Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-19 / 15. szám

2. oldal Megyei Körkép Befektetésösztönzés, kereskedelemfejlesztés Biztató lehetőségek A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) üzleti tevékenysé­gének kézzelfogható ered­ménye Nógrád megyében is érezhető. Közreműködé­sükkel találta meg Rétságon az elképzelésének megfelelő települést Tredegar Film Products (Tredegar Film Products Termelő és Keres­kedelmi Kft.) A polietilén filmgyártó üzemét két ütemben 20 millió dollár beruházással valósítja meg ütemenként 35-35 fő foglal­koztatásával. Előzetes információink szerint a magyar ITDH veze­tői január 19-én, kedden Salgótarjánba érkeznek, ahol - mások mellett — a megyei közgyűlés elnökével is tár­gyalást folytatnak a kormány gazdaságpolitikai célkitűzé­sei alapján. A gazdasági mi­nisztérium megbízásából ismertetik befektetésösztön­zési és kereskedelemfejlesz­tési programjaikat. Kiterjedt külföldi hálózat­tal rendelkeznek, harminc­négy országban, harminchét kereskedelmi szolgálatuk te­vékenykedik és nyolc bel­földi regionális iroda segíti a bel- és külföldi vállalkozók munkáját. Olyan közhasznú társaság képviselői ajánlják fel köz­reműködésüket, amelyek te­vőleges hozzájárulásukkal négyszázötvenmillió dollár értékű külföldi befektetés megvalósulását segítették Magyarországon. Ebből százmillió dollárra tehető a Dunától keletre eső, az elma­radottabb megyékben beru­házott összeg. Tevékenységük palettáján harminchét befektetésösz­tönzési rendezvény, huszon­nyolc elsődleges, negyven­két másodlagos kiállításon való részvétel, tizenegy ter- mékmarketing-program megszervezése, a kis- és kö­zepes vállalkozók húsz ren­dezvénye szerepel. Ez utób­biak az EU-csatlakozás kö­vetelményeire való felkészí­tést is jelentették 1998-ban. A salgótarjáni tárgyalás során minden bizonnyal szóba kerül, hogy 1999-ben háromszáz szakmai rendez­vényt terveznek, több mint háromszorosára növelik a befektetési akcióik számát. Ezek sorában meghatározó szerepe lesz a hazai regioná­lis rendezvényeknek. Né­metországban tizenegy, Angliában hat, Ausztriában, Franciaországban, Japánban, az USA-ban négy-négy ren­dezvény megvalósításával számolnak. Bővítik a szom­szédos országok befektetési lehetőségeit feltáró rendez­vények számát, a projektme­nedzseléssel együtt. A kereskedelemfejlesztést több mint százhetven ren­dezvény szolgálja, az üzlet­ember-találkozók száma meghaladja a hatvanat, ti­zenhét első és ötven második kategóriás kiállításon való részvételhez nyújtanak se­gítséget. A kereskedelemfejleszté­sen belül egymillió ECU Phare-támogatást nyertek el az ágazati termékmarketing- programok folytatásához. Aligha vitatható, hogy a gazdaságilag fejlesztésre szoruló Nógrád megyének is meg kell ragadni a kínálkozó lehetőségeket V. K. Madách Imre emlékezete Nógrád Megye Közgyűlése, Balassagyarmat Város Ön- kormányzata és a Madách Imre Városi Könyvtár ja­nuár 22-én Balassagyarma­ton rendezi az 1999. évi Madách-ünnepséget. Program: 15 óra: Az Országos Ma­dách Emlékbizottság ülése. Az emlékév eseményeiről tájékoztatót tart dr. Praz- novszky Mihály elnök, a könyvtár kupolatermében. 16 óra: Képek, gondolatok Madáchhoz. Przudzik József kiállítása a könyvtár galériá­jában. A tárlatot megnyitja dr. Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum fő­igazgatója. A Balassi Bálint Gimná­zium diákjai - Bacsa Evelyn, Füzesi András, Ju­hász Gergely, Korbely Erik és Srancsik Tamás - bemu­tatják a Tragédia X. színét. Rendezte: Kovács Ferenc. Közreműködik: Balga Szil­via és Ebecz Viktória (fu­vola), Szél Imre (vers). 17 óra: - Madách-ünnep- ség. Köszöntőt mond Po- mogáts Béla irodalomtörté­nész, a Magyar írószövetség elnöke. - „Dicsőségedre ír­tál költeményt...” Gáti Oszkár Jászai Mari-díjas színművész Madách-össze- állítása. - Az 1999. évi Ma- dách-díjakat átadja Tőzsér Zsolt, Nógrád Megye Köz­gyűlésének alelnöke. - A Horváth Endre-díjat Juhász Péter, Balassagyarmat pol­gármestere nyújtja át. Köz­reműködik: a Balassagyar­mati Dalegylet, karnagy: Ember Csaba. Banda Ádám, Baksai Réka (hegedű), Per- neczky Zsolt (zongora). 18.30 óra: Fáklyás felvonu­lás és koszorúzás a Köztár­saság téri Madách-szobor- nál. Énekel: Csábi István. * * * A Nógrádi Történeti Mú­zeum, a Magyar Törté­nelmi Társulat Nógrád megyei csoportja, a Nóg­rád Megyei Pedagógiai In­tézet. a TIT Nógrád Me­gyei Egyesülete és a Ma- dách-hagyomány Ápoló Egyesület, Salgótarján az alábbi rendezvényeket tartja a megyeszékhelyen január 21-én csütörtökön. Helytörténetírók és helytör­ténetírás (konferencia) a Nógrádi Történeti Múze­umban (dr. Belitzky János születésének 90. és halálá­nak 10. évfordulójára emlé­kezve) és megemlékezések Madách Imréről. Program: 13.30 óra: Helytörténetíró iskolák Magyarországon és a helytörténetírás jelenségei Nógrádban. Előadó: dr. Horváth István. 13.50 óra: Kérdések és vá­laszok - irodalomtudomány és helytörténetírás. Előadó: dr. Kovács Anna irodalom­történész-muzeológus. 14.30-15.30 óra: Konzultá­ció. 15.45 óra: Koszorúzás Varga Imre Madách-szob- ránál. Ünnepi köszöntőt mond: Bódi György né dr. 16.30 óra: Madách-élmé- nyeini. dr. Kerényi Ferenc irodalomtörténész előadása a Madách Imre Gimnázium aulájában. Közreműködnek a városi zeneiskola növen­dékei és a Madách gimná- . zium. tanulói. PÁSZTÓ 1999. január 19., kedd Itáliai tőkét remél a megyei közgyűlés alelnöke Vizit Rossini földjén Olaszország középső részén, Pesaro e Urbino tartományban járt az elmúlt héten Tőzsér Zsolt, a Nógrád Megyei Köz­gyűlés alelnöke. Rossini földjén kecsegtető gazdasági kapcsola­tokra van kilátás - nyilatkozta lapunknak. Tőzsér Zsoltot prof. Umberto Bemardini tartományi elnök hívta meg, egy korábbi kapcsolat felvétel megerősítése céljából. Az alelnök emellett tisztelgő lá­togatást tett Francesco Paolo Dibari tartományi prefektusnál, s fogadta őt Pesaro polgármestere, valamint a helyi kamarák számos vezetője. A kölcsönös ismerkedésen túl üzleti tárgyalásokra is sor került. Egy ottani vállalkozó például szívesen fektetne be Szécsény térségében, ahol jelentős földte­rületeket vonhatnának művelés alá, s takarmány előállítására is mód nyílna. Az olasz ezzel a cél­lal már létre is hozta magyaror­szági cégét. Tőzsér Zsolt el­mondta, hogy igen sokan érdek­lődnek Közép-Olaszországban magyarországi agrárbefektetések iránt. Ezért amilyen gyorsan le­het, konzultációt kezdeményez a helyi kamarák vezetőivel, amely­nek célja az olasz-magyar gazda­sági kapcsolatok konkrét elősegí­tése, fogékony hazai vállalkozók bevonása. Nógrád és Pesaro e Urbino tar­tomány között mód nyílhat kultu­rális kaposolatok kiépítésére is. Két hónapon belül szeretnének sort keríteni az olaszok viszontlá- togatására. (németh) Nem nőtt a számuk, de megsokasodtak a bajaik Még hajléktalanabbak... Szomorú valóság, hogy az áldat­lan helyzetűek rosszabbul és még rosszabbul is élhetnek, mi­közben nem is híg ingyenlevest, feltéttel tálalt főzeléket kana­lazhatnak, felújított szállóban hajtják le a fejüket. S időnként egy-egy halom használt ruhát is juttatnak el nekik. Sok hajlékta­lan mégis még hajléktalanabb lesz, s nem csak lelkileg, nem csupán amiatt, hogy rásegítéssel sem képes kifelé evickélni a ba­jából, s így vészesen állandó­sulni látszik a helyzete. Balassagyarmaton a múlt év utolsó heteiben, s az év elején na­ponta mintegy nyolcvan ember ette a népkonyhái főtt ételt a nap­pali melegedőben, s a hajlékta­lanszálló is- megtelt. - Ez a szám nem nagyobb, mint volt például az előző évben, de a kevéske pénzből tengődő, a családjaiktól elszakadt otthontalanok körül­ményei rosszabbodtak. S ebben szerepet játszhat az is, hogy a hozzátartozók kezdetben még hajlandóak bizonyos mértékig felkarolni a szerencsétleneket, az­tán ez a hajlandóság lassan elsor­vad. Ha akad is állásban lévő haj­léktalan, szénája könnyebben vesztésre áll a munkahelyén, mint másoké. A sok hányattatás kikezdi az egészséget, a hajléktalanok kö­zött egyre több a tartósan beteg. Jó esetben elmennek orvoshoz, s még jobb esetben egy alkalom­mal talán a gyógyszert is meg tudják fizetni. A második, har­madik adagra viszont már nincs pénzük. A patikaszerek drága­sága, a takarékos' felírás miatt a háztartásokban sincs ezekből fe­lesleg, amit orvosi rálátás mellett esetleg ingyen nekik adnának. A kábítózás elsősorban társadalmi kérdés Mi pusztítja Rokonszenvesnek találtam Pádár Andrásnak, a Nógrád Megyei Hírlap január 13-i számában megjelent jegyze­tét. A kábítózás terjedése miatt érzett őszinte aggoda­lom sugárzik sorai mögül, de nincs híján tanácsnak sem: szerinte a családban, szülői példamutatással, el­lenőrzéssel, szigorral, s „mindenekelőtt szeretettel” érnénk el többet a kór ter­jedése ellen, nem rendőri beavatkozással. Csak egyetérteni lehet ezzel a tanáccsal. A család szerepe valóban nem mellékes tényező ebben a kérdésben. Valami azonban — miként a közvéle­mény megannyi megnyilatko­zásában is -, sántít ebben a vé­leményben. Addig rendben van a dolog, hogy az erőszak­szervezet fellépése önmagában nem oldhatja meg az ilyen problémákat. Korántsem tudok azonban egyetérteni a jegyzetíró taná­csával, mégpedig csupán azért nem, mert azzal lényegében vakvágányra terelte a prob­léma megoldását. Nehéz el­hinni, de lehetséges, hogy a jegyzetíró nem látja, a kábító­zás elsősorban társadalmi gond, s ha ő a gond társadalmi gyökereinek feltárása helyett egyenesen a „mikrotársada- lom” irányába tereli figyel­a nemzetet? műnket, akkor objektíve nehe­zíti a súlyos gond megoldását, jobb esetben újabb kábítószert jelent a kábítózás elleni harc­ban. Megkockáztatom: ez a nem­zet (ha van még ilyen ... ), nem akarja őszintén az ehhez hasonló gondok igazi megol­dását. Ez a nemzet (pontosab­ban vezető „elitje”) már vagy 10 éve egyáltalán nem törődik azzal, hogy a fiatalságát a saját részére, a nemzet erősítésére megnyerje (hisz közülük kerül ki a kábítósok java része). Ha törődne, tanulna a történelem­től (az élet tanítómesterétől), amely pedig nem is oly régen saját gyakorlatával bizonyí­totta be, hogy egy nemzet iga­zából akkor kovácsolható ösz- sze névre jogosító közösségé, ha a jövőjét képviselő fiatalság részére olyan társadalmi kö­rülményeket teremt; amelyek­ben lehetősége van az önmeg­valósításra, a nemzet értékes tagjává válásra - egyáltalán, a létezésre. Nem is oly régen még volt munkahely, létbiz­tonság, volt nemzeti akarat a társadalmi rend fenntartására, az erkölcsösség megszilárdítá­sára - kábítószerezés sem igen volt (akik művelték, nem ezen körülmények miatt művelték). De mi van ma? Elég csak kicsit elkalandoz­nunk akár az említett jegyzet­től, de nap mint nap azt olvas­hatjuk: „több az elbocsátott, mint a felvett”, „közöny” stb. Ha a fiatal kap is esetleg mun­kát (a középkorúak erre eleve nem is igen számíthatnak), azt nem a nemzetnek, a közösség­nek végzi. De még ha legalább magyar lenne „a korunk hőse”! Egyre több multi ül az ország nyakán, akiket .uralkodó eli- tünk kéjelegve szolgál ki, alattvalóinak—rendelkezésükre bocsátásával, a nemzet vezető­ihez méltatlan módon idegc- Hpk bérrabszolgáivá—tétclável. A tömegek ezáltal teljesen el­vesztik kapcsolatukat nemze tűkkel, miközben ők maguk rabszolgasorban sínylődnek (még ha időnként odavetnek is némi fizetésemelést). Ez az igazi nemzetpusztítás hát, kábítózás csupán egy jéghegy csúcsa. S kulturális téren is teljes gőzzel a nemzet pusztításán fá­radoznak odafent, meg lent is. Magyar színmű, valamirevaló regény, magyar mű esetleg na gyítóval fedezhető fel, kultú ránk háttérbe szorításával a te levízió, a rádió jár az élen] Emitt lent meg elég egy pillan tást vetni mozijaink kínálatára: amerikai fdm, amerikai film hátán. S vele az amerikai gon­dolkodásmód, amelyet nemze-. tinek aligha lehetne nevezni, nekünk mégis ezt kell nézni, olvasni, isteníteni. Ez-is-neHE---' ^(pusztítás! Sőt (sokaknak) az igazi! Tudják ezt persze, fent is, de erről ma már nem illik be­szélni. Clinton szerelmi ka­landjáról illik fecsegni, mert az amerikai, de nekünk a saját nemzeti halálunkról nem. S ta­lán már nem is lehetne, ha akarnánk sem. Csakhogy ak­kor ne csodálkozzunk az ön­kábításon. Petik János Balassagyarmat A legjobb választás a „Roma Társadalmi Összefogás” Mi kitartottunk, változást szeretnénk! Osztojkán Bélának, a PHRA- LIPE vezetőjének a Nógrád Megyei Hírlap január 11-i számában megjelent nyilatko­zata szerint „Egyre világo­sabb, hogy nem jött létre a Roma Társadalmi Összefo­gás.” Szerinte! Sokan szerencsére máskép­pen ítéljük ezt meg. Létezik: csak letisztulva a „Roma Társa­dalmi Összefogás”. Hiszen vol­tak közöttünk olyanok, akik egyéni érvényesülésüket szem előtt tartva átértékelték helyze­tüket. Számukra fontos volt egy jól fizető pozíció ígérete. Elfe­lejtették, hogy sokáig a legna­gyobb bírálók között voltak. Mi kitartottunk! Egy demok­ratikusan fejlődő - a romák ér­dekeit szem előtt tartó társa­dalmi összefogás mellett - amely elítéli azokat a módsze­reket, amelyek nem az egész roma társadalom érdekeit szol­gálják. Lehet, hogy sokan úgy gon­dolják, hogy a választás eldőlt. Csak figyelmeztetni szeretnénk mindenkit arra a tényre, hogy az elektorok ötvennégy százaléka a függetlenek táborába tartozik. Ez azt is jelenti, hogy sokunk­nak elegünk van a „szalmaláng” szervezetekből, a saját települé­sükön meg nem erősített cigány kisebbségi önkormányzati vá­lasztásokon indult jelöltekből - akik aztán elektori gyűléseken mandátumokhoz jutva osztják az igét, szerveznek, persze fize­tett emberként szavazókat, hogy erősítsenek egy olyan Országos Cigány Kisebbségi Önkor­mányzatot, amelyik gátlástala­nul osztotta ki egymás között a pénzt négy év alatt. Azt kérdezzük Osztojkán Bé­lától, amit ő is feltett kérdésként többször is: - Mit tett a Lungo- Drom és az OCKÖ az eltelt négy év alatt a több mint félmii liós cigányságért? Mikor fognak elszámolni azokkal a pénzekkel, amelyek - ugyan elenyészőek a gondok súlyához képest-, arra szolgáltak volna, hogy legalább a helyi CKÖ-kat gazdaságilag és szakmailag megerősítsék? Képesek lettek volna igénybe venni a létező hazai és nemzet­közi pénzforrásokat, hogy hely­ben munka, iskola, harmonikus cigány-magyar együttélés le­gyen. A „Roma Társadalmi Össze­fogás” ezeket az értékeket fogja képviselni. Azokat az érdekeket, amelyet Osztojkán Béláék el­árultak. Azok mellé a helyi ci­gány kisebbségi önkormányzati képviselők mellé áll, akik a ci­gányságért valóban tenni akar­nak, akik független jelöltként vállalták a képviselőséget, akik csalódtak a cigányszervezetek­ben, akik csalódtak a PHRA- LIPE-ben, annak elnökében, akik előtt az elvtelen politizálás nem támogatott. Mi, akik végigszenvedtük az OCKÖ jellegtelen működését, változást szeretnénk. Persze ez nem könnyű, hiszen nincsen mögöttünk pénz, paripa, fegy­ver. Viszont sokan vagyunk, akik hiszünk egy valós, érdeke­ket szem előtt tartó OCKÖ-ban. A választás a mi kezünkben, a ti kezetekben van! Gondolkod­jatok ezen! Hiszen rajtatok is számon kérik helyben a rossz döntéseket ha eltelik megint négy év, amely nem a romák ér­dekeit szolgálja. Meddig van még türelmetek?! A „Roma Társadalmi Összefogás” nevében: Horváth Aladár Berki Judit Hranek Ferenc Megkaptuk a salgótarjáni Liszt Ferenc Kaniarakórus kazettáját Köszönet az ajándékért A napokban Guthy Eva, a sal­gótarjáni Liszt Ferenc Kamara­kórus karnagya, szólistája egy olyan kazettát ajándékozott e levél írójának és általa a mi- zserfai idősek otthona vala­mennyi lakójának, amelyen az együttes által előadott szép kőrusszámok szerepelnek. Mi nagyra értékeljük a Guthy Éva vezette kórus tevékeny­ségét, eddig elért sikereit és például a rádióban is szívesen hallgatjuk fellépéseiket. Most bármelyik helyi ünnepségün­kön meghallgathatjuk műso­rukat. Ismereteink szerint Guthy Éva azért is küldte számunkra a kazettát, mert mint állatvé­dőnek tudomása van arról, hogy az otthon területén több cicát és kutyust etetünk, gon­dozunk. Róth Andorné a mizserfai idősek otthona lakói nevében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents