Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-04 / 29. szám
2. oldal 1999. február 4., csütörtök Rétság És Környéke Programajánló Rétság - A művelődési központ színháztermében február 5-én, pénteken délelőtt fél 11- től és délután háromtól mesemoziba várják a gyermekeket. Ez alkalommal a Bogáncs című magyar filmet vetítik. Az Apáczai Kiadó által meghirdetett országos népdaléneklési verseny megyei döntője másnap az intézmény kiállítótermében délelőtt 10 órakor kezdődik. Helyből máshová, szomszédoktól pedig ide szállítják Málnából sohasem elég Danyi Attiláné Diósjenőről jár át dolgozni a hűtőházba Ki hinné, még pezsgőalapanyagnak szánt fehér ribizli feldolgozásával is foglalkoznak a nógrádi hűtőházban. Elsősorban málna, szeder, szilva és ribizli fagyasztása, feldolgozása adja itt a munka zömét, de az ezer tonna befogadóképességű falu végi hűtőházban hatalmas tárolókban fagyasztott paradicsom is van mostanság. (Talán ezt is kevesen tudják, a paradicsomot fagyasztott állapotban dolgozzák fel a konzervgyárak.) A hűtőház most 25 dolgozónak ad munkát. A négy hónapon át tartó szezonban azonban harminc, negyven fővel többre van itt szükség. Nógrádból ugyan máshová szállítják a gyümölcsöt - elsősorban a málnát - ide viszont a let- kési, kosdi, ősagárdi, rádi s több Pest, illetve Nógrád megyei faluból hordják portékájukat A fagyasztott termékek viszont osztrák, német, finn, svéd, holland és belga háziasszonyok asztalára kerülnek. Elsősorban export révén, a hűtőház éves szinten kétszázmilliós forgalmat bonyolít le. Tiszta lappal akarnak munkához látni - Amire feltétlenül kell a pénz, arra oda kell adni Közös erővel keresik a fejlődés kulcsát Dr. Baranyai László: Mindannyian jobbítani akarunk sorsunkon Kevesen tudják, hogy Diósjenő csaknem nyolcszázéves település. Pedig így van, hiszen a história szerint a község első írásos említése egy „boszorkányhoz” fűződik, akit az 1200-as évek elején vetettek tüzesvas-próba alá - írja Végh József Diósjenőről szóló könyvecskéjében. A múltba vesző történetet kevesen ismerik, de sokkal többen vannak azok, akiket a mai falu jelene s jövője foglalkoztat, s ezért tenni akarnak. Ezek egyike dr. Baranyai László polgármester. A fiatal fogszakorvos, akit a választópolgárok bizalma emelt a polgármesteri székbe gondterhelt.- Jelenleg a költségvetésen dolgozunk, amit a hónap közepén terjesztünk a képviselő-testület elé - magyarázza arcának felhősségét. - Eléggé nehéz a helyzetünk, hiszen a forráshiányok és a korábbi kiköltekezés miatt több, mint húszmillió forint a büdzsé hiánya. Nincs már szinte semmink amit pénzzé lehetne tenni, se üzem, se telek. Szó, ami szó Diósjenőről alig hallani manapság. A változó világ úgy elrobog a községtől néhány kilométerre húzódó 2-es főútvonalon, hogy tudomást sem vesz róla. Talán nem is vehet, hiszen olyan rossz az ide vezető bekötőút, hogy be sem fordul rajta az úton járó. A fejlődés lehetőségeit folytonosan kutató, töprengő polgármester azonban a nehéz helyzet ellenére is bizakodó.- Két fontos dologban látom a bajokból való kilábalás lehetőségét. Az egyik az itt élő emberek összefogása, együttműködése. Abban, hogy mindannyian jobbítani akarunk a sorsunkon. Ez közös érdek. Azoknak is, akik másütt dolgoznak itthon hasznosuljon alkotó energiájuk. S ebbe a körbe beleértem az elszármazottakat is, akik valamikor itt éltek közöttünk. A másik pedig az idegenforgalom fellendítése. Nos, ez utóbbinak ha valamikor volt is valamilyen gyakorlata, hagyományai nincsenek. Valaki egyszer azt mondta a-polgármesternek, hogy a harmincas években több mint száz pesti család is nyaralt a faluban, ahol ebből éltek az emberek.- Igen, a falusi turizmusban van fantázia - mondja Baranyai László - de ehhez sok-sok feltétel hiányzik. Mindenekelőtt a vállalkozó családok, megfelelő szálláshelyek, s valaki, aki profi módon tudná szervezni az idegenforgalmat. Diósjenőn működik egy százférőhelyes kemping faházakkal, s le lehet ütni százötven sátor cöve- keit is. Közvetlenül mellette üzemel a strandfürdő, ahová szívesen jönnek a környező településekről is az emberek. Nyaranta az itt működő pizzériában étkezni is lehet. Ha lassan is, de kezd már fejlődni a kereskedelmi infrastruktúra is. Az érsekvadkerti áfész például átépíti az ábécét ahol majd tőkehúst is mérnek.- Diósjenő éves költségvetése mintegy százötvenmillió forint - magyarázza a polgármester. - Ennek a pénznek azonban száz helye van. Ha arra gondolok, hogy a Diós- jenő-Nógrád-Berkenye csatornahálózat megépítése csaknem másfél milli- árdba kerül, megfájdul a fejem. Nálunk ez portánként hatvanezer forint kiadást jelent. Mi mást tehetünk, mint megpróbálunk takarékoskodni, amennyire lehet. Önmérsékletre intjük az intézményeinket is, de amire feltétlenül kell pénz, arra oda kell adni. Fejlesztésre semmi reményünk. Valaki behozza a polgármesternek a készülő Jenői Napló helyi kiadvány első oldalát. Baranyai László megnézi, s jóváhagyóan bólint. Lehet folytatni a munkát.- Tavaly októberben jelentettük meg első alkalommal ennek az önkormányzati híradónak az első számát - fűzi hozzá magyarázatul - A települést érintő legfontosabb kérdésekről tájékoztatjuk a lakosokat, ezer példányban adjuk ki. A polgármester azzal is próbálkozik, hogy mindenkiben felébressze a lokálpatrióta érzéseket. Az iskolai szellemi műhelyhez kötődve hagyományőrző klubot hoztak létre. Ügy tervezik, hogy rendszeres időközönként jönnek össze. Nemrégiben Végh József tartott előadást az érdeklődőknek a település régészeti emlékeiről. Rendeztek fotókiállítást a falu életéről. Végre sikerült elfogadni Diósjenő címerét is, amit egy régi pecsétnyomó alapján Németh Árpád művész-tanár alkot meg, s készül a falu zászlaja is. Szeretnének szórólapokat, prospektusokat készíttetni, jelvényt, olyan jellegzetes diósjenői emlékeket, amelyeket osztogatni, árusítani lehetne, hogy vigyék a település jó hírét. A polgármester lelkesedéssel ecseteli, hogy nagyon régen szeretne már olyan szilvapálinkát készíteni, amely kiérdemelhetné a helybeli matricát.-Úgy érzem és tapasztalom, hogy van erő ebben a faluban, csak okosan össze kell fogni - mondja Baranyai doktor. -Egyelőre azt látom legfontosabb feladatnak, hogy csináljunk egy tabula rasa-t, hogy tiszta lappal vághassunk bele a nem kis feladatokba. Ezzel egyetért a képviselő- testület is. Megtudjuk, hogy éppen beszélgetésünk napján kezdi meg működését a több mint negyventagú polgárőrség is. Fontos szerepe lesz ennek a testületnek, hiszen a falu mellett óvni kell a tóparti hétvégi házakat is a tolvajoktól és betörőktől. A mezőgazdasági időszakban pedig a vadőrökkel összefogva ellátják a mezőőri feladatokat is. A tóparti pihenőparadicsom révén végül ismét az emberi tényezőre térünk vissza.- Számosán vannak olyan személyiségek, akik valamikor itt éltek, vagy a tóparton van hétvégi házuk - magyarázza a polgármester - Sorolhatnám a neveket, de mondjam csak Oszter Sándort, a neves művészt, őket is szeretnénk felkérni, hogy a klub keretében időnként találkozhassunk velük. Bizonyára nem zárkóznak el és segítenek is nekünk a település felvirágoztatásában, jó hírének elterjesztésében. Pádár András Kidőlt a timpanon, a tornaterem mennyezete beszakadt Ahol csak intézmények működnek Tereskén nincs számottevő munkahely az állami intézményeken, óvodán, iskolán, illetve a polgármesteri hivatalon kívül. Ám a felsoroltak megtartása sem egyszerű a falu ötvenmillió forint körüli költségvetéséből. A fiatalok életteret keresnek, az önkormányzat viszont üres ingatlanába befektetőt vár. kidőlt az iskola homlokzatán lévő timpanon, s beszakadt a tornaterem mennyezete is. Az iskolán tetőt cseréltek, erre pályázati pénzből nyílt lehetőségük. Most a radiátorok A polgármester asszony, Potyecz Pálné szívesen látna egy húszfős üzemet az üres épületben- Bár még nincs teljesen kész az idei költségvetés, várhatóan ötvenmillió forintos kerettel számolhatunk - mondja Tereske polgármester asszonya, Potyecz Pálné, akivel az önkormányzati tulajdonú, faluközponti kisebb kúriánál beszélgettünk. A korábban szolgálati lakásként, három külön háztartásnak is életteret nyújtó ingatlan jelenleg üresen áll. Fiatalok lakásgondját enyhíthetné, szerettek volna is ezekben lakni helyiek, olyanok, akiknek a családalapításhoz kellett volna az önkormányzati segítség. A testület azonban kivár. A szezonálisan nyitva tartó gazdabolt mellé ugyanis elkelne valamilyen vállalkozás. Legyen az bármi, de néhány embernek legalább helyben biztosítson munkát. Az utóbbi időben egy pesti vállalkozó járt az önkormányzatnál, kötőgépeit szeretné ide telepíteni. Egy húszfős kisüzem, a rétsági mind nagyobb foglalkoztatási lehetőségekkel együtt már éreztetné hatását. A helyzet ugyanis jelenleg eléggé lehangoló: egyetlen foglalkoztató az önkormányzat, intézményei azonban komoly felújításra szorulnak. Tavaly cseréje következne, ám erre aligha telik majd. A 740 lakosú falu négy—öt éve forrás- hiányos költségvetésből él, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok körében elnyerhető támogatás pedig kizárja a falufejlesztést. Palóc konyha remekeit tanulják a fozőasszonyok Klubélet Kétbodonyban A palóc konyha remekeit ötvözik a modern táplálkozási szokásokkal azon a kétbo- donyi sütő-főző tanfolyamon, amelyet a minap a két- bodonyi művelődési házban indítottak. Az élénkülő klubéletet itt az is jelzi, hogy emellett a huszonéves hölgyek klubfoglalkozásra jönnek össze péntek délutánonként. Mint azt Holes Imrénétől, a művelődési ház vezetőjétől megtudtuk, ez utóbbi csoportra mindenféle kulturális rendezvény szervezésekor számíthatnak, a mintegy húszfős társaság heti két alkalommal aerobictréninggel tartja formában magát. Negyedik hónapja idősek klubja is működik az intézményben, szívesen látogatják a hagyományőrző csoport foglalkozásait, s egy tíz-tizenöt fős közösség a kismamákból is szerveződik Kétbodonyban. Amerikai befektetőnek zalaiak építenek gyárat Rétságon Vendégmunkásként Nógrádban Mindössze négy hónapja rakták le Rétság határában a Tredegar Film Product Kft légáteresztő fóliák, intim betétek filmrétegének készítésére létesítendő gyárának alapkövét Márciusban azonban már kulcsrakész állapotba kerül az amerikai tulajdonú létesítmény. Van, hogy éjjel is dolgoznak a gyárépítők, akik többnyire Zalából kerültek megyénk nyugati felébe. Olvadáskor itt sártengert találunk, ám a kisebb fagyoknál is a nehéz gépek a munkaterületet ke- resztül-kasul gázolják. A csarnokok belsejében azonban már könnyebb a járás. Az amerikaiak gyára mintegy 80 ezer négyzet- méter, a rajta lévő épület négyezer négyzetméter. Mintha a földből nőtt volna ki, s rekordgyorsasággal. Nem elsősorban nógrádiak érdeme a kivitelezés, a meghívásos versenytárgyaláson ugyanis a zalai építési vállalkozás nyert. Ők a Dunától nyugatra vállalnak generálkivitelezőként építőipari munkát. Nógrádban éppen most szereznek referenciát, a rétsági 700 millió forintos Tredegar-beruházás révén. Nem lenne nálunk olyan generálkivitelező, aki ekkora munkára pályázzon? Nagy János, a társaság pécsi építésvezetője széttárja a kezét. Cégüket elég nagynak tartja ahhoz, hogy nyerjenek a hasonló versenytárgyalásokon. Másrészt vállalás kérdése, van, hogy olyanok mögött lesznek másodikok, akik előtt éppen most nyertek. A versenytárgyalások második helyezettje viszont legfeljebb csak az erkölcsi győzelmet tudhatja magáénak. Itt ugyanis csak egy cég nyerhet. A rétsági építésvezető kérdéseinkre elmondta: előregyártott vasbeton szerkezetű, pillérvázas építkezésük ugyan nagy beruházás, ám majdhogy nem rutinfeladat az építőknek. A munkaterületeken átlagosan száz fő dolgozik. A zalaiak szigetelési* szakembereket, lakatosokat, épületgépészeket, szerelőket hoztak Rét- ságra. Az itt dolgozó vendégmunkások Tolmácson, Bánkon, Rétságon kaptak szállást. Hat nap munka, négy nap szabadság. A cég autóbuszával utaznak. Amíg itt vannak, folyamatos a termelés. Mikor elutaznak, már itt a váltás. Nem egyszer volt már, hogy éjszakai műszakot is indítottak. Mikor szálláshelyükre érnek, a fáradtságtól már nem sok mindenre marad erejük.- Jószerivel azt sem tudjuk, hol vagyunk - mondja egyikük - majd mintegy magyarázatként hozzáteszi: - a nagy odafigyelést, és fizikai megterhelést jelentő napi munka után arra már nincs energiánk, hogy szétnézzünk. A hét végeken pedig mindenki megy a családjához. Az építőipari társaság az idén a rétsági beruházás mellett a sárvári és a zalaegerszegi ipari parkban, a Herendi Porcelángyár területén és Hévíz polgármesteri hivatalának építésében kapott nagyobb megbízást. Idei tervükben hétszázfős foglalkoztatotti létszámmal, 7,2 milliárd forintos árbevétellel és változatlanul nyereséggel számolnak. Csalogató rendelő Diósjenő gyermekorvosi rendelője legalább külsejével oldja a beteg gyermekek orvostól való félelmét. A rendelő falfestményei egyúttal az utcának is kellemes színfoltját jelentik.
