Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-13 / 10. szám
4. oldal Ország - Világ 1999. január 13., szerda Magyar-magyar kapcsolatok Pozsonyban törvényesítik a kétnyelvűséget Élénk diplomáciai erőfeszítések a balkáni válság megoldásáért Középpontban a koszovói túszügy A koszovói albánok fegyveres szervezete, az UCK beleegyezett abba, hogy rövid időn beiül szabadon bocsátja a túszként fogva tartott szerbeket - jelentette be kedden Pristiná- ban Knut Vollebaek. Az EBESZ soros elnöki tisztét betöltő norvég külügyminiszter a meglehetősen törékeny tűzszünet megóvásáért önmérsékletre hívta fel a szemben álló feleket Az Európai Unióhoz való csatlakozásról folyó tárgyalások intenzívebb szakaszának egyik sarkalatos pontja, hogy hazánk megfelel-e a Schen- geni Egyezmény előírásainak. Ez viszont kérdésessé teszi a határon túl élő magyarság számára a határok átjárhatóságát. Egyes vélemények szerint a megoldást a kettős állampolgárság bevezetése hozná. Ezzel kapcsolatban Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára kedden kijelentette: bár a téma egyelőre nincs napirenden, a Schengeni Egyezményhez történő csatlakozás utáni helyzetre elvi lehetőségként ezt a megoldást is mérlegelni kell. A külügyi vezető a határon túl élő magyarsággal kapcsolatos tervekkel kapcsolatban elmondta: bizonyos állampolgársági jogok megteremtése szerepel az elképzelések között, de csak egy meghatározott körükre vonatkozóan. Németh Zsolt közölte: előreláthatólag márciusban kerül a kormány elé az a külügymi- nisztériumi előteijesztés, amely arra vonatkozik, hogy milyen álláspontot alakítson ki hazánk az Európai Unióval folytatandó igazságügyi és belügyi tárgyalások során, a Schengeni Egyezményhez történő csatlakozás következményeivel kapcsolatban és a határon túli magyarok anyaországi jogi helyzetére vonatkozóan.- A Schengeni Egyezményhez a szomszédos orszáA Magyar Szocialista Pártnak a következő fél évben a korábbinál nagyobb figyelmet kell fordítania a kezdeményező szerepre és a parlamenten kívüli politizálásra - jelentette ki a párt idei első elnökségi ülése után Kovács László, az MSZP elnöke. ,,A parlamenten kívüli eszközök használatánál természetesen az alkotmány és a törvények keretein belüli politizálásra, nem pedig a Téli Palota ostromára gondolunk” - mondta a pártelnök, aki beszámolt arról is: a frakcióelnökség tervezetét figyelembe véve az MSZP elnöksége ebben a fél évben nyolc nagy téma kezelésében javasol kiemelt aktivitást a képviselőcsoportnak. Nagy Sándor alelnök elmondása szerint a társadalomban meglévő vagyoni különbségek gok közül reális eséllyel Szlovénia és Szlovákia kapcsolódhat Magyarországgal egy időben - fejtette ki a külügyi tárca politikai államtitkára. Úgy vélte, hogy Ukrajnának és Jugoszláviának egyelőre nincs lehetősége erre, ugyanakkor Románia, esetleg Horvátország középtávon szintén schengeni országgá válhat. Németh Zsolt államtitkár szerint egy intézményesített magyar-magyar párbeszéd abból a szempontból is rendkívül fontos, hogy a Schen- genből következő vízumpolitikai problémáról tárgyilagos hangnemben lehessen eszmét cserélni a határon túli magyarság legitim szervezeteivel. * A szlovák parlament szerdán megtárgyalja és várhatóan jóváhagyja azt a törvényt, amely lehetővé teszi a kétnyelvű bizonyítványok kiállítását - jelentette be Csáky Pál, a szlovák kormány kisebbségi és regionális kérdéseket felügyelő al- elnöke. A szlovákiai magyar politikus közölte: január 29-én elmegy néhány iskolába, amikor a szlovákiai magyar, ukrán és ruszin anyanyelvű diákok ismét kétnyelvű bizonyítványt kapnak. Mindenképpen ellátogat a nagyfödémesi magyar iskolába is, ahol a szülők megfélemlítésére tavaly megjelent az előző kormányzat oktatási minisztere, Éva Slovkovská, de mind a szülők, mind a diákok kifütyülték, és a pedagógusokkal együtt egységesen elutasították a kizárólag szlovák nyelvű bizonyítványokat. enyhítése, az esélyegyenlőség erősítése, a regionalizmus, a szövetkezet és társadalom, az alkotmányozás és a közjogi szabályozás, a társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés, az egészségügyi ellátás, valamint a munka világának problémaköre szerepelhet majd a szocialista frakció tevékenységének homlokterében. Az elnökségi ülés után elmondták: a témákat különböző formákban — például törvény- javaslatok, határozati javaslatok benyújtásával, konferenciák szervezésével, parlamenti nyílt napok vagy vitanapok kezdeményezésével, társadalmi párbeszéddel - fogják kezelni olyan módon, hogy a megváltoztatni szándékozott törvényhozási munkarend „parlamentmentes” heteiben is megismertethessék a közvéleménynyel álláspontjukat. Knut Vollebaek kedden érkezett ötnapos balkáni körútja egyik fő állomására, a többségében albánok lakta szerbiai tartományba, ahol megbeszélést tartott Ibrahim Rugóvá albán „elnökkel”, akit arra ösztökélt: „hasson oda, hogy az albán fél önmérsékletet tanúsítson”, mint ahogyan hétfőn Belgrádban Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt is erre sürgette. Vollebaek egyúttal elítélte azt a hétfői pristinai merényletet, amelyben megölték Enver Maljokut, a Koszovói Tájékoztatási Központ vezetőjét, Ibrahim Rugóvá közeli tanácsadóját.- A szemben álló feleknek együtt kell keresniük a válság politikai rendezését, s az EBESZ feladata, hogy keretet teremtsen ehhez - mondta a norvég politikus, aki találkozott Zoran Andjelkoviccsal, a mértékadó albán politikai erők részvétele nélkül működő Ideiglenes Végrehajtó Tanács elnökével. Andjelkovics közvetve bírálta az EBESZ-misz- sziót és a nemzetközi közösséget az albán „terroristák” (állítólagos) támogatása miatt, míg a Belgrádot ért bírálatokra utalva leszögezte: Szerbia és Jugoszlávia következetesen betartja a tűzszünetet garantáló Milosevics-Holbrooke megállapodást. A térségben egyébként intenzív diplomáciai tevékenység kezdődött: Wolfgang Pet- ritsch belgrádi osztrák nagykövet, az Európai Unió koszovói különmegbízottja mellett Christopher Hill amerikai közvetítő is tárgyalásokat folytatott a rendezésről. Ideiglenes helyen. A Néprajzi Múzeum annak idején csak ideiglenesen került a jelenlegi helyére; ha lehet, megfelelőbb otthont kell számára találni, ahogy arról már korábban is szó volt - mondta Hámori József, a kultusztárca vezetője tegnap. A kormányszóvivő ezt megelőzően közölte: Orbán Viktor miniszterelnök egyelőre eltekint a parlamenti épületből való átköltözéstől. A MeH tesztelteti magát. Folyamatos visszajelzést szeretnénk kapni a kabinet munkájának társadalmi megítéléséről - indokolta kedden a Miniszter- elnöki Hivatal (MeH) illetékes munkatársa a kormányzati teljesítmény tesztelésével kapcsolatos 75 millió forintos közbeszerzési pályázat kiírását. A Miniszterelnöki Hivatal egy vagy több céget keres empirikus felmérések készítésére. Tévés a rács mögött. Áfacsalás kísérletéért jogerősen 2 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Csongrád Megyei Bíróság Nagy Csaba budapesti vállalkozót és Liszkai Lászlót, a magyar RTL Klub kommunikációs igazgatóját. * Tajvan előtt. Tíz legnagyobb kereskedelmi partnere között tartja nyilván hazánkat az Európai Unió luxemburgi statisztikai hivatala. Magyarország ezzel először előzte meg a hivatalos rangsorban Tajvant. NATO-meghívó. Külön találkozót tartanak a napokban Brüsszelben a NATO-tagor- szágok nagykövetei, hogy eldöntsék, mikor küldje el a főtitkár a meghívólevelet Csehor- szágnak, Lengyelországnak és Magyarországnak. Szinte bizonyosan határoznak a tagság időpontjáról is - közölte kedden a szövetség egyik illetékese. Bányászkövetelés. Bukarestbe vonulnak a Zsil-völgyi bányászok, ha küldöttségüket nem fogadja Radu Vasile miniszterelnök és Emil Constanti- nescu államfő, s a két politikus a helyszínre sem hajlandó ellátogatni - így döntött a petro- zsényi kőszénipari vállalat több ezer dolgozója. Élet a Földön ldvöl? Új bolygót fedezett fel egy többnemzetiségű csillagászcsoport. Elképzelhető, hogy az égitesten élet is van. A bolygó mintegy 30 ezer fényév távolságra van, tömege hasonló a Földéhez. lan Bond, az aucklandi egyetem csillagásza elmondta, hogy a most felfedezett bolygó a legközelebbi csillagtól egy-négy asztronómiai egység távolságra van. Szerinte ez „ígéretes térség” az élet keletkezéséhez. Emlékezés a doni áldozatokra. Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében ökumenikus misével és istentisztelettel emlékeztek a második világháború Don mellett elesett több mint 140 ezer magyar áldozatára a budapesti Mátyás-templomban. fotó: feb/diósi imre Hetven orvos még nem vizsgázott A kamara segítséget ígér a vidéken dolgozóknak Az Egészségügyi Minisztérium adatai szerint az ország mintegy hétezer háziorvosa közül hetvennek hiányzik még az előírt szakképesítése. Ők az év végéig haladékot kaphatnak vizsgáik letételére, s ha ezzel a lehetőséggel sem élnek, 2000. január elsejétől már nem láthatják el betegeiket. A felmérések szerint zömmel a kisebb településeken dolgozó doktorokról van szó, akiknek helyettesítését - a városiakkal ellentétben - nehéz megoldani a vizsgák előtti felkészülés és az egyetemi számonkérés idején. Dr. Gógl Árpád egészség- ügyi miniszter szerint az 1992-ben született rendelet több mint öt évet biztosított az érintetteknek a háziorvosi szakvizsga letételére. Ennek ellenére - a betegellátás folyamatossága érdekében - úgy döntöttek, hogy egy év haladékot kaphat az, aki önhibáján kívül nem tudott levizsgázni. Amennyiben valaki a módosított határidőre sem teljesíti a szakmai követelményeket, annak az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal nem adhat működési engedélyt. A miniszter szerint az így kiesett háziorvosok pótlása nem okoz problémát. Dr. Molnár Ilona országos tisztifőorvos szerint létfontosságú, hogy a háziorvosok megfelelően képzett szakemberek legyenek, hiszen akár életek is múlhatnak ezen. Dr. Kupcsulik Péter, a Magyar Orvosi. Kamara elnöke támogatást ígér mindazoknak, akik még az idén le kívánják tenni a háziorvosi szakvizsgát. Véleménye szerint a rendelkezés méltányos, hiszen a nyugdíj előtt állókat és a 25 éve rendelőket eleve felmentették a kötelező vizsga alól. A kamara területi szervezeteinek közreműködésével segítenek azoknak, akik helyettesítése gondot okoz. N. Zs. Aktívabb szocialisták Roma művelődési központ. Tegnap adták át Budapesten az Országos Cigány Információs és Művelődési Központot. Az ünnepségen megjelent Dávid Ibolya igazságügy-miniszter és Farkas Flórián, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. fotó: feb Lefizethetők-e a rendőrök? A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés a Belügyminisztérium megbízásából személyes megkérdezésen alapuló kérdőíves felmérést végzett a rendőrség munkájáról, illetve a közbiztonság helyzetének megítéléséről. Az 1521 megkérdezettet véletlenszerűen választották ki. A fővárosban a megkérdezettek 61 százaléka kétségbe vonja a rendőri munka hatékonyságát, a falvakban élő válaszadók 54 százaléka állította azt, hogy a rendőrség hatékonyan lép fel a bűnnel szemben. Vizsgálták, kik és milyen mértékben tartják megveszte- gethetőnek a rendőröket. E tekintetben a budapestiek és a falun élők vezetnek 42 illetve 41 százalékkal, a vidéki városokban lakóknak csak 27 százaléka tartja, hogy valamilyen szinten korrumpálhatók a rendőrök. Érdekes, hogy az 50 éven felüliek kevésbé (25 százalékuk), a 18 és 29 év közöttieknek viszont 52 százaléka tartja aggasztónak a testület morálját. Az idén a közbiztonság megítélése sokkal kedvezőbb, mint az előző években, különösen a mélypontnak számító 1990- ben. Felmérést készítettek külön a falvakban, a vidéki városokban, a fővárosban és országosan is. 1990-ben a négy kategóriában megkérdezetteknek 35-39 százaléka minősítette a közbiztonságot közepesnek; az idén 52-53 százaléka. Nagyon rossz minősítést 1990-ben a kérdezettek 17-25 százaléka, az idén csak 4-9 százaléka adott. A bűnözéstől való félelemmel kapcsolatban három kérdésre kerestek választ a közvélemény-kutatók: Fél-e egyedül sétálni éjjel lakóhelyének környékén? Fél-e éjjel egyedül a lakásában? Fél-e nappal egyedül sétálni az utcán? A válaszadók 10 százaléka halmozottan, 21 százaléka csak két szituációban, 37 százaléka egy szituációban fél. Egyáltalán nem fél a lakosok 32 százaléka. A bűnözéstől .halmozottan félők” más veszélyforrásoktól is tartanak: háborútól 69, betegségtől 67, állásuk elvesztésétől 55, elszegényedéstől 55, tömegmegmozdulástól 38 százalékuk. koós