Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-13-14 / 37. szám
m m. m 2. oldal SALGÓTARJÁN 1* BALASSAGYARMAT Megyei F PÁSZTÓ 1999. febrn*- «"•«»nhat Hetvenöt éve adta vissza a kor.. „^nszlovákia Somoskőújfalut és Somt mit a vár nélkül X Új országhatárt jelöltek ki a bányatelek mentén Országhatár. Az emberek többségének két sorompó közé zárt vám- és útlevél-ellenőrző helyet jelent, kevésbé szerencsés vidékeken határnyiladékok, nyomsávok, szögesdrót kerítések szövevényét, - az Ausztria felé távozni akarók elfogására kiépített, s alig tíz éve lebontott vasfüggöny is mindenki előtt közismert. (Ez tulajdonképpen egy elektromos jelzőrendszer volt, esetleg kilométerekre az igazi határvonaltól.) A magyar-szlovák országhatár szerencsére sosem volt ennyire zárt. Aki a természetben járva véletlenül bukkan a piros-fehérre festett határkövekre, talán egy kicsit el is csodálkozik: a domb ugyanolyan lejtővel folytatódik, mint amilyenné az időjárás és az idő alakította évezredeken keresztül, hasonló erdő van mind a két oldalán, a hó is pontosan ugyanakkora __ S omoskő, várhegy. A csodálatos fekvésű egykori erődítmény ma szlovák területre esik, alatta drótkerítés jelzi, hogy tilos az átjárás. A várat csak útlevéllel és jókora kerülővel lehet felkeresni: a karnyújtásnyira eső történelmi emlékhelyre a Somoskőújfalui határátkelőn és a ma Szlovákiában lévő Sátoros községen keresztül sétálhat ki az érdeklődő. Dr. Szvircsek Ferenc történész-muzeológussal a somoskői vár történetéről és Somoskőújfalu, valamint Somoskő községek Trianon utáni visszaszerzéséről beszélgettünk.- A vár és persze a két község neve Bél Mátyás szerint a somosodni, azaz hasadozni szóból származik. Ez a várhegyet és a környéket alkotó bazalt réteges elválására vezethető vissza: a vulkáni kitörések után a megszilárduló kőzet ugyanis kihűlés közben elhasa- dozik. Ennek leglátványosabb, világszerte igen ritka formája a várhegy északi oldalán található íves-oszlopos bazaltömlés. Más értelmezés szerint a szó sombokrokkal benőtt helyet jelent: ez utóbbi szintén lehet igaz, mert ez a cserje is gyakori az itteni sziklákon.- Mit tudunk a vár építéséről és hadászati történetéről?- A Kacsics nemzetség Illés ága építtette a tatárjárás után. Az első írásos említés 1323-ból való: Károly Róbert abban az évben elvette uraitól, és az ugyancsak Kacsics nembeli Szécsényi Tamásnak adta. A török időkben Somoskő végvár volt. A szomszédos Salgót már 1554-ben elfoglalták, de So- moskó't csak 1576-ban. A tizenöt éves háború idején, 1593- ban már sikerült is visszavenni, s utána már végig magyar kézen maradt. Somoskő Fülek elővára volt, a török veszély idején többször elrendelték falainak megerősítését. A Rákó- czi-szabadságharc idején már 1703-ban a kurucok kezére került az erődítmény, de felkelés bukása után megszűnt Somoskő hadászati jelentősége.-A legenda azt tartja, hogy Balassi Bálint gyakran vendégeskedett Somoskőn múzsájánál, Losonczy Annánál. . .-A legenda szép, de aligha igaz! Losonczy Anna 1540 táján született, apja az 1552-ben elhunyt temesvári várkapitány, Losonczy István volt; a király még ugyanebben az évben „fiú- sította” leányait, Fruzsinát és Annát, akik így örökölhették a birtokait. Anna 1567-ben ment férjhez sonnegi Ungnád Kristófhoz, - Balassi Bálint'ekkor tizenhárom éves gyerek volt... Ami somoskői találkozásukat illeti, már csak azért is kizárható, mert a tulajdonképpen jelentéktelen, egyáltalán nem biztonságos végvárban aligha éltek nagyasszonyok. Balassi azonban mégiscsak találkozott Losonczy Annával, - 1578 tavaszán, Egerben ismerkedtek meg, s az asszony a katona költő szerelmi lírájának alakja lett, Júlia néven. Egyébként Anna nem sokkal élte túl az Esztergom ostrománál 1494-ben elesett Balassi Bálintot: 1596. február 22-én hunyt el.- Az első világháború után a környéket Csehszlovákia szállta meg, s nem csak a várat, hanem a két közeli települést, Somoskőújfalut és Somoskőt is.- A trianoni béke- szerződés következtében Nógrád megye területének 42,3, lakosságának pedig 36,5 százalékát vesztette el. Ez persze azt is jelentette, hogy a salgótarjáni iparvidéken munkaerőhiány keletkezett: az 1921-ben keletkezett, a „Nógrádvármegye panaszirata a határmegállapító bizottsághoz” című leirat szerint Salgótarjánban 13 200 ember dolgozott akkoriban. Jelentős részük a Csehszlovákiához csatolt községekből járt be a város üzemeibe és bányáiba, vállalva a gyakori határátkelés kényelmetlenségeit, a két különböző pénznem okozta gondokat is. A munkaerő mellett a természeti kincsek zöme, közöttük az erdők jelentős része is a határokon túlra került: a 8 500 va- gonnyi különféle gömb- és épületfát a trianoni Magyarországon belül ki sem lehet termelni! A mai Salgóbánya közelében húzódó határt például úgy jelölték ki, hogy a tárna bejáratát magyar területen hagyták, a szénvagyon azonban Csehszlovákiába került... A békefeltételek szövege szerint azonban Magyarországot illette volna a szénterület is. Ugyancsak gondot okozott, hogy az akkoriban még a vonóerő jelentős részét kitevő igásállatok takarmányát a nagyrészt ugyancsak elcsatolt Ipoly-völgyi településekről szerezték be.- Magyarországot tehát a jelentős területek mellett a gazdaságifejlődés lehetőségétől is megfosztották.- Igen, legalábbis erősen korlátozták azt. A salgótarjáni gyárak tőkéseinek az érdekkörükbe tartozó vas- és mészkőbányák, az erdőbirtokok, a széntelepek határokon túlra való kerülése óriási gondot okozott, ezért a részvénytársaságok vezetői diplomáciai úton mindent elkövettek, hogy Salgó térségében, a Medves vidékén és Vecseklő környékén határkiigazítást végezzenek el. Erre azért volt szükség, hogy a gyárak nyersanyagokkal való ellátását biztosítsák. Hosszas tárgyalások után végül 1922-ben érkezett a helyszínre egy angol, francia, magyar és cseh képviselettel rendelkező bizottság.-A somosi hagyomány óriási szerepet tulajdonít dr. Kre- puska Géza orvosprofesszornak, a környék az idő tájt legnagyobb földbi rtokosának.- Az európai hírű orvos Szo- kács László Tisztelet a Kre- puska családnak című tanulmánya szerint is beadványokat szerkesztett, bevetette valamennyi külföldi kapcsolatát és - másokkal együtt - a hágai nemzetközi bírósághoz fordult. Azt, hogy a két település visz- szakerülésében személy szerint milyen szerepet játszott, egyelőre nem pontosított. Az már tény, hogy az 1922-ben kiszállt bizottság - amelyet az angol Char- rey vezetett - a Rimamurányi Vasmű Rt. álláspontját fogadta el: Somoskőújfalut és Somoskőt - gyakorlatilag az egykori bányatelek határa mentén - visszaítélte Magyarországnak. Az 1922 június 20-án hozott döntés értelmében a népszövetség 1923. április 23-án visz- szacsatolta az anyaországhoz a területet. A csehek akadékoskodása miatt azonban csak 1924 február 15-én kerülhetett sor erre. Ennek köszönhetően Salgótarján fejlődése nem tört meg olyan mértékben, mintha a területet elveszíti az ország. Nógrád megye mai térképére nézve egy kiszögei lést láthatunk Salgótarján felett: a két visszatért település és környéke, - egy tulajdonképpeni bányatelek határán . . . Faragó Zoltán Somoskőnek büszke vára, átesik a határ túloldalára ... a szerző felvétele Szegény emberek sarja - A „Szicíliai vérbosszú” című film hatására döntött jövőjéről a kamarai elnökök doyenje Tiszta ember lehet csak kifogástalan ügyvéd Dr. Szomszéd Károly ügyvédet nemcsak Salgótarjánban és Nógrádban ismerik, hanem szerte az országban a szakmai berkekben. Nemrégiben kettős jubileumot ünnepelt, hatvanadik születésnapját és az ügyvédi kamara elnökévé választásának negyedszázados évfordulóját.- Kisterenyén születtem, szegény emberek sarja vagyok - kezdte az élettörténetét. - Ott is jártam általános iskolába, majd 1953-ban a salgótarjáni Madách gimnázium reál tagozatán tanultam tovább. Nekem ez nem ízlett, inkább a humán tárgyakat szerettem. Az érettségi után egy kicsit beleunt a tanulásba. Osztálytársai már legénykedtek, dolgoztak, ezért ő is elment a kisterenyei bányaüzemhez dolgozni. Bányai kezdet- Előbb a felszínen voltam bér- számfejtő, majd négy hónapig lejártunk a bányamémökségiekkel a föld alá irányt adni - emlékezik, s megmagyarázza, hogy ez nem mást, mint a szénfejtés irányának a kitűzését jelentette. A szülei szerették volna, ha Karcsi műszaki pályára lép, hiszen a bánya biztos megélhetést jelentett. Ehhez azonban bányaműszaki iskolát kellett volna végeznie, amihez a fránya reál tárgyak miatt nem fűlt a foga. Munka közben minden bányát bejárt, ami nem volt könnyű dolog, nagy volt a málha is, amit vinni kellett, szóval, nem tetszett neki a dolog.- A bérelszámolásban idős emberek közé kerültem, akik arra biztattak, hogy tanuljak tovább, hiszen van érettségim. Amit csinálok, az nem életcél. Az öregek végül meggyőztek, s jelentkeztem a jogi egyetemre - mesélte. Valójában orvos szeretett volna lenni, ámde éppen egy orvos beszélte le erről, hogy az nagyon rossz szakma, ne menjen oda. Ehhez azonban azt is hozzátette, hogy annak az orvosnak minden gyereke a nagyon rossz pályára ment. Miután a famíliában egyetemet végzett ember nem volt, így közvetlen tapasztalattal senki sem segíthette. Döntésében végül is egy akkor látott film, a „Szicíliai vérbosszú” adta meg a végső lökést.- A filmben szerepelt egy fiatal bíró, szép, karcsú férfi, olyan, mint amilyen akkor én voltam - mondja, s nevetve teszi hozzá - Persze akkor még másként néztem ki. Akkor döntöttem, hogy elmegyek jogi pályára, a bírói beosztás tetszett. Sokan keresik A kötelező gyakorlatokat különböző helyeken végezte. Volt a mostani Magyar Ügyvédi Kamara elnökénél ügyvédtanonc. A főváros hetedik kerületében a tanácson munkajoggal foglalkozott, a salgótarjáni bíróságon, meg Pesten, a Központi Kerületi Bíróságon nyári gyakorlatot végzett. Szívesen jött volna a bíróságra dolgozni, de akkor egy kicsit keményebben fogadták, mint ahogyan azt gondolta. Ez megriasztotta, s akkor a bányánál helyezkedett el jogtanácsosi munkakörbe.-Amikor 1963 júniusában átvettem a diplomámat, szeptemberben kezdtem a trösztben a munkát. Azzal mentem oda, hogy én leszek a jogi titkárság vezetője. Az elődöm akkor már idősödő ember volt, akivel nem jöttünk ki- mondja -, az igazságérzetem sok mindent nem bírt el. A fiatal jogász az egyetemen az ügyvédi pályát jelölte meg életcéljaként, de ezt akkor nem volt olyan egyszerű elérni.- Nagyon nehezen kerültem be az ügyvédek közé - meséli. - Mindannak ellenére, hogy az ügyvédség nagyon öreg volt már, nyolcvan év fölötti volt a legtöbbje. Akkor az volt a jelszó, hogy ügyvédre nemigen lesz szükség, meg talán bíróra se, s így Dr. Szomszéd Károly nem növelték a számukat. Szomszéd Károly azt is elmondja, hogy ez a döntése visz- szásságot váltott ki több embernél, akik nem értették, hogyan lehet ügyvéd egy munkásember. fia. Ő azonban kitartott emellett és be is került az ügyvédek közé. Kezdetben volt pénztárellenőr az ügyvédi munkaközösségben, azután vezetőhelyettes, s négy-öt év múlva bekerült az ügyvédi kamara elnökségébe. Az 1973-as vezetőválasztás alkalmából őt kérték fel az elnöki tisztség vállalására, s meg is választották. Akkor volt 35 éves.- Én voltam az ország legfiatalabb kamarai elnöke, mert ott is mindenki ötven év fölötti volt már- emlékezik. - Most már a szolgálati időmet tekintve én vagyok a kamarai elnökök doyenje. 25 évig még senki sem volt egyfolytában az ügyvédi kamara elnöke. Dr. Szomszéd Károly az ügyvédi karhoz kerülése óta egy helyen dolgozik. Maga sem akarja elhinni, hogy már 60 éves múlt. Munkabírása változatlan, mintha most kezdte volna. Ügyfeleinek bizalma töretlen, nagyon sokan keresik. Tiszta ember legyen- A klientúrám inkább az egyszerűbb emberek sorából kerül ki - magyarázza. - Olyan emberekből, akik mindig is bizalommal voltak irántam. Akik vagy megtévedtek büntetőügyben, vagy pedig olyanok, akiknek mindennapos birtokproblémái, bontóperei voltak. Büszkeséggel a hangjában említi, hogy panasz talán egyszer érkezett ellene, de az is az ellenérdekű féltől. Arra mindig nagyon vigyázott, hogy a munkát panasz- mentesen végezze el. A fiatalokra, a leendő kollégákra féltő gonddal vigyázott, felkarolta őket.- A klasszikus időben mellette nőtt fel a jelenlegi ügyvédi gárda számos tagja. Például Muzsnay Józsi, Berente Tibi, Szabó Sanyi, Benkó Jani, Nyerges Pista, meg mások is. Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége is itt volt ügyvéd- jelölt nálunk. Mindig támogattam a fiatalokat, hol szigorúbban, hol atyásabban, hol humánusabban, ki hogy kívánta. Ezek a kollégák majdnem mind nálam tették le az ügyvédi esküt. Szomszéd doktor két ciklusban is volt a Magyar Jogászegylet megyei szervezetének az elnöke, de már lemondott. Megnőtt az ügyvédi létszám is, hiszen a korábbi 25-el szemben, most már 70 körül vannak. Amikor az ügyvédi munka esetenkénti pejoratív megítélését említem, ezt mondja.- Az ilyen értelmezésnek egyik oka az, hogy általában az ügyvédekről elterjedt és sokak által elfogadott, hogy az ügyvéd gyakorlatilag mások bajából gazdagszik. A bőre alatt is pénz van. Persze e szakmában is előfordulnak visszaélések, s vannak farkasai ennek a szakmának is, de az általánosítás igazságtalan. Megítélésem szerint az ügyvédség nagyobb része lelki- ismeretesen és hivatásszerűen gyakorolja a szakmáját. Ha egy ügyvéd valakit becsapott, az futótűzként terjedt el. Míg egy váltóőr, ha egy vonatot katasztrófába irányított azért nem ítélik el az egész MAV-ot, hanem csak azt az egy embert. Ezért fontos, hogy az ügyvéd tiszta ember legyen. Pénz? Jó, ha van Dr. Szomszéd Károly az ügyvédi ars poétikájáról ezt mondja.-A pénz? Jó, ha van, mert az mindennek a mozgatórugója, de megítélésem szerint lelkiismerettel, becsülettel sok mindent el lehet érni. S az ügyvédség bizalom alapján működő intézmény, s az én véleményem szerint hosszú távon az a becsületes, jó ügyvéd, aki lelkiismeretesen, a pénz, az anyagiak félretételével igyekszik sok bajba jutott és rászoruló, jogban járatlan embernek segíteni. S ha a sok közül olyanokon tud az ember segíteni, akik tényleg rászolgáltak, s véletlenül kerültek kellemetlen miliőbe, s a helyes utat meg tudja nekik mutatni, nem volt hiábavaló az ügyvédi munka. A bajba jutott embereket lelkiismeretesen, az anyagiak másodlagossága mellett kell segíteni. Kiegyensúlyozottan Az ügyvédi, emberi tapasztalatainak igen széles, gazdag a tárháza. Elmondja, hogy általában a bajba jutott ember mindig többet ígér, mint amennyi kellene. A lelkiismeretes ügyvéd komolyan veszi a hivatását és mindent megtesz az ügy érdekében. Ámde olyan eset is volt nem is egyszer, hogy amikor már az ügyfélnek is el kellene ismerni az ügyvédi eredményt, akkor ellene fordul, másik ügyvédhez megy. S ezzel próbálja a köszönetnyilvánítását elfelejteni.-Úgy szoktuk mondani, hogy az ügyvédnek a legnagyobb ellenfele mindig a saját ügyfele. Azzal kerül olyan közelségbe, hogy megtudja a gyengéit, keményebb oldalait, s ezért szükséges, hogy az ügyvéd kiegyensúlyozott legyen. Vigyázni kell, s mindig bizonyos kétellyel kell venni az ígérvényeket, s akkor talán egy optimális középúton talán ki lehet védeni, hogy az embernek az ügyfele ne változzon az ellenségévé. Dr. Szomszéd Károly nem bánta meg, hogy ezt nem könnyű, de szép, izgalmas és független pályát választotta. Azt is bevallja, neki legnagyobb öröm, hogy a nagyobbik lánya ügyvéd már, a kisebbik lánya-pedig a bíróságon kezdi a jogi pálya göröngyös útján a lépegetést. Ó bíró akar lenni. Döntésükben nem befolyásolta őket. Annak ellenére sem, hogy legalább az egyiküket gazdasági körben szerette volna látni. Pádár András
