Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-06 / 4. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép Felébredt kábulatából a legnagyobb szakszervezet Ágner Gyula, az érdekvédelemről, az egységes fellépésről-A szakszervezeti szövetségek közötti együttműködés, az egységes fellépés igénye a korábbinál lényegesen nagyobb hangsúlyt kapott a kongresszuson - mondta Agner Gyula, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Nógrád Megyei Képviseletének vezetője, aki december közepén maga is részt vett a tanácskozás munkájában. Közeledés- Miből vonható le ez a következtetés?- Most emlékeztünk meg a szaktanács megalakulásának százéves évfordulójáról. Áttekintettük a szakszervezeti mozgalom eddigi történetét, amelyből egyértelműen kiderül, hogy az érdekvédelem akkor volt eredményes, amikor a szak- szervezetek együtt léptek fel és a munkavállalók között erős volt a szolidaritás. Ezt bizonyítják az Európai Szakszervezeti Szövetség tapasztalatai is, amely ugyancsak itt a kongresszuson ünnepelte születésének negyedszázados évfordulóját. Most először kerül elérhető közelségbe a szakszervezeti szövetségek összefogásának lehetősége. Ugyanis a Munkás- tanácsok kivételével valamennyi elfogadta az MSZOSZ meghívását. Azonos a véleményünk abban, hogy félre kell tenni a személyes sérelmeket és keresnünk kell a közös fellépés útjait, módjait.-Ezt megelőzően 1995-ben tanácskozott az MSZOSZ kongresszusa. Hogyan ítélték meg a küldöttek az elmúlt esztendőket?- A visszatekintés felelősségteljes, elemző és kritikus volt. Az előző kongresszusunk meglehetősen optimistának bizonyult. A választások után baloldali kormány alakult, amelytől joggal várta a szövetség a bérből és fizetésből élő emberek, a nyugdíjasok életkörülményeinek folyamatos jobbítását, s természetesen azt is, hogy a választási szövetség az együttműködés megmarad. Ám gyorsan kiderült, hogy mindez illúzió. Jöttek a szigorú gazdasági, pénzügyi intézkedések, amelyek a bérből élőket, a nyugdíjasokat sújtották a legjobban. Szükségességét, az ország helyzetének stabilizálását akkor sem, most sem vitattuk. Azt azonban igen, ahogyan ezeket bevezette a kormány. Elmaradt párbeszéd-Mit tehetett volna másképpen?- A szakszervezetnek volt elképzelése, hogyan lehetne mérsékelni a lakosság szegényebb rétegeinek terheit. Csakhogy erre senki sem volt kíváncsi. Két esztendő telt el úgy, hogy nem hívták össze az Érdekegyeztető Tanácsot. A lényeges döntések előtt elmaradt a párbeszéd a szociális partnerekkel, a társadalommal. Későn, vagy egyáltalán nem tette meg azokat az intézkedéseket, amelyek enyhítettek volna a legszegényebbek gondjain. Mindenütt a pénz, a Világbank szava „hallatszott”. A hajdani szövetséges egyszerre kényelmetlen partner lett a kormány számára. Ugyanakkor a szakszervezet megértése, túlzott türelme bizonytalanná tette az érdekvédelmi munkát, megnyirbálta tekintélyét. A gazdasági egységekben egyre nehezebbé vált a tagszervezés, a szervezeti élet. „Megszűnt” a szakszervezeti tisztségviselők védelme, kerestek és könnyen találtak okot elbocsátásukra. Volt erre példa itt Nógrádban is.-Ha későn is, az MSZOSZ felébredt a kábulatból.- Igen. Mint ahogy a kormány is rájött, hogy a szociális partnerek, az érdekegyeztetés nélkül nehezebben boldogul. Újra összehívták az Érdekegyeztető Tanácsot és az utolsó másfél, egy évben egy sor fontos jogszabály született. A többi között a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény, kialakult a munkaügyi közvetítő szolgálat. Kompromisszum jött létre a nyugdíjreformban. Törvény garantálta, hogy az évenkénti emelések kövessék a bérek alakulását, és mértéke 20 százalék lett volna erre az évre. Realitások- Csakhogy a körülmények újra változtak, és úgy tűnik, hogy nem az érdekvédelmi munka javára.- így igaz. Ezért a realitások talaján maradva határozta meg a tennivalókat a kongresszus. A kormány nem mérlegeli, nem veszi figyelembe a szakszervezetek érveit, ajánlásait. Nem működik az érdekegyeztetés rendszere. Ilyen körülmények között is ki kell használnunk azokat a lehetőségeket, amelyeket a fenntartható gazdasági növekedés-kínál. Régi igazság, hogy a tőkés vállalkozók nem adják „önként és dalolva” a béreket, nem javítják a szociális körülményeket. A munkavállalók mindig annyit kaptak, amennyit kiharcoltak maguknak érdekképviseleti szervezeteikkel. így van ez most is. Természetesen az érdekvédelmi munka alapvető módszerének a tárgyalásokat tartjuk. Ám ha erre nincs mód, másképpen is meg kell mutatni erőnket. Most először esett szó a kongresszuson konkrétan is Magyarország Európai Uniós csatlakozásáról. Fontosnak tartjuk, hogy a kormány és a parlament mielőbb ratifikálja a Szociális Chartát. Vállaljon kötelezettséget arra, hogy a béreket folyamatosan közelítse az uniós átlaghoz. Most ugyanis ennek mindössze 10 százalékát teszik ki a magyarországi bérek, jól lehet a termelékenység közel 50 százaléknál tart. A szövetség szorgalmazza, hogy a munkavállalók visszakapják az olyan korábbi vívmányokat, mint az üzemi étkeztetés, a kedvezményes üdülés, a üzemorvosi szolgálat. A kongresszus az elérhető célok közé sorolta a 38 órás munkahetet is. Ez valamelyest segítené a teljesebb körű foglalkozást, de nem helyettesíti a további új munkahelyek teremtését. Munkahelyek- Milyen következtetéseket vonhatnak le a helyi szervezetek a kongresszus munkájából?-A napi érdekegyeztetésen, érdekvédelmi munkán túl távolabbra is néznünk kell. Azt látom, hogy elsősorban a területfejlesztésben, a munkaügyi kérdésekben és a szervezeti munkában van tennivalónk. Jóllehet, Salgótarján és térsége különleges gazdasági övezet, városainkban ipari parkok létesülnek, de mindez még nem jelent több munkahelyet. Nem állította meg a szakemberek, szakmunkások elvándorlását a megyéből. Ezért mi az új munkahelyek létesítését fontos érdekvédelmi tennivalónak tekintjük, segítjük ebben a megye, a városok vezetőit. Rétság a példa arra, hogy ez Nógrádban sem lehetetlen vállalkozás. Igaz ugyan, hogy a munkanélküliség az elmúlt egy év alatt csökkent, még mindig öt és fél százalékkal magasabb az országos átlagnál. Csupán Borsod és Szabolcs-Szatmár van nehezebb helyzetben, mint mi. Kell a tekintély- A szervezetek erősítése ugyancsak munkánkat szaporítja. Hiszen sok helyen a tagok fele, harmada otthagyta az alapszervezeteket. Vissza csak akkor jönnek és új alapszervezetek is csak akkor alakulnak, ha a munkavállalók azt látják, a szakszervezet erős, tekintélye van. Kiharcolja, megvédi érdekeiket, segít az arra rászorulókon. Ezért a tisztségviselők felkészültségét éppúgy fontosnak tartom, mint azt, hogy eljussanak az emberekhez. Fontos, hogy mielőbb felismerjék, az érdekvédelmi munka sok-sok türelmet és önbizalmat igényel. S higgyenek is abban, hogy törekvéseik megvalósíthatók. V. G. 1999. január 6., szerda Szó lesz a kábeltévéről is! A Lakóépület-kezelők Nógrád Megyei Szövetsége január 7-én, csütörtökön délután lakásszövetkezeti elnökök és társasházi közös képviselők konzultációját rendezi meg Salgótarjánban. Ezen a tanácskozáson is elsőként a fontosabb jogszabályi változásokról, adózási feladatokról tájékoztatják az érdeklődőket, s ezt az anyagot írásban is átnyújtják számukra. A lakóélépületek kezelésével kapcsolatos építésügyi jogszabályokról a megyei jogú város polgármesteri hivatalának illetékes szakembere tart tájékoztatót. Feltehető, hogy a harmadik napirend váltja ki a legnagyobb érdeklődést, hiszen a több ezer családot érintő salgótarjáni kábeltévé-hálózat üzemeltetése körüli tisztázatlan kérdésekre lehetséges választ kapni. Ugyanis a program szerint az új tulajdonos ad tájékoztatót a hálózat átalakításáról. (Az ott elhangzó információkat természetesen közöljük lapunk olvasóival.) Több száz fuvolás készül Gyarmatra Több, mint száz duó, trió és kvartett jelentkezett a májusban Balassagyarmaton megrendezendő országos fuvolatalálkozóra. A zeneiskolák háromnapos seregszemléjét háromévenként rendezik meg. Balassagyarmat negyedszer lesz házigazdája e programnak. Budapest mellől, illegális üzemből szállítanak Nógrádba is Kalózhangkazetták nyomában Becslések szerint évente több százmillió forint kárt okoznak azok a kalózüzemek, amelyekből a hangkazetták és videokazetták tízezrei kerülnek az illegális terjesztőkhöz, megsértve a szerzői és szomszédos jogokat, jelentős összegekkel károsítva az államot. Az utóbbi időben Salgótarjánban is tapasztalható volt ilyen kalózkazetták árusítása, s ezért nem volt véletlen, hogy az illetékes szervek felfigyeltek erre. Nemrégiben bevetésre készültek a nógrádi rendőrök. Az esemény előtti napon e sorok írója telefonértesítést kapott, hogy másnap tíz óra után jelentkezzen a megyei rendőr-főkapitányságon. A gazdaságvédelmi osztályon megtörtént az eligazítás, Nagy Zoltán alezredes, osztályvezető, az akció parancsnoka mindenkinek kijelölte a helyét, gépkocsikra ültünk és elindultunk a főváros irányába. Nem messzire Budapesttől az egyik főútvonal melletti benzinkút parkolójába hajtott be a kocsink, s rövidesen megérkeztek a többiek is. Végül befutott a Cserhát bevetési alosztály csoportja is. Többszöri telefonálás, rövid megbeszélés következett, s ekkor már számomra is kiderült, hogy olyan üzembe megyünk, ahol hangkazettákat készítenek, ahol a feltételezések és a korábbi információk szerint nem a legszabályosabban készítik a kazettákat. Elsőként a cserhátosok indultak. Az ő feladatuk volt a terep biztosítása ... Néhány perccel utánuk gurult a többi kocsi is. Áthajtottunk a kis városon és a hegyoldalon lévő villák előtt vezető útra fordultunk. Félig kész emeletes épület előtt -elzárva a kivezető utat - álltunk meg, s mindenki tette a dolgát. A villa elől gépkocsi akart kifordulni, de megállították. Közvetlenül a ház előtt egy másik autó állt. Az épület földszinti helyiségéből zeneszó szűrődött ki. A bejárat mellett nagy összevisszaságban dobozok, göngyölegek hevertek. Az akciót vezető rendőrtiszt az erőteljes kopogást követően benyomta az ajtót, s többen is benyomultak a zsúfolt helyiségbe. Az ajtóval szemben ülő hölgy meglepve kapta fel a tekintetét, a beljebb álló idősebb férfi pedig a nyomozók elé állt. A törvényes formaságok hamar leperegtek. A rendőrtiszt igazolta, hogy szabályos házkutatási paranccsal érkeztek és ellenőrzik az itt folyó munkát, hogy az mindenben megfelel-e a törvényes előírásoknak. Az idős férfit - akiről kiderült, hogy az ő tulajdona a kis üzem - arra kérték, hogy szíveskedjen bemutatni minden okmányt arról, hogy az üzemben készülő hangkazettákat törvényesen készítik-e. Míg a nyomozók minden dobozt átnéztek, minden hangkazettát megszámoltak és jegyzőkönyvbe vettek, az ösz- szes mellékes helyiséget átkutatták, a zene szólt, csupán az alkalmazott hölgy hagyta abba a munkát és válaszolt a nyomozóknak, ha kérdeztek tőle. A helyiségben százötven kis berendezésen egyszerre történik egy-egy kazetta anyagának a másolása. Egy külön berendezés pedig arra szolgál, hogy az üres magnókazettákat megtöltse hangszalaggal. Időközben az üzem tulajdonosát a rendőrök elkísérték a lakására, mivel egyetlen engedély sem volt nála, az éppen másolás alatt álló kazetták készítésének engedélye sem. Állítása szerint az otthoni számítógépében minden benne van. A számítógép valóban tartalmazta a kérdéses engedélyeket, csak hát ezek az engedélyek olyanok, mint a jogosítvány, ott kell felmutatni ahol történik a cselekmény. Miközben a csoport egyik része készítette a jegyzőkönyvet, néhány nyomozó a közelben lévő másik kazettamásoló műhelyt látogatta meg. Ott az itteninek több mint a kétszerese készül naponta, vagyis hétezer darab hangkazetta. Ott mindent rendben találtak az ellenőrző rendőrök, akiket az akcióra elkísértek a törvényesség felett őrködő Mahasz (Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége) szakemberei is. Mivel szabálytalanságokra derült fény, s a rendőröknek több tucat hangkazettát kellett lefoglalni bűnjelként, késő délután a városka rendőrkapitányságán folytatódott az akció. A házkutatást követően megtörténtek a kihallgatások, hiszen a bizonyítékok arra utaltak, hogy megsértették a szerzői és szomszédos jogokat. Ugyanebben az időben Salgótarjánban is volt egy ellenőrzés, ugyanis a főváros mellett működő hangkazetta-másoló üzem illegális termékeit itt, ezen a vidéken is terjesztették. Pádár András A Hírlap postájából A Pf. 96 • A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Boldog karácsony a sziráki óvodában Köszönet a „jézuskáknak A mi óvodánk is - hasonlóan sok más intézményhez - anyagi gondokkal küszködve működik. Ezért volt határtalan az örömünk, amikor megkaptuk a csaknem másfél millió értékű bútorokat és udvari játékokat, amelyeket pályázat útján nyertünk egy düsseldorfi alapítványtól. A másik meglepetés is könnyeket fakasztott a szemekből. A karácsonyi ünnepségünkre vendégek érkeztek és átadták a gyerekeknek a színes tévét és videót. Ugyanis tavaly betörtek az óvodába és elvitték a tévénket és videónkat, amelyek sajnos, nem kerültek elő. Önerőből nem tudtuk pótolni hiányukat. Akik ezt megtették a következők: Kómár János, dr. Giricz András, Hlavacska Csaba, Hlavacska Józsefné, Hrencsjár Jánosné, Sztre- hárszky Andrásáé, Pleva Mihály, Nikodém Gábor, Micsutka Attila, Kollár László, Kumász Gábor, Tüzép, Fitop- harma Kft., Sziráki Rally, valamint a Kastély Szálló, Szi- rák. Nagyon köszönjük nekik és eredményekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kívánunk! A sziráki óvodások nevében: Koncsek Pálné óvodavezető A gyerekek az új tévékészülékekkel és videomagnóval Hidegben még nehezebben gondoskodnak magukról az állatok Ne kerüljenek utcára kutyák és cicák ! A helyi állatvédő egyesület nevében kéréssel fordulunk a kutya- és cicatulajdonosokhoz. Egyre több olyan állattal találkozunk a téli időjárás zord hidegében, amelyeket kitettek az utcára. Pedig valamikor kedvesek, aranyosak voltak, lehet, hogy mindössze csak annyi a „hibájuk”, hogy időközben felnőttek? A felnőtt cica, kutya egyaránt igényli a szeretetet, a gondoskodást, amelyet ragaszkodásukkal igyekeznek meghálálni. Ha azonban mégis úgy érzi valaki, hogy a dédelgetett cica, kutyus már feleslegessé vált, ne úgy szabaduljon meg tőle, hogy egyszerűen kidobja az utcára. A hidegben az önmagukról gondoskodni képtelen állatok előbb-utóbb elpusztulnak. Inkább próbáljanak meg másik gazdit keresni nekik: gondoljanak arra, hány gyermek szeretne ajándékba cicát kapni, vagy hány víkendház tulajdonos sóhajt fel időnként, amikor nyári tanyáját feldúlva találja: kellene egy kutya, amely vigyáz a házra! Azt pedig, hogy van igény ezekre az állatokra, bizonyítja a decemberben megrendezett cicaszépségverseny is: 33 cicát neveztek be. Számtalan látogató jött el, gyönyörködni ezekben a kedves állatokban, amelyek semmi mást nem akarnak, csak élni, a gondoskodásért cserébe ragaszkodni a gazdihoz. Takács Lajosné Salgótarján Állatvédő és Segítő Egyesület
