Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-16-17 / 13. szám

1999. január 16., szombat SZECSENY Nógrád Megyei Hírlap Demus Iván jegyzete Lélekmérgezők A fiatal, törékeny asszonyka máig sem tudja az okát, hogy miért vált állandó zakla­tások céltáblájává a volt mun­kahelyén. Igen, a volt munka­helyén, mert jó ideje nem dol­gozik. Nehezen beszél a történ­tekről, a kiútról fogalma sincs. Pedig minden olyan jól indult. Amikor a leánya óvodába jár­hatott, visszament dolgozni. Pályakezdőként került a megyeszékhely neves intézmé­nyébe, a kihagyott évek után nagy ambícióval fogott mun­kához, munkatársai segítőké­szen fogadták. Alig telt el fél év, érezte, hogy nő a bizalmat­lanság körülötte. Egy idő után kritikával illették változatos, ám mindig csinos öltözékét. Ha belépett a szobába, hirte­len csend lett. Kimaradt az együtt ebédelők közül. Meg­morogták ha vidám volt. Iri­gyelni kezdték kiegyensúlyo­zott házasságát, dühösek vol­tak rá, mert sohasem panasz­kodott, nem kellett munkatársi „mentálhigiénés ellátásban” részesíteni. Nem sokáig bírta, végül feladta. Mobbing. Durranásszerű, furcsa idegen szó. Magyarra fordítva azt jelenti: munkahe­lyi pszichoterror. Sajnos, ter­jedőben van nálunk is. Vizsgá­latok kimutatták, hogy az ön- gyilkosságok húsz százaléká­nak egyik oka a munkahelyi zaklatás. Sok esetben - bár­mily furcsa - a sorozatos lelki terrornak felerősítői a konflik­tuskezelésre nem kellően felké­szült (felkészített) munkahelyi vezetők is. A munkatársak ré­széről nagy energiákat köt le az újabbnál újabb konfliktus­gerjesztő ötletek kiagyalása, terjesztése. Svéd kutatók sze­rint a lélekmérgezők munka­helyi „terrorja” sokkal in­kább szervezési, vezetési hiá­nyosságokból fakad, mintsem az érintett „ céltáblák” szemé­lyiségjegyei miatt következik be. Pszichológus barátom, aki sok időt fordított már a mun­kahelyi légkört mérgezők ak­cióinak elemzésére, azt ál­lítja, hogy a „trutyászok” (sz... keverők) is áldozatok. Rudi a baráti társaságunk­ban a „bölcsek kavicsa”. Ül­tünk az Erzsébet tér egyik pa­norámás sörözőjének keskeny asztalánál és a témáról el­mélkedtünk. Miután megtö­rölte barna sörtől habos ba­juszát, összefoglalta az el­hangzottakat. - Tudjátok, én egy meghitt, családias hangu­latú munkahelyen dolgozom, így hát megtanulhattam, hogy a meghitt együttlétből szület­nek a leggyengébb barátsá­gok és a leghevesebb gyűlöle­tek. Ezért mindig barátomnak fogadtam el az ellenségem el­lenségét és nem feküdtem ke­resztbe sohasem. M ennyi bölcsesség! Lehet, hogy a munkahelyen töl­tött fél életünk minden baja azért van, mert nem szoktat­tuk rá a testünket, hogy az agyunknak engedelmesked­jen? Megyei Korkép BATONYTERENYE Bírák jogismeret-harmonizációra készülve, nyelvtudás nélkül Károk a gyarmati bíróság épületében Zanathy János, az ÓIT hivatalvezetője (középen) tájékoztat Piramisjáték határokon át (Folytatás az 1. oldalról) egymás kezébe csaptak ketten, kü­lönleges, szinte szekta jellegű módja volt ennek is. A kiszemelt egyéneket kiutaztatták Szlováki­ába, ahol egy erre a célra kibérelt helyen történt a taggá avatás. Mindig zsúfolt volt a terem, s amikor az előadók a szervezetbe lépés előnyeiről, beszéltek vissza­visszatérő tapsvihar tört ki. Ezt a lélektani légkört csak fokozta, hogy az újonnan belépőknek titok­tartást kellett fogadni. S végül minden alkalommal következett a svédasztalos fogadás. A fari képviselő-testület az idén nem vezet be új helyi adó­fajtát, marad a korábbi kettő. Építményadót - négyzetméte­renként 200 Ft-ot - a jogi szemé­lyek és gazdálkodó egységek fi­zetnek. Számuk nagysága igen A rétsági kapitányság piramis­játék-szervezés bűntettének alapos gyanúja miatt eljárást indított A. T., M. Gy., R. Cs. nagyoroszi és P. Cs. ipolyvecei lakosok ellen, akik alaposan gyanúsíthatok e já­téknak a szervezésével. A rendőr­ség már házkutatásokat is tartott Nagyorosziban, Ipolyvecén és Vácon, s tovább folytatja a nyo­mozást az ügyben. Egyben arra kéri mindazokat, akik beléptek a klubba és a pénzüket nem sikerült visszakapniuk, vegyék fel a kap­csolatot a Rétsági Rendőrkapi­tányság nyomozóival. csekély. A lakosság kommunális adója immár a harmadik eszten­deje változatlan, ingatlanonként évi kétezer forint. Döntését a képviselő-testület a lakosság anyagi teljesítőképességének ismeretében hozta meg. (Folytatás az 1. oldalról) többsége nem rendelkezik megfelelő nyelvismerettel, e miatt csak tolmácsok segítsé­gével szervezhetik az uniós országokból érkező előadók­kal tervezett szakmai tovább­képzéseket. A megyei bírók kérdésére válaszolva elhang­zott, hogy az idén már nem, de jövőre várhatóan nőni fog a bírók 160 ezer forintos il­letményalapja. (Folytatás az 1. oldalról) megvan erre a fedezet. Hogy érezhetik magukat a pedagógu­sok ebben a helyzetben?- Miután a közlönyben megje­lent az 1999-re vonatkozó költ­ségvetési törvény, igazán ekkor szembesült az oktatás dolgozója azzal, hogy mi várható. A Peda­gógusok Szakszervezete által tett javaslatokat a kormány gyakorlati­lag semmibe vette. Nem tudunk egyetérteni a törvénnyel, amely megosztotta az oktatás dolgozóit. Egy intézményen belül a portás, a takarító, az iskolatitkár, a konyhai dolgozó ugyanolyan fontos mun­kakört tölt be, mint egy osztályte­remben a pedagógus. Mindany- nyian tudjuk, hogy igen alacsony az oktatásban dolgozók bérezése, a pedagógusok reálbére az utóbbi években 37 százalékkal csökkent. Az említett béremelés mellett fi­gyelembe kell venni, hogy szep­tembertől megszűnik a minőségi bérpótlék, ami minimálisan 5400 forint. Ezt váltja fel egy jóval ala­csonyabb tételű (szeptembertől életbe lépő) 1500 forintos, „kie­melkedő munkáért járó bérkiegé­szítés”, ami megalázó. Az elvesző 5400 forint átlago­san 10 százalékos bércsökkenést jelent a pedagógusállomány két­harmad részénél. Az 1500 forint és a 3 százalékos emelés összege Az Ipoly-parti város bíró­sági épületével kapcsolatban szintén - nagyon is érhetően — válaszokat vártak bizo­nyos dolgokra az értekezle­ten a jelenlévők. Arról van szó, hogy a törvényszék 1912-ben emelt épületében ugyanis ismét lehetőség nyí­lik a megyei és a városi bíró­ság közös elhelyezésére. Mint elhangzott, politikai döntés nyomán vesztette el együtt nem teszi ki az elvesző mi­nőségi bérpótlékot. Ily módon nem lehetnek elégedettek a peda­gógusok. Tegyük hozzá, a kor­mány hatalomra lépése óta arról hallunk, hogy 1999-ben kiemelt ágazat lesz az oktatás. Azt hiszem, ez nem nevezhető annak. Az oktatási miniszter és a tárca dolgozóinak nyilatkozatai szöges ellentétben állnak azzal, amit a költségvetési törvény tartalmaz. Az ugyanis befagyasztja a költ­ségvetési bértáblát, és ami felhá­borító, átteszi a helyi érdekegyez­tetés szintjére a garancia nélküli béralkukat. Tekintve, hogy Nóg- rád megye legtöbb önkormányzata forráshiányos, a legkülönfélébb bérek jöhetnek létre.- A pedagógusoktól még rosszabb helyzetben vannak a nem pedagógus munkakörben dolgozók, akik 13 százalékos béremelést kaphatnak, elvileg. Viszont nincs jogorvoslati lehe­tőségük akkor, ha egyetlen fil­lér béremelést sem kapnak.-Ha nem kapnak egy fillért sem, valóban nem fordulhatnak sehova, tűrnek vagy felmondanak. Ok így is minimális fizetésért dol­goznak, átlagosan 30 ezer forint körüli a bruttó bérük. Ha sikerül elérni az önkormányzatoknál a 13 százalékot, az még mindig azt je­lenti, hogy a reálbér-növekedésük Balassagyarmat az egykori megyeszékhely szerepét, bí­rósága pedig épülete haszná­latának kizárólagos jogát. A 3600 négyzetméternyi épü­letben a II. világháború alatt katonai kórház, később az ötvenes években tanító­képző, megint később gim­názium, illetve szakiskola került. Az épület ezen funk­cióváltozásai az adott kor dramaturgiája szerint történ­tek, nyomait hiába is keres­nénk a földhivatali nyilván­tartásokban... Mint megtudtuk, a most kiköltöző iskola 20 millió forint „lelépési díjat” kapott az Igazságügy Minisztéri­umtól, az épületben okozott károk helyreállítása viszont csak 2001—re várható, a vá­rosi bíróság átkerülése az egykori pártbizottsági épü­letből azonban nem mehet végbe egyik napról a má­sikra. A kiürített épületrész ugyanis alapos felújításra szorul, csak a díszterem re­konstrukciója 100 millió fo­rintos beruházást igényel. Tarnóczi László maximálisan 2 százalék. További gond, hogy őket sújtja leginkább a személyi jövedelemadó-törvény változása, vagyis kevesebb pénz lesz majd a borítékjukban, mint ’98-ban volt. Mindezzel veszélybe kerül az oktatási intézmények za­vartalan működése. Nagyon bí­zom benne, hogy ezt felfogják az önkormányzatok.-A fenntartó önkormányza­tok ebben az időszakban készí­tik elő idei költségvetésüket. Bevonják a szakszervezetet a tárgyalásokba? Milyen esélyek látszanak Nógrád megyében?- Valamennyi önkormányzat­nak törvényi kötelezettsége, hogy működtesse az érdekegyeztető ta­nácsot, amelyben a Pedagógusok Szakszervezetének is helye van. Ezzel a lehetőséggel a PSZ min­denképpen élni fog, de mivel a tárgyalások előtt vagyunk, csak bizakodni tudok, hogy a technikai és adminisztratív dolgozók eseté­ben is elérjük a minimális 13 szá­zalékot. A PSZ országos technikai és adminisztratív tagozata szerdán ezzel kapcsolatban tartott rendkí­vüli ülésén úgy döntöttek, hogy csatlakozunk a túrái általános is­kola által indított aláírásgyűjtési akcióhoz. Ez az első lépcsőfok. Gondolom, hogy nem kell tovább­lépni. D. I. RÉTSÁG 3-olda* Hírek Falugondnok Egyházasdengeleg - Pályá­zat útján nyert pénzből a falu- gondnoki szolgálatot kívánja megvalósítani az önkormány­zat. A beosztás elnyerésére eddig egy jelentkező volt. A feltételek között többi között szerepelt, hogy helyi lakosnak kell lenni és az állás betöltésé­hez szükséges képzettséggel kell rendelkezni. A pályázat határideje január 15-e volt. Döntés a soron következő képviselő-testületi ülésen vár­ható. A nyertes az önkormány­zat alkalmazottjaként közal­kalmazotti jogviszonyban te­vékenykedik. Kárpátaljaiak Drégelypalánk/Ipolyvece ­A két község önkormányzata, valamint katolikus egyházkö­zsége meghívására, szervezé­sében 52, Kárpátaljáról érke­zett gyermek töltött 2 hetet az Ipoly-parti községekben. Csa­ládok fogadták be őket, gon­doskodtak róluk. Amellett, hogy Drégelypalánkon jártak iskolába, vendéglátóik bőven gondoskodtak számukra tar­talmas, hasznos szabadidőről. Korszerűbb lesz Rimóc - Megkezdődtek az előkészületei a községi közvi­lágítás korszerűsítésének. Az önkormányzat megkötötte a háromoldalú szerződést a munkához, amelynek során a kivitelező - a hálózat energia- takarékos működtetéséhez - minden lámpatestet újra cserél, a kiemelt, forgalmasabb falu­részek erősebb megvilágítást kapnak. Várhatóan csaknem ötmilliós költséggel, február végére lesz kész a felújítás. Iskolai étkeztetés Ecseg - A képviselő-testület úgy döntött, hogy az idén is át­vállalja az általános iskolások étkezési térítési díjának 50 százalékát, amennyiben a ta­nuló az iskola konyháján kíván étkezni. A tavalyihoz képest az igény 100 százalékkal növe­kedett. Véradó napok Bátonyterenye/Nézsa ­Véradásra várják a lakoso­kat január 18-án 8 és 16 óra között a bátonyterenyei szakmunkásképző intézet épületében. Véradás. lesz Nézsán is: január 19-én 14 és 18 óra között a helyi mű­velődési házban jelentkez­hetnek a résztvevők. Nincs új helyi adó Taron A Pedagógusok Szakszervezete tárgyal és aláírásokat gyűjt - Ez az első lépés Hol kiemelt ágazat az oktatás? Az embercsempészek harminc százalékát itt fogták el — Együttműködve a rendvédelmi szervekkel, a lakossággal Sikeres évet zártak a határőrök - Nőtt a közbiztonság Eredményesen dolgozott az igazgatóság állománya fotó: r. t. Fejlesztések Szarvasgede képviselő­testülete legutóbbi ülé­sén az 1999. évi koncep­ciós költségvetési keret­számát 28 millió forint­ban fogadta el. A helyi adók közül vál­tozatlan marad a vállal­kozásfejlesztési és a kommunális adó. Az iparűzési adó viszont 1,6 százalékra emelkedik. A súlyadó 600 forint lesz száz kilogrammonként. Fejlesztésből tervezik megoldani a község jár­dáinak felújítását. Ugyancsak komoly fej­lesztési feladat a Szur­dokpüspökivel és Jobbá­gyival közösen bonyolí­tandó szennyvíz-elveze­tési és tisztítási beruházás előkészítése. (Folytatás az 1. oldalról) Az év során megközelítően háromszáz százalékos volt a migráció növekedése az igaz­gatóság határterületén, ame­lyet nagyon szervezett és fe­gyelmezett tevékenységgel kezeltek, ami azt jelenti, hogy 1982 fővel szemben jártak el. Rendkívül figyelemre méltó, hogy az országban elfogott embercsempészeknek a har­minc százalékát az igazgató­ság területén fogták el. A határőrök munkáját nagyban segítette az 1997. november 1-jén hatályba lé­pett határőrizeti törvény, amely nyomozóhatósági jog­körrel ruházta fel a határőrsé­get. Ennek eredményeként nemcsak felderíteni sikerült az embercsempész szerveze­teket, hanem szétverni is. A bűnügyi felderítő szolgálat eredménye 94, a felderített­ség pedig 96 százalékos volt. A határőrök az igazgató­sághoz tartozó területeken fő feladatukat, a közrend és a közbiztonság védelmét, to­vábbi erősítését együttműkö­désben végezték a megyei és természetesen a városi rend­őrséggel. A sikeres együtt­működés révén érték el az or­szágosan figyelemre méltó eredményüket. Az eredmé­nyekben azonban benne van a határterületi lakosság segítő tevékenysége is, amiért kö­szönettel tartozunk a jogkö­vető magatartást tanúsító la­kosoknak - mondta az ezre­des — hiszen ennek az együttműködésnek a kapcsán mintegy hatszáz határsértőt a lakosok segítségével fogtunk el. Nagy figyelmet fordítottak a társadalom és az emberjogi szervezetek által sokat bírált közösségi szállás körülmé­nyeinek javítására. Ennek ér­dekében a rendelkezésükre álló felújítási keret kétharmad részét, mintegy 25 millió fo­rintot használtak fel az embe­ribb körülmények megterem­tésére. Ferencsik Pál külön köször netet mondott a sajtónak azért a rendkívül kulturált, korrekt munkáért, amellyel egész év­ben tájékoztatták a közvéle­ményt és foglalkoztak az igazgatóság tevékenységével, hozzájárulva. ezzel ahhoz, hogy az emberekben tudato­sodjon és fokozódjon a köz­rend és a közbiztonság iránti igény. Pádár András

Next

/
Thumbnails
Contents