Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-13-14 / 37. szám

m m. m 2. oldal SALGÓTARJÁN 1* BALASSAGYARMAT Megyei F PÁSZTÓ 1999. febrn*- «"•«»nhat Hetvenöt éve adta vissza a kor.. „^nszlovákia Somoskőújfalut és Somt mit a vár nélkül X Új országhatárt jelöltek ki a bányatelek mentén Országhatár. Az emberek többségének két sorompó közé zárt vám- és útlevél-ellenőrző helyet jelent, kevésbé szerencsés vi­dékeken határnyiladékok, nyomsávok, szögesdrót kerítések szövevényét, - az Ausztria felé távozni akarók elfogására kiépí­tett, s alig tíz éve lebontott vasfüggöny is mindenki előtt közis­mert. (Ez tulajdonképpen egy elektromos jelzőrendszer volt, esetleg kilométerekre az igazi határvonaltól.) A magyar-szlo­vák országhatár szerencsére sosem volt ennyire zárt. Aki a természetben járva véletlenül bukkan a piros-fehérre festett határkövekre, talán egy kicsit el is csodálkozik: a domb ugyan­olyan lejtővel folytatódik, mint amilyenné az időjárás és az idő alakította évezredeken keresztül, hasonló erdő van mind a két oldalán, a hó is pontosan ugyanakkora __ S omoskő, várhegy. A csodála­tos fekvésű egykori erődítmény ma szlovák területre esik, alatta drótkerítés jelzi, hogy tilos az átjárás. A várat csak útlevéllel és jókora kerülővel lehet felke­resni: a karnyújtásnyira eső tör­ténelmi emlékhelyre a Somos­kőújfalui határátkelőn és a ma Szlovákiában lévő Sátoros köz­ségen keresztül sétálhat ki az érdeklődő. Dr. Szvircsek Ferenc törté­nész-muzeológussal a somos­kői vár történetéről és Somos­kőújfalu, valamint Somoskő községek Trianon utáni vissza­szerzéséről beszélgettünk.- A vár és persze a két köz­ség neve Bél Mátyás szerint a somosodni, azaz hasadozni szóból származik. Ez a várhe­gyet és a környéket alkotó ba­zalt réteges elválására vezet­hető vissza: a vulkáni kitörések után a megszilárduló kőzet ugyanis kihűlés közben elhasa- dozik. Ennek leglátványosabb, világszerte igen ritka formája a várhegy északi oldalán talál­ható íves-oszlopos bazaltömlés. Más értelmezés szerint a szó sombokrokkal benőtt helyet je­lent: ez utóbbi szintén lehet igaz, mert ez a cserje is gyakori az itteni sziklákon.- Mit tudunk a vár építéséről és hadászati történetéről?- A Kacsics nemzetség Illés ága építtette a tatárjárás után. Az első írásos említés 1323-ból való: Károly Róbert abban az évben elvette uraitól, és az ugyancsak Kacsics nembeli Szécsényi Tamásnak adta. A török időkben Somoskő végvár volt. A szomszédos Salgót már 1554-ben elfoglalták, de So- moskó't csak 1576-ban. A ti­zenöt éves háború idején, 1593- ban már sikerült is visszavenni, s utána már végig magyar ké­zen maradt. Somoskő Fülek elővára volt, a török veszély idején többször elrendelték fa­lainak megerősítését. A Rákó- czi-szabadságharc idején már 1703-ban a kurucok kezére ke­rült az erődítmény, de felkelés bukása után megszűnt So­moskő hadászati jelentősége.-A legenda azt tartja, hogy Balassi Bálint gyakran vendé­geskedett Somoskőn múzsájá­nál, Losonczy Annánál. . .-A legenda szép, de aligha igaz! Losonczy Anna 1540 tá­ján született, apja az 1552-ben elhunyt temesvári várkapitány, Losonczy István volt; a király még ugyanebben az évben „fiú- sította” leányait, Fruzsinát és Annát, akik így örökölhették a birtokait. Anna 1567-ben ment férjhez sonnegi Ungnád Kris­tófhoz, - Balassi Bálint'ekkor tizenhárom éves gyerek volt... Ami somoskői találkozásukat illeti, már csak azért is kizár­ható, mert a tulajdonképpen je­lentéktelen, egyáltalán nem biz­tonságos végvárban aligha él­tek nagyasszonyok. Balassi azonban mégiscsak találkozott Losonczy Annával, - 1578 ta­vaszán, Egerben ismerkedtek meg, s az asszony a katona költő szerelmi lírájának alakja lett, Júlia néven. Egyébként Anna nem sokkal élte túl az Esz­tergom ostrománál 1494-ben elesett Ba­lassi Bálintot: 1596. február 22-én hunyt el.- Az első világhá­ború után a környéket Csehszlovákia szállta meg, s nem csak a vá­rat, hanem a két közeli települést, Somoskőúj­falut és Somoskőt is.- A trianoni béke- szerződés következté­ben Nógrád megye te­rületének 42,3, lakos­ságának pedig 36,5 százalékát vesztette el. Ez persze azt is jelen­tette, hogy a salgótar­jáni iparvidéken mun­kaerőhiány keletkezett: az 1921-ben keletke­zett, a „Nógrádvármegye pana­szirata a határmegállapító bi­zottsághoz” című leirat szerint Salgótarjánban 13 200 ember dolgozott akkoriban. Jelentős részük a Csehszlovákiához csa­tolt községekből járt be a város üzemeibe és bányáiba, vállalva a gyakori határátkelés kényel­metlenségeit, a két különböző pénznem okozta gondokat is. A munkaerő mellett a természeti kincsek zöme, közöttük az er­dők jelentős része is a határo­kon túlra került: a 8 500 va- gonnyi különféle gömb- és épü­letfát a trianoni Magyarorszá­gon belül ki sem lehet termelni! A mai Salgóbánya közelében húzódó határt például úgy jelöl­ték ki, hogy a tárna bejáratát magyar területen hagyták, a szénvagyon azonban Csehszlo­vákiába került... A békefelté­telek szövege szerint azonban Magyarországot illette volna a szénterület is. Ugyancsak gon­dot okozott, hogy az akkoriban még a vonóerő jelentős részét kitevő igásállatok takarmányát a nagyrészt ugyancsak elcsatolt Ipoly-völgyi településekről sze­rezték be.- Magyarországot tehát a je­lentős területek mellett a gaz­daságifejlődés lehetőségétől is megfosztották.- Igen, legalábbis erősen korlátozták azt. A salgótarjáni gyárak tőkéseinek az érdekkö­rükbe tartozó vas- és mészkő­bányák, az erdőbirtokok, a széntelepek határokon túlra való kerülése óriási gondot okozott, ezért a részvénytársa­ságok vezetői diplomáciai úton mindent elkövettek, hogy Salgó térségében, a Medves vidékén és Vecseklő környékén határki­igazítást végezzenek el. Erre azért volt szükség, hogy a gyá­rak nyersanyagokkal való ellá­tását biztosítsák. Hosszas tár­gyalások után végül 1922-ben érkezett a helyszínre egy angol, francia, magyar és cseh képvi­selettel rendelkező bizottság.-A somosi hagyomány óri­ási szerepet tulajdonít dr. Kre- puska Géza orvosprofesszor­nak, a környék az idő tájt leg­nagyobb földbi rtokosának.- Az európai hírű orvos Szo- kács László Tisztelet a Kre- puska családnak című tanulmá­nya szerint is beadványokat szerkesztett, bevetette vala­mennyi külföldi kapcsolatát és - másokkal együtt - a hágai nemzetközi bírósághoz fordult. Azt, hogy a két település visz- szakerülésében személy szerint milyen szerepet ját­szott, egyelőre nem pontosított. Az már tény, hogy az 1922-ben kiszállt bizottság - amelyet az angol Char- rey vezetett - a Rima­murányi Vasmű Rt. ál­láspontját fogadta el: Somoskőújfalut és So­moskőt - gyakorlatilag az egykori bányatelek határa mentén - vissza­ítélte Magyarországnak. Az 1922 június 20-án hozott döntés értelmé­ben a népszövetség 1923. április 23-án visz- szacsatolta az anyaor­szághoz a területet. A csehek akadékoskodása miatt azonban csak 1924 február 15-én ke­rülhetett sor erre. Ennek köszönhetően Salgótar­ján fejlődése nem tört meg olyan mértékben, mintha a területet elveszíti az ország. Nógrád megye mai térképére nézve egy kiszögei lést látha­tunk Salgótarján felett: a két visszatért település és kör­nyéke, - egy tulajdonképpeni bányatelek határán . . . Faragó Zoltán Somoskőnek büszke vára, átesik a határ túloldalára ... a szerző felvétele Szegény emberek sarja - A „Szicíliai vérbosszú” című film hatására döntött jövőjéről a kamarai elnökök doyenje Tiszta ember lehet csak kifogástalan ügyvéd Dr. Szomszéd Károly ügyvédet nemcsak Salgótarjánban és Nógrádban ismerik, hanem szerte az országban a szakmai berkekben. Nemrégiben kettős jubileumot ünnepelt, hatvana­dik születésnapját és az ügyvédi kamara elnökévé választásá­nak negyedszázados évfordulóját.- Kisterenyén születtem, szegény emberek sarja vagyok - kezdte az élettörténetét. - Ott is jártam álta­lános iskolába, majd 1953-ban a salgótarjáni Madách gimnázium reál tagozatán tanultam tovább. Nekem ez nem ízlett, inkább a humán tárgyakat szerettem. Az érettségi után egy kicsit be­leunt a tanulásba. Osztálytársai már legénykedtek, dolgoztak, ezért ő is elment a kisterenyei bá­nyaüzemhez dolgozni. Bányai kezdet- Előbb a felszínen voltam bér- számfejtő, majd négy hónapig le­jártunk a bányamémökségiekkel a föld alá irányt adni - emlékezik, s megmagyarázza, hogy ez nem mást, mint a szénfejtés irányának a kitűzését jelentette. A szülei szerették volna, ha Karcsi műszaki pályára lép, hiszen a bánya biztos megélhetést jelen­tett. Ehhez azonban bányaműszaki iskolát kellett volna végeznie, amihez a fránya reál tárgyak miatt nem fűlt a foga. Munka közben minden bányát bejárt, ami nem volt könnyű dolog, nagy volt a málha is, amit vinni kellett, szóval, nem tetszett neki a dolog.- A bérelszámolásban idős em­berek közé kerültem, akik arra biz­tattak, hogy tanuljak tovább, hi­szen van érettségim. Amit csiná­lok, az nem életcél. Az öregek vé­gül meggyőztek, s jelentkeztem a jogi egyetemre - mesélte. Valójában orvos szeretett volna lenni, ámde éppen egy orvos be­szélte le erről, hogy az nagyon rossz szakma, ne menjen oda. Eh­hez azonban azt is hozzátette, hogy annak az orvosnak minden gyereke a nagyon rossz pályára ment. Miután a famíliában egye­temet végzett ember nem volt, így közvetlen tapasztalattal senki sem segíthette. Döntésében végül is egy akkor látott film, a „Szicíliai vérbosszú” adta meg a végső lökést.- A filmben szerepelt egy fiatal bíró, szép, karcsú férfi, olyan, mint amilyen akkor én voltam - mondja, s nevetve teszi hozzá - Persze akkor még másként néztem ki. Akkor döntöttem, hogy elme­gyek jogi pályára, a bírói beosztás tetszett. Sokan keresik A kötelező gyakorlatokat külön­böző helyeken végezte. Volt a mostani Magyar Ügyvédi Kamara elnökénél ügyvédtanonc. A fővá­ros hetedik kerületében a tanácson munkajoggal foglalkozott, a salgó­tarjáni bíróságon, meg Pesten, a Központi Kerületi Bíróságon nyári gyakorlatot végzett. Szíve­sen jött volna a bíróságra dol­gozni, de akkor egy kicsit kemé­nyebben fogadták, mint ahogyan azt gondolta. Ez megriasztotta, s akkor a bányánál helyezkedett el jogtanácsosi munkakörbe.-Amikor 1963 júniusában át­vettem a diplomámat, szeptem­berben kezdtem a trösztben a munkát. Azzal mentem oda, hogy én leszek a jogi titkárság vezetője. Az elődöm akkor már idősödő ember volt, akivel nem jöttünk ki- mondja -, az igazságérzetem sok mindent nem bírt el. A fiatal jogász az egyetemen az ügyvédi pályát jelölte meg életcél­jaként, de ezt akkor nem volt olyan egyszerű elérni.- Nagyon nehezen kerültem be az ügyvédek közé - meséli. - Mindannak ellenére, hogy az ügy­védség nagyon öreg volt már, nyolcvan év fölötti volt a leg­többje. Akkor az volt a jelszó, hogy ügyvédre nemigen lesz szükség, meg talán bíróra se, s így Dr. Szomszéd Károly nem növelték a számukat. Szomszéd Károly azt is el­mondja, hogy ez a döntése visz- szásságot váltott ki több embernél, akik nem értették, hogyan lehet ügyvéd egy munkásember. fia. Ő azonban kitartott emellett és be is került az ügyvédek közé. Kezdet­ben volt pénztárellenőr az ügyvédi munkaközösségben, azután veze­tőhelyettes, s négy-öt év múlva bekerült az ügyvédi kamara elnök­ségébe. Az 1973-as vezetőválasz­tás alkalmából őt kérték fel az el­nöki tisztség vállalására, s meg is választották. Akkor volt 35 éves.- Én voltam az ország legfiata­labb kamarai elnöke, mert ott is mindenki ötven év fölötti volt már- emlékezik. - Most már a szolgá­lati időmet tekintve én vagyok a kamarai elnökök doyenje. 25 évig még senki sem volt egyfolytában az ügyvédi kamara elnöke. Dr. Szomszéd Károly az ügy­védi karhoz kerülése óta egy he­lyen dolgozik. Maga sem akarja elhinni, hogy már 60 éves múlt. Munkabírása változatlan, mintha most kezdte volna. Ügyfeleinek bizalma töretlen, nagyon sokan keresik. Tiszta ember legyen- A klientúrám inkább az egysze­rűbb emberek sorából kerül ki - magyarázza. - Olyan emberekből, akik mindig is bizalommal voltak irántam. Akik vagy megtévedtek büntetőügyben, vagy pedig olya­nok, akiknek mindennapos birtok­problémái, bontóperei voltak. Büszkeséggel a hangjában em­líti, hogy panasz talán egyszer ér­kezett ellene, de az is az ellenér­dekű féltől. Arra mindig nagyon vigyázott, hogy a munkát panasz- mentesen végezze el. A fiatalokra, a leendő kollégákra féltő gonddal vigyázott, felkarolta őket.- A klasszikus időben mellette nőtt fel a jelenlegi ügyvédi gárda számos tagja. Például Muzsnay Józsi, Berente Tibi, Szabó Sanyi, Benkó Jani, Nyerges Pista, meg mások is. Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége is itt volt ügyvéd- jelölt nálunk. Mindig támogattam a fiatalokat, hol szigorúbban, hol atyásabban, hol humánusabban, ki hogy kívánta. Ezek a kollégák majdnem mind nálam tették le az ügyvédi esküt. Szomszéd doktor két ciklusban is volt a Magyar Jogászegylet me­gyei szervezetének az elnöke, de már lemondott. Megnőtt az ügy­védi létszám is, hiszen a korábbi 25-el szemben, most már 70 körül vannak. Amikor az ügyvédi munka ese­tenkénti pejoratív megítélését em­lítem, ezt mondja.- Az ilyen értelmezésnek egyik oka az, hogy általában az ügyvé­dekről elterjedt és sokak által elfo­gadott, hogy az ügyvéd gyakorlati­lag mások bajából gazdagszik. A bőre alatt is pénz van. Persze e szakmában is előfordulnak vissza­élések, s vannak farkasai ennek a szakmának is, de az általánosítás igazságtalan. Megítélésem szerint az ügyvédség nagyobb része lelki- ismeretesen és hivatásszerűen gyakorolja a szakmáját. Ha egy ügyvéd valakit becsapott, az futó­tűzként terjedt el. Míg egy váltóőr, ha egy vonatot katasztrófába irá­nyított azért nem ítélik el az egész MAV-ot, hanem csak azt az egy embert. Ezért fontos, hogy az ügyvéd tiszta ember legyen. Pénz? Jó, ha van Dr. Szomszéd Károly az ügyvédi ars poétikájáról ezt mondja.-A pénz? Jó, ha van, mert az mindennek a mozgatórugója, de megítélésem szerint lelkiismeret­tel, becsülettel sok mindent el le­het érni. S az ügyvédség bizalom alapján működő intézmény, s az én véleményem szerint hosszú tá­von az a becsületes, jó ügyvéd, aki lelkiismeretesen, a pénz, az anya­giak félretételével igyekszik sok bajba jutott és rászoruló, jogban járatlan embernek segíteni. S ha a sok közül olyanokon tud az ember segíteni, akik tényleg rászolgáltak, s véletlenül kerültek kellemetlen miliőbe, s a helyes utat meg tudja nekik mutatni, nem volt hiábavaló az ügyvédi munka. A bajba jutott embereket lelkiismeretesen, az anyagiak másodlagossága mellett kell segíteni. Kiegyensúlyozottan Az ügyvédi, emberi tapasztalatai­nak igen széles, gazdag a tárháza. Elmondja, hogy általában a bajba jutott ember mindig többet ígér, mint amennyi kellene. A lelkiis­meretes ügyvéd komolyan veszi a hivatását és mindent megtesz az ügy érdekében. Ámde olyan eset is volt nem is egyszer, hogy ami­kor már az ügyfélnek is el kellene ismerni az ügyvédi eredményt, akkor ellene fordul, másik ügy­védhez megy. S ezzel próbálja a köszönetnyilvánítását elfelejteni.-Úgy szoktuk mondani, hogy az ügyvédnek a legnagyobb ellen­fele mindig a saját ügyfele. Azzal kerül olyan közelségbe, hogy megtudja a gyengéit, keményebb oldalait, s ezért szükséges, hogy az ügyvéd kiegyensúlyozott legyen. Vigyázni kell, s mindig bizonyos kétellyel kell venni az ígérvénye­ket, s akkor talán egy optimális középúton talán ki lehet védeni, hogy az embernek az ügyfele ne változzon az ellenségévé. Dr. Szomszéd Károly nem bánta meg, hogy ezt nem könnyű, de szép, izgalmas és független pá­lyát választotta. Azt is bevallja, neki legnagyobb öröm, hogy a na­gyobbik lánya ügyvéd már, a ki­sebbik lánya-pedig a bíróságon kezdi a jogi pálya göröngyös útján a lépegetést. Ó bíró akar lenni. Döntésükben nem befolyásolta őket. Annak ellenére sem, hogy legalább az egyiküket gazdasági körben szerette volna látni. Pádár András

Next

/
Thumbnails
Contents