Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-04 / 29. szám
4. oldal Ország - Világ 1999. február 4., csütörtök A csalók zöme képzett magyar fiatal A 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények átlaga tavaly 5926 volt. A bűnözés által legfertőzöttebb terület az országban a főváros, ahol ez a mutatószám 12 143. Az öt legfertőzöttebb megye Győr-Moson-Sopron (6082), Somogy (5595), Tolna (5108), Komárom-Esztergom (4957) és Pest (4891). A magyar rendőrség vezető testületé tegnap értékelte a rendőrség tavalyi munkáját. Dr. Orbán Péter rendőr-vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány elmondta, a hazai bűnözés tartós jellemzője, hogy az ismertté vált bűncselekmények mintegy 40 százalékát a fővárosban és döntően Pest megyében követik el. A bűnözés által legkevésbé fertőzött megyék Nógrád, Borsod, Vas, Heves és Szabolcs, ahol 4000 alatt van a 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények száma. A vagyon elleni bűncselekmények képezik a hazai bűnözés háromnegyed részét. A lopások száma 9 százalékkal volt több, mint 1997-ben. A személygépkocsi-lopások száma 14 413-ról 15 255-re emelkedett, az esetek kétharmadát a fővárosban követik el. Továbbra is jelentős a kábítószerek átmenő csempészete, de dinamikusan növekszik a hazai fogyasztás is. Az amphe- tamin mellett egyre több heroin érkezik, többnyire külföldi csempészektől, elosztóktól származik. Különösen aggasztó, hogy az elmúlt években dinamikusan növekedett a kábítószer hatása alatt elköve: tett bűnesetek száma, 1994- ben 130, 1998-ban pedig 690- et regisztráltak. Az utóbbi öt évben a túladagolások miatt meghalt személyek száma 4-ről 38-ra emelkedett. A tavalyi tapasztalatok szerint megmaradt a szervezett bűnözésen belül „az intellektuális bűnelkövető” csoportok elkülönülése a többitől. A pénz-, értékpapír- és telefonkártya-hamisítás, a számítógépes csalás, a műkincscsempészet a magyar szervezett bűnözés rovására írható. Ők főként magasan képzett fiatalok, akik kis csoportokban, a konspirációs szabályok szerint ügyködnek. (koós) Legyen-e kétkamarás parlament Híve vagyok a kétkamarás parlamentnek, és örömmel hallom, hogy ez a megoldás a szocialistáktól sem áll távol - nyilatkozta lapunknak Pokol Béla, az Országgyűlés alkotmány- ügyi bizottságának elnöke. A kisgazda politikus azt sem tartja kizártnak, hogy akár már a következő országgyűlési választások eredményeképpen kisebb létszámú testület foglalja el a parlamenti patkót. Mind a kisebb létszámú törvényhozás, mind pedig a kétkamarás rendszer szakmailag megalapozott igény, a legtöbb európai országgyűlés kétkamarás. Hazánkban is komoly közjogi hagyománya van az egyébként 1945-ig létező felső- és alsóházi rendszernek.- Számos praktikus érv szolgál a jelenlegi törvénykezési rendszer megosztására - mondja Pokol Béla. - Ugyanis csak a két kamara felállítása esetén képzelhető el a 13 nemzeti kisebbség parlamenti képviselete. A megoldást már nemcsak Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szeretné mihamarabb elérni, de Európa keleti, és nyugati feléről is sürgetik ennek az évek óta húzódó, mulasztásos alkotmánysértésnek a megszüntetését. A kisgazda politikus szerint mindenekelőtt a megyei közgyűlések elnökei, a történelmi egyházak és a nemzetiségek kell, hogy hallassák hangjukat egy leendő második kamarában, amelynek hatásköréről politikai konszenzus dönt majd. Az is politikai döntés kérdése, hogy az alsóházhoz képest mindenképpen kevesebb jogkörrel bíró delegált testület mely esetekben kapna vétó-, s melyekben tanácskozási jogot. Egy, a parlamenti pártok által támogatott, csökkentett létszámú - 200-250 fős - alsóház mellett a 60-70 tagból álló második kamara egy sor problémát megoldana, és még így is kevesebb képviselő lenne, mint ma - állítja Pokol Béla. A kisgazdapárt mellett a szocialisták is a kétkamarás megoldás mellett voksolnak, ám a Fidesz és az SZDSZ egyelőre ellenzi az ötletet. (horváth) ^ Otven fölött már különösen nehéz új munkahelyet találni Állástalan diplomások nyomában Az ötven év feletti diplomás munkanélküliek egyszerűen „eltűnnek” a munkaerőpiacról - hangzott el tegnap egy budapesti konferencián. Többségük úgy érzi, hogy korábban megszerzett tudásával a jelenlegi viszonyok között már egyáltalán nem, vagy csak nehezen tudna érvényesülni. Becslések szerint több mint húszezerre tehető az idősebb, diplomás munkanélküliek száma, akiknek többsége még a nyilvántartásban sem szerepel. Vagy azért, mert már lejárt a segélyezési ideje, vagy mert soha nem is regisztráltatta magát. Ők mindenképpen nehezebben találnak maguknak új munkahelyet, mint a fiatalabbak. A legtöbb diplomás ötvenéves kora után éri el pályája csúcsát, ám ha mégis elveszíti munkáját, rendkívül nehéz helyzetbe kerül. A munkáltatókra ugyanis mindinkább jellemző az a szemlélet, hogy a „szocialista embertípust” le kell cserélni a fiatalabb, lendületesebb nemzedékre. Pulay Gyulának, a Szociális és Családügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának a véleménye szerint egy ötven év feletti ember szakmai tudására a legtöbb esetben érdemes építeni, hiszen még 10-15 évig is képes aktívan dolgozni. Ugyanígy igaz az, hogy ötven év felett is érdemes tanulni, mert bárkivel előfordulhat, hogy munkáltatója tönkremegy, s állás nélkül marad. Sajnos, az idősebb szakemberek gyakran idegenkednek a nyelvtanulástól vagy a számítógép-felhasználói ismeretek megszerzésétől. — Úgy pedig sokkal nehezebb segíteni az ötven éven feletti diplomásoknak, ha maguk sem ismerik fel a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás szükségességét - mondta befejezésül az államtitkár. (h. gy.) Törvénysértő agrárrendelet Röviden A sajtót nem világítják át. Balsai István (MDF) ügyrendi javaslatára az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága levette a napirendről Csúcs László (FKGP) indítványát, amely az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló törvényt kívánja módosítani. Csúcs „rendkívül sajnálatosnak” tartotta, hogy a bizottság nem támogatta indítványát. Meghalt Schirilla György. Hosszú betegeskedés után tegnap, 60 éves korában elhunyt Schirilla György szupermara- toni-futó. A hatvanas-hetvenes évek fordulóján feltűnt sportember nyári nagy futásai (pl. Budapest-Moszkva) és téli Duna-átúszásai nyomán vált országszerte ismertté és elismertté. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel az 1999. évi agrártámogatási rendeletet több ponton is alkotmánysértőnek tartja. Tóth István, a MOSZ titkára lapunknak elmondta: a vágósertések garantált árára vonatkozó rendelet ellentétes az agrárpiaci rendtartásról szóló törvénnyel, amely szerint a garantált ár egész évre szól és azt a naptári év kezdete előtt 90 nappal kell meghirdetni. Ezzel szemben az FVM rendelete január 14-én látott napvilágot, s - a naptári év egészére vonatkozó szabályozás - csak április 1-jén lép életbe. Az érdek-képviseleti szervezet elviselhetetlennek és jogtalannak tartja a sertéstermelőkre nézve, hogy az agrártárca az idei garantált árat a tavalyinál 50 forinttal alacsonyabban állapította meg. A titkár szerint a sertésárak már jelenleg is mintegy 30 forinttal maradnak el az önköltségtől. A MOSZ azt is az agrárrendtartási jogszabállyal ellentétesnek tartja, hogy a tárca még mindig nem hirdette meg a kukorica idei garantált árát - és a hozzárendelt kvótát sem. Ezt ugyanis a szezonév előtt (a vetés optimális időpontja április 15.) 90 nappal kellett volna megtennie, azaz legkésőbb január 15-ig. A titkár szerint a három hónapos határidő a termelők érdekeit szolgálja, mert így van idejük eldönteni: az állam nyújtotta biztonság ismeretében érdemes-e kukoricát vetniük. A MI FIÓKUNK ENNÉL SOKKAL n o Magyar Államkincstár lUógrád Megyei Fiók 3100 Salgótarján, Rákóczi út 15. Telefon: (32)410-722 (pénztári órák: hétfőtől-péntekig 08-13 óráig) y AGOSABB Szolgáltatásaink: Állampapír forgalmazás (Magyar Államkötvény, Kincstári Takarékkötvény, Kamatozó Kincstárjegy, Diszkont Kincstárjegy) • Másodpiaci forgalmazás (korábbi kibocsátású állampapírok vétele és eladása) • Újrabefektetési lehetőség (időkiesés és kamatveszteség nélkül) • Vételkor és eladáskor átutalás folyószámláról, folyószámlára Vásároljon állampapírt közvetlenül a Kibocsátótól, a Magyar Államkincstár Fiókjaiban, ahol az állam az állampapírokra teljeskörű garanciát vállal. Állampapírok vásárlására lehetőség van még az elsődleges forgalmazóknál és egyéb értékpapír-forgalmazóknál is.* A Magyar Állampapírok biztonságát az állami garancia adja, melynek értelmében az állam az adott állampapír tőkéjét és kamatait esedékességkor a forgalmazóknak mindenképpen kifizeti. *Felhivjuk a befektetők figyejmét arra, hogy a forgalmazók kiválasztásakor és megbízásakor körültekintően járjanak el, mivel a kifizetőhelyek esetleges szerződésszegése, vagy visszaélése esetén a kifizetésekért a kibocsátó (azaz az állam) nem vállalhat felelősséget. Részletes információ: 06-40-24-24-24 (helyi hívás) Tanácskozások Brüsszelben és Budapesten az euro-atlanti integrációról Körön kívül, körön belül Folytatódik a 101 kiskutya A Disney filmstúdió tervbe vette, hogy elkészíti a világszerte nagy sikert aratott mozifilm, a 101 kiskutya folytatását. A stúdió már megbízást adott a forgató- könyv elkészítésére, az új alkotás címe 102 kiskutya lesz. A cselekményről az alkotók nem árulnak el semmit, de ígérik: egyik korosztály sem bánja meg, ha betér majd a moziba. A producerek azt szeretnék, ha Glenn Close — a gonosz Szömyella de Frász szerepében - visz- szatéme a történetben. A Daily Variety című újság értesülése szerint az amerikai színésznő érdeklődik a terv iránt, de végleges választ csak a kész forgatókönyv ismeretében fog adni. B rüsszelben szerdán újabb fordulót tartott az Európai Unió és hazánk tárgyalóküldöttsége Magyarország csatlakozásáról. Ezúttal ismét a környezet- védelem volt terítéken; ez az a témakör, amely a mező- gazdaság után a legkényesebb kérdéseket veti föl. Mint arról az előző forduló során már szó esett: Magyarország elképzelései szerint hat pontban van szükség átmeneti könnyítésekre, mert az uniós jogszabályok maradéktalan végrehajtása rendkívüli mértékben megterheli a költségvetést. Ugyanakkor „pozitív de- rogációt” kérünk a védett madarakról szóló rendelkezéssel kapcsolatban, az 'erre vonatkozó magyar előírások ugyanis jóval szigorúbbak, mint a közösség törvényei. Az euro-atlanti integráció volt a témája Budapesten két parlamenti bizottság ülésének is. Magyarország európai uniós csatlakozási tárgyalási pozícióit Martonyi János külügyminiszter ismertette az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottságának szerdai ülésén. A zárt ajtók mögött megtartott eszmecserét követően a miniszter elmondta: a kormány által a közelmúltban jóváhagyott és nyilvánosságra hozott tárgyalási pozíciók mellett stratégiai és taktikai szempontok is szóba kerültek az ülésen. Martonyi János közölte: a nemzeti programmal összefüggő kérdésekről - amely dokumentumot Magyarországnak május elején kell átadnia Brüsszelben - várhatóan külön ülésen tárgyal majd az integrációs bizottság. Hozzátette: hasonló eszmecserére kerül sor a Schengeni Egyezményt is magában foglaló bel- és igazságügyi együttműködés kérdéskörében. Szanyi Tibor, a bizottság szocialista alelnöke áttörés jellegűnek nevezte azt a miniszteri javaslatot, hogy folytassanak előzetes parlamenti konzultációt a csatlakozás leg- fajsúlyosabb kérdéseiről. * A Magyar Honvédség a NATO-csatlakozás időpontjára elvégzi vállalt feladatait - mondta Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikai ügyekért felelős helyettes államtitkára az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága előtt szerdán. Közölte: a NATO-csatlakozásig be kell fejezni a minisztérium és a Honvéd Vezérkar elhelyezését szolgáló objektumok biztonsági átalakítását, hogy azok megfeleljenek a szövetség előírásainak. A haderőfejlesztés céljai közé tartozik a NATO-rend- szerhez kapcsolódó légtér- ellenőrző központ létrehozása, amelyet hétfőn adnak át ünnepélyesen Veszprémben. Gyarmati István elmondta: a NATO igénye, hogy Magyar- ország tagsága első napjától fogva képes legyen kezdetben viszonylag kicsi, később pedig egyre nagyobb erőkkel hozzájárulni a szövetség esetleges katonai műveleteihez. A bizottság elfogadta azt a kiegészítő javaslatot, amely indítványozza, hogy ne csak a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar központi épületeiben, hanem az alárendeltségükbe tartozó objektumokban is végrehajtsák a NATO biztonságvédelmi előírásainak megfelelő átalakításokat. Erre mintegy 300 millió forintot különítettek el. A képviselők általános vitára alkalmasnak találták a hazánk és a NATO közötti idei partnerségi program jóváhagyásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot, amely engedélyezi az 1999-re tervezett békepartnerségi és NATO- gyakorlatokra tartó és visszatérő külföldi fegyveres erők hazánkon történő átvonulását.
