Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-23-24 / 19. szám

1999. január 23., szombat Világtükör 9. oldal Magyar zugmunka Ausztriában A Kurier című osztrák bulvár­lap pénteken folytatta cikk­sorozatát a bécsi építkezéseken részben munkavállalási enge­dély nélkül dolgozó magyarok­ról, illetve az ügy magyaror­szági szálairól. A cikkírók meg­ismétlik értesüléseiket, ame­lyek szerint a magyar pénzügyi szervek is tudnak az ügyről, sőt 1998 őszén három magyar mi­nisztériumnak is a tudomására jutott az eset. A Kurier szerint azonban az ügyet eltussolták, és az osztrák hatóságokat mind a mai napig nem tájékoztatták arról, hogy fennáll egy ilyen gyanú. Csak egy névtelen bejelentés nyo­mán kezdtek el nyomozni az első számú gyanúsítottak után a bécsi pénzügyi hatóságok és a gazdasági rendőrség. Az auszt­riai építkezésekre állítólag több száz magyar munkást szervező két főszereplőt ismerte a buda­pesti rendőrség is. Újabb dohányperek A cigarettagyártók ellen indí­tott offenzíva új fejleménye: immár vannak kormányok is, amelyek bíróság előtt támadják az amerikai dohánymultikat. Guatemala, Nicaragua és Pa­nama kormánya arra hivatko­zik, hogy dollármilliókat kény­telenek elkölteni a dohányzás miatt megbetegedett emberek kezelésére, gyógyítására. Már a bírósági kereset be­adása is óriási érdeklődést kel­tett, a per lefolyását pedig nyil­ván még nagyobb figyelemmel fogják követni. Hiszen egy pre­cedens értékű pozitív döntés nyomán akár a világ összes or­szága beperelhetné a világ minden részén - köztük ha­zánkban is - nagy érdekeltsé­geket magukénak mondható, il­letve mindenhova szállító ame­rikai dohánymultikat... A sétálómagnó nem süketít Nem önmagában a walkmanek „döngölő” zenéjének különö­sen hangos hallgatása okoz fül­károsodást - mutatott rá egy nemrégiben elvégzett francia tanulmány. Tény, hogy az állandóan és közvetlenül a fülbe dübörgő zene jobban rongálhatja a hal­lást, mint a rockkoncertek láto­gatása, a vizsgálatba bevont 1208 személy közül (akik na­ponta legalább egy órát vagy annál többet „walkmaneznek”) mégis csak azoknál tudtak meg­állapítani mérhető halláskároso­dást, akik kisgyermekkorukban ismételten előforduló középfül­gyulladással küszködtek. FEB Vége a Zsil-völgyiek idegháborújának Radu Vasile sikeresen tárgyalt az elszánt bányászok vezetőivel A Zsil-völgyi bányászok pénteken közép-európai idő szerint délután öt órakor a román kormány képviselőivel létrejött megállapodás nyomán elhatározták, hogy véget vetnek tilta­kozó menetüknek, és visszatérnek Petrozsényba - közölte Ju­liana Graciun, a vilceai prefektus kabinetfőnöke. Péntek délben megérkeztek a Bukarest felé tartó Zsil-völgyi bányászok vezetői Coziába, ahol a kolostor épületében ta­lálkoztak Radu Vasile minisz­terelnökkel. A bányászok kül­döttségét Miron Cozma ve­zette. Elutazása előtt a miniszter- elnök fogadta a kormány székhelyén az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Németország bukaresti nagy­követét. A találkozót a diplo­mata kérte, aki biztosította a román miniszterelnököt: az unió összes tagállama támo­gatja őt és a román kormányt. Radu Vasile leváltotta a belügyminisztérium államtit­kárát, Langa Nicolae táborno­kot, és helyére Mircea Mure- san tábornokot nevezte ki. Ez­zel egy időben a belügymi­niszter menesztette a rend- fenntartó erők parancsnoki posztjáról Gheorghe Lupu tá­bornokot, aki kedden - máig tisztázatlan körülmények kö­zött - parancsot adott, hogy a rendfenntartó erők engedjék átvonulni a Zsil-szorost lezáró úttorlaszt ostromló, feldühö­dött bányászokat Bumbesti- Jiu térségében. A megegyezéshez minden bizonnyal hozzájárult, hogy harckocsik és katonai szállító- járművek tucatjai indultak meg péntek hajnalban a Buka­resttől 150 kilométerre fekvő Rimnicu-Vilcea irányába. A kocsikon csendőrök és roham­rendőrök ezrei érkeztek a helyszínre. Mexikóvárosban így várják a Szentatyát Pápai út II. János Pál pápa el­indult újabb tengeren­túli lelki pásztori út­jára, amelynek során felkeresi Mexikót és az egyesült államok­beli St. Louis városát. Útja során találkozik Bili Clinton amerikai elnökkel. A katolikus egyházfőnek ez az első külföldi útja az idén, és a negyedik al­kalom, hogy Mexikó földjére teszi lábát. A kontinensen él a világ egymilliárd katoliku­sának a fele. A pápa egyébként a repülőgé­pen úgy nyilatkozott: nem mondott le arról, hogy mielőbb elláto­gasson Oroszországba fotó: feb/reuters és Kínába. HÍREK KÖVEDEN Végh Ferenc Salzburgban Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvéd­ség parancsnoka Salzburgban megtekintette az osztrák katonai légtérellenőrző központot. Új zágrábi magyar nagykövet Pénteken Zágrábban átadta megbízólevelét Franjo Tudjman horvát államfőnek Csóti György, Magyarország új rendkívüli és megha­talmazott nagykövete. Haladékot kapott a Mir Három évvel meghosszabbították az orosz Mir űrállomás működtetését. Az erről szóló kor­mányrendeletet Primakov kormányfő írta alá. Védelem után: „vádolom” Az amerikai szenátusban a Clinton-ügy tárgya­lása során befejeződött az eljárás azon szaka­sza, amelyben a védelem képviselői, vagyis a Fehér Ház jogászai fejtették ki érveiket. Most a szenátorok két napja jött el: föltehetik kérdései­ket a vád, illetve a védelem képviselőinek. Soros György rosszat jósol Soros György szerint a következő gazdasági vi­lágválság az Egyesült Államokból fog indulni, mert az ottani tőzsdei spekuláció feltétlenül ki­pukkad. Soros szerint Amerikában most olyan a helyzet, mint Japánban volt 1987 után. Tovább tart a határvita Megakadtak a határok kijelölésével foglalkozó japán-orosz tárgyalások - értékelte a Moszk­vában folytatott megbeszéléseket Komura Ma- szahiko japán külügyminiszter. Elhunyt Carelli Gábor Egy New York-i kórházban 84 éves korában időskori leukémiában meghalt Carelli Gábor magyar születésű amerikai operaénekes. Ultimátum ultimátumot követ Koszovó ügyében Mindkét fél felelős A NATO azután is fenntartja a katonai csapás lehetőségét, hogy Belgrád úgy döntött: egyelőre nem utasítja ki Wil­liam Walkert - jelentette ki pénteken izlandi látogatásán Javier Solana, az észak-at­lanti szervezet főtitkára. A következő lépés a hat ország képviselőiből álló nemzetközi összekötő csoport pénteki lon­doni ülésének eredményétől függ. Robin Cook brit külügy­miniszter ezzel kapcsolatban kijelentette: Belgrád és a ko­szovói albánok egyaránt felelő­sek azért, hogy az utóbbi három hónapban nem kezdődtek meg a tárgyalások a válság politikai rendezéséről. A nemzetközi közösség ta­valy októberben részletes for­gatókönyvet dolgozott ki a ren­dezésről, ebben megfogalmazta a szabad választások, az albán többségű tartomány saját kor­mánya, saját rendőri erői létre­hozásának a szükségességét. Az elmúlt három hónapban azonban egyetlen tárgyalást sem tartottak a rendezési terv­ről, leginkább azért, mert az al­bán tárgyalóküldöttséget fel sem állították - emlékeztetett a brit külügyminiszter. Pénteken ismét összeült a NATO nagyköveti tanácsa is, hogy megszövegezzék a jugo­szláv vezetéshez intézendő újabb ultimátumot. Ez egybe­vág azokkal a washingtoni érte­sülésekkel, amelyek szerint az Egyesült Államok szükség ese­tén erővel akaija a konfliktus békés megoldására kényszerí­teni Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnököt. Öt szerbet elraboltak pén­tekre virradóra albán szakadá- rok Koszovó északi részén, Vucitm közelében. A kötelességek chartája Ne csak éljünk a jogainkkal Fél évszázaddal azután, hogy 1948-ban New Yorkban ki­hirdették az emberi jogok alapokmányát, kiegészítésül új jogi kódex készül. Az alapvető emberi kötelessé­geket is tartalmazza majd a jo­gok mellett a charta. Köztük azt, amely előírja a katonai pa­rancs megtagadását is, ha az nem egyeztethető össze az em­ber erkölcsi normáival. Az új jogi rendezésről a spa­nyolországi Valenciában ta­nácskoztak az UNESCO konfe­renciáján. Richard Goldstone dél-afrikai jogász, a jugoszlá­viai háborús bűnökkel foglal­kozó bíróság volt fővádlója ki­jelentette: attól, hogy csak em­legetjük az emberi jogokat, el kell jutnunk azok általános al­kalmazásáig. Akik megsértik ezeket a jogokat, azokat fele­lősségre kell vonni. A nemzetközi jogi szakértők többek között a nők, a kisebb­ségek, a családok jogait akarják érvényre juttatni. A tervezett kódex rögzíti majd, hogy sen­kinek nincs joga embertársát faji vagy vallási alapon üldözni. Kimondja: az embernek joga van a munkához; jogai vannak a menedéket kérőnek csakúgy, mint a katonának, akinek nem kell teljesítenie elöljárója bűnös parancsát. Ez utóbbi javaslat egyébként egy orosz társada­lomtudóstól, Szergej Kapicától származik. Üj státusjelkép született Kínában Nagy orrú partner a szép Nemrég a kínaiak még „nagy orrúnak” csúfolták a fehér embert. Mára fordult a kocka: a nagy orr nemhogy szégyellni való, de irigylésre méltó lett a Nagy Fal földjén. Nők, férfiak futószalagon fek­szenek be a plasztikai klini­kákra. A jelenség magyarázata: a kínaiak számára mindig is a „fehér külföldi” volt a siker és a jólét szimbóluma. A férfiak azt remélik a műtét elvégeztetésétől, hogy köny- nyebben találnak feleséget. Kí­nában ugyanis 111 millió férfi sorsa, hogy egész életét agg­legényként pergeti le: 120 fér­fira ma már csak száz menyasz­szonyjelölt jut. Az országban a hagyományos férfikultusz oda vezetett, hogy számos vidéken csak a fiú csecsemőket hagyták életben. Ennek nemcsak presz­tízs-, hanem anyagi vetülete is volt: a férfiaktól elvárták, hogy eltartsák megöregedő szüleiket is, a lányok viszont csak féljük családjának hajtottak hasznot. A férfiak esetében tehát többnyire érthető, hogy miért vállalják a kellemetlen műtétet. De miért operáltatják meg ma­gukat tömegesen a nők is? Azért, mert ma már nem elég férjhez menni, a kínai nők célja jól férjhez menni. Erre pedig „nagy orral” sokkal nagyobb az esélyük. (harmat) Aki juhot, az embert is klónozhat? Tovább folyik az erkölcs és a tudomány harca Emberi embriók klónozását, génmásolását is fejébe vette lan Wilmut brit kutató, aki két évvel ezelőtt „elkészítette” Dollyt, a világhírnévre szert tett skót „mőbárányt”. Kutatók sora jelezte már szán­dékát a genetikusán azonos emberek előállítására. Csak­hogy keveseknek van meg eh­hez a tudásuk. A szöuli egye­tem kutatóinak tavaly első íz­ben sikerült emberi sejteket klónozniuk, ám az osztódás első perceiben - etikai megfon­tolásból - félbeszakították a kí­sérletet. A klónozott bárány „atyja”, az Edinburgh melletti laborató­rium vezetője bizton állítja: bir­tokában van az emberklóno­záshoz szükséges tudásnak és tapasztalatnak. lan Wilmut arra hivatkozik, hogy tervezett kí­sérletei kizárólag orvosi célt szolgálnának: a ldónozott emb­riókból „törzssejteket” akar nyerni, hogy belőlük egyéb emberi sejteket tenyésszen. El­képzelése szerint a mestersége­sen előállított sejtek segítené­nek az Alzheimer- és a Parkin- son-kór tüneteinek csökkenté­sében, majdan pedig a gyógyí­tásában. Wilmut professzor módsze­rének lényege: mielőtt az emb­rió elérné a méhmagzati állapo­tot, elpusztítanák, majd pedig kinyernék belőle a szükséges sejteket, amelyeket „kémcső­ben” tovább manipulálnának. A tudós a BBC tévének adott in­terjújában bejelentette: már a legközelebbi hetekben meg­kezdi a kísérleteket. A brit génkutató ezzel a nyi­latkozatával újabb tudós-etikai vitát szított, miközben világ­szerte egyre többeket foglal­koztat a gondolat, hogy „bizo­nyos feltételek mellett” az em­ber klónozására is kísérletet te­gyenek. A fejlődés első szakaszában lévő magzat védelmét kimondó törvény alapján Európa legtöbb országában (ekként hazánkban is) egyelőre tilos az emberi embrió manipulálása. A tudomány fejlődését azon­ban - ezt az élet már sokszor igazolta - nem állíthatják meg a paragrafusok. (kulcsár) Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin Jött, látott és varázsolt a máguskirály Tony Curtis sokadik házassága A szép Catherine szomorú titka Jonny Depp galambként turbékol A hét sztárja: Maria Grazia Cucinotta Tvr-hét - a műsorújság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents