Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-20-21 / 43. szám

6. oldal Mozaik 1999. február 20., szombat VADNYUGATI TÖRTÉNETEK Cowbovok és indiánok Gyermekkorunk legendás alakjai tűnnek elő képzeletünk­ből, ha cowboyokra vagy indiánokra gondolunk. Winnetou, az utolsó mohikán, vagy a végtelen prériken vág­tázó mesebeli cowboyok jutnak eszünkbe. De vajon kik is voltak azok az igazi személyek, akik példa­ként álltak a történetírók előtt? Sorozatunkban azokat a híres indiánokat és cowboyokat mutatjuk be, akik valójában léteztek és akiknek élete számta­lan film és könyv alapjául is szolgált. Pat Garrett Pat Garrett, az új-mexikói Lincoln megye seriffje úgy kerültbe a vad­nyugat történelmébe, hogy ő ölte meg Billy The Kidet, egykori barát­ját. Sokan hősként tisztelték, míg mások orgyilkost láttak benne, aki barátja ellen fordult. Pat Lousianában született, de rövi­desen nyugatra vette az irányt és bö­lényvadászként, majd lovászként dolgozott. Itt ismerkedett meg Billy The Bűddel, és bár 9 évvel idősebb volt nála, nagyon összebarátkoztak. Együtt jártak vadászni, kártyázni, lerészegedni. Aztán Pat megnősült és elnyerte a helyi seriffi állást. Az ő feladata lett, hogy letartóztassa Billyt. Első alkalommal lelőtte Billy egyik barátját, de Billy elmenekült. Mivel jól ismerte Billyt, feltételezte, hogy merre fog menekülni és utói is érte egyik búvóhelyén. Miután kié­heztette a fiút és társait, azok meg­adták magukat. Billyt elítélték és várta, hogy felakasszák, de megölte a börtönőröket és elmenekült. Pat ezután egy ismerőshöz ment és mi­vel feltételezte, hogy Billy előbb- utóbb meg fog ott jelenni, leült a sö­tét szobában és várta. Megérzése bevált és Billy nemsokára megje­lent. Pat szó nélkül lelőtte. Sokan elítélték emiatt, főleg mi­után kiderült, hogy Billynél nem is volt fegyver. Pat azonban az egész országban híres lett és még a Billy fejére kitűzött vérdíjat is felvette. A helyi emberek közül azonban sokan nem tudták neki megbocsátani, hogy végzett Billyvel. Az elnök, Theodore Roosevelt személyes di­csérete sem segített. Pat Garrett továbbállt és más vá­rosban próbált seriffi állást nyerni, de nem sikerült neki. Farmerként próbálkozott, de valahogy az sem volt az igazi és ekkor kiadta bérbe a földjét. Bérlője egy veszekedés után lelőtte. Sírjáról hamarosan eltűnt a kereszt és állítólag a temető elátko­zott hely lett, ahol néha látták a ba­rátgyilkos szellemét kísérteni. Osceola Míg a legtöbb indiánok elleni harc Amerika középső vagy inkább nyu­gati részén zajlott le, addig a semi- nola háború 1835-ben az ország ke­leti részén, Floridában tört ki. Osceola nem törzsfőnöki család­ból származott. Kitűnő stratégiai ér­zéke miatt került a seminola indiá­nok élére. Osceola nagyapja apai ágon skót volt és ezért inkább fe­hérnek, mint indiánnak látszott. Os­ceola sokáig a passzív ellenállás híve volt, de megváltoztatta véle­ményét, miután feleségét elrabolták és rabszolgaként eladták. Mikor Osceola tiltakozott a helyi fehérek vezérénél, Gerard Thompsonnál, az bebörtönözte és vasra verette egy héten keresztül. Néhány hónapra rá Osceola emberei bosszúból megöl­ték Thompsont és kezdetét vette a seminola háború. A törzs visszavo­nult Florida hatalmas mocsaras te­rületeire és onnan intézték támadá­saikat. A néhány évvel azelőtti har­cokban könnyen legyőzték a fehé­rek az indiánokat, mert falvaikat és élelmiszerüket felgyújtották. Most azonban Osceola ügyesen elmene­kített mindent és mindenkit a mo­csaras területre. A fehérek több tá­madást is indítottak, de a mocsár bevehetetlen volt. Úgy tűnt, hogy vagy békét kötnek, vagy a harcok nagyon sokáig elhúzódnak. A fehér lakosság megoldást követelt, ezért Gerard Jesup béketárgyalásra hívta Osceolát. Mihelyst az indián veze­tők megérkeztek a találkozóra, Ge­rard elfogatta őket. Még azok is fel­háborodtak ezen a csalárdságon, akik Osceola leverését követelték. Gerard Jesup azzal védte magát, hogy Osceola sem tartott be semmi­lyen békeszerződést korábban és különben sem kell tisztességesen bánni az indiánokkal. Osceolát nagyon megviselte, hogy ilyen orvul becsapták és annak ellenére, hogy még fiatal volt, né­hány hónap múlva a börtönben meghalt. A seminola törzs tovább folytatta harcát 1842-ig és végleges békeszerződést az Egyesült Álla­mokkal csak 1926-ban kötöttek, amikor már minden amerikai indián nép feladta a harcot. Frank Apony VADNYUGATI CíRláJSZ cowboíok és indiánok, lovasok, artisták,Jbohócok, 100 FOLK b§ySIUS együttes FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZBAN Március 21-ig, péntek, délután 15 órakor szombat, vasarnaiTlfP'll'l'O'HÜ) és déIután l\órakor. Információ, jegy előrendelés: 1-343-8300. ________Jelentés a hegyről_______ V árrom hóköntösben Nyulak, rókák játszadoznak, de hó reme ráma. Mintha fenn a havas erdő tündértanya volna. (Áprily Lajos) Napokon át szakadt a hó. Az idén talán már utoljára, de még megszépítette a tavaszi nagytakarításra váró várost. Puha pompont rakott a parkok fáinak ágvégeire, vastag, réte­ges hószalag fedte be a nyírott sövénysorokat, az örökzöld cserjék, fenyők roskadoztak a rájuk telepedett váratlan teher alatt. Ismét látogatottabbak lettek a madáretetők, s a bel­város házai között is megje­lentek a léprigók csapatai, de a balkáni gerlék párválasztó buzgalma e zord napokon sem hagyott alább, hiszen ezek már a tél utolsó rohamai, még­iscsak közeledik a tavasz. Vasárnap reggel még havat szitált a szürke égbolt, de az­tán elő-előbújt a nap ezüstös korongja, majd hirtelen vége szakadt a szürkeségnek. A somoskői vár felett is kiderült az ég, a mélykék háttérből ki­ragyogtak a hófödte romok, s a föléjük magasodó körbástya csúcsos teteje. Az alkalomhoz illő ünneplő ruhájában öltö­zötten fogadta a vár a sok-sok látogatót. A napsütéses idő va­lószínűleg egyébként is kicsa­logatta volna a sétára vágyó­kat a környékre, de most már ok is akadt: hosszú idő óta is­mét megnyílt a drótkerítés ka­puja, s közvetlenül innen, a fa­luból is fel lehetett menni a várhegyre. El lehetett időzni a behavazott romok között, szét lehetett tekinteni a határon in­nen és túl és a kis Szerpentin úton lekanyarogva megnéz­hettük hóköntösébe öltözötten is a bazaltzuhatagot. A váralja a nyári tűzijáték óta talán nem is fogadott ilyen jókedvű sokaságot. Elmény- szomjasan lihegtünk fölfelé, nehogy esetleg éppen előttünk bezárják a kaput, beboruljon az ég, vagy ne adj Isten, csak úgy eltűnjön a látvány. Ki tudja, melyikünket mi hajtott, de mindenesetre igyekeztünk fölfelé. A Petőfi-kunyhó előtt megvásároltuk a várat ábrá­zoló képeslapokat, majd pár lépéssel arrébb a rőzsetűz mellett toporgó, barátságos szlovák és magyar határőrök gyorsan és udvariasan lekezel- ték útleveleinket, úgy, ahogy ezt Európa nyugatibb részein szokás. Aztán libasorban vo­nultunk a mély hóban lapátnyi szélességben kivájt ösvényen, mely a nap folyamán egyre szélesedett a kétirányú forga­lom miatt, s helyenként kité­rővé öblösödön. Szlovákiából is lehettek lá­togatók, mert hallottam, amint a bikkréti (bukovinkai) völgy felé mutatva valaki azt mondta a társának: látod, ha­zulról azon a hosszú völgyön keresztül szoktunk ide felgya­logolni! Egy távolabbról, va­lószínűleg alkalmilag érkezett hazánkfia pedig azt kérdezte, hogy itt a határ csak így va­sárnaponként van-e nyitva? Amire azt válaszoltuk, hogy - legalábbis egyelőre - csak ezen a vasárnapon, a falu Tri­anon utáni visszakerülésének 75. évfordulóján. Fancsik János Jó megfejtés, szerencsés nyertes Templomaink története Filiák és a csoda - Hasznos Elmúlt heti rejtvényünk meg­fejtése: Meg tudom javítani, de jobban jár, ha elviteti a roncs­telepre. Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Mestra Berna­dett Nagyoroszi, Kertész u. 23. sz. A mai rejtvény megfejtését február 26-ig küldjék el szer­kesztőségünk címére. Pásztótól északkeletre fek­szik az 1984 óta közigazga­tásilag hozzácsatolt község. Elnevezése a Hoznus, Haz- nus személynév magyarítá­sából ered. Az 1265-ös évek­től már felmerül Hasznos fi- lia neve, a birtoklástörté­nete megegyező a tari anya­egyházéval. A pásztói cisz­terciták is rendelkeztek it­teni részbirtokkal, sőt az apátság helyi gondnoka. Dalmata Ferenc 1740-ben üveghutát létesített a hasz- nosi erdőkben, a pásztóihoz hasonló módon. Az egykori Alsóhuta-Hasz- noshuta ma Mátrakeresztes néven ismert. Az alsóhasznosi hutáról, valamint Hasznos Mária-Magdolna titulusú templomáról és az alsóhutai haranglábról az 1746-os, 1766-os és az 1811-es Canonica Visitatiók is emlí­tést tesznek, mint Tar anyaegyház fi- liális részeiről. A hasznosi templom gótikus szentélye a XV. századot idézi. A török idők szomorú írásos emléke egy öröklési törvény, 1670-ből: „Mint­hogy Piti Jakab magtalan ember volt, testamentum­ban a malomnak felit háttá a Hasznosi Egyház­hoz, felét pedig a Pászti Egy­házhoz. Minthogy pedig a Piti Jakab magyar földesura eret­nek volt, a malmot elvette ha­talmasul ... a Török Földes űr is elvette a fele részét, bírta három esztendeig, míglen a Török Hatvanból el nem ve­szett.” 1699-ben elhagyottan, pusztán állott a hasznosi templom, az egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján felte­hetően 1740-ben épült újjá. Mivel az Álsóhutában (Mátrakeresztesen) dolgozók, csak a harangláb kisharangjá- nak jelzésére - munkakezdés­kor, illetve annak végeztével - rövid ájtatosságra gyűltek, melyet a hutásmester vezetett, kérték a püspököt, hogy szá­mukra a szabad ég alatt tart­hasson misét plébánosuk. Es­terházy ezt nem engedélyezte, mondván, ha nem akarnak a tari anyaegyházba misére járni, a meglévő faanyagot felhasz­nálhatják templomépítésre. Akkor ez nem valósult meg, az alsóhutai - ma mátrakeresztesi- Nagyboldogasszony-temp- lom csak 1946-ban épült fel. A haranglábból viszont a parádi hutába szállították a kisharan- got, 1780-ban. A hasznosi templom sekres­tyéjét és tetőzetét 1805-ben ja­vították, de a háború végezté­vel, 1846 és ’49 között „falait kivéve, új boltozattal és fedél­zettel ellátva, majdnem tor­nyostul átalakulni rendeltetett Érsek Úr által.” 1849 végéig a boltozat ugyan elkészült, de az ablakok és a belső berendezési tárgyak még hiányoztak. Kő- váry János tari plébános mégis mielőbbi hivatalos átadását és az épület megáldását sürgette, mivel a hosszú ideig használa­ton kívül álló templomból a hívek nagy része lemorzsoló­dott. (Szerencsére 1943-ban az akkori tari plébánosnak, Zak- kay Józsefnek még nem voltak ilyen gondjai.) A XV. századi gótikus szen­tély 1740 körül barokk hajót kapott. Tornyát 1850. szep­tember 30-án villámcsapás érte. A sérülést 1851-ben Császka János gyöngyösi kő­művesmester hozta helyre. Gyóntató­széke, szószéke és ta- bernákuluma is ebben az esztendőben ké­szült el. Védőszentjét ábrázoló oltárképét Kovács Mihály festette 1853-ban. A templom ma a pásztói anyaegy­ház filiája. Érdemes szót ejteni a „hasznosi Mária” legendájáról is. Széli Sándor Paszkál ma is élő remete, a Mátraszentimréhez tartozó fallóskúti Má- ria-kegyhely gondo­zója szerint 1947. július 1-jén Sántha László és neje, Csépe Klára a hasznosi határban arat és közben látják Szűz Máriát, aki elvezette őket a ma is so­kak által látogatott Fallóskűt- hoz, a gyógyító erejű forrás­hoz. D. F. TANÁ­CSOLÁS. SUÖAL­MAZÁS A VICC poéjyjA ÉLSO Rész ÓRA MAGAS— SASBAN FELÜL­MÚLHA­TATLAN ... MARS*-v KERTI ESZKÖZ 7 • FUTÓ STAG­NÁLT í ^ z' / 'v, \ ° o J W ° í> V V HANG - ríEMEG- T£TÉS > OL Mjt SZÍNÉSZ VOLT > EGYELI ... MESE- TÉVÉ- MŰSOR > ~"v *­--­A VICC POÉNJA. 2 RÉSZ ►A " v / F — ELŐIDÉZ \> KÖTŐ­SZÓ > VESE­DARAß V V DOBÓ VAROSA NÉRÓ NEVELŐ­JE VOLT HALKAN MOZGOLÓDIK NŐI FŐZŐ RÁMÁS ÜTŐ­KÁRTYA HÓMAI ÖT VÉN FRISS LEVEGŐ ANNYI MINT. RÖV. > KÖZE^ PES SZÁL > y V V V CQK...: HOLMI MÉTfíő­ALLO­> ^ V szí- .. NESZNO HLDIKÓ) > V ZAGYVA­LÉK JEGY NÉLKÜL > f> ANGOL KÖLTŐ VOLT .....V > GORÖG TÖRZS ERŐS KÁVÉ > HŐS > ANGOL SÖRFÉLE > KOR­TÁRS ÍRÓ 1 ISTVÁN! > — ... ÓVA— N-f AN SUMAC kísér­tét __ MEG­ELÉGEL > V PUSZTÍT UTOLSÓ PÉL­DÁNY > FRANCIA FESTŐ V ÜHES LAP! > k 8ARÁ­TOM. LATINUL VICC­FIGURA > NYÁRI HÁZ ___ FRANCIA ÁLLAM! > ^ GE HMÁ- NIUM CSOMÓT RONT > ITTRI­UM, FOSZ­FOR > "V JELLEM­RAJZ > V KIÜTÉS A WIMG-­gEN . KIS > 3/ EGYES! > ; CIGIZIK KÖNY— NYE EMU öi^iwur. KEN HAL« ZAJ > V SPORT­VER­SENY. ANGOLUL > DÉL­AFRIKAI INGAT­LAN ■ -TT­ROMÁN AUTO JEL . HIBA JELZŐJE NYIKO­ROG > V NÉMET, NEVELŐ ■MAGAS­RA TART > V KÜL­FÖLDI ROCK­SZTÁR > V ALIAS ATTILA AZONOS BETÓK > 0 V^N AL­VÉGE' ÉTKEZŐ > DUPLÁN: APRÓ S2EMÜ CUKOR— > EDE— LÉNY VÉGE! > EGY­NEMŰ .MAII— 52 AKA­DSZ A " "T > HATÁR, LATINUL > T“ HELY HÁG CINK FOLYA­DÉK j> ____1 % POFONT AD JOULE. RÖV. > v \j MEG­VERT EMBER SZÍNEI! C V A török időkben elpusztult az ősi istenháza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents