes, friss-szeles március jön: az 1848—49-es forrada­lom, szabadságharc ün­neplését például nagy, szép érzelmekkel lehetne összekötni, együtt be­csülni, szeretni 1956 hő­seinek személyes bátor­ságával, önfeláldozó ha- zafiságával, meg a nem­zethez tartozás huszadik századi korparancsainak elemzésével is .. . Erdős István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents