Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-15 / 38. szám

1999. február 15., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Formálódik az érdekegyeztetés jövője ÉT helyett jön az OMT? Cél a naprakész ingatlan-nyilvántartás megteremtése Középpontban a családi gazdaság A kormány a hét végén megtartott nem hivatalos ülésén megelégedéssel állapította meg, hogy a gazdaságpolitika nem szorul irányváltásra és mindenki számára jó hír, hogy az inf­láció januárban egy számjegyűvé vált. Borókai Gábor örvendetesnek nevezte, hogy az infláció mér­séklődésével a reálbérek mint­egy 2 százalékkal növeked­nek. Megelégedettségre azon­ban nincs ok, a továbbiakban is szigorúan tartani kell a költ­ségvetés előirányzatait. El­hangzott: a különböző hírek­kel ellentétben a kormánynak egy agrárstratégiája van, amelynek szakavatott tárcája a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium. Szabadi Béla, az FVM poli­tikai államtitkára elmondta: az agrárstratégia lényegében két fő alapelvre épült. Egyrészt a családi gazdasági üzemmére­tek megerősítését tűzték ki cé­lul, másrészt pedig a magyar mezőgazdaság termelési szer­kezetét akarják átalakítani. Határozott elképzelések születtek arról, hogy rendbe teszik a földtulajdonnal és a földhasználattal kapcsolatos jelenleg még áttekinthetetlen viszonyokat. Fel akarják gyorsítani a földhivatali mun­kákat, naprakésszé teszik az ingatlan-nyilvántartást és vég­rehajtják a nemzeti kataszteri programot is. Hamarosan befejeződik a kárpótlás és megszületett a törvényjavaslat a részaránytu­lajdon kiadásáról is - hangzott el a nem hivatalos ülésen. A szentendrei kormányülés utáni sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva Borókai Gábor közölte: nem volt szó az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet tevékenységének elemzéséről. Orbán Viktor kormányfő csak azután hozza meg döntését, miután megis­merkedik a Pénzügyminiszté­rium vizsgálati anyagával. Nem esett szó a Magyar Lab­darúgó Szövetség körül kiala­kult helyzetről sem. Kétszeresére nő a szabálysértési bírságok összege Csinos csekk jár a gyorshajtásért A tervek szerint hamarosan kétszeresére emelik a szabály­sértési bírságok összegét. A szervezett bűnözés elleni tör­vénycsomag részeként életbe lépő új rendelkezések az autó­sokat is kedvezőtlenül érintik: 10 kilométeres sebességtűllé- pésért például 2000 helyett 4000 forintot is kérhet a jövőben a rendőr. Igaz, készpénz helyett csekken kell majd fizetni. Kincses Ildikó alezredes, az ORFK rendészeti osztályveze­tője az 1993. óta változatlan tarifákkal és a közlekedési morál romlásával indokolta a szigorítást, amely jogi kérdő­jelek tisztázása után lép majd életbe. A jövőben is mód lesz azonban arra, hogy a hatóság mérlegelje a mentő vagy a ter­helő körülményeket. A helyszíni bírság eddigi 100 forintos alsó határa 1000 forintra, a felső határ 2000-ről 10 ezer forintra nő. Általános gyakorlattá válik a fővárosban és az ország több pontján már kipróbált csekkes fizetés. Nem várható ugyanis el az autósok­tól, hogy nagyobb összegeket tartsanak maguknál, de a rendőröktől sem kívánhatják meg főnökeik, hogy „mozgó bankként” posztoljanak az ut­cán. Elképzelhető vegyes rendszer működtetése is, te­kintettel a külföldiekre. Az alezredes elmondta: a 15 napon belül nem fizető autós­tól az összeget behajtják, és indokolt esetben feljelentéssel is él a hatóság. A kiszabott pénzbírság egyébként a fizetést megta­gadó személy jövedelméből letiltható, vagy elzárásra is változtatható. Újdonság lesz, hogy a jövőben csak bíróság dönthet a szabálytalankodó rács mögé küldéséről, igaz, gyorsított eljárással. Az alezredes úgy véli: a megkétszerezett összegű bír­ság és a csekkes módszer elle­nére sem esik vissza a fizetési hajlandóság. Sőt, a 15 napos türelmi idő módot ad a kirótt összeg előteremtésére. Takács Mariann A személyi jövedelemadó bevallásakor készülékünkről is nyilatkozni kell Adónak minősül a tévédíj is A televíziókészülék üzemeltetéséről, valamint a díjfizető személyéről is nyilatkozni kell majd a március 20-áig esedé­kes személyi jövedelemadó-bevallásban. Az APEH-nél fi­gyelmeztetnek: jelezni kell azt is, ha a lakásban nincs készü­lék, vagy ha az adózó valami okból mentes a díjfizetés alól. Az Érdekegyeztető Tanács nyilvános ülésén még ebben a hónapban folytatódik a szoci­ális partnerek tárgyalása a társadalmi párbeszéd megújí­tásáról - jelentették be a Gazdasági Minisztériumban. Az eddigi zártkörű egyezteté­seken a munkavállalók és mun­kaadók képviselői azt kérték, a kormányzat dolgozzon ki rész­letesebb javaslatot a tervezett Országos Munkaügyi Tanács jogkörére, feladataira. Ez az intézmény ugyanis megfelelhetne a jelenlegi Ér­dekegyeztető Tanácsnak. Az eddigi tárgyalások alapjául szol­gáló kormányzati javaslatban ez a lehetőség is benne van. Az új országos fórum foglalkozhatna például a gazdaság egészére vo­natkozó munkaügyi jogszabá­lyok egyeztetésével, feladata le­hetne a Munka törvényköny­Az idős emberek körében már öt halálos áldozata van az országos méretűvé vált inf­luenzajárványnak. Az elmúlt hét folyamán a főváros mel­lett a megyék többségében is 30-40 százalékkal nőtt az újonnan megbetegedettek száma. Dr. Straub Ilonától, az orszá­gos járványügyi központ fő­igazgatójától megtudtuk, hogy a főváros mellett Győr-Moson- Sopron megyében a legsúlyo­sabb a helyzet. Igen sok a beteg Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász- Nagykun-Szolnok és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében. A legfrissebb adatok szerint 90 ezer új fertőzöttet regiszt­A hivatalosan elismert 13 ki­sebbség közül egyedüliként maradt országos önkormány­zat nélkül a következő négy esztendőre a magyarországi románság. A román küldötteknek az ala­csony részvételi arány miatt a megismételt elektori gyűlésen sem sikerült tegnap újjáválasz­tani testületüket. Á 168 szava­zásra jogosult elektor közül a határozatképességhez szüksé­ges 75 százaléknál kevesebben, mindössze 107-en jelentek meg. Budai János, az országos önkormányzat eddigi elnöke elmondta: a kisebbség képvise­letére a folytonosság érdekében szervezetet alakítanak Magyar­vére, a szakképzésre, a munka­ügyi ellenőrzésre, a foglalkozta­tásra, a munkanélküliek ellátá­sára, a szociális partnerek jogkö­rére vonatkozó jogszabályok módosításának a kidolgozása. A tanács megállapodásokat is köthetne az országos mini­málbér-emelésről, a béremelési ajánlásról, illetve ha lehetséges, az országos kollektív szerző­désről is e keretek között egyezkedhetnének a szociális partnerek. Az érdekképviseletek az ed­digi viták során kifogásolták, hogy az egyeztetési témakö­rökből kimaradnának az orszá­gos költségvetésre, az adó- és járulékszabályokra vonatkozó törvények. Elfogadhatatlan számukra, hogy ezeket a kérdé­seket a kormányzat egy másik fórum keretei között tárgyalná meg, de e kérdések tisztázására rövidesen visszatérnek. ráltak, közülük 249-en kerül­tek kórházba. Öt idős ember­nél halálos kimenetelű volt a megbetegedés. A szövődmé­nyek között egyre gyakrabban fordul elő tüdő- és arcüregy- gyulladás. A kórházi látogatási tilal­makról mindenütt helyben dön­tenek, ezért tanácsos az adott egészségügyi intézményben te­lefonon érdeklődni a betegek­hez induló hozzátartozóknak. A főigazgató szerint az idő­járás változásának nincs külö­nösebb hatása a betegség terje­désére, hiszen a vírus zárt lég­térben, tömegben akkor is fer­tőz, ha enyhül vagy ha tovább romlik az idő. Németh Zsuzsa országi Román Önkormányza­tok Szövetsége elnevezéssel. A jelenlévők döntöttek is a szer­vezet létrehozásáról. Negyvenhét elektorból 41 vett részt viszont Szentgotthár- don azon az elektori gyűlésen, amelyen az új Országos Szlo­vén Kisebbségi Önkormányza­tot megválasztották. A követ­kező négy esztendőben a testü­let 21 fővel fog működni. Az eddigi országos szerb ki­sebbségi önkormányzat elnöke, Lásztity Péró kapta a legtöbb szavazatot a testületet újjává­lasztó budapesti elektori gyűlé­sen, ahol a 133 elektor közül 132-en szavaztak. Itt 44 jelöltet állítottak, és közülük 33-an ke­rültek be a testületbe. Dr. Mészáros Gyuláné, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal főosztályvezetője em­lékeztetett arra, hogy a múlt év január 1-jétől adónak minősül a tévékészülék üzemben tar­tási díja, ezért kell az adó­bevalláskor nyilatkozni róla. Jelenleg a Magyar Posta szedi be a pénzt. A havi 640 forintot kéthavonta, tehát 1280 forintonként számlázza, majd a közszolgálati televízió- és rádiócsatornák működési költ­ségeit finanszírozó alaphoz továbbítja. A fizetési kötele­zettség természetesen függet­len attól, hogy fekete-fehér vagy színes készülékről van szó, és nézik a műsort vagy be sem kapcsolják a tévét. Ha egy háztartásban több készüléket üzemeltetnek, ak­kor is csak egy után kell fi­zetni a díjat - mondta a szak­ember. A „háztartásba” beleér­tendő a család üdülője, hétvégi háza, a műhely, az iroda is. A díjfizetés alóli mentesség azokra az önálló háztartásban élő házaspárokra, illetve élet­társakra terjed ki, akik közül az egyik fél 70, a másik 60 éven felüli. Ugyancsak nem kell fizetnie annak a 60 éven felüli személynek, aki önálló nyugdíjjal, keresettel vagy egyéb jövedelemmel nem ren­delkező közeli hozzátartozója eltartásáról gondoskodik. Fennmaradt a mentessége az egyedül élő 70 éven felüliek­nek, a hadirokkantaknak, a hadiözvegyeknek, a súlyosan látás- vagy hallássérülteknek, az I. és II. csoportbeli rok­kantaknak is. A fizetési mentességet a pos­tahivatalokban vagy a kézbesí­tőknél lehet kérni, a megfelelő igazolások bemutatásával. A díjmentesség a dokumentumok bemutatását követő hónap első napjától kezdődik. N. Zs. Alkotmánybírósági ülés. A testület ma teljes ülést tart, amelyen folytatja a köztársa­sági elnök által kért, a szerve­zett bűnözésről készült törvény előzetes alkotmányos norma- kontroliját. Napirendre kerül annak vizsgálata is, hogy a Házszabálynak a parlament ülésezési rendjére vonatkozó előírásai alkotmányosak-e. Megtárgyalja azt az indítványt is, amely szerint a nyugdíjkor­határ megváltoztatásával jogsé­relmet szenvednek azok, akik tovább dolgoztak, és így nyug­díjuk megállapításánál csak a törvény módosítása utáni időt veszik figyelembe. Megemlékezés a Várban. Mintegy félezer, többségében külföldi skinhead fiatal tartott megemlékező demonstrációt szombaton a Budai Várban, a második világháború alatt el­esett német és magyar katonák emlékművénél. A németek, osztrákok és szlovákok között magyar fiatalok is részt vettek a gyűlésen. Tiltott jelképeket nem használtak, ezért ott rend­őri intézkedésre nem került sor, 36 fiatalt azonban később egy angyalföldi bárból előállítottak, mert megtámadták az ellenőr­zést végző rendőröket. MDNP elnökségi ülés. A hét végén Kecskeméten tartott ki­helyezett országos elnökségi ülést a Magyar Demokrata Néppárt, amely a régiókkal kapcsolatos megbeszéléseik so­rában az idén az első volt. Mint hangsúlyozták, a régiók kialakí­tásánál nem szabad ragasz­kodni a megyehatárokhoz. Erőszak nélküli tévéért. A Magyarországi Gyermekbará­tok mozgalma üdvözli azt a megállapodást, amely szerint a hazai televíziócsatornák este 8 óra előtt nem sugároznak majd erőszakos műsorokat, illetve jelrendszerrel látják el ezeket a programokat. Erről a mozga­lom a hét végén nyilatkozatot tett közzé. Madártalan Hortobágy. A nagy havazás miatt szinte ki­ürült a hortobágyi „madár­szálló”. Az év eleji enyhébb időben már január 10-én meg­érkeztek a kora nyári ludak a pusztára, most azonban vala­mennyien visszahúzódtak dé­lebbi területekre. Ugyancsak délre vonult az egyébként egész évben itt lévő túzokcsapat is, és eltűntek az énekesmadarak. Növekvő kereslet. A mintegy 70-80 milliárd forintosra tehető hazai szórakoztató elektronikai piacon 28 százalékkal nőtt a forgalom a múlt esztendőben. Egy piackutató intézet felmé­rése szerint a kereskedők 1998. október végéig csaknem 20 százalékkal több terméket ad­tak el, mint egy éve. Több halottja van az influenzajárványnak Gyakori a látogatási tilalom Tizenhárom nemzetiségi önkormányzat alakult A románoknak nem sikerült Raktáráruházak fénykora A raktáráruházak további gyors fejlődésére lehet szá­mítani hazánkban a követ­kező években - ez derül ki egy nemzetközi ingatlan­tanácsadó cég elemzéséből. Elsősorban a főváros környékén, Győrben, Deb­recenben és Szegeden foly­tatódik tovább a hipermar­ketek térhódítása, de más vidékek iránt is van érdek­lődés a befektetők körében. Különösen a barkácsáruhá- zak telepednek meg szíve­sen nálunk. Az is igaz, állapítja meg a tanulmány, hogy a magyar hatóságok örömmel adnak el földterületet, mert ezzel jövedelemre tesznek szert és új munkahelyeket teremt­hetnek. 1997 AZ ISMERTTÉ VÁLT BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁZEZER LAKOSRA JUTÓ SZÁMA AZ EGYES MEGYÉKBEN, 1998-BAN Elkészült a bűntoplista A tavalyi bűnügyi adatok kö­zött tallózva kiderül, hogy az ismertté vált bűncselekmények 76 százaléka vagyon ellen irá­nyult. Ez 16 százalékkal maga­sabb az előző évinél. 1998-ban több mint 516 ezer bűncselekményre derült fény, a tettesek között sok volt a rend­őrség előtt ismert személy, át­lag minden második elkövető viszont homályban maradt. A megyék közül az ismertté vált bűncselekmények százezer lakosra jutó számát tekintve Győr-Moson-Sopron (6082), Zala (5595) és Tolna (5108) vezet, míg a sort Heves (3924) és Nógrád (3669) megye záija. A legtöbb bűnelkövetőt (1884) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fülelték le. 0 Megyei súlyozott átlag alatti megyék (3 660 - 4 269) Megyei súlyozott átlagot megközelítő megyék (4 270 - 4 772) Megyei súlyozott átlag feletti megyék (4 773 - 5 600) • Eubopress . Megyei súlyozott átlag: 4 521 A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEKKEL OKOZOTT KÁR ELKÖVETÉSI HELY SZERINT 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 it » ® o ® ^ w « # i .# ## *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents