Nógrád Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-304. szám)

1998-12-08 / 287. szám

1998. december 8., kedd Hazai Körkép 5. oldal Aláírások a nyugdíjemelésért. Reméljük, hogy a 400 ezer aláírást figyelembe veszik döntésüknél a koalíciós pártok képviselői - jelentette ki Rabi Ferenc, az MSZOSZ alelnöke, amikor tegnap az Országházban a nyugdíjas-ér­dekképviseletek tagjaival együtt petíciót nyújtott át Har- rach Péter szociális és családügyi miniszternek. Az aláírók a nyugdíjak törvény szerinti emelése mellett a bérek infláció- követő emelkedését és az érdekegyeztetés intézményeinek megőrzését is követelik. A miniszter rámutatott: a kormány eddig nem találkozott olyan érvvel, ami miatt meg kellene változtatnia korábbi döntését, de nyitott minden megoldási lehetőségre. fotö: feb/kallus György Elégedetlenek a közszolgálati szakszervezetek Megvárják a januári fizetést Mind erősebb a közszolgálati szakszervezetek körében az az álláspont, hogy várják meg a januári felemelt (vagy fel nem emelt) első fizetést, és látva annak valós értékét, azt követően, a tagság vélemé­nyének birtokában döntsenek a további bérharc formáiról. Szabó Endre, a Szakszerveze­tek Együttműködési Fórumá­nak elnöke lapunknak el­mondta: az Országgyűlés a költségvetési vitában egy sor, a közalkalmazottak, köztisztvise­lők, közszolgálati viszonyban állók jövő évi kereseti helyzetét befolyásoló kérdést már lezárt, mások azonban még nyitottak.- A kormány átlagosan 2-2,5 százalékos reálbér-növekedést irányzott elő a közszférában, ami szerintünk kevés. Ennek a körnek ugyanis a nemzetgazda­sági átlaghoz képest több mint 10 százalékos az elmaradása. Ezért gondoljuk azt: a gazdaság felfelé ívelő szakaszában vala­mivel többet kellene kapnunk. A helyzetet bonyolítja, hogy túlzottan „szóródnak” az eme­lések. Lesznek csoportok, ame­lyek többet kapnak, ilyenek például az igazságszolgáltatás­ban dolgozók, a fegyveres szolgálatban állók és bizonyos mértékig a pedagógusok is. Ez nem baj, ám ugyanakkor a köz­szféra kétharmadának a reál­bére nem emelkedik.- Annak az egyharmadnak is csak 5 százalékkal lesz több a borítékjában, amikor 11 száza­lékos várható jövő évi infláció­ról beszélünk - tette hozzá Szabó Endre. - Tavaly a közal­kalmazottak reálbére 2 száza­lékkal nőtt, előreláthatólag az idén is ennyi lesz az emelkedés. A folyamat 1999-ben a jelek szerint a visszájára fordul. A SZÉF elnöke külön ki­tért a pedagógus-béremelésre, amelyből kimaradnak az isko­lák, oktatási intézmények kise­gítő, technikai dolgozói. A ne­velők borítékjával sem lesz minden rendben. Sorra jelzik ugyanis az önkormányzatok, hogy a központi támogatásban nincs benne az az összeg, ami­vel januártól meg tudnák emelni a pedagógusok fizetését.- A szakszervezetek szeret­tek volna a tárgyalóasztalnál eredményeket elérni, de a kormány mereven elutasította javaslatainkat - nyilatkozta Szabó Endre. - Tiltakozó ak­ciót szerveztünk a Sportcsar­nokban, azt gondoltuk, ez már súlyosabb figyelmeztetés, de ez sem hozott eredményt. Ab­ban egyetértés van köreinkben, hogy akkor sem szabad befe­jezni a tiltakozásokat, ha a költségvetés vitája lezárul. Mind erősebb az az álláspont, hogy meg kell vámunk a jövő évi első fizetést. Nemcsak a közelgő karácsonyi ünnepek miatt, amely időszak köztudot­tan nem a tiltakozások, a de­monstrációk időszaka. Azért kellene megvárnunk az első fi­zetést, hogy az emberek a saját szemükkel láthassák, maguk tapasztalhassák, mennyivel vásárolhatnak majd többet a fizetésükért. Koós Tamás Pengeváltás, napirend előtt Szerződések felrúgásával vádolta a kormányt a volt kormányfő Az Országgyűlésben tegnap elfoglalta képviselői helyét Ivá- nyi Gábor (SZDSZ), aki Demszky Gábor főpolgármester le­mondása után jutott mandátumhoz. Szabó Lukács kilépett a MIÉP frakciójából és függetlenként folytatja munkáját. Az ülésen Kuncze Gábor (SZDSZ) a Szabó Lukács­ügyhöz szólt hozzá. Emlékez­tetett arra, hogy az Alkot­mánybíróság a ciklus kezdetén megadta ugyan a MIEP-cso- portnak a frakcióalapítás jo­gát, de csak az alakuló ülésen meglévő létszámmal. Most ez már nincs meg, ezért szerinte kétséges a frakció léte. Napirend előtt Várhelyi András (FKGP) a magyar te­levíziózást ostorozta, mert - mint mondta - „ember- és gyermeknyomorító mocsok az, amit mindazok kénytele­nek nézni, akiknek a kultúrá­ból és a szórakozásból csak a tévére telik”. Kosa Lajos, Debrecen fideszes polgármes­tere a vidék közlekedési gond­jait állította szembe a buda­pesti metróépítkezés által igé­nyelt 180 milliárddal. Dávid Ibolya igazságügy­miniszter arról szólt, hogy az MSZP és az SZDSZ az előző négy évben, kormányzásuk alatt az ellenzék által kezde­ményezett 25 vizsgálóbizott­ságból csak 7-et engedett mű­ködni, és ezek közül is csak 3- ban juthattak el a parlament ál­tal elfogadott jelentésig. Hosszú hallgatás után meg­szólalt Horn Gyula volt kor­mányfő is, kijelentve, hogy a kelet-közép-európai térségben Magyarország helyzete a leg­jobb, de ez az MSZP-SZDSZ kormány érdeme. A kormányt szerződések és ígéretek felrú­gásával, a nyugdíjasok becsa­pásával, félelemkeltéssel vá­dolta. A Postabankról szólva úgy vélte: Orbánék kényük- kedvük szerint manipulálnak a számokkal. A miniszterelnök helyett Torgyán József vála­szolt, visszautasítva a vádakat „gratulált” Horn frakcióvezető­helyettesi kinevezéséhez. S. A. Az alkotmányjogász szerint emberi jogainkról csak törvény intézkedhet A kétharmad egyetértése kellene A Fidesz-frakció közeljövőben vitára bocsátandó módosító ja­vaslatainak ellenére is több ponton alkotmányellenesnek tartja az adórendőrség létrehozásáról szóló törvénytervezetet Halmai Gábor alkotmányjogász. Szerinte a nyugati országok­ban elképzelhetetlen, hogy köztisztviselőket rendőri feladattal és kényszerítő eszközök használatával bízzanak meg. Halmai úgy tudja: a vezető kormánypárt hajlandó apróbb változtatásokra a tervezetben. Kihúzták a szövegből például azt a kitételt, amely szerint az adórendőr „megelőzési” céllal is kényszerítő eszközökhöz nyúlhat, illetve azt a passzust, amely kimondta: egyszerű miniszteri rendelettel is fel­adatokat lehet majd adni az új testületnek. Az ismert alkotmányjogász hangsúlyozta: új fegyveres szervezetet nem lehet „feles törvénnyel” létrehozni, ezért a legjobb megoldás az lenne, ha továbbra is a kétharmados tör­vénnyel életre hívott rendőr­ség, illetve annak valamelyik részlege végezné az adózással kapcsolatos bűncselekmények felderítését, ahogy az más or­szágokban is szokás. A szakember alkotmányel­lenesnek tartja azt a kormány­zati elképzelést is, amely sze­rint végső esetben egyszerű kormányrendelettel döntené­nek az adórendőrség felállítá­sáról. Mint mondotta, alapvető emberi jogokat érintő kérdé­seket csakis törvényben lehet szabályozni. Az APEH-tisztviselők fegy­verrel és különleges jogokkal való ellátása olyan abszurdum, véli, mintha az egész miniszté­riumi apparátust felfegyverez­nék. Adatvédelmi szempontból is támadhatónak érzi a készülő jogszabályt. A különleges cso­port tagjai ugyanis a tervek sze­rint közérdekű adatoktól zár­hatnák el a nyilvánosságot. Takács Mariann 4 ... A döntés felelőssége az orvosé - halottat nem lehet feljelenteni Be kellett adni az injekciót? Ha csak fizikai megfékezést - tehát lekötözést - alkalmaznak egy őrjöngő beteggel szemben, akkor a nyugtalan viselke­désből fakadó menekülési reakciókba is belehalhat az, aki­nek keringési rendellenességei vannak - tudtuk meg dr. Dok- torits Bélától, a Mentőkórház főorvosától.-A Malév-gépen randalírozó utas esetében tehát a nyugtató injekció alkalmazása akár életmentő beavatkozásnak is felfogható? - kérdeztük annak a tragikus esetnek a kapcsán, amelynek következtében az őrjöngő utas meghalt. A töb­biek védelmében eljáró ma­gyar orvos felelősségének megállapítására akár 4-5 hó­napig is elhúzódó vizsgálat indult.- Ilyenkor természetes, hogy igazságügyi orvostani boncolás és nemzetközi ügyészségi kivizsgálás is tör­ténik - hangsúlyozza dr. Dok- torits Béla. - Mindig nehéz vészhelyzetben sürgősségi el­látást nyújtani, mert ilyenkor sem konzíliumot, sem labora­tóriumi vizsgálatot nem kérhet az orvos, de minden perc szá­míthat. Az általam ismert kö­rülmények között a kolléga jól tette, hogy beavatkozott. Szakmai értelemben a döntés joga és felelőssége egyértel­műen az övé, ebben nem kell a gép kapitányával „egyeztet­nie”, de a pilóta sem utasít­hatja az orvost, hogy adjon be valamilyen injekciót egy utas­nak. Az adott helyzetben vi­szont nyilván megbeszélték, mit lehet tenni. Értelmezhetetlennek ne­vezte Simics Iván jogász azt a hírt, miszerint a Malév Rt. fel­jelentést kíván tenni a halott finn férfi ellen, mert - mint mondta - a Btk. idevonatkozó paragrafusa szerint a már fo­lyó pert is azonnal megszünte­tik a gyanúsított halála után. Magyarán, a nyomozó hatóság elvből hozzá sem kezd az igen költséges eljárás lefolytatásá­hoz, hiszen a bíróság úgysem állapíthatná meg egy, védeke­zésre már képtelen ember fele­lősségét. N. Zs.-T. M. Csaknem négymilliárd forin­tot kíván fordítani a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatá­sára az Oktatási Minisztérium - mondta Pokomi Zoltán oktatási miniszter hétfőn „A könyvtárak a kirekesztés ellen” című kon­ferencián. A drogtörvényt módosító ja­vaslat a nemzetközi tapasztala­tokkal ellentétes szabályozást vezetne be Magyarországon - hangzott el a „Drogprevenció és büntetőjog” címmel Buda­pesten megrendezett tanácsko­záson. Lévay Miklós, a Bűn­ügyi Tudományok Intézetének vezetője szerint a szabályozás­tervezet egyetlen pozitívuma, hogy pontosan meghatározza a jelentős és csekély mennyiség fogalmát. A MIÉP képviselőcsoportja nem foglalkozott hétfői ülésén Szabó Lukács kizárásával, ám valamennyi országgyűlési tiszt­ségéből visszahívta a pártból kizárt politikust. Szabó Lukács helyére nem választottak másik frakcióvezető-helyettest. Szabó nem vett részt a frakcióülésen, mivel úgy értékeli, hogy kizá­rásáról már az előző héten hatá­rozott a képviselőcsoport, ezért úgy döntött, kilép a frakcióból. Az Országgyűlés Önkor­mányzati és Rendészeti Bizott­sága a szervezett bűnözés elleni törvényjavaslathoz benyújtott 91 módosítás csaknem egy- harmadát támogatta hétfői, rendkívüli ülésén. A testület egyetértett azzal a javaslattal is, hogy a védett övezet - ahol a prostituáltak nem végezhetnék tevékenységüket - bővüljön ki a diplomáciai és konzuli képvi­seletekkel, illetve az ilyen elbí­rálás alá eső területekkel. Aláírták a megállapodást. A kormánnyal kötött megálla­podás értelmében 1999-től évente 700 millió forint járadé­kot kap egykori ingatlanjai után, valamint közfeladat-átvál­lalásának elismeréseként a Ma­gyarországi Evangélikus Egy­ház - hangzott el a szerződés aláírásakor hétfőn, a Kulturális Minisztériumban. Az egyez­ményt a kormány részéről Há­mori József, a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériumának vezetője, az egyház képvisele­tében Harmati Béla püspök-el­nök, Szebik Imre püspök, va­lamint Frenkl Róbert országos felügyelő látta el kézjegyével. Megkezdődött a per. A Vas Megyei Bíróságon hétfőn meg­kezdődött a körmendi gyer­mekgyilkossággal vádolt 19 éves T. Gábor büntetőpere. A fiatalember a bíróság előtt tett vallomásában tagadta, hogy idén április elsején Körmenden megölte volna a H éves H. Zsófiát. Állítása szerint soha nem járt a család lakásában. Díjnyertes fotók. Az Axel Springer Magyarország Kft. pályázatot írt ki a gondozásában megjelenő megyei napilapok fotóriporterei számára. A legjobb pályamunkákból hétfőn kiállí­tást nyílt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában. Képünkön: Tóth László, az Új Dunántúli Napló munkatársa az egyik díjazott fotósorozata előtt, fotó: feb/körmendi imre Elkészült a Ferikegy 2B. Tegnap átadták a 120 millió dollár költséggel épült Feri­hegy 2B utasforgalmi terminált. A Ferihegy 2A és a hozzá kapcsolódó új épület együttesen az eddiginél kétszer több, évi 5,5 millió utas kiszolgálására lesz képes, fotó: feb/kallus györgy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents