Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-04 / 29. szám

2. oldal 1999. február 4., csütörtök Rétság És Környéke Programajánló Rétság - A művelődési köz­pont színháztermében február 5-én, pénteken délelőtt fél 11- től és délután háromtól me­semoziba várják a gyermeke­ket. Ez alkalommal a Bogáncs című magyar filmet vetítik. Az Apáczai Kiadó által meg­hirdetett országos népdalé­neklési verseny megyei dön­tője másnap az intézmény ki­állítótermében délelőtt 10 órakor kezdődik. Helyből máshová, szomszédoktól pedig ide szállítják Málnából sohasem elég Danyi Attiláné Diósjenőről jár át dolgozni a hűtőházba Ki hinné, még pezsgőalap­anyagnak szánt fehér ribizli feldolgozásával is foglalkoz­nak a nógrádi hűtőházban. Elsősorban málna, szeder, szilva és ribizli fagyasztása, fel­dolgozása adja itt a munka zömét, de az ezer tonna befogadóképes­ségű falu végi hűtőházban hatal­mas tárolókban fagyasztott para­dicsom is van mostanság. (Talán ezt is kevesen tudják, a paradi­csomot fagyasztott állapotban dolgozzák fel a konzervgyárak.) A hűtőház most 25 dolgozónak ad munkát. A négy hónapon át tartó szezonban azonban harminc, negyven fővel többre van itt szük­ség. Nógrádból ugyan máshová szállítják a gyümölcsöt - elsősor­ban a málnát - ide viszont a let- kési, kosdi, ősagárdi, rádi s több Pest, illetve Nógrád megyei falu­ból hordják portékájukat A fa­gyasztott termékek viszont oszt­rák, német, finn, svéd, holland és belga háziasszonyok asztalára ke­rülnek. Elsősorban export révén, a hűtőház éves szinten kétszázmil­liós forgalmat bonyolít le. Tiszta lappal akarnak munkához látni - Amire feltétlenül kell a pénz, arra oda kell adni Közös erővel keresik a fejlődés kulcsát Dr. Baranyai László: Mindannyian jobbítani akarunk sorsunkon Kevesen tudják, hogy Diósjenő csaknem nyolcszázéves telepü­lés. Pedig így van, hiszen a his­tória szerint a község első írásos említése egy „boszorkányhoz” fűződik, akit az 1200-as évek elején vetettek tüzesvas-próba alá - írja Végh József Diósjenő­ről szóló könyvecskéjében. A múltba vesző történetet keve­sen ismerik, de sokkal többen vannak azok, akiket a mai falu jelene s jövője foglalkoz­tat, s ezért tenni akarnak. Ezek egyike dr. Baranyai László polgármester. A fiatal fogszakorvos, akit a vá­lasztópolgárok bizalma emelt a polgármesteri székbe gondterhelt.- Jelenleg a költségvetésen dol­gozunk, amit a hónap közepén ter­jesztünk a képviselő-testület elé - magyarázza arcának felhősségét. - Eléggé nehéz a helyzetünk, hiszen a forráshiányok és a korábbi kiköl­tekezés miatt több, mint húszmil­lió forint a büdzsé hiánya. Nincs már szinte semmink amit pénzzé lehetne tenni, se üzem, se telek. Szó, ami szó Diósjenőről alig hallani manapság. A változó világ úgy elrobog a községtől néhány kilométerre húzódó 2-es főútvona­lon, hogy tudomást sem vesz róla. Talán nem is vehet, hiszen olyan rossz az ide vezető bekötőút, hogy be sem fordul rajta az úton járó. A fejlődés lehetőségeit folyto­nosan kutató, töprengő polgármes­ter azonban a nehéz helyzet elle­nére is bizakodó.- Két fontos dologban látom a bajokból való kilábalás lehetősé­gét. Az egyik az itt élő emberek összefogása, együttműködése. Abban, hogy mindannyian jobbí­tani akarunk a sorsunkon. Ez kö­zös érdek. Azoknak is, akik másütt dolgoznak itthon hasznosuljon al­kotó energiájuk. S ebbe a körbe beleértem az elszármazottakat is, akik valamikor itt éltek közöttünk. A másik pedig az idegenforgalom fellendítése. Nos, ez utóbbinak ha valamikor volt is valamilyen gyakorlata, ha­gyományai nincsenek. Valaki egyszer azt mondta a-polgármes­ternek, hogy a harmincas években több mint száz pesti család is nya­ralt a faluban, ahol ebből éltek az emberek.- Igen, a falusi turizmusban van fantázia - mondja Baranyai László - de ehhez sok-sok feltétel hiány­zik. Mindenekelőtt a vállalkozó családok, megfelelő szálláshelyek, s valaki, aki profi módon tudná szervezni az idegenforgalmat. Diósjenőn működik egy száz­férőhelyes kemping faházakkal, s le lehet ütni százötven sátor cöve- keit is. Közvetlenül mellette üze­mel a strandfürdő, ahová szívesen jönnek a környező településekről is az emberek. Nyaranta az itt mű­ködő pizzériában étkezni is lehet. Ha lassan is, de kezd már fejlődni a kereske­delmi infrastruktúra is. Az érsekvadkerti áfész például átépíti az ábécét ahol majd tőkehúst is mérnek.- Diósjenő éves költ­ségvetése mintegy százöt­venmillió forint - magya­rázza a polgármester. - Ennek a pénznek azonban száz helye van. Ha arra gondolok, hogy a Diós- jenő-Nógrád-Berkenye csatornahálózat megépí­tése csaknem másfél milli- árdba kerül, megfájdul a fejem. Nálunk ez portán­ként hatvanezer forint kia­dást jelent. Mi mást tehe­tünk, mint megpróbálunk takarékoskodni, amennyire lehet. Önmérsékletre intjük az intézményeinket is, de amire feltétlenül kell pénz, arra oda kell adni. Fejlesztésre semmi reményünk. Valaki behozza a polgármester­nek a készülő Jenői Napló helyi kiadvány első oldalát. Baranyai László megnézi, s jóváhagyóan bólint. Lehet folytatni a munkát.- Tavaly októberben jelentettük meg első alkalommal ennek az önkormányzati híradónak az első számát - fűzi hozzá magyarázatul - A települést érintő legfontosabb kérdésekről tájékoztatjuk a lako­sokat, ezer példányban adjuk ki. A polgármester azzal is próbál­kozik, hogy mindenkiben feléb­ressze a lokálpatrióta érzéseket. Az iskolai szellemi műhelyhez kö­tődve hagyományőrző klubot hoz­tak létre. Ügy tervezik, hogy rend­szeres időközönként jönnek össze. Nemrégiben Végh József tartott előadást az érdeklődőknek a tele­pülés régészeti emlékeiről. Ren­deztek fotókiállítást a falu életéről. Végre sikerült elfogadni Diósjenő címerét is, amit egy régi pecsét­nyomó alapján Németh Árpád művész-tanár alkot meg, s készül a falu zászlaja is. Szeretnének szóró­lapokat, prospektusokat készít­tetni, jelvényt, olyan jellegzetes diósjenői emlékeket, amelyeket osztogatni, árusítani lehetne, hogy vigyék a település jó hírét. A pol­gármester lelkesedéssel ecseteli, hogy nagyon régen szeretne már olyan szilvapálinkát készíteni, amely kiérdemelhetné a helybeli matricát.-Úgy érzem és tapasztalom, hogy van erő ebben a faluban, csak okosan össze kell fogni - mondja Baranyai doktor. -Egy­előre azt látom legfontosabb fel­adatnak, hogy csináljunk egy ta­bula rasa-t, hogy tiszta lappal vág­hassunk bele a nem kis felada­tokba. Ezzel egyetért a képviselő- testület is. Megtudjuk, hogy éppen beszél­getésünk napján kezdi meg műkö­dését a több mint negyventagú polgárőrség is. Fontos szerepe lesz ennek a testületnek, hiszen a falu mellett óvni kell a tóparti hétvégi házakat is a tolvajoktól és betörők­től. A mezőgazdasági időszakban pedig a vadőrökkel összefogva el­látják a mezőőri feladatokat is. A tóparti pihenőparadicsom ré­vén végül ismét az emberi ténye­zőre térünk vissza.- Számosán vannak olyan sze­mélyiségek, akik valamikor itt él­tek, vagy a tóparton van hétvégi házuk - magyarázza a polgármes­ter - Sorolhatnám a neveket, de mondjam csak Oszter Sándort, a neves művészt, őket is szeretnénk felkérni, hogy a klub keretében időnként találkozhassunk velük. Bizonyára nem zárkóznak el és se­gítenek is nekünk a település felvi­rágoztatásában, jó hírének elter­jesztésében. Pádár András Kidőlt a timpanon, a tornaterem mennyezete beszakadt Ahol csak intézmények működnek Tereskén nincs számottevő munkahely az állami intézménye­ken, óvodán, iskolán, illetve a polgármesteri hivatalon kívül. Ám a felsoroltak megtartása sem egyszerű a falu ötvenmillió forint körüli költségvetéséből. A fiatalok életteret keresnek, az önkormányzat viszont üres ingatlanába befektetőt vár. kidőlt az iskola homlokzatán lévő timpanon, s beszakadt a tornaterem mennyezete is. Az iskolán tetőt cseréltek, erre pályázati pénzből nyílt lehe­tőségük. Most a radiátorok A polgármester asszony, Potyecz Pálné szívesen látna egy húszfős üzemet az üres épületben- Bár még nincs teljesen kész az idei költségvetés, vár­hatóan ötvenmillió forintos ke­rettel számolhatunk - mondja Tereske polgármester asszo­nya, Potyecz Pálné, akivel az önkormányzati tulajdonú, fa­luközponti kisebb kúriánál be­szélgettünk. A korábban szolgálati la­kásként, három külön háztar­tásnak is életteret nyújtó ingat­lan jelenleg üresen áll. Fiata­lok lakásgondját enyhíthetné, szerettek volna is ezekben lakni helyiek, olyanok, akik­nek a családalapításhoz kellett volna az önkormányzati segít­ség. A testület azonban kivár. A szezonálisan nyitva tartó gazdabolt mellé ugyanis el­kelne valamilyen vállalkozás. Legyen az bármi, de néhány embernek legalább helyben biztosítson munkát. Az utóbbi időben egy pesti vállalkozó járt az önkormányzatnál, kö­tőgépeit szeretné ide telepí­teni. Egy húszfős kisüzem, a rét­sági mind nagyobb foglalkoz­tatási lehetőségekkel együtt már éreztetné hatását. A hely­zet ugyanis jelenleg eléggé lehangoló: egyetlen foglal­koztató az önkormányzat, in­tézményei azonban komoly felújításra szorulnak. Tavaly cseréje következne, ám erre aligha telik majd. A 740 la­kosú falu négy—öt éve forrás- hiányos költségvetésből él, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormány­zatok körében elnyerhető tá­mogatás pedig kizárja a falu­fejlesztést. Palóc konyha remekeit tanulják a fozőasszonyok Klubélet Kétbodonyban A palóc konyha remekeit öt­vözik a modern táplálkozási szokásokkal azon a kétbo- donyi sütő-főző tanfolya­mon, amelyet a minap a két- bodonyi művelődési házban indítottak. Az élénkülő klubéletet itt az is jelzi, hogy emellett a hu­szonéves hölgyek klubfoglal­kozásra jönnek össze péntek délutánonként. Mint azt Holes Imrénétől, a művelődési ház vezetőjétől megtudtuk, ez utóbbi cso­portra mindenféle kulturális rendezvény szervezésekor számíthatnak, a mintegy húsz­fős társaság heti két alkalom­mal aerobictréninggel tartja formában magát. Negyedik hónapja idősek klubja is működik az intéz­ményben, szívesen látogatják a hagyományőrző csoport fog­lalkozásait, s egy tíz-tizenöt fős közösség a kismamákból is szerveződik Kétbodonyban. Amerikai befektetőnek zalaiak építenek gyárat Rétságon Vendégmunkásként Nógrádban Mindössze négy hónapja rakták le Rétság határában a Tredegar Film Product Kft légáteresztő fóliák, intim betétek filmrétegé­nek készítésére létesítendő gyárának alapkövét Márciusban azonban már kulcsrakész állapotba kerül az amerikai tulajdonú létesítmény. Van, hogy éjjel is dolgoznak a gyárépítők, akik többnyire Zalából kerültek megyénk nyugati felébe. Olvadáskor itt sártengert talá­lunk, ám a kisebb fagyoknál is a nehéz gépek a munkaterületet ke- resztül-kasul gázolják. A csarno­kok belsejében azonban már könnyebb a járás. Az amerikaiak gyára mintegy 80 ezer négyzet- méter, a rajta lévő épület négy­ezer négyzetméter. Mintha a földből nőtt volna ki, s rekord­gyorsasággal. Nem elsősorban nógrádiak érdeme a kivitelezés, a meghívásos versenytárgyaláson ugyanis a zalai építési vállalko­zás nyert. Ők a Dunától nyugatra vállalnak generálkivitelezőként építőipari munkát. Nógrádban éppen most szereznek referen­ciát, a rétsági 700 millió forintos Tredegar-beruházás révén. Nem lenne nálunk olyan gene­rálkivitelező, aki ekkora munkára pályázzon? Nagy János, a társaság pécsi építésvezetője széttárja a kezét. Cégüket elég nagynak tartja ah­hoz, hogy nyerjenek a hasonló versenytárgyalásokon. Másrészt vállalás kérdése, van, hogy olya­nok mögött lesznek másodikok, akik előtt éppen most nyertek. A versenytárgyalások második he­lyezettje viszont legfeljebb csak az erkölcsi győzelmet tudhatja magáénak. Itt ugyanis csak egy cég nyerhet. A rétsági építésvezető kérdése­inkre elmondta: előregyártott vasbeton szerkezetű, pillérvázas építkezésük ugyan nagy beruhá­zás, ám majdhogy nem rutinfela­dat az építőknek. A munkaterüle­teken átlagosan száz fő dolgozik. A zalaiak szigetelési* szakembe­reket, lakatosokat, épületgépé­szeket, szerelőket hoztak Rét- ságra. Az itt dolgozó vendégmunká­sok Tolmácson, Bánkon, Rétsá­gon kaptak szállást. Hat nap munka, négy nap szabadság. A cég autóbuszával utaznak. Amíg itt vannak, folyamatos a terme­lés. Mikor elutaznak, már itt a váltás. Nem egyszer volt már, hogy éjszakai műszakot is indí­tottak. Mikor szálláshelyükre ér­nek, a fáradtságtól már nem sok mindenre marad erejük.- Jószerivel azt sem tudjuk, hol vagyunk - mondja egyikük - majd mintegy magyarázatként hozzáteszi: - a nagy odafigyelést, és fizikai megterhelést jelentő napi munka után arra már nincs energiánk, hogy szétnézzünk. A hét végeken pedig mindenki megy a családjához. Az építőipari társaság az idén a rétsági beruházás mellett a sár­vári és a zalaegerszegi ipari parkban, a Herendi Porcelángyár területén és Hévíz polgármesteri hivatalának építésében kapott nagyobb megbízást. Idei tervük­ben hétszázfős foglalkoztatotti létszámmal, 7,2 milliárd forintos árbevétellel és változatlanul nye­reséggel számolnak. Csalogató rendelő Diósjenő gyer­mekorvosi ren­delője legalább külsejével oldja a beteg gyerme­kek orvostól való félelmét. A rendelő falfest­ményei egyúttal az utcának is kellemes szín­foltját jelentik.

Next

/
Thumbnails
Contents