Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-06-07 / 31. szám

6. oldal Mozaik 1999. február 6., szombat • • # .t*~~ Cowboyok és indiánok *-"** Gyermekkorunk legendás alakjai tűnnek elő képzeletünk­ből, ha cowboyokra vagy indiánokra gondolunk. Winnetou, az utolsó mohikán, vagy a végtelen prériken vág­tázó mesebeli cowboyok jutnak eszünkbe. De vajon kik is voltak azok az igazi személyek, akik példa­ként álltak a történetírók előtt? Sorozatunkban azokat a híres indiánokat és cowboyokat mutatjuk be, akik valójában léteztek és akiknek élete számta­lan film és könyv alapjául is szolgált. Joaquin Marietta Joaquin Murietta volt valószínűleg az első gyorstüzelő bandita Kali­forniában. 1850 körül, 20 évesen érkezett Mexikóból és aranyásó­ként próbált szerencsét a Sierra Nevada hegységben. Egy alka­lommal, amikor éppen dolgozott, fiatal feleségét megerőszakolták és ez indította el őt a bűnözés útján. Otthagyta kis aranybányáját és útonállóként próbálta keserűségét múlasztani. Egy lólopás után elkap­ták és megkorbácsolták. Ekkor na­gyon megutálta az amerikaiakat és bosszút esküdött. Megszervezett egy 80 főből álló csapatot, melyben még felesége is férfiruhába öltözve lovagolt és postakocsik kirablására specializálódtak. Az aranyásók tá­borát sem kímélték, több ezer dol­lár értékű aranyat zsákmányoltak. Kegyetlensége nem ismert határt. Saját maga szórakoztatására állatait pisztolylövésekkel táncoltatta, majd kilőtte szemüket. Kegyetlen­ségénél talán csak vakmerősége volt nagyobb. Egy alkalommal ezer dollár vérdíjat tűzetett ki saját fe­jére, majd lelőtte az információt felvevő seriffet. A kaliforniai kor­mányzó birtokáról ötven lovat lo­pott el és azokat Mexikóban eladta. Az egyszerű emberek közül so­kan szerették Joaquint, mert soka­kat pénzzel kisegített. A végzetét azonban ő sem kerülhette el. Még csak 23 éves volt, amikor egy Los Angeles-i cowboy embereivel be­kerítette egy tábortűznél és rövid csata után végzett vele. Lefejezték és a fejét a seriff irodájába vitték. Ott egy árverésen 35 dollárért elad­ták. Egy San Francisco-i múzeum­ban alkohollal teli üvegedényben tartották Murietta fejét. Az 1906-os nagy franciscoi föld­rengés és tűzvész után az üveg­edény és a fej is örökre eltűnt. So­kak szerint nem is Joaquin Muriet- tát ölték meg, hanem valaki mást és az igazi Murietta visszatért Mexi­kóba, ahol ismeretlenségben élte le élete hátralévő részét. Hogy mi az igazság? Ez örökké titok marad. Captain Jack A legtöbb indián vezér bátorságá­ról volt híres, nem így Captain Jack, a modoc indiánok vezére, aki csalárdságairól vált ismertté. A modoc indiánok 1852-ben megtámadtak egy telepesekből álló szekérkaravánt és mindenkit meg­öltek. Az amerikai hadsereg üldö­zőbe vette az indiánokat és miután elkapták őket, az egész törzset re­zervátumba kényszerítették. Húsz év múlva Captain Jack és egy csapat harcos elhagyta a rezer­vátumot, mire a fehér lakosság a kormányhoz fordult segítségért. Canby tábornokot bízták meg az indiánok felkutatásával és hogy visszavigye őket a rezervátumba. Meg is találták Jack táborát és szép szóval próbálták meggyőzni őket, hogy adják meg magukat. De ők fegyvert rántottak és elmenekültek. Bevették magukat egy sziklás terü­letre, ahol a fehérek hosszú ideig tehetetlenek voltak. A sziklák közt megjelenő katonákat sorra lelőtték a rejtőzködő indiánok. Egy idő után Captain Jack békekötést színlelve követeket küldött Canby tábornok­hoz és egy megbeszélésre hívta. Canby tolmácsa, akinek felesége a modoc törzsből származott, meg­próbálta a tábornokot lebeszélni a találkozóról, mert Captain Jacket megbízhatatlannak tartotta. A tá­bornok azonban ragaszkodott a bé­ketárgyaláshoz és néhány emberé­vel megjelent a megbeszélt helyen. Alig kezdődött el a beszélgetés, amikor Captain Jack jelére az indi­ánok fegyvert rántottak és lemészá­rolták a küldöttséget. Ezek után az amerikai katonaság hatalmas erők­kel vonult fel és ágyúkkal lőtték a sziklás terepet. Az új tábornok, Davis, elfogott néhány indiánt, akik a halálbüntetéstől való mene­külés reményében elárulták a Jack főhadiszállásához vezető titkos ös­vényeket. Captain Jacket elfogták és katonai bíróság elé állították. Négy másik társával együtt halálra ítélték és nyilvánosan felakasztot­ták őket a törzs többi tagja előtt. Frank Aponyi NYUGATICIRKl/SZ cowboyok és indiánok, lovasok, artisták, oohócok, 100 FOLK tjRp'IUS együttes1 IJMI FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZBAN sí w I w Január 15-től, március 21-ig, ferda, csütörtök, péntek, délután 15 iákor " ^ n 1ft »»délután flórakor. Információ, jegy előrendeTR** Jelentés a hegyről Süvöltő szelek alatt A hó utat, nyomot temet, s a szél hajnalra új fagyot hoz De nézd a csepp ökörszemet: milyen hegykén jön ablakodhoz. Áprily Lajos Tegnap még tompa csend és végtelen fehérség telepedett a tájra. A mindent beborító szál­kás zúzmarára rárakódott a fris­sen hullott, tapadós hó is, s az ágvesszők így megvastagodva, fehér terhűktől földig hajolva roskadoztak. Néhány óra alatt azonban minden megváltozott. Az éjszaka ránk tört orkánszerű, jeges hideget hozó északi szél elsöpörte a megülepedett ködöt, s a fákat cibálva óriás tüdejével lefújta róluk minden díszüket. Azóta is tombol egyfolytában, cibálja a szálbükkök koronáját, egymáshoz dörzsölve nyikorog- tatja, recsegteti a vaskos törzs­ágakat. De csak ott fenn a ma­gasban, ahol a hegygerincen át­csapva még eléri őket. Itt lenn, a fák tövében, a szélvédett déli lej­tőn e zordságból semmit sem érezni. Bár mínusz 10 fok körüli a hideg, szélcsend van és ra­gyogó napsütés. A levegő kris­tálytiszta, a mélykék égen hosz- szan elnyúló felhőfoszlányok sodródnak a szelek szárnyán, s egészen távolról is jól ide látsza­nak a hegyek körvonalai. Nem tudom, véletlen-e, vagy jól ki­számították elődeink annak ide­jén, de kétségtelen, hogy Róna­bánya kolóniaépületeit nagyon jó helyre telepítették ide, a Szil­váskő déli verő oldalára, a sze­lektől védő hegygerinc és a fö­léje magasodó bükkerdő oltalma alá. A szélső ház melletti eljege­sedett lépcsősoron felkapasz­kodva néhány lépés után máris a vastag hóval borított szálerdő­ben vagyunk. Az erdőszélen a természetes környezethez illő tá­jékoztató táblák és színes turis- taútjelzések hívják fel az erre lá­togatók figyelmét a védett terü­leten található természeti érté­kekre és a turistaösvényekre. Jólesik látni, hogy már hónapok óta itt vannak és még mindig megrongálatlanul. S megvannak évek óta a madarászok által ki­helyezett madárodúk is. Ott füg­genek a bükkfákon a turistaös­vény mentén. Most nem megyünk ki a Szilváskő gerincére, inkább itt lenn, a Bányász körút sárga jel­zésén sétálunk tovább. A faóri­ások közé besütő napfény szik- rázóan csillog a zúzmarakristá­lyos havon, s a hóval kibélelt mélyedések sorára hullámos, hosszú ámyékvonalakat vetnek a fák. (Ezek a víznyelőszerű ke­rek mélyedések mind a régi szénbánya, régen beroskadt vá­gatainak a nyomai.) A száler­dőből kilépve a néhány éves vágásterületen átvezető útsza­kaszon már szinte melengetőén süt a nap, s széles panoráma nyílik a Mátra, a Karancs és a Salgó felé. A hegynyeregnél a sípálya te­tejéhez érve tombol, a havat ve­lünk szembe sodorva süvít a szél. Csak egy pillantást vetünk a zord idővel is dacoló sízőkre, aztán vissza ismét a napsütötte csendes régióba. Most derül csak ki igazán, mennyivel könnyebb a hideget elviselni szél nélkül! A gyöngyfűzérszerűen sora­kozó, napsütött homlokú koló­niaházak keskeny udvarain bé­késen napozó, bundás házőrzők is ezen a véleményen lehetnek, mert szokásuktól eltérően most ránk sem vakkantanak.- Fancsik ­Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- feleségül. Ezerforintos vásár- mai rejtvény helyes megfejtését fejtése: Ha igazán szerettél lási utalványt nyert: Pécsi Sán- február 11-éig kell beküldeni volna, akkor nem engem veszel dór, Bátonyterenye, Pf. 55. A szerkesztőségünkbe. Templomaink története Szent Péter és Pál tiszteletére - PALOTÁS A sok felújítás ellenére a templom barokk stílusa megmaradt Héhalommal Palotáshalom né­ven egyesített község 1981-től, Pásztótól délnyugatra. Eredeti­leg Palotás-Hatvan (Palotás, Pa- lathashathwan = az a Hatvan, amelyikben palota van?) Etimo- lógiailag a „palota” jelentése egy valamikori, a faluban állott épület, melyet így tituláltak. A váci káptalan 1260-ból eredő bizonyságlevelében Palo­tás-Hatvan néven szerepel. 1246-ban Kökényes János volt a földesura, akitől fia, Radnót örökölte. Károly Róbert az örö­kös halála után a Kacsics-nem- beli Simonnak adta. Zsigmond 1439-ben Báthory Istvánnak ajándékozta az akkor már Buják várához tartozó területet. 1559- ben a török ádódefterek szerint 29 adóköteles háza van, mintegy 8002 akcse jövedelmet hozva Khalil bégnek 1562/63-ban. Egy évszázaddal később csak négy portája van, 1687-ben Thököly és Balassa Imre kuru- cai szállják meg. Leveretésüket követően Esterházy Miklós kapta meg királyi adományul. 1780-ban ismét 16 magyar ház­tartása volt. Később báró Schossberger is birtokolta. Templomáról az 1697-es Ca- nonica Visitatio feljegyzi, hogy a Szent Péter és Pál tiszteletére felszentelt épület kellő felszere­léssel rendelkezik, Jobbágyi fili- ájaként. Majd az 1711 -es és az 1725-ös egyházlátogatási jegy­zőkönyv említi a két homlokzati tornyot, a boltozott szentélyt és a barokk főoltárt. A régi templom helyébe Es­terházy Ferenc 1743-ban újat építtetett, melyet 1798-1800 között újból módosítottak. Ak­kor épülhetett a mai torony is és a klasszicista fejezetes padok is ekkor kerültek az épületbe. 1806-ban villámcsapás oko­zott tüzet, melynek következté­ben ismét renoválták, 1864-ben újrafestik, 1908-ban új órát, 1910-ben palatetőt, a torony bá­dogtetőzetet kap. 1920-ban is­mét megújul kívülről, 1945-ben ismét renoválják, de barokk stí­lusa megmarad. A jelentős súlyú harangokat Esterházy Ferenc az épülettől különálló, kőből épített harang­lábban helyeztette el. Egyik ha­rangját - a felirat szerint - „Ön­tötte Eberhard Henrik Pesten, 1827.” A klasszicista díszítésű harang mellett keresztelőkútja is érdekes, a bordázott kőcsészéje kehelyforma, a XVIII. század­ban átfestették. Palotás egykor vagy Denge- leghez, vagy Héhalomhoz tarto­zott egyházilag. Az 1542. évi adóösszeírásban ezek plébániás helyként vannak feltüntetve. A helyi História Domus szerint: „1653 óta 134 mérő alá való föl­det bírt zavartalanul az egyház.” A Pongrácz-féle Informatio Pa­lotás-Hatvant licenciátus és plé­bános nélküli községnek írja, később Dwomikovich Mihály állított plébániát Palotáson, mert a XVin. sz. elején az akkor esz­tergomi egyházmegyéhez tar­tozó „szomszédos Nagybárkány plébánia kereszteltjeinek anya­könyvében 1704—1706 között ismételten előfordul P. Farkas parochus Palotensis.” A falu nyugati részén álló templom bejárata keletre néz. Kőkeretes kapuja feletti fal tü­körben szegmentíves, hossz- négyszögű ablak van. A temp­lombelső karzat alatti részén délre oldalkápolna nyílik, északra a kórusfeljáró. A szen­télyben egy, a hajóban három csehsüveg boltozat van. Palotáson és a filiákban kar­meliták, angolkisasszonyok, va­lamint az Úr Szent Testének Társulata működtek egykoron. A negyvenes évek elején Hangay Rupert és Weisser Já­nos látták el itt a papi feladato­kat. 1982-től Hupka József n pa- lotási plébános. D.F.

Next

/
Thumbnails
Contents