Nógrád Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-304. szám)

1998-12-10 / 289. szám

2. oldal 1998. december 10., csütörtök Rétság És Környéke Épülő faluház Tavaszra adják át az új falu­házat Tolmácson. A nyolc­száz lelkes település polgá­rai régebben falugyűlésen határoztak megépítéséről. Komolyan is gondolták mindezt. Ez abból is látszik, hogy a katolikus műemlék templom mellé emelt 800 négyzetméteres létesítmény 40 milliós építési költségé­ből 37 milliót maga az ön- kormányzat teremtett elő. ösagárdi tüzesvíz Nem csak a disznóölések ideje a december, hanem a pálinkafőzé­seké is. A vágás előtt férfiembe­reknek, fogóknak járó kupicába való tüzesvizet is most főzik a falu szélén álló, kéményéből ké­kes füstöt eregető pálinkafőzdé- ben. Balázs József Nőtincsről jár át másfél éve nap mint nap fő­zőmesterként öregbíteni az ős­agárdi pálinka hírnevét. Novemberben kezdődött az idény, s tart tavasz elejéig, bár ki tudja: idén gyenge volt a gyü­mölcstermés a vidéken, ezért le­het, hogy már előtte kioltják a tüzet a vörösréz katlanok alatt. Most pezseg az élet a főzdében. Miközben csurran, cseppen a felrakott cefréből az értékes nedű, s a mester komoly arccal munkálkodik a fokolóval, jut bőven idő eszmecserére is. Olyan mint régen a suszteráj- ban, a főzdében is politizál­nak az emberek. Szidnak fűt- fát, s annál fukarabbul bán­nak a dicsérettel. S, ha bele­fáradnak, kóstolnak, meg ha­rapnak hozzá szalonnát, vagy füstről szedett házikolbászt. Aztán mennek haza, elégedet­ten viszik az ősagárdi zama­tos körte- meg szilvapálinkát, vagy az ütősebb vegyesei, esetleg a kaparósabb törkölyt. Aki kapatos, az meg hallgat­hatja asszonya zsörtölődé- sét... Aztán jönnek új kuncsaf­tok, kezdődik minden elölről. Sej, haj! Cimborás élet lehet most a pálinkafőzdékben. Cigány kisebbségi önkormányzat Rétságon Két szervezet egy irodában Ifj. Botos János: Romákat érintő kérdésben ne döntse­nek nélkülünk A rétsági polgármesteri hivatal egyik zsebkendőnyi irodáján ketten osztoznak: ott a hét egyik felében az évek óta működő szlovák kisebbségi önkormány­zat, a másik fertályában az idén először megalakult cigány ki­sebbségi önkormányzat képvise­lői ülhetnek asztalhoz. A kényszermegoldást azzal ma­gyarázza az önkormányzat jegy­zője, hogy nincs egyetlen szabad szobájuk, különben is: a törvény szerint nem jár külön iroda a ki­sebbségi önkormányzatoknak. Elé­gedetlenségének adott hangot Hesz Mihály, a szlovák kisebbségi ön- kormányzat elnöke azzal, hogy szobamegosztásról szóló megálla­podásról hiányzik az aláírása. Ifjú Botos Jánossal, a roma ki­sebbségi önkormányzat elnökhe­lyettesével a polgármesteri hiva­talban találkoztunk. Jogosnak tartja Hesz Mihály felháborodását, maga is füstölög e megoldás miatt, de szavaiból kiderül: egyelőre al­kalmazkodni kell a helyzethez.- A Rózsatűz kulturális csoport vezetőjeként megtanulhattam, hogy soha nem szabad feladni. Most különösen nem, amikor a vá­rosban élő közel 400 lelkes roma­közösségtől kapott bizalommal, önkormányzatként kezdenünk kell valamit. Egyelőre hétfőn és ked­den 8-tól délig tartunk ügyfélfo­gadást. Szeretnénk oktatási kérdé­sekben segíteni, szociális gondo­kon enyhíteni. Ha így lesz, akkor remélhetően a „nagy önkormány­zat” is rájön majd erre, terhet ve­szünk le a válláról. Egyet viszont nagyon szeretnénk: a város roma- ságát érintő egyetlen kérdésben se döntsenek a cigány kisebbségi ön- kormányzat véleményének kiké­rése, képviselőinek meghallgatása nélkül. Ha ez így lesz, akkor elke­rülhetjük a túlzott elégedetlensé­get, felesleges konfliktust, oktalan szóbeszédet. -szgys­Nötincs Budapest zöldövezetének vonzásában - Ötven hektár erdő is fogadja a vendégeket Kitörési lehetőségük a turizmus A község fejlesztésekor nem lehet négy évben gondolkodni. Ha így tettem volna, rég nem lennék itt a választópolgárok akara­tából - vallja Szegner László, Nőtincs polgármestere, a megyei közgyűlés tagja, európai integrációs tanácsnok, amikor a tele­pülés fejlesztésének meghatározó lehetőségeként a község tu­risztikai jelene, jövője és a tennivalók kerülnek szóba. ígéretes jövőt foglal magába a polgármester tárgyalóaszta­lán kiterített, a turisztikai fejlődést szolgáló terv- A táj szépsége, a község fek­vése, a 2-es főút közelsége, a Budapesttel való, rendkívül jó közlekedési kapcsolat nem­csak kínálja, hanem ösztönzi is a község vezetését, a turiszti­kai feltételek megteremtésére, az ebben rejlő- lehetőségek megragadására. Ugyanis a községben nincs ipar, mely hosszabb távon a foglalkozta­tást biztosítaná. A turizmushoz viszont részben már megvan­nak feltételeink. Van egészsé­ges ivóvizünk, kiépült a gáz- és telefonhálózat, négy köz­séggel együtt valósítjuk meg a szennyvízhálózat megépítését, mely egymilliárdba kerül. Ké­szen van a megvalósíthatósági tanulmánytervünk, tavaly óta folyik a község rendezési terve, kül és belterületeinek új­raszabályozása.-Mire koncentrálják turisz­tikai elképzeléseiket?- A már kialakított tározó partjára, mely új arculatot is ad a község eddigi jellegének. Teljes feltöltése esetén egy­millió köbméter vizet fogad magába a Lókos-patak víz­gyűjtőjében. Ötven hektár erdő fogadja majd az ide ér­kezőket. A tározó környékén négy kilométeres sétálóút lesz, ami a kerékpárúnál páro­sul. Kialakítását az idén el­kezdjük. Természetes anya­gokból, így fából fajátékokat készítünk. Hidat építünk a tá­rozóra, melyen átvezet majd a sétálóút. A tározó környékén hétvégi ház nem lesz. Nem homokvárra épített vágyálmokról, óhajokról van szó. Több közismert fővárosi értelmiségi szerzett magának kellemes pihenőhelyet.- Akik ide jönnek, nem tud­nak elszakadni. Alkotó tevé­kenységükhöz ideális az itteni környezet. Egy év alatt 50 tel­ket adtunk el. Négy-öt év múlva 40-50 lakás épül fel, ami egyúttal új munkalehető­séget is ad. Tulajdonképpen községünket a főváros agglo­merációjához tartozó zöldöve­zetté kívánjuk alakítani.- Milyen előnyökkel jár az arculatváltás?- Gazdagabb lesz a tó kör­nyékének élővilága. A tározó gazdasági hasznosítása is elő­nyös lesz számunkra. Az ön- kormányzat üzleti alapon mű­ködteti majd. Lesz lehetőség horgászkodásra, vadászatra. Az Agro-Buda Kft. 100 hektá­ros gyümölcsöséhez a tározó­ból vásárolja majd a szükséges vizet. A helybeliek foglalkoz­tatását segíti a felépülésre váró hűtőház és a gyümölcsfeldol­gozó. Számítások szerint 30—40 főnek teremt munkahe­lyet. Nemcsak a tározó parkját fejlesztjük, hanem a község belterületét is.- Miképpen?- A foghíjas telkek beépíté­sével egyidejűleg új házak tető alá hozását tervezzük. A kettő együtt száz otthont jelent, bele­értve a visszatelepülni kíván­kozó fiatalokat is. Az Emeron kazángyártó műszereket előál­lító céggel helyi üzem telepíté­séről tárgyalunk. Egy német be­fektető kempingbútorgyártá­sára vállalkozna. A község önmaga képtelen sokat ígérő turizmust szolgáló elképzeléseit megvalósítani, mely az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeinek jegyében válik valósággá.-Az állami céltámogatáson kívül megragadunk minden pá­lyázati lehetőséget, mert a kép­viselő-testület és a lakosság egyöntetűen vallja, a falusi tu­rizmus feltételeinek megterem­tésével alapozzuk meg jövőn­ket, tesszük széles körben is­merté községünket, környeze­tünket. V.K. Keszegen méltó válasz adnak a kor kihívásaira - Egyre nagyobb rangja van a tanulásnak Generációk összefogása falujukért Többnyire alsó tagozatosokat tanítottam Nézsán és Nógrádsá- pon. A polgármester asszony hívott vissza. Szívesen jöttem. A gyerekeken keresztül próbálok eljutni a helyi közösséghez, formálni a község életét - mondja többi között Deák Ervin, a keszegi tagiskola vezetője, aki az esztergomi tanítóképzőben szerezte képesítését, védte meg diplomáját. Deák Ervin tagiskola-vezető kisdiákjai társaságában, mel­lette Surányi Erika napközis tanárnő A korábban „kijáró” peda­gógus a keszegi gyerekek részére különböző progra­mokkal, szülők bevonásával fáradozik az iskolai és a kö­zösségi élet színesebbé, em­beribbé tételéért.-Kirándulást szervez­tünk, amelyekre az összes helyi és kijáró diákokat meghívtuk. Ugyanis csak alsó tagozatos tagiskola va­gyunk. A gyerekek verseny- képessége érdekében a szü­lők igényeinek megfelelően az első évfolyamon beindí­tottuk a számítástechnikai képzést, az angol nyelv taní­tásával együtt. Az előbbiek a hagyományos műveltség mellett választ adnak az új kihívásokra.- Azt is jelenti, hogy a szü­lők foglalkoznak gyermeke­ikkel, érdekli őket iskolai előmenetelük, magatartásuk alakulása?- Igen. A szülői értekezle­tek kötetlen beszélgetései is ebbe az irányba folynak. A szülőklub ugyancsak a gye­rekek műveltségének gyara­pítását, egyéniségük jó irá­nyú fejlődését szolgálja. A községben rangja van a tanu­lásnak. Ebben szerepe van az önkormányzatnak is. Nem udvariasságból mon­dom, hanem erőteljesen ki­kívánkozik belőlem, hogy a képviselő-testületet iskola­barátnak minősítsem. Egyébként jól nevelt gyere­kek járnak az 1-2. és a 4. osztályba. Nem durvák, in­kább segítőkészek. . . A közösségi életben való aktív részvétel nem új Deák Ervin számára.- Nézsán az első osztályú futballcsapatnál edzősköd- tem. Alkalmi segítésükre most is kész vagyok. A község általános iskolá­jából, amikor még nem csonkították meg a körzete­sítéssel, több olyan diák ke­rült ki, akiből tanár, mérnök, orvos lett. Van köztük egye­temi tanár is. Mindannyian megyén kívül találták meg életlehetőségeiket. Szüleik­hez viszont most is hazajár­nak. A község életének for­málásában egyelőre sajnos, nem vesznek részt.- A lokálpatriotizmus szellemében eredményesen működő faluért egyesület foglalkozik Keszeg történe­tének megírásával és kiadá­sával. (v.k.) Még a gyufagyárat is felkereste - Huszonketten mutatták be remekműveiket Aranykezű alkotók Borsosberényben Talán kiállításnak még sosem volt ekkora sikere Borsosbe­rényben, mint amit a minap rendeztek a falu kis művelődési házában. Jól gondolta Busái Lászlóné, az intézmény vezetője, hogy a bemutató megmozgatja az egész települést. A remek alkalmi tárlat bemuta­tott minden olyan öntevékeny alkotó törekvést, amely csak fel­lelhető a faluban. Ki gondolta volna, hogy huszonkét arany­kezű ember is él Borsosberény­ben! Ennyien állították ki ugyanis remekműveiket. Ama­tőr festő, fafaragó, intarziakészí­tők, ezermesterek szebbnél szebb alkotásait csodálhatta meg a látogató, s természetesen nem feledkezhetünk meg a hölgyek szemet gyönyörködtető hímzé­seiről sem. Külön öröm, hogy az olyan szép régi kézművestech­nikákat is ismerik még Borsos­berényben, mint az aratókoszorú Kovács György és munkái készítése. A kiállítók közül talán külön említést érdemelnek még a falu krónikásának, Busái Sán­dor bácsinak a makettjei. Keze nyomán a falusi élet építményei - gémeskút, harangláb, feszü­let, régimódi házak - emlékez­tetnek bennünket a letűnő ko­runkra. Kovács György még csak nyolcadik osztályos tanuló, de mégis ő aratta e kiállításon a legtöbb elismerést. Gyufaszá­lakból felépített makettjeivel nem kisebb hírességek, mint a Notre-Dame, az Eiffel-torony, a Szent Péter-bazilika és hason­lók kicsinyített mását készítette el. Még a gyufagyárat is felke­reste, hogy speciális gyufát küldjön számára a munkájához. A kezdeményezésért dicséret illeti az intézményt. v.j. Színházterem-avató Rétságon Amikor a művelődési központ színháztermét életveszé­lyesnek nyilvánították, még senki sem merte remélni, hogy az év vége felé megoldódik minden. Azt pedig még kevésbé, hogy ily teljes körű felújítás során. A legfontosabb az ok megszünte­tése volt. A tetőszigetelés a TDK támogatása révén vált lehetővé. Összességében mintegy 15 milli­óra volt szükség, ám ennek fejé­ben egy városi rangra is méltó színháztermet nyert a település. Nem véletlen, hogy az átadási ünnepségen Gresina István pol­gármester nem kis büszkeséggel avatta fel a megújult termet és so­rolta fel mindazok érdemeit, akik közreműködtek abban, hogy va­lóban ünneppé váljon ez a mai nap. Dr. Kovács László, a fede­zet forrásainak biztosításában élen járó TDK Elektronika Ma­gyarország Kft., Bárczi János, a terveket kidolgozó Regionál Kft. és Ferencsik Kázmér, a kivitelező Rétsági Építőipari Kft. képviselőjeként vehette át ez alkalomból köszönetképpen az emléklapot. Az intézmény képviselője külön köszönetét mondott Bulejka Andrásnak, a munkálatok legfőbb irányító­jának. Egy színházterem át­adása akkor teljes, ha színházi jellegű elő­adás is zajlik benne. Az ünnepi alka­lomra a leg­jobb mulatta­tok érkeztek Rétságra, köztük Ka­bos László is, akit alig en­gedett le a színpadról a hálás közön­ség. V.J. Kabos László volt az első vendégművész

Next

/
Thumbnails
Contents