Nógrád Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-304. szám)

1998-12-09 / 288. szám

Életmódprogram kellene Felelősség az egészségért Általános tapasztalat, hogy nem vigyázunk kel­lőképpen az egészsé­günkre. Sőt nagyon sokan - talán túl sokan is! - hozzá is járulnak az egész­ségük romlásához. Külö­nösen érvényes ez a felnőtt korosztályokra, akiktől azután a fiatalabbak is át­veszik a nemtörődöm ma­gatartást. Amíg nem üt be valamilyen komolyabb be­tegség, addig nincs is baj. Ámde abban a pillanat­ban, amikor már nincs más mentség, mint a kór­ház, a komoly orvosi be­avatkozás, hogy mentsük, ami menthető, kapaszko­dunk minden elénk kerülő szalmaszálba. így lehetnek azok a lá­nyok, asszonyok, akik - sokszor megmagyarázha­tatlanul - elbliccelik a kü­lönféle szűrővizsgálatokat, s ezzel elveszítik egy ko­molyan fenyegető betegség kellő időben történő felis­merését. Vagyis azt a pil­lanatot mulasztják el, ami még alkalmat nyújthat a felismert betegség elleni küzdelem megkezdésére. A bliccelők ideológiát gyártanak maguknak, mu­lasztásos cselekedetük magyarázatára: „Jobb, ha nem tudom, mi van ben­nem”, „Azért menjek el az orvoshoz, hogy különböző bajokat találjon bennem?”, vagy „Na, és mi van, ha felfedezik bennem a rákot, akkor mi történik?” Ugye, milyen ismerősek ezek a kifogások! Csupán az utol­sóra hadd reagáljak. Nos, igazán nem mind­egy, hogy a szűrővizsgála­tot végző orvos mikor, mi­lyen stádiumában fedezi fel valakiben a daganatos betegség jeleit. Azt hi­szem, nem kell magya­rázni, hogy micsoda nagy a különbség aközött, ha va­lami csak kezdődik, vagy már igencsak a fejlődés szakaszában tart. Mindkét esetben más az életmegtar­tás esélye. Pontosabban, nem mindegy, hogy a szű­réssel korán felismert be­tegség vagy betegséghaj­lam milyen sikerrel gyó­gyítható, s ezáltal hány év­vel hosszabbítja meg a be­teg életét. Hallottam már, de a mi­nap olvastam is, hogy ugyancsak drága az emlő­rákszűrés, egy vizsgálat háromezer forint. Az egészségügyi kormányzat azonban ennek ellenére igyekszik minél szélesebb körben megadni a lehető­séget a szűrővizsgálatokra. A gazdasági helyzet miatt azonban - s nem csak ná­lunk, tőlünk gazdagabb or­szágokban is - elsősorban azokat a csoportokat szű­rik, amelyeknél a betegség előfordulása gyakoribb. Következésképpen a szű­réssel magasabb felfede­zési arány várható. Többet kellene tenni an­nak érdekében, hogy pél­dául az emlőrák megbete­gedési kockázatait csök­kentsük- mondják sokan. Van ebben igazság, hiszen mint ahogyan mindenki a saját maga szerencséjének kovácsa, úgy az egészségét is megőrizheti, vagy fele­lőtlenül elherdálhatja. Per­sze ehhez szükséges lenne olyan hatékony életmód­programot nyújtani az em­bereknek, amelyről a szak­emberek sokat beszélnek, de a kidolgozásával vala­hogyan eddig adósok ma­radtak, Részelképzelések, részcélok a különböző kampányokban megjelen­nek, de egy átfogó straté­giának a halvány jelét sem lehet egyelőre látni. Persze mindez nem olyan egyszerű, mint aho­gyan erről beszélünk. Nem elegendő az ilyen átfogó egészségvédő programhoz orvosokat, pedagógusokat képezni és csatasorba állí­tani, számolni kell - s ez a legnehezebb - mindennek az anyagi hatásaival is. Bi­zony jó lenne, ha minden rászoruló részesülhetne a sok milliós életmentő mű­tétekből, a számukra sok­szor megfizethetetlen gyógyszerekből - egyelőre ez a legszociálisabb jóin­dulattal sem megy. Marad­nak tehát a szűkös lehető­ségek — bár azokat is job­ban használnák ki a rászo­rultak -, s marad az egész­séget kímélő önfegyelem az életmódunkban, testi és lelki egészségünk iránti fe­lelősség. Ez az, amit ön­magunk megtehetünk. Pádár András Salgótarján egyetlen antikváriuma - Karancs utcai csemege a szemnek és az agynak Akit a könyv illata megcsapott Aki járt már könyvantikváriumban, az alátámaszthatja, hogy igen nehéz vásárlás nélkül kijönni onnan. Még akkor is, ha pont az a könyv nem található ott, amiért bement. Nagyon sokan, függetlenül attól, hogy gyűjtők-e, vagy sem, az antikváriumból szerzik be kedvenc olvasmányaikat. A fővárosiak ebből a szempontból is elkényeztetettek, hiszen jó pár antikvárium található Budapesten. Salgótarjánban mindössze egy. Mi ezt látogattuk meg. Hatalmas a kínálat a megyeszékhely antikváriumában Karancs utca 28., talán Salgótarján egyik legidősebb háza. Mi taga­dás, forma és tartalom ezúttal egymásra találtak, annak ellenére, hogy belül csupán a régi könyvek megsárgult lapjai lehelik maguk­ból semmi mással össze nem té­veszthető antikvárillatukat, a ré- ges-régi házikó gerendázata, falai felújításról, gondos odafigyelésről tanúskodnak. A megyeszékhely egyetlen könyvantikváriuma a ki­lencvenes évek elején jött létre, de akkor még másutt volt.-Az Alkotmány úton kezd­tünk, ahol két évig üzemelt az an­tikvárium, majd átmeneti szünetet követően költöztünk ide - mondja Kazinczy Ágnes antikvárius.- Első ránézésre négy-öt ezer könyvet saccolok, ame­lyekből még a földön is tornyo­sulnak. Nem cserélné el ezt a helyet valamelyik tágasabb belvárosi üzlethelyiséggel?- Tapasztalatból mondhatom, hogy ez esetben a centrum jelleg nem meghatározó, sokkal fonto­sabb az érdeklődők körének kiala­kulása, amely szerencsére már mély gyökerekkel bír. Még Szlo­vákiából is átrándulnak ide, sőt volt már olyan fővárosi, aki Szlo­vákiában járva tudta meg, hogy Salgótarjánban könyvantikvárium működik. S ha már vásárlóinknál tartunk: nemrégiben egy debre­ceni diák azzal állított be hozzánk, hogy az általa keresett könyv a bal oldalon, fölülről a harmadik pol­con helyezkedik el, úgy középtáj­ban. S a könyv valóban a jelzett helyen volt! Mindez annak kö­szönhető, hogy országosan műkö­dik a „vásárlói súgóhálózat”.-Kitől származik az ötlet, hogy Tarjánban csinálni kel­lene egy antikváriumot?- Egy darabig Pesten laktam, s mint rendszeres antikvárium­látogató elhatároztam, hogy lét- Tehozok Salgótarjánban is egyet. Természetesen az ötleten kívül a szüleim odaadó támoga­tására is szükség volt, s az an­tikvárium jelenleg is családi vállalkozásként működik. A vásárlók minél precízebb ki­szolgálása érdekében pedig el­végeztem egy kétéves antikvá- riusi iskolát is Budapesten.-Be lehet határolni, hogy milyen könyveket vásárolnak szívesen az ide betérők?- Képtelenség, hiszen szép- irodalmat, műszaki könyveket éppúgy keresnek, mint például szótárakat, vagy mesekönyve­ket. Ugyanez mondható el a vá­sárlók összetételére is: a diá­koktól kezdve az időskorúakkal bezárólag minden korosztály képviselteti magát.- Ilyenkor kihagyhatatlan kérdés: milyen korú a „legidő­sebb” könyv?- Van jó néhány a XIX. szá­zadból, de az igazi kuriózumok még az 1600-as évekből szár­maznak.- Mi alapján szerzi be a könyveket?- Egyrészt konkrét kívánság, összeállított listák alapján, más­részt olyan irodalmat vásáro­lok, amelyről feltételezem, hogy ha előbb nem is, akkor utóbb biztosan felkelti valaki érdeklődését.-Ha nem titok, milyen he­lyekről vásárol?- A „felvevő terület” az egész ország, benne pedig más antikváriumok, hagyatékok, il­letve egyéb boltok.- Láttam itt olyan könyvet is, amelyet az egyik helyi szervezet az önéhez képest kétszeres áron kínált, ráadásul rosszabb minő­ségben.-A konkrét kívánságok ki­elégítése mellett fő célként ke­zeljük, hogy megfizethető ár­színvonalat tartsunk fenn. Higgye el, nekem is fantaszti­kus élmény, amikor valaki fel­kiált: „úristen, végre megtalál­tam!”.- Ön milyen könyveket szeret olvasni?- Én „mindenolvasó” va­gyok, legfeljebb a szabad időm határozza meg, hogy milyen műfajú könyvet részesítek előnyben.- És mi lesz, ha az előtérben már nem lehet férni a könyvek­től?-A házikó hátsó része felé még lehet terjeszkedni, úgy hogy egy darabig még biztos kiszolgál ez az öreg gerendás jó barát.- Leadhatok rendelést?- Természetesen.- Ifjúsági könyvtáras idősza­kom két emlékezetes könyvét szeretném megszerezni, az egyik az Akasztottak lázadása, a másik a Halálhajó. Ha jól em­lékszem mindkettőnek Traven a szerzője.- Utánanézek és visszajel­zek. B. M. Kertészek mondják - Dísznövény-ápolási tanácsok - Sztreptokarpusztól a káláig Egész éven át lakásunk díszei Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet - tartja a mon­dás. Összeállításunkban tapasztalt virágkertészek tanácsait gyűjtöttük össze: segítséget szeretnénk nyújtani, mi min­denre kell figyelnünk ahhoz, hogy cserepes növényeink so­káig díszítsék lakásunkat. Sztreptokarpusz: kedvelt vi­rágzó cserepes növény. Nagy, hosszúkás, lándzsás levelei és tölcsér alakú, orchideaszerű vi­rágai vannak. Világos, félár­nyékos helyen tartsuk, kerüljük a növény mozgatását és a huza­tot. A leveleket és a virágokat ne permetezzük, mert foltosod­nak a víztől. Lágy vízzel, alul­ról öntözzük rendszeresen, de ne álljon alatta a víz. A túlöntö- zéstől ugyanis szürkepenész vagy gyökérrothadás léphet fel. Tyúkanyó: könnyen kezelhető növény, a selyemmályvához hasonló levelekkel. Világos, félámyékos helyet, szobahő­mérsékletet kedvel, a hideget megsínyli. Mérsékelten öntöz­zük, de ne álljon alatta a víz. Pletyka: kedvelt, kevés gon­dot okozó növény, zöld vagy tarka leveleivel üde színfoltja a szobának. Szereti az árnyas he­lyet, a tarkalevelűek fényigé- nyesebbek. Egész évben szoba- hőmérsékleten tartsuk. Talaja legyen nedves, nyáron kissé tápláljuk. A pletyka hajtása té­len gyakran elvékonyodik, megnyúlik. Ilyenkor készítsünk dugványokat a hajtások végé­ből, és neveljünk új növényt. Pálmaliliom, jukka: könnyen tartható szobanövény, az idő­sebb példányok júliusban ha­rang alakú virágokat hoznak. Napos, meleg, levegős helyet kíván, nyáron a szabadban érzi jól magát. Télen világos, hűvös helyiségben tartsuk. Nyáron bőségesen öntözzük, télen alig locsoljuk. A pangó vizet nem bírja. A pálmaliliom gyökerei a túlzott öntözéstől könnyen rot­hadásnak indulnak, ezért a cse­rép alján legyen drénréteg. Kála: évelő növény, hosszú nyelű levelekkel és sárga tor­zsavirágzattal, amely hosszú kocsányon fejlődik, és fehér fellevél öleli körül. Januártól májusig virágzik. Nyáron na­pos, meleg helyre való, de a szabadban védjük az esőtől. Vitaminsaláták a hideg, havas hetekben Nátha, köhögés, torokfájás, influenza. Az elkerülhetetlen, kel­lemetlen betegségek gyakran támadják meg szervezetünket. Ellenállóbbá válik a kórokozókkal szemben immunrendsze­rünk a vitamindús étrend alkalmazásával. Elsősorban sok C- vitaminra van szükségünk ezekben a hideg, havas napokban, hetekben. Fogadjanak el tőlünk néhány egyszerű, de hatékony salátareceptet, elkészítésük sem vesz igénybe sok időt. Grapefruitsaláta Hozzávalók: 2-3 nagyobb cit- rancs, egy zellergumó fele, evőkanálnyi méz, ugyanennyi étolaj, két evőkanálnyi darált mogyoró, kevés só, bors az ízesítéshez. A meghámozott gyümöl­csöket apró kockákra vágva elkeverjük a mézzel, a meg­tisztított, lereszelt zellert is hozzákeverjük. Folytonos ke­verés mellett előbb az olajat, majd a darált mogyorót adjuk a salátához és a végén a csipet sót és az egészet különlege­sen pikánssá tevő borsot. (A törött borsból is elég egy csi­petnyi!) Az így elkészített fi­nomságot hidegen tálaljuk. Savanyúkáposzta-saláta Hozzávalók: mintegy fél kg savanyú káposzta, két ge­rezd összetört fokhagyma, két kávéskanál édesnemes (ízlés szerint), vagy csípős pirospaprika, két evőkanál­nyi étolaj, csipetnyi törött bors. A káposztát jól kimossuk, hogy ne legyen erős, sós-sa­vanyú íze. Az összezúzott fokhagymát a pirospapriká­val, az olajjal és a csipetnyi törött borssal sima mártássá keverjük, majd összedol­gozzuk a lecsurgatott ká­posztával. Fogyasztás előtt legalább egy-két órányira tegyük hűtőszekrénybe, hogy az ízek jól dominálja­nak, összeérjenek. Zöldbabsaláta Hozzávalók: félkilónyi (mire­lit, konzerv) zöldbab, egy citrom leve, egy gerezd ösz- szezúzott fokhagyma, két evőkanál étolaj, aprított pet­rezselyemzöld, csipetnyi só és bazsalikom, 2-3 zúzott kapribogyó. A zöldbabot (ha nem kon­zerv) lobogó, sós vízben fél­puhára főzzük, majd lecsur­gatjuk. Az apróra zúzott fű­szerféleségekkel elkeverjük a citrom levét, majd az egé­szet simára keverjük az ét­olajjal. A kihűlt, lecsurgatott zöldbabot ezzel a mártással jól összedolgozzuk, vi­gyázva arra, hogy a babsze­letek ne törjenek össze. Jól behűtve tálaljuk. * Valamennyi salátaféleség fogyasztható sültek, főtt hú­sok mellé, de önálló cse­mege is lehet kalóriaszegény (extrudált) kenyérre hal­mozva, teával elfogyasztva a diétázóknak. Természetesen célszerű a koleszterinmentes étolajfélék használata. Valamennyiüknek jó ét­vágyat kívánunk! d.f. Tovább élnek a házasok Kutatásokkal alátámasz­tott adatok bizonyítják, hogy a házasságban élő fér­fiak kiveszik részüket a gyermeknevelésből és hosz- szabb életűek - mondta Betty Friedan, az amerikai nőmozgalom megalapítója, a Nők és férfiak a III. évez­redben címmel a közel­múltban tartott előadásá­ban Budapesten. A nőjogi aktivista hangsú­lyozta: mindaddig nincs ok a megelégedettségre, amíg a gyermeknevelés területén az egyenlőség nem valósul meg. Ez az Amerikai Egyesült Ál­lamokban társadalmilag egyre inkább elfogadottabb. Az új évezred azonban várhatóan más problémákat is felvet. A XX. század végén a siker, az érvényesülés a nők életében egyre növekvő szerepet ját­szik, s ezekkel foglalkozni kéll - mutatott rá. Egyúttal ki­fejtette: megelégedéssel tölti el az a fajta társadalmi párbe­széd, amely Magyarországon a nők és a férfiak helyzetéről, a feladatok megosztásáról ki­alakult. A fórum rendezői az előadást megelőzően elmond­ták: az anyai nagyszülői ágon magyar származású Betty Friedant az Egyesült Álla­mokban a női egyenjogúság legtekintélyesebb szószólójá­nak tartják. Pályafutását új­ságíróként kezdte. Első könyve, A női misztikum 1963-ban jelent meg. A nők munkavállalásával kapcsola­tos társadalmi nyomás ellen emelte fel szavát kötetében, amely nagy sikert aratott, s heves indulatokat keltett.

Next

/
Thumbnails
Contents