Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-15 / 12. szám

4. oldal Gazdaság 1999. január 15., péntek Gazdasági és kormánystratégia Chikán Attila miniszter a tervezésről, az életszínvonalról és munkájáról Nemcsak a minisztérium neve, hanem felépítése, szerepköre is megváltozott: az ipari tárcából gazdasági lett, s ehhez társult az új feladat: meghatározni a makrogazdaság irányát. „Eddig nem készült középtávú gazdasági stratégia. Hiába kutattam a polcokon, hiába ke­restem, mit keli átdolgozni, ilyen do­kumentumra nem találtam” - fogalma­zott lapunknak adott interjújában Chi­kán Attila gazdasági miniszter, miután a Gazdasági Kabinet elfogadta a gazda­ságstratégiai koncepciót.-Az 1999-től 2002-ig tartó időszak leg­fontosabb célkitűzéseit fogalmazza meg az a negyvenoldalas tanulmány, amelynek részletes, számokat is tartalmazó változata áprilisig elkészül, s amely egyben az el­következő költségvetésekhez is alapul szolgál. A koncepció „átment” a kabine­ten, azonban még akadnak részleteikben átdolgozásra váró fejezetek.- Tisztázzuk az elején: kormányzati stratégiáról vagy a magyar gazdaság át­fogó gazdaságstratégiai koncepciójáról van szó?- A kormányzatnak jelentős befolyása van a gazdaság működésére, de ez a stra­tégia nem azonosítható a magyar gazda­ság stratégiájával. Ez utóbbi fogalom ne­hezen pontosítható. Talán helyesebb meg­közelítés az, hogy a gazdaság különféle szereplői között az egyik a kormány. A kormányzati szereplők mellett működik az üzleti szféra és a háztartások csoportja is. A kormányzat ezek között kiemelt sze­repet kap, azonban az üzleti szféra is leg­alább ugyanakkora befolyást gyakorol a gazdaságra. Azt is világosan kell látnunk, a háztartások elvárásai is komoly befo­lyással bírnak a gazdaság egészére. Nem mondhatom tehát azt, hogy ez a koncepció átfogja a magyar gazdaság egészét, de kétségtelen, hogy annak működésére meghatározó jelentőséggel van.- Lehet-e középtávra előre tervezni ak­kor, amikor a világgazdaságban a recesz­Chikán Attila fotó: feb/körmendi imre szió jelei mutatkoznak? S ráadásul olyan optimista prognózist adni, amely szerint az elkövetkező évek gazdasági növekedése átlagosan eléri az 5 százalékot?- Amikor minden megy, mint a karika- csapás, akkor nincs szükség stratégiára. A legnehezebb periódusban kell előre meg­határozni, milyen irányba mozduljon a gazdaság. Ha a most 3-4 évre előre meg­határozott 5 százalékos gazdasági növe­kedésről kiderül, hogy már az elején nem teljesíthető, az még nem jelenti azt, hogy „kiesünk a kerékvágásból”. Épp ellenke­zőleg: ez a stratégia azt is megmutatja, mit és hogyan kell módosítani ahhoz, hogy az eredeti célkitűzések megvalósuljanak.- Érzik-e majd a bőrükön az emberek a stratégiából eredő változásokat?- Ha ezek az elképzelések megvalósul­nak, általában jobb lesz a gazdaság műkö­dőképessége, így az eredmények is javul­nak. Ezáltal az emberek jobban élnek, nő az életszínvonal. S számos eleme közvet­lenül is érinti a hétköznapok világát: pél­dául a bürokrácia csökkentése, az állami szolgáltatások hatékonyságának javítása, új intézményi struktúra kialakítása az egészségügyben, az önkormányzati rend­szerben, a pénzügyi infrastruktúrában, az érdekegyeztetésben és a támogatáspoliti­kában. Másrészről szeretnénk, ha hazánk 2002-re teljesítené az EU-csatlakozás kri­tériumait, értve ezen elsősorban a jöve­delmi viszonyokat, az inflációt, a külső államadósság csökkenését.- Megszűnik az Érdekegyeztető Tanács. Milyen lesz a társadalmi párbeszéd?- Sokkal színesebbé és sokrétűbbé kí­vánjuk tenni a társadalmi párbeszéd me­chanizmusát. Ennek lényege: ahol konzul­tációra van szükség, merthogy a felelős­séget úgysem lehet áthárítani a másik ol­dalra, ott nem kell megegyezésre töre­kedni. A munka világával kapcsolatos fó­rumokon viszont - ezt törvény írja elő - el kell érni a megegyezést. Ezenkívül szét kell választani az országos és a helyi, szektorális ügyek kezelését - példa erre a BKV mostani egyeztetése, amelyben a kormánynak legfeljebb a törvényi keretek kialakításában lehet szerepe.- Hol tart a lakásépítési koncepció?- Egyelőre még nem készült el. Azon­ban alapelvünk nem összekeverni a gaz­dasági és a szociálpolitikai kérdéseket. Lakásépítési koncepciónk piaci alapelven működik majd, miközben természetesen mérlegeljük a szociálpolitikai szemponto­kat is.- Úgy tudom, még mindig visszajár a Rajk Kollégiumba: megváltozott-e a vi­szonya a diákokkal azóta, hogy miniszteri rangra emelkedett?-A Rajk Kollégiumba olyan gyakran visszajárok, hogy ott is lakom. Személyes viszonyom nem változott a diákokkal. Ám most, mivel a kormányzati szférában dol­gozom, több erre vonatkozó kérdést tesz­nek fel nekem. Igyekszem kettéválasztani a munkát és a személyes kapcsolatokat, s elsősorban egyetemi oktatóként próbálok ott helytállni. Csernyánszki Judit Európai Parlament: vita az uniós agrárreformról. Továbbra is megosztottság Az Európai Unió tagországa­inak álláspontját régóta jel­lemző megosztottság világos jelei mutatkoztak meg az Eu­rópai Parlament vitájában az EU mezőgazdasági politiká­jának reformjáról. A strasbourgi képviselő-tes­tület a brüsszeli Európai Bizott­ság elleni fegyverélesítés hevé­ben is időt szakított arra, hogy plenáris ülésen egész napos vi­tát tartson az uniós reformcso­mag mezőgazdasági kérdései­ről, amelyekről március végére meg kellene állapodni. A szükséges intézkedések alapjául szolgáló javaslatokat az Éurópai Bizottság dolgozta ki majdnem egy évvel ezelőtt. A testület mezőgazdasági fele­lőse, az osztrák Franz Fischler szerdán kijelentette, hogy a re­formok az unióbővítéssel pár­huzamos továbbfejlesztése ér­dekében elengedhetetlenek. Az intézkedések hiányában a fő­biztos szerint a jövőben még nagyobb problémát jelent majd a termékfölöslegek már ma is súlyos kérdése. A bizottság re­formjainak lelke az árak és az exporttámogatások csökkentése az uniós tagországokban. Az EU soros elnökségét képviselve Karl-Heinz Funke német mezőgazdasági minisz­ter jó kiindulási alapnak ne­vezte a bizottsági javaslatot, de leszögezte, hogy a végső re­formoknak minden tagország érdekeire felelniük kell. Funke bejelentette, hogy a soros el­nökség egy sor saját javaslatot csatol a bizottságihoz egyebek mellett állategészségügyi té­mában, illetve az élelmiszerek minőségének javítására. A parlamenti képviselők nemzeti hovatartozásuk és pártállásuk szerint vegyes ér­zelmekkel közelítettek a refor- mokjavaslatokhoz, amelyeket a bizottság által előterjesztett formában egyetlen tagország sem fogad el. A képviselők többsége ugyan támogatta a re­formok nagy részét, de mind­egyikük kifogást emelt egy-két mezőgazdasági ágazat tervezett reformja ellen. Alig akadt képviselő, aki tel­jesen egyetértett volna a támo­gatási és garanciarendszer át­alakításával. Utóbbi óvatos ke­zelését kérte a parlamenti téma­felelős, a holland Jan Mulder is, míg a bővítési kérdésekkel is foglalkozó német Klaus Rehder a reformok szociális vonatko­zásainak szemmel tartására in­tett. Jó esztendőt zárt 1998-ban a Skoda autógyár Kelendő autó Németországban A Skoda Mladá Boleslav au­tógyár 1998-ban 363 500 személygépkocsit adott el vi­lágszerte, s ez 8,1 százalékkal több, mint 1997-ben. Ebből 261 127 darab Felicia típusú kiskocsi volt, ami 10,5 százalékkal kevesebb, mint 1997- ben. Ugyanakkor a közép kategó­riába tartozó Octavia eladása 113,8 százalékkal emelkedett, s 102 373 darab kelt el belőle. A Skoda gépkocsik 77,5 százalékát külföldi piacokon értékesítették tavaly, s ez 7,5 százalékkal több, mint az előző évben. A legtöbb kocsit - 172 058 da­rabot- Nyugat-Európában adtak el, 1997-hez képest 37,2 százalé­kos a növekedés. A Skodák Né­metországban a legkelendőbbek, ahol 44 720 kelt el belőlük. Kevesebb a hiány. Az ál­lamháztartás konszolidált előzetes hiánya tavaly a GDP-hez képest 4,6 száza­lék körül alakult, ami a múlt évre tervezett 4,9 százalékos GDP-arányos hiánynál jóval kedvezőbb - közölte a Pénzügyminisztérium. Nőtt az állomány. Ta­valy decemberben kétezer­rel több szarvasmarha volt Magyarországon, mint egy évvel korábban - derül ki a Központi Statisztikai Hiva­tal tájékoztatójából. Esze­rint decemberben 873 ezer szarvasmarhát, sertésből pedig 5,479 milliót tartottak nyilván, 548 ezerrel többet, mint az előző évben. Nyitás. A Raiffeisen Bank az idén tavasszal jelentősen kiterjeszti lakossági szolgál­tatásait. Ennek érdekében számos új konstrukcióval lép a piacra - mondta teg­nap Felcsuti Péter vezér- igazgató. Tiltakozás. A KISOSZ Budapesti Szervezete köve­teli „az M3-as autópálya in­gyenes használatát mindad­dig, amíg az üzemeltető nem tesz eleget számlaadási kötelezettségének”. Az MNB hiv atalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 360,31 Japán jen (100) 191,51 Svájci frank 160,33 USA-dollár 218,45 Euró 254,69 Átváltási arányok: 1 euro = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Nagyobb nyilvánosságot! Közbeszerzések: az önkormányzatok írják ki a legtöbb tendert A közbeszerzések értéke tavaly meghaladta a 382,5 milliárd forintot, szemben az 1997-es 292 milliárddal. Az elhangzott számos kritika ellenére sem csökkent a tárgyalásos eljárások száma, amelyek a nyilvánosság teljes kizárásával folynak le. Tavaly a közbeszerzési eljárá­sok 34 százaléka tárgyalásos, 4 százaléka meghívásos volt, 62 százalékukat pedig nyílt eljárás keretében bírálták el - tudtuk meg Bakony Annától, a Közbe­szerzések Tanácsa (KT) jogi osztályvezetőjétől. A tárgyalá­sos eljárásokon több mint 110 milliárd forint sorsa dőlt el, gyakorlatilag a nyilvánosság teljes kizárásával. Az 1533 esetből 979 alkalommal még hirdetmény sem született. Bár az eljárás jogszerű, szak­értők szerint ez az arány mégis túlságosan magas, így a KT is arra fog törekedni az idén, hogy arányuk ne növekedjen tovább. Az eljárások során 40 száza­lékban árubeszerzésre, 33 szá­zalékban építési beruházásra és 27 százalékban szolgáltatásra kértek ajánlatot. A tenderkiírók listáját az el­járások száma szerint az ön- kormányzatok vezetik 41 szá­zalékkal, ezt követik a köz- szolgáltatók 23, majd a köz­ponti költségvetési szervek és intézmények 14 százalékkal. A közbeszerzések értékének alap­ján felállított sorrend a fentiek­kel megegyezik. A legtöbb tendert 1998-ban Budapesten írták ki - csakúgy, mint egy évvel korábban -, ezt Borsod-Abaúj-Zemplén és Győr-Moson-Sopron megye követi. A kiírások értékében vi­szont helycsere történt a képze­letbeli dobogón, ugyanis Győr- Moson-Sopron a második he­lyen áll. Ez minden bizonnyal a győri (Audi, Rába, Stollwerck) és a szentgotthárdi (Opel) be­ruházásokkal hozható össze­függésbe. A közbeszerzési eljárások során a nemzetgazdaságból 166,5 milliárd forint került az építőiparba, 107,5 milliárd fo­rint a feldolgozóiparba és 37,1 milliárd forint a kereskede­lembe. A listát a mezőgazdaság záija 150 millió forinttal, (sts) Búcsú a Reálbanktól Reményeikben megcsalatott betétesek és kötvény- tulajdonosok a hét elején még tüntetéssel próbál­tak érvényt szerezni követelésüknek, hogy valaki - a Realbank tulajdonosai, új vezetői vagy az ál­lam - kártalanítsa őket. Szerdára, január 13-ára azonban e remények meghiúsultak: az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet tegnapi hatállyal visszavonta a Realbank Rt. működési engedélyét és teljes körű kifizetési tilalmat rendelt el. Három munkanap elteltével, vagyis január 19- étől a betétek befagynak, nem mozoghatnak többé, s ezt követően - legkésőbb harminc nap alatt - az Országos Betétbiztosítási Alap egymil­lió forint erejéig kifizeti a névre szóló betét- és kamatköveteléseket, vagyis kártalanítja a kisbeté­teseket. Az utóbbiaknak a kártalanítást igényel­niük kell. Az ezenfelüli követeléseket a Realbank felszámolása során keletkezett bevételek terhére lehet majd érvényesíteni, s e bevételek csak a kö­vetelések töredékére nyújtanak fedezetet. Két kérdést kell feltenni e lépéssel kapcsolat­ban. Az első az, hogy ez az eljárás volt-e a legcél­szerűbb, s nem lett volna-e mód arra, hogy a bankkal szembeni valamennyi követelés érvénye­sítését lehetővé tegyék? Az Országos Betétbizto­sítási Alap erre tavaly kísérletet tett. Pótolta az addig elvesztett tőkét, s eladásra kínálta a Reál­bankot olyan vevőnek, aki a Betétbiztosító által fizetendő összeg ellenében a Reálbankot - annak eszközeit, azaz követeléseit és forrásait, vagyis a betéteit - átveszi, s a bank működését saját cég­nevén folytatja. Ez a kísérlet vevő hiányában meghiúsult, s közben a betétbiztosítói tőkeinjek­ció is veszendőbe ment. Nem maradt más hátra, mint a bankengedély megvonása, s a kisbetétesi kör kártalanítása. A második kérdés, hogy kötelesek-e a hatósá­gok kártalanítani a nem kisbetéteseket? A Real­bank ügyfelei, vagyis a betét-, folyószámla- és kötvénytulajdonosok maguk választották a Reál­bankot, illetve a lízingkötvényeket. Tették ezt an­nak ellenére, hogy a Pénz- és Tőkepiaci Felügye­let a kötvényre rávezettette a „különösen kocká­zatos befektetés ” záradékot. Nyilván a magasabb hozam vonzása tette őket érzéketlenné a kockázat iránt. Miért kellene e hibás döntésért az adófize­tőknek vállalni a költségeket? Bácskai Tamás Több hitel, nagyobb garancia Agrárvállalkozások — jobb helyzetben Az Agrárvállalkozási Hitel- garancia Alapítvány az idén 14 milliárd forintra vállal garanciát. Növeli a mező- gazdaságban működő kis- és középvállalkozások esé­lyeit az is, hogy január else­jétől emelkedett a garantál­ható kölcsönök felső határa. Ulrich Anikó, az alapítvány ügyvezető igazgatója lapunk­nak nyilatkozva elmondta: a garantálható kölcsön össze­gének felső határa mind a ha­gyományos, mind a tőkepótló hitelek esetében- a tavalyi 70 millióról - 80 millió forintra emelkedik az idén. Ez azt je­lenti, hogy 1999-ben egy-egy vállalkozás összesen 160 mil­lió forint kölcsönhöz igényel­heti az alapítványi garanciát, amennyiben mind a két típusú hitelt fel szeretné venni. A bankok azonban a hagyomá­nyos hitelek folyósításánál egyévi kamat garantálását is kérhetik. A kisvállalkozások pénz­hez jutásának megkönnyítése érdekében január elsejétől a hagyományos hiteleknél öt-tíz millió forint közötti összegnél 80, tíz-nyolcvan millió forint közöttinél leg­feljebb 60 százalék lehet a garanciavállalás mértéke. A tőkepótló hiteleknél az ará­nyok a következők: öt-tíz millió között maximum 80, tíz-nyolcvan millió forint között pedig legfeljebb 60 százalékos garanciát vállal az alapítvány. Az idén a kuratórium mó­dosította a garanciavállalási díjtáblázatot is: a korábbi leg­alacsonyabb 0,25 százalékos díjkulcsot 0,5 százalékra nö­velte. Ezzel párhuzamosan megemelkedtek a díjszámítás alapjául szolgáló hitelösszeg- sávok, amelynek következtéd ben a mezőgazdasági terme­lők, vállalkozások díjfizetési' terhei valójában csökkennek. Az igazgatótól megtudtuk: a költségvetési törvény értel­mében a január elsejétől nyúj- • tott garanciák után -70 száza­lékos állami viszontgaránciát élvez az alapítvány. Ez a Vál­tozás tette lehetővé a garan­tálható kölcsön összegének felemelését. A tavalyi évről szólva az alapítvány képviselője el­mondta, 1998-ban 23,9 milli­árd forint összegű hitel után, közel kétezer esetben vállal­tak fizetési garanciát. Az idén a kuratórium előzetesen 14 milliárd forintban jelölte meg a garantálható hitelek teljes összegének nagyságát. Az alapítványnál ugyanis az a gyakorlat, hogy az év elején az előző évben felhasznált összeg 50 százalékában hatá­rozzák meg az adott évben rendelkezésre álló keretet, ami év közben jelentős mér­tékben emelkedhet, az igé­nyektől és a lehetőségektől függően. Újvári Gizella

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents