Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-25 / 20. szám
1999. január 25., hétfő Világtükör 7. oldal Újrakezdődtek az amerikai-iraki incidensek az Irak számára kijelölt repülési tilalmi övezetek tiszteletben tartásának ellenőrzésével összefüggésben: amerikai gépek szombaton, majd vasárnap is támadtak olyan iraki földi légvédelmi rakétaállásokat, amelyek radarja előzőleg bemérte őket. Prága attól tart, hogy Csehország nem részesül majd az Európai Uniónak a szegényebb régiói részére folyósított segélyéből, ha az ország taggá válik. Mégpedig azért, mert a megtermelt nemzeti össztermék fejenkénti értéke magas, már- már közelíti az uniós átlagot. Két rivális Nemzeti Front létezik Franciaországban a hét vége óta. Nyugat-Európa legnagyobb szélsőjobboldali pártjának szakadása azzal vált véglegessé, hogy Bruno Mégret és követői rendkívüli pártkongresszust tartottak a dél-franciaországi Marignane-ban Jean- Marie Le Pen pártalapító, pártelnök híveinek kizárásával. Kari Habsburgot, az Osztrák Néppárt (ÖVP) Európai parlamenti képviselőjét szombaton Bécsben a szervezet rendkívüli közgyűlésén ismét a Páneurópai Mozgalom elnökévé választották. Habsburg Ottó, a Páneurópai Mozgalom tiszteletbeli örökös elnöke szerint egyesek megpróbálták gyengíteni a mozgalmat Ausztriában, sőt szét is akarták verni. Adórendőrség felállítását tervezi Belgium, ahol az adócsalás nemzeti sportnak számít. A belga adófelügyelőség főigazgatója azt javasolja, hogy intézetének emberei jussanak kiterjesztett jogkörhöz, amely lehetővé teszi, hogy elejétől -a végéig vihessenek egy-egy 'adócsalási ügyet. Monica Lewinsky, aki a tavaly kötött vádalku értelmében a hamis tanúzás jogkövetkezményei alól felmentést kapott, továbbra is köteles együttműködni a független ügyésszel. Táncfesztivált tartottak Japánban a Tokióban és a főváros környékén működő japán ma- gyartánc-csoportok. Mintegy ötven táncos vett részt a fesztiválon, amelyet az idén rendeztek meg ötödik alkalommal. A külföldi kultúrára nyitott Japánban sokan tagjai magyar- tánc-csoportoknak. Több részletben is kivehetik a kétéves gyermekgondozási szabadságot a gyerek hétéves koráig a szülők Ausztriában - határozta el az osztrák kormánykoalíció. Az egyetlen feltétel, hogy ehhez a szabadságot igénybe vevő szülő munkavállalójának is hozzá kell járulnia. A pápamobil Mexikóban FOTÓ: FEB/REUTERS Fenyegetett világ II. János Pál elítélte a fejlett országok hatalmát, amely napról napra súlyosabban nehezedik a kevésbé fejlettekre. Mexikóvárosban mondott szombati beszédében a Szentatya hangsúlyozta: az önzés révén a hatalmas népek még hatalmasabbakká lesznek, a tőlük függők még gyengébbek. A római katolikus egyházfő bírálta a fegyverek támadó célra történő felhasználását olyan ideológiák nevében, amelyek nem mindig tartják tiszteletben az emberi méltóságot. „A korrupció elárasztja a társadalmat, és azoknak, akik a következményeitől szenvednek, gyakran nincs lehetőségük igazságot kérni.” A Föld jövőjét fenyegető bajok leküzdéséhez a pápa „hatékony szolidaritást” sürgetett. Vasárnap a Szentatya misét mutatott be a Hermanos Rodriguez autóversenypályán, ahol mintegy 800 ezren voltak jelen. Sokan a hideg ellenére már szombat este elfoglalták a helyüket, nehogy lemaradjanak a szertartásról. Eljárást indítanak a Nagy-Románia Párt és annak vezetője ellen? Furcsa bányászmenetelés Törvényen kívülinek nyilváníthatják a Nagy-Románia Pártot, ha bebizonyosodik, hogy az elmúlt héten a szélsőséges mozgalom részt vett a bányászok erőszakos akcióiban - közölte tegnap Valeriu Stoica román igazságügyi miniszter. Vizsgálat kezdődik annak kiderítése érdekében, milyen szerepet játszott a Nagy-Románia Párt (PRM) és annak vezetője az elmúlt napok eseményeiben. A szélsőséges párt vezetője, Corneliu Vadim Tudor többször cáfolta, hogy a szervezet állna a bányászok megmozdulása mögött. Tudor azonban azt is kijelentette: „A PRM üdvözli a forradalmat, amely azért robbant ki, hogy felszabadítsa az országot a maffia és'a hazaárulók igája alól”. A pártvezér szerint az akciót „az elégedetlenség váltotta ki, mert a nép megelégelte, hogy gonosztevők kiéheztessék és megalázzák”. Tudor szenátor a bányászok menetének idején felhívással fordult a katonákhoz és a rendfenntartó erők tagjaihoz, hogy ne szánjanak szembe a bányászokkal, hanem barátkozzanak velük. A román sajtó egy része most arról ír, hogy a belügyminisztériumban sokan „a bányászok győzelmét ünnepelték”, s a belügyminisztérium fele a bányászok akciója mögött álló szélsőséges Nagy-Románia Párt elkötelezett híve. A PRM elnöke követelte Constantinescu államfő és Vasile miniszterelnök azonnali lemondását is. Azt javasolta, hogy az ország irányítását egy „forradalmi tanács” vegye át, s ez a testület két hónapon belül írja ki és szervezze meg az előrehozott választásokat. Miron Cosma, a Zsil-völgyi bányászok vezére korábban arról biztosította Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert, hogy szükség esetén Erdélybe vonulnak. Hőlégballonok bemutatója. Szombaton kezdődött és e hét vasárnapjáig tart Chateaux d’Oex nevű településen a sportág szerelmeseinek hagyományos fesztiválja. Svájc hosszú évek óta ad otthont a hőlégbaÜonosok nemzetközi találkozójának. fotó: feb/reuters Szárazföldi csapatokat vezényelnének Koszovóba Elengedték a gerillákat A szerb hatóságok szombaton szabadon bocsátották azt a kilenc albán gerillát, akit egy hónappal korábban vettek őrizetbe Koszovóban. A gerillákat még december közepén fogták el, miután a koszovói szakadárok egyik osztagának tagjaiként megpróbáltak átjutni a jugoszláv-albán határon. Szabadon engedésükről nemzetközi közvetítéssel jött létre egyezség, amikor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) január közepén elengedte a néhány nappal korábban fogságába esett nyolc jugoszláv katonát. A belgrádi vezetés többször cáfolta a fogolycserét, mondván hogy a „terroristák a katonák elengedése után is terroristák maradnak”, albán források és nyugati diplomaták azonban megerősítették az egyezség hírét. A német kormány Bosznia- megbízottja, Hans Koschnick szerint szárazföldi csapatokra is szükség lenne Koszovóban a jugoszláviai tartomány békéjének biztosításához. Interjújában a politikus kifejtette: egy ilyen katonai akcióban az Egyesült Államoknak is feltétlenül részt kellene vennie. Mint mondta, a szárazföldi erők alkalmazásával kapcsolatos nézete éppen az eddig szerzett tapasztalatok alapján változott meg. Úgy vélte továbbá, hogy a német parlament és a német közvélemény jórészt támogatna egy ilyen békefenntartó missziót. Ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozta: a Nyugat hibát követne el, ha a szerbiai tartományban az elszakadásért küzdő UCK oldalán avatkozna be. Ha így történne, az „az európai külpolitika eddigi legnagyobb baklövése lenne”. Átalakul az izraeli kormány Pártot váltott a volt védelmi miniszter Komoly korteshadjárat előzi meg a május 17-ére kitűzött izraeli választásokat. Eddig negyven párt jelezte részvételét a választásokon, és 18 a miniszterelnök-jelöltek száma. A bal- és jobboldal között megjelent a centrumpárt is. Ehhez csatlakozott a múlt hét végén az izraeli védelmi miniszter, visszautasítva, hogy a Likud listáján induljon a választásokon. Benjamin Netanjahu erre menesztette Jichák Mordehait. Megfigyelők szerint Mordehai maga is indulni kíván Netanjahu ellenében a kormányfői posztért. A szerveződő új centrista pártot, amelynek Mordehai az egyik jelöltje, négyen vezetik: a volt vezérkari főnök Lipschak, a volt pénzügyminiszter, Dán Meridor és Tel-Aviv volt polgármestere, Ronie Milo. A közvéleménykutató-intézetek szerint a centrum tűnik esélyesnek a választások megnyerésére. Izraelben a választópolgárok két szavazatot adnak le: egyet valamely pártra és egyet külön a miniszter- elnökre. Izraelben szinte naponta alakulnak új pártok, amelyek nem a békefolyamattal és az ország jövőjével foglalkoznak, hanem belpolitikai, környezetvédelmi és gazdasági kérdésekkel. Breuer Péter (Tel-Aviv) Húszgyermekes szuperanya Huszadik gyermekét várja Nicola Pridham. A 40 éves brit asszony minden bizonynyal bekerül majd a rekordok könyvébe, amikor 12 fia és hét lánya után újabb fiúcsemete érkezik a családba. Nicola Pridham, aki legidősebb lánya révén egy féléves fiúcska nagymamája is, egyáltalán nem bánja, hogy az elmúlt húsz évr ben szinte állandóan terhes volt. A férj, Kevin Pridham, aki napi 12 órát dolgozik a hét minden napján, tisztában van azzal, hogy felesége milyen hatalmas munkát végez otthon. A család egy nyolc hálószobás tanácsi lakásban él, ahol egész nap szinte folyamatosan megy a mosógép; az elmúlt két évtizedben 28 porszívót használtak el a takarításhoz, a naponta frissen vásárolt 12 liter tejet, 15 joghurtot három hűtő- szekrényben tárolják. Nicola, aki reggel fél hatkor kel, három „turnusban” reggelizteti meg a gyerekeket: először esznek a picik, utánuk a középkorosztály, végül a legnagyobbak. Egy reggelire három doboznyi gabonapelyhet fogyasztanak el a gyerekek, estére pedig háromféle vacsora kerül az asztalra. A gyerekeknek egyébként a legnagyobb büntetés, ha nekik kell szétválogatni a mosásból kikerülő több száz zoknit; igaz, ez csak akkor fordul elő, ha valami súlyos csintalanságon kapták őket. Az Öböl-háború miatt máshová költöznek a gólyák Merre vonulnak a madarak? Különös jelenségre figyeltek föl a strasbourgi egyetem madártani tanszékének tudósai: az utóbbi években erősen megcsappant a költöző madarak száma. Az elzászi városban kiemelten foglalkoznak ezzel a témakörrel, hiszen a számos közös európai intézménynek helyt adó Strasbourg arról nevezetes, hogy innen télen sem távoznak a gólyák. Jean-Marie Oiseau de la Ci- cogne professzor, a vizsgálatokat folytató tanszék docense most arra a meglepő megállapításra jutott, hogy a költöző madarak - közülük is elsősorban a gólyák - vonulása nagy mértékben függ a Föld felszínén zajló eseményektől. Először akkor ötlött szemükbe a változás, amikor - épp nyolc esztendeje - kitört az Öböl-háború. Mindannyian emlékszünk még azokra a megdöbbentő képekre, amelyek a kiömlött olajban vergődő vízimadarakat mutatták. Nos, az egyetem kutatói hosszas vizsgálatok után pontosan kiderítették, hogy mi a költöző madarak genetikailag kódolt útvonala téli és nyári szálláshelyük között. A gólyák két útvonalat ismernek: az egyik az Atlanti-óceán, a másik pedig épp a Perzsa-öböl felett vezet. Amikor vonulásuk közben a költöző madarak a magasból is érzékelték a Föld felszínén végbement környezeti ártalmakat, kitérőt tettek és más útvonalra tértek. Vagy eltévedtek. (gyulay) Egyszerre tiltakoztak a tanárok, a sofőrök, a disznótenyésztők és a munkanélküliek Sztrájkos francia hétköznapok Míg a Zsil-völgyi bányászok demonstrációja Bukarestet, sőt egész Romániát rettegésben tartotta, Franciaországban a tüntetések a leghétköznapibb jelenségek közé tartoznak. Nemrég párhuzamosan szerveztek utcai megmozdulásokat, sztrájkokat a Párizs környéki tanárok (az iskolai erőszak ellen), az Air France szerelői (az új, 35 órásra tervezett munkahét miatt), a dél-franciaországi városokban a buszsofőrök (méltatlan munkakörülményeik feletti elkeseredésükben), Anjou megyében a disznótenyésztők (az alacsony disznóhúsárak miatt) és a munkanélküliek (járulékuk felemelése érdekében). Mindez azonban így együtt sem jelentett szükségállapotot Franciaországban, éppen ellenkezőleg: nagyon is közönséges jelenségnek számított. A sztrájkok és az utcai demonstrációk olyannyira hozzátartoznak az ország hétköznapjaihoz, hogy a lapokban térképek jelennek meg, mely környéket érdemes elkerülni az utcai tüntetések miatt. A nehézségek ellenére általános rokonszenv övezi a tiltakozókat Franciaországban. Sajátos társadalmi szolidaritás ez - mutatnak rá társadalomkutatók, amely ebben a formában szinte kizárólag Franciaországban tapasztalható. Mi több, hagyománynak számít, hiszen a nyilvános tiltakozás valamilyen formája vezetett el az 1789, évi, majd a későbbi forradalmakhoz, az 1871. évi párizsi kommünhöz, és az 1968-as diáklázadáshoz. Ezért aztán hiába is lamentált Chirac elnök középjobb pártjának vezére, Philippe Se- guin azon, hogy „ma Európában Franciaország az egyedüli állam, ahol általánosan elfogadott a sztrájkok által okozott, sok milliárd frankos veszteség, s hogy emberek millióinak az élete ellehetetlenülhet: nem tudnak munkába, vagy hazamenni.” Seguin egyike azoknak a politikusoknak, akik megkérdőjelezik a Franciaországban kialakult, a sztrájkhoz való szinte korlátlan jogot. Ki- fakadásával óriási vihart kavart, s nemcsak a szakszervezetek, vagy a politikai baloldal háza táján. A francia közélet alapos ismerői mindamellett kétlik, hogy megváltoztatható lenne az évszázadok során kialakult gyakorlat abban az országban, ahol a társadalmi szolidaritásnak egészen különleges formája honosodott meg, és ahol - bár a szervezett dolgozók aránya mindössze tíz- százalékos - a sztrájkban való részvétel, vagy annak aktív támogatása nem a szakszervezeti tagkönyvhöz fűződik. Ferenczy Europress
