Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-22 / 44. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Pedagógiai tanulmányúton jártunk Angliában Lényeges különbségek BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1999. február 22., hétfő Köszöntötték Szátokon Vigyinszki Vendel nyugalmazott tanítót is Meghatódtak az idős emberek Szátok községben a polgár- mester asszony és a képviselő- testület tagjai szervezésében - több éves szünet után - ismét megrendezték a helyi művelő­dési házban az idősek napját. A rendezvényre meghívást kaptak és jelen voltak a helyi in­tézmények vezetői, a társszer­vek képviselői is. Az időseket és vendégeket Szűcs Lászlóné polgármester köszöntötte. A falu hatvanöt éven felüli korosz­tálya majdnem teljes létszámban jelen volt. Alig fértek el az in­tézményben. Az általános iskola és diákotthon közreműködésé­vel jóízű, egytálételt fogyaszt­hattak el az idős emberek és a sütemény után volt lehetőség szomjukat is enyhíteni. Ezt követően színvonalas kul­túrműsorral tették még ünnepé­lyesebbé, még bensőségesebbé az idősek napját a szervezők. Szívet melengető szavalatok hangzottak el. Fellépett Pál Ist­ván tereskei népművész, aki énekével és furulyázásával, du­daszóval, egy szátoki fiatalem­ber énekével és gitárkíséretével szórakoztatta a hallgatóságot. Az ünnepeltek bátrabbjai is fel­léptek a műsorban és énekeikkel gazdagították azt. Amikor Szűcs Lászlóné ismét szóra emelkedett méltatta Vi­gyinszki Vendel, most már nyugalmazott szátoki pedagó­gus munkásságát, amelyet évti­zedek hosszú során fejtett ki a községben. Olyan tanító volt, aki annak idején felejthetetlen anyák napi ünnepségeket szer­vezett, színjátszó kört működte­tett, vezette a klubkönyvtárat, de a fáradhatatlan ember tanácstag és tanácselnök-helyettes is volt. A polgármester asszony emlék­tárgyat adott át az ünnepeltnek a hála és köszönet jeléül. Ezek a pillanatok is könnyeket csaltak a hallgatóság többségének a sze­méből. Az idős emberek nagy több­sége meghatottan, boldogan fi­gyelte a körülötte zajló esemé­nyeket és kifejezésre juttatták, hogy ilyen szívet gyönyörköd­tető esemény régen történt a kis falunkban. Patterman József jegyző Történelmi igazság: a somoskői vár a ’80-as évek közepéig látogatható volt A tények makacs dolgok A nemzetközi Socrates-prog- ram keretében egy éve dolgo­zik együtt intézményünk - a Petőfi Sándor Általános Is­kola és Gimnázium - az angol Lightwood Általános Iskolá­val és a francia Pablo Picasso Általános Iskolával. Az angol igazgatónő és kollégája no­vemberi látogatását viszo­nozva február 3-án indultunk Vágóné Bakó Ágnessel, isko­lánk nyelvimunkaközösség- vezetőjével a Birmingham melletti Oldburybe négyna­pos tanulmányútra. Látogatásunk célja partner- iskolánk életének megismerése, kapcsolatunk továbbfejlesztése és a gyerekek munkáinak kicse­rélése volt. Az angol iskola egy csaknem százéves épületben működő „primary school”, ahol a gyere­kek négyéves koruktól tízéves korukig tanulnak. A tízfős ta­nári kar mintegy kétszáz tanuló nevelését, oktatását végzi. A tanárok kedvesek, szeretettel fogadtak. Részt vehettünk több tanítási órán, iskolagyűlésen, megismerhettük a tanítási mód­szereiket, a tanulók napirendjét, s hasznos ismereteket szerez­tünk az angol oktatási rendszer­rel kapcsolatosan is. Tapasztalataink alapján lé­nyeges különbségeket találtunk a magyar és az angol iskolák felszereltsége, a tanárok fize­tése és a tanulók neveltségi Szécsényben 1977. január 1- jén alakult meg a múzeum­baráti kör. Az önszerveződő csoport hosszú éveken át je­lentős szerepet töltött be a nagyközség, később a város életében. Volt idő, amikor több mint 300 tagot tudhattak soraik­ban. Több rangos helyi kiad­ványt jelentettek meg. Felbe­csülhetetlen annak a munká­nak az értéke, amit a műem­lékek megmentéséért tettek. Sok helyi kulturális rendez­vény kapcsolódik a nevük­höz. Megszámlálhatatlan azoknak a helytörténeti té­májú előadásoknak a száma, ami szervezésükben zajlott le s még hosszasan lehetne so­rolni mindazt, amit a városért tettek. Szécsényben felröppent a hír: megszűnik a múzeumba­ráti kör. Az évet értékelő közgyűlésen Fasching Ká- rolyné, a kör titkára lemondott, pedig ő és elődjei - Horváth Béláné, majd Czele Ferencné - voltak azok, akik a kör életét összefogták, programot szer­veztek, mozgósították a tag­ságot. A vezetőség össze­hívta a tagságot, hogy meg­beszéljék a jövőt. — Én eddig is és ezután is szívesen jövök ide, mert jól érzem magam. Ennyi évet nem szabad felrúgni. Véle­ményem szerint szükség van a baráti körre - érvelt Makkai Pál.- A kérdés az, hogy a mú­zeumnak szüksége van-e ránk - vágott közbe egy hang.-Emlékezzetek csak arra, hogy mennyi társadalmi munkát végeztünk a város­ban, a múzeumban - mondta dr. Sümegi Sándor, a kör el­szintje között. Például az angol iskolában minden teremben korszerű számítógép - ezen kí­vül közel húsz géppel felszerelt számítástechnika-terem -, ren­geteg segédeszköz, könyv, fej­lesztőeszköz segíti a tanulókat az ismeretek eredményesebb elsajátításában. Külön megle­petést okozott, hogy a könyve­ket, füzeteket az állam finanszí­rozza és az iskola vásárolja meg a tanulóknak, valamint az, hogy a formaruha kötelező minden iskolában. Az oktatási rendszerrel való ismerkedésünk mellett, vendég­látóink gondoskodtak róla, hogy a környék nevezetességeit is megmutassák nekünk. így nöke. - Mikor? Évekkel ez­előtt? - szólt közbe valaki.- Pedig ma is lehetne mit csinálni. A gépeket az udva­ron megeszi a rozsda. Ha fes­téket adnának mi lefestenénk- így Makkai Pál.- Én egy alkalommal ki­mentem a temetőbe és kiirtot­tam a gazt az emlékparkban - jegyezte meg Ceglédi Jánosné.- Legyünk őszinték, keve­set segítettünk, magára hagy­tuk a titkárunkat, nem csoda ha lemondott - vélekedett Makkai Pál.- Ma már megváltozott a helyzet. Olyan programokat, mint korábban csináltunk, most nem tudunk- magya­rázta Czele Ferencné.- Egy kis csapat is lehet jó — mondta Zár a Lászlóné.- Vállald el a titkárságot - biztatták Czele Ferencnét.- Hozzunk létre egy jelölő- bizottságot - javasolta Jusztin Ferenc. Tanácsát elfogadva meg­alakult a jelölőbizottság.- Az előttünk álló felada­tokat is meg kell beszélni - mondta Varga Jánosné. Min­denkinek volt ötlete, elképze­lése, s ami fontos, felajánlása. Micsinai Tibomé az iro­dalmi, Galcsik Zsolt a helytör­téneti témájú előadások szer­vezését vállalta. Varga Já­nosné a klubdélutánok meg­szervezésére tett ígéretet. Czele Ferencné szívesen megszervezi a kiránduláso­kat. Dr. Sümegi Sándor a kapcsolattartásért felel, Mak­kai Pál a társadalmi munkára mozgósít. Ez a tenni akarás az arany- fedezete annak, hogy a múze­umbaráti kör élni fog. Szenográdi Ferenc részt vettünk egy egész napos látogatáson a Black Country Living Múzeumban,' ahol egy múlt századbeli angol kisváros van felépítve, működő üzletek­kel, kézművesipari műhelyek­kel (kenyeret sütnek, üveget csiszolnak, kovácsolnak.) Eljutottunk Shakespeare szü­lővárosába, Stradfordba, ahol megtekintettük a nagy angol drámaíró szülőházát, a Globe Színházat, s az Európában egye­düli Teddy Bear Múzeumot. Meglátogattuk az angol felsőok­tatás egyik fellegvárát, Oxfor- dot, ahol városnézésen vettünk részt, s bejutottunk több híres kollégiumba is. A „Fekete vi­dék” fővárosában Anglia legna­gyobb és legkorszerűbb koncert­termét, a Symphony Hallt és a Birmingham Múzeumot tekintet­tük meg. A négy nap elteltével élmé­nyekkel és tapasztalatokkal gaz­dagodva tértünk vissza Salgótar­jánba. A program folytatásaként nyáron Párizs mellett találkoz­nak újra a három iskola tanárai, ahol a francia oktatási rendszer­rel ismerkedhetünk meg. Szabó Béla iskolaigazgató Salgótarján Többször is olvashattuk a hírt, hogy a a somoskői vár a múlt hét végén, egy napig magyar oldalról is látogat­ható volt - útlevéllel. Mivel egy újszülöttnek min­den vicc új, nem maradhatok szótlan. Az igazság ugyanis az, hogy a somoskői vár magyar oldalról útlevél nélkül a ’80-as évek közepéig látogatható volt. Sőt, nemcsak a magyarok­nak, hanem a külföldieknek is. Franciáknak, letteknek, oro­szoknak. Én magam is idegen­vezettem a várban, amelyet évente mintegy 30-50 ezer ma­gyar látogató nézett meg. Az idegenforgalmi szervek 3, ké­sőbb 5 Ft belépőt szedtek. A szervezést az idegenforgalmi hivatal és az IBUSZ megyei irodája végezte. A belépődíjért az utazási irodák idegenvezetőt biztosítottak és egy névsort, amit a magyar oldalon lévő kiskatona határőr „ellenőrzött”. A látogatást azért szünetel­tették, mert a szlovák szervek évi 4 millió korona felhasználá­sával elkezdték a vár rekonst­rukcióját, védelmét. Az építkezés miatt a látoga­tás életveszélyessé vált. Az építkezést volt szerencsém számos alkalommal megtekin­teni. Mondtuk is több esetben, szerencse, hogy a határ másik felén van a vár, mert a mi olda­lunkon a drégelyi, nógrádi, sal- gói és sok más műemlék sor­sára jutna. Az is az igazsághoz tartozik, hogy a magyar oldalról a város biztosította az energiát és több más építőanyagot is a szlovák mestereknek az építkezéshez. A rekonstrukció után több kísérlet is történt a vár hetvenes és nyolcvanas évek gyakorlata szerinti látogatásának visszaál­lítására. Ez elmaradt... De nem sza­bad pihenni, javaslatra, kezde­ményezésre van szükség és a tények megbecsülésére. Az évi 30-50 ezer ember csak több mint ezer. A tények makacsak. Az igazság akkor is igazság, ha 20-30 éve történt. Ismétlem: a vár látogatható volt - útlevél nélkül is - minden érdeklődő számára. Ma már egyébként több a látnivaló, mert a szlovákok res­taurálták, amíg a pénzük el nem fogyott. Kálovits Géza Salgótaiján Hét falu összefog- Modernizációs programunkat lépésről lépésre hajtjuk végre. A gázvezeték-építési munkálatok a közelmúltban fejeződtek be. En­nek sikerétől felbuzdulva láttunk hozzá a tervezéshez. Hét falu: Becske, Bércéi, Galgaguta, Leg- énd, Nógrádsáp, Szécsénke és Nógrádkövesd összefogásának eredményeként az ezredforduló „hajnalán” közös szennyvízháló­zatot vehetünk birtokba - mondja Gyurek László Nógrádkövesd polgármestere. - A társközségek közül Nógrádkövesd önkor­mányzata elsőként teremtette meg a csatorna kiépítéséhez szükséges összeget. Méghozzá pályázatok útján- teszi hozzá. Az északkeleti szél az uralkodó, ezért ellentétes, délkeleti irány­ban, a falu legszélső házától egy kilométerre Galgaguta felé jelöl­tük ki a szennyvíztisztító telep helyét. Erdős, bokros terület övezi, így az ÁNTSZ is jóvá­hagyta tervünket.-Mennyi a beruházás vár­ható költsége?- Egymilliárd 32 millió 700 ezer forint. Ebből 248 millió fo­rint maga a telep, a gerincvezeték pedig 784 millió forintot kóstál. Az állami céltámogatásnak, a vízügyi és környezetvédelmi alaptámogatásnak köszönhetően háztartásonként várhatóan 50 ezer Ft hozzájárulást kell fizetni. Egy budapesti székhelyű kft.-t bíztunk meg a kivitelezéssel.- Mikor látnak munkához?- Március elején adják át a munkaterületet. Az ütemtervet a kivitelező szabja meg.- Hányán élnek a lehetőség­gel?-A lakosság 60 %-a veszi igénybe. Aki nem csatlakozik a gerincvezetékre, arra környezet­terhelési díjat szabunk ki. 2000 novemberében lesz az átadás, majd következik az egyéves pró­baüzem. Havasiné Danyi Irén Értékesítési szövetkezetét alakítanak a balassagyarmati gazdák „Valamit tenni kell - nincs más út” A szövetkezés lehetőségéről tárgyaltak a balassagyarmati G azdakör legutóbbi ülésén, így vélekedtek, hogy a pri­vatizáció során végbemenő változások a mezőgazdaság­ban tevékenykedők számára is szükségessé teszik a szö­vetkezést.- Valamit kell tennünk, hogy ne járjunk úgy, mint ta­valy, amikor egy szélhámos sörárpát termeltetett velünk, amit aztán nem vett át - vé­lekedett a jelenlegi helyzetről Hlacsok János patvarci gazda. Vissza a forráshoz A gazdaköri találkozón meg­jelentek a Gyarmat környéki falvakban gazdálkodók is. Nagy János magyarnándori vállalkozó, aki a struccte- nyésztést szeretné meghono­sítani, az erdővel rendelke­zők szövetkezését szorgal­mazta. Varga Mihály gazda­köri elnök az új típusú szövet­kezés alapelveiről tartott tájé­koztatót. Megemlítette, hogy a világon 700 millió család él va­lamiféle szövetkezési keretek között. Nálunk is egyre több egyén, csoport ismeri föl azt, hogy saját gondjaik megoldá­sában, igényeik kielégítésében összefogva tevékenykedjenek. Most is lehet alapozni a jó százötven év előtti első szövet­kezők által megfogalmazott alapelvekre. Akkor Angliában már azt fogalmazták meg, hogy bárki, aki hasznot remél a szövetkezet szolgáltatásaiból szabadon és szívesen fogadott taggá válhat és joga van bár­mikor a kilépésre. A demokra­tikus irányítás az egy ember egy szavazat alapján működött. A magyarországi szövetke­zeti mozgalom megerősödését jelzi a századforduló idején az, hogy 1904-ben a magyarok egyik alapítói voltak a nemzet­közi Cooperative Allimant- nak. „Ránk rohad a tökmag” A mezőgazdaság erőszakos szövetkezésének hibáit már az akkori államvezetés is föl­ismerte. A szabályzat állandó módosításával, a lehetőségek kiterjesztésével igyekeztek enyhíteni az igazságtalansá­gokon. A csak látszattulajdo­nossá vált tagság nem kötő­dött az összevont falvak hatá­rához és az állami támogatá­sok csökkenésével egyre több szövetkezet került a tönk szélére. De ugyanez mu­tatkozott meg az áfészek többségénél, ahol a tagság döntése már formálissá vált és számos vezető a saját hit- bizományaként árusította ki a közösség vagyonát a ’90-es évek elejének gazdasági, po­litikai zűrzavarában. A földkárpótlás során megszerzett mezőgazdasági területek, a téeszekből kiho­zott földek értelmes haszno­sítása központi támogatást vár. A termelők kiszolgálta­tottak. A tőke és a biztos piac még hiánycikk számukra.- Nincs más út, szövet­keznünk kell - szögezte le a gyarmati gazdakör elnöke, Varga Mihály. - Nincs érdek- képviseletük a térség bogyós- gyümölcs-termesztőinek és így vannak ezzel a gabonát és egyéb ipari növényt termesztők is. Kiszolgáltatottak az állatte­nyésztéssel foglalkozók is.-Jó lenne egy telephely és elkelne egy hűtőház is a tér­ségben - mondta Bacsa Béla falugazdász. - Csaknem tíz vagon héj nélküli tökmag vár hónapok óta vevőre. Lassan ránk rohad, pedig sok család jelentős munkát és pénzt ál­dozott a termesztésére - pa­naszkodott Fényes Balázs. Tapasztalatcserék- Hogy kezdjünk hozzá az ér­tékesítési szövetkezet talpra ál­lításához? - tették fel a kérdést a megjelentek. - Hol legyen a telephelye, legyen-e függetle­nített és csak alkalmazott veze­tője? - A szövetkezet célja le­gyen a tagok által megtermelt, illetve megtermeltetett - egyé­nileg és csoportosan - áruk feldolgozása és értékesítése? Ezen belül a termeléshez szük­séges anyagok és eszközök be­szerzése, valamint a tevékeny­séghez kapcsolódó piaci munka végzése nonprofit for­mában. A balassagyarmati gazdakör tagjainak szövetkezetalapítási terveihez jól jönnének az or­szágban már megalakult ha­sonló szerveződésekről szóló információk. A közeljövőben tervezik, hogy meglátogatnak egy-két új típusú szövetkezetét és a ta­pasztaltak alapján március ele­jén megtartják a palóc vidék első értékesítési szövetkezeté­nek alakuló közgyűlését, amelyre várják a környék ma­gántermelőit. Szabó Endre A szécsényi múzeumbarátok „élni” akarnak Saját munka az aranyfedezet Stradfordban Shakespeare szülőháza előtt

Next

/
Thumbnails
Contents