Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-18 / 14. szám

6. oldal Mozaik 1999. január 18., hétfő Egy viszonylag normális lég­körű családban a félévi iskolai értesítő érkezése nagyszerű alkalom a tolerancia gyakor­lására. Lehet dicsérve biz­tatni, de lehet nagy türelem­mel változtatásokra buzdí­tani: nem baj, gyermekem, én bízom benned, majd év végére kijavítod... Dél-Szlovákia magyarlakta településein mindezeken túl le­het komolyan örülni a kétnyelvű bizonyítványoknak és a kor­mányzati bejelentésnek, hogy a parlament rövidesen módosítja a nyelvtörvény abszurd korlátozá­sait. Azt a helyzetet, amikor egy magyar anyanyelvű polgárnak szülőfalujában, a községházán magyarul megszólalni kihágás­számba megy, s nem lehet a falu két végén magyarul kiírni a köz­ség nevét. Meciar pártjának őszi vá­lasztási veresége előtt már-már reménytelenségig sűrűsödött a fenyegetettség. Mi lesz a gye­rekek jövőjével, mi lesz az év­ezredes magyar hagyomány­nyal? Aligha érdemes innen ele­mezgetnünk mindezen folya­Félévi értesítő matok szlovákiai hátterét, de annál inkább szükséges az anyaország, a Dél-Szlovákiá- val határos térségek szomszéd- sági felelősségéről beszélni. Megállapítani, hogy a közöny, a tehetetlenség, a segítség el­mulasztás tényeit egy csöppet sem szépítik a sóhajtozások, az „ejnye-ejnye” nyilatkozatok, a protokolláris kapcsolatépíté­sek, a borovicskás koccin­tások ... Most, az öröm napjaiban bi­zony jogos a lelkiismeret-fur- dalásunk: hol voltunk, amikor az ég zengett?! Hol voltunk, amikor szétrombolni láttuk a szlovákiai magyarság nélkü­lözhetetlen kulturális szerveze­teit, amikor megkísérelték szétzúzni a magyarnyelvű isko­lázás intézményeit és egzisz­tenciális megtorlásokkal félem­lítették meg az anyanyelvhez, a magyar iskolához ragaszkodó­kat? S most, 1999-ben, az ál­lamalapítás ezeréves évfordu­lójára készülve, új, politikai helyzetben vajon felkészül­tünk-e a komoly segítés, együttműködés megalapozá­sára? A mi térségünkben, Nógrád- ban mindehhez igen jó alap le­het Magyamándor, Balassa­gyarmat eddig is látható híd- építkezése az Ipoly körül, meg a rokonfalu mozgalom sokféle helyi értéke, gyakorlata. Hang­súlyozni kell: minder csak jó alap a közös munka reális ter­vezéséhez! Fülek 10 kilométer a határtól, de közel van Rima­szombat, Losonc, Nagykürtös is. A karnyújtásnyi szomszéd­ságból nem lehet olyan nagyon nehéz közreműködni, segíteni a hatékony a modernizált isko­lázás, a kulturális tevékenység újjáépítésében. Hogy legyen magyar könyv az iskolában, hogy változzanak a szakképzés térségi feltételei, hogy éledjen újra a nagy hagyományú népi kultúra műhelyrendszere, a népszerű színjátszó hagyo­mány, versmondómozgalom. Most igazán aktuális magyar szót mondani, nemzeti hagyo­mányt átörökíteni, azt jelenti: elvetni, aratni...- eu ­Waterloo: az oroszlán megroggyant Ismét a csapadék a fő felelős A Napóleon elleni 1815-ös győzelem emlékére emelt szobor, a Waterlooi orosz­lán megroggyant. A Brüsszeltől mintegy ti­zenöt kilométerre délre ta­lálható emlékművet egy mesterséges domb tetején állították fel 1826-ban. A negyven méter magas dom­bot azért hordták össze, hogy a világ egyik leghíre­sebb csatájának helyszíne a számtalan turista számára jobban áttekinthető legyen. Jean-Louis van Geel húsz­tonnás bronz oroszlán­szobra a csatában megsé­rült orániai herceget jelké­pezi. A dombból az elmúlt na­pok csapadékos időjárása jelentős mennyiségű földet kimosott, és az építmény több mint egy méternyit be­süppedt. Az oroszlánszobor talap­zata szintén kissé meg­ereszkedett, és a kihordott föld részben betemette a domb aljában álló kiállítási épületet, amelyben Louis Dumoulin hatalmas körkép­szerű festményén a csata legfontosabb jelenetei lát­hatók. A Waterlooi városvezetés úgy döntött, hogy a sajnála­tos esemény miatt egyelőre lezáija a turisták elől a domb környékét. A kíváncsiskodók az ala­posabb szakértői vizsgála­tig - legalábbis néhány na­pig - nem tekinthetik meg a múzeumegyüttest, illetve a csata résztvevői - az angol Arthur Wellington, a porosz Gebhard Blücher-, az em­lített orániai herceg és a vesztes Bonaparte Napó­leon - emlékezetét őrző tárgyakat. 1815. június 18-án mint­egy negyvenezer katona -minden ötödik a résztve­vők közül - halt meg a kö­rülbelül egy négyzetkilomé­ternyi harctéren. Ez az ütközet törte meg Napóleon és vele együtt Franciaország uralmát a kontinensen, s kezdetét je­lentette több évtizedes bé­kének, valamint a brit és porosz uralom megszilárdu­lásának. A sors iróniája, hogy száznyolcvanhárom év után ismét a csapadék a fő fele­lős a Waterloóban történte­kért. Napóleon ugyanis a történészek szerint azért vesztette el a csatát, mert az esős időjárás miatt kényte­len volt várni a támadással, és ezzel időt hagyott a nyolcvanezer főnyi porosz hadseregnek, hogy csatla­kozzék a brit, belga, hol­land erőkhöz, amelyek ad­dig még létszámhátrányban voltak a francia seregekhez képest. Tapogatódzó gondolatok a klónozással kapcsolatban Boldog emberiség ? Egyre többet foglalkozik a társadalom világszerte a klónozás kérdésével. Meg­nyugtató információkat azonban még sehol sem ta­lálni, s érthető hát, hogy az emberek egymást gyötrik: te sem tudsz valamit mon­dani a klónozásról? És ter­mészetesen vannak, akik egy et-mást tudnak róla. A klónozás témája tud­tommal akkor kezdődött, amikor dr. lan Wilmut edin­burghi professzor kísérletek alapján bebizonyította; bár­melyik élőlény genetikai kódját fel lehet használni arra, hogy az élőlény­nyel azonos lényt állítsunk elő. Én az agyszülemény prak­tikus részére gondoltam ma­gamban és így vélekedtem: szóval, ha az elvált házastár­sak egyetlen gyermeküket annyira szeretik, hogy nem tudnak megegyezni kinél ma­radjon a gyermek, akkor a klónozás megoldhatja a kér­dést. „Én és te... ” A létrehozott klóngyerek a má­sikkal egyforma tulajdonsá­gokkal rendelkezik, a végén a szülő is zavarban lehet és nem tudja már maga sem, me­lyikük született korábban, mert külalakra is teljesen egy­formák. Ebbe az elképzelésembe szól bele Domokos Sándor író, a klónozás alapos ismerője amikor úgy vélekedik: Eddig igaz, amit mondasz, de kép­zeld magad bele abba a hely­zetbe, amikor a két gyermek találkozik. 1 Beszélgetésük közben elhangzik két szó: én és te. Tehát minden fizikális azonosságon túl van egy megkülönböztető jelleg, amely a két külsőleg azonos lényt elkülöníti. Ezt bátran nevezhetjük a belénk teremtett egyedi lélek­nek. Ennek létezését kísérleti, tapasztalati alapon sem kimu­tatni, sem megcáfolni nem le­het. Ezt a megnevezést mind­addig használhatom, amíg a tudomány a lélek létezését empirikus módszereivel meg nem cáfolja. Ez a megkülönböztető elem az ember testében lemá- solhatatlan. Az ember ösztö­nös megérzéssel felismeri „én”-je egyedülállóságát és benne - mint Isten képmásá­ban - létezik egy, a tudósok által el nem ismert összetevő, amelyet a hívő léleknek ne­vez. Ezzel elérkeztünk a kló­nozás lényegének sarkalatos pontjához. Ez a pont a komp­lexitás szükségessége, a fej­lődéssel kapcsolatban, (komplexitás: bonyolultság, összetettség; komplexum: több elemből álló bonyolult egész - összefüggő dolgok rendszere) Visszalépés A mai ember önfelismerő ké­pességével sajátosan egyedül­álló és azért jött létre, mert a te­remtés rendjében benne foglalt genetikai variációk forrása ki­meríthetetlen lehetőségekből táplálkozott. Ha a sejtosztódás szintjén megállt volna a fejlődés, akkor az élet is megállt volna az amőba (mikroszkópos nagy­ságú, állandó alakkal nem bíró, állábakkal mozgó, egysejtű ál­lat) szintjén. Domokos Sándor szerint a klónozás visszalépést jelent a fejlődésben. Ez a faj az elgyen­güléshez, végső fokon a kiha­láshoz vezet. Miként azt az atomrobbantás tényével kap­csolatban is tapasztaltuk. Az emberi tudás egyre nagyobb veszélyt kezd jelenteni az em­beriség fennmaradása szem­pontjából. Lehet, hogy a klónozás az atomhoz hasonlóan jó irányba fogja befolyásolni az emberiség együttműködését és akkor pozi­tív értékké válik. Ha nem, ak­kor az önpusztítás újabb lehető­ségeként mint Damokles kardja fog lebegni a következő nem­zedék felett. Sokan voltak így a számító­gép felfedezésekor is és ma sincs eldöntve, hogy a jövő században nem kell-e újabb foglalkozás után nézni azok­nak, akiket állásuktól moz­dít ki a vitathatatlanul értékes gépezet, különösen akkor, ha további felfejlesztését elé­rik. Nemes célok A lényeg az lenne: a gépet egyedül az emberiség boldogu­lására használják fel. Ez a nemes gondolat vezette az atom feltalálóját is. Milyen nagyszerű lenne, ha az emberi­ség az új évezredben megsze­retné önmagát és a találmányo­kat mindig csak nemes célokra használná fel. Boldog emberiség a Földön! Vajon ki lesz ennek a feltalá­lója?! Kamarás József Kérem, hogy küldjenek további információt az ERSTE BANK HUNGARY RT. szolgáltatásairól! Az ERSTE BANK HUNGARY RT. Magyarország ötödik legnagyobb fiókhálózattal (59 fiók) rendelkező bankja. Az anyacég, az Erste Bank AG Wien, Ausztria legrégebben alapított pénzintézete, egyben az ország második legnagyobb bankkonszernje. Az ERSTE BANK HUNGARY RT. vele szorosan együttműködve kívánja megvalósítani a fejlődésen és a lehető legnagyobb biztonságon alapuló üzletpolitikáját. Első a biztonság. telefon szám: Kérjük, ért a lapot kitöltve küldje el az alábbi címre: MC MedlaCompany Kft. 1388 Pf. 73. Az adatszolgáltatás önkéntes! Aláírásommal hozzájárulok, hogy adataimat adatkezelés céljából sz ERSTE BANK HUNGARY RT. felhasználja. Az adatkezelést a MC MediaCompany Kft. végzi. Az adatkezelésre vonatkozó nyilatkozatomat írásban az alábbi címen módosíthatom: ERSTE BANK RT. Stratégiai Marketing. 1372 Budapest 5. Pf.: 420. Adataimat az ERSTE BANK HUNGARY RT. harmadik fél részére nem adhatja át.

Next

/
Thumbnails
Contents