Nógrád Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-304. szám)

1998-12-04 / 284. szám

1998. december 5., szombat 9. oldal Hazai körkép Mi lesz a Magyar Televízióval? Közeledés volt, eredmény nincs Kemény vita az ET-ben minden egyes százalékon A második forduló sem hozott eredményt a jövő évi béreme­lési ajánlásról és a minimálbér-emelésről az Érdekegyeztető Tanács tegnapi plenáris ülésén. A szociális partnerek a jövő héten próbálnak kompromisszumos megoldást találni. Visegrádon, pénteken ma­gyar és brit szakértők közre­működésével megkezdődött az eszmecsere a közszolgálati rádiózás és televíziózás idő­szerű feladatairól. A média­fórum második napjának központi témája volt az MTV áldatlan helyzete és a válság megoldásának lehetőségei.-Az MTV-t a politika és a szakma egyaránt magára hagyta és elég későn kongatták meg a vészharangot - mondta HorVát János médiaszakértő, a konferencia magyar társelnöke. Révész T. Mihály, az Orszá­gos Rádió és Televízió Testület elnöke rámutatott: a magyar társadalom nem teremtette meg a közszolgálatiság azon politi­kai, pénzügyi és szakmai felté­teleit, amelyek biztosítanák a Ötezer forintra, némi időre és figyelemre van szükségük az autósoknak ahhoz, hogy fel­készítsék járműveiket a hirte­len téliessé vált időjárás vi­szontagságaira. Jó tanácsért Bratincsák Györgyhöz, a Magyar Autóklub 1. számú műszaki állomásának vezető­jéhez fordultunk. A fékek, a motor és az akkumu­látor ilyenkor elengedhetetlen műszeres ellenőrzését legjobb szakemberre bízni - tudtuk meg -, az átvizsgálás körülbe­lül 5000 forintba kerül. Aki ki­csit is ért az autójához, maga győződhet meg az ékszíj fe­szességéről, a gyertyák állapo­táról, a motortér tisztaságáról, a fagyálló hűtő- és ablakmosó fo­lyadék utántöltésének szüksé­gességéről. Tegnap Budapesten a Fővá­rosi Bíróság Katonai Tanácsa előtt az 1996 végén kipattant Nyírfa-ügy bírósági tárgyalá­sán tanúként meghallgatták Horn Gyula volt miniszterel­nököt, szocialista képviselőt. Az egykori kormányfőt Bá- rándy György ügyvéd kérésére hallgatta meg a bíróság. Bá- rándy György a védője a per el­sőrendű vádlottjának, Földi László ezredesnek, aki a Nyírfa fedőnevű titkosszolgálati aktá­ban szereplő adatok beszerzé­sekor az Információs Hivatal műveleti igazgatója volt.- Arról, hogy miként jutott a sajtó tudomására a Nyírfa-ügy, az Országgyűlés akkori nem­zetbiztonsági bizottságát, il­lakosság tájékoztatását és a kul­turális értékek megőrzését. Ré­vész szerint ezeket a hiányokat a médiatörvény korszerűsítésé­vel lehetne pótolni. Várszegi Attila, a kultusz- tárca államtitkára azt hangsú­lyozta, hogy a közszolgálati médiumok elsőrendű feladata a tájékoztatási teendők ellátása és a kultúra közvetítése. Élénk visszhangot váltott ki a konferencián Feledy Péter­nek, az MTV alelnökének kije­lentése: jelenleg csak egyes közszolgálati műsorok vannak, közszolgálati televíziózás nem létezik hazánkban. Az alelnök szorgalmazta, hogy a kormány­zat szanálja az MTV-t, teremtse meg a pénzügyi feltételeket a létszámcsökkentéshez, az át­alakuláshoz és a második földi csatorna létrehozásához. - kr ­Bratincsák György szerint jobb minőségű ablakmosó fo­lyadékot használjunk, betöltése után pumpáljuk ki a csövekből a bennrekedt vizet. Ehhez elő­ször be kell jutnunk saját au­tónkba, ami a fagyos ajtózár miatt néha bonyolult feladat. Legyen a zsebünkben (tás­kánkban) egy kis palack zár- jégoldó. A csomagtartóból ezekben a hónapokban ne hiá­nyozzon a szélvédők letakarítá- sához szükséges jég vakaró, egy kis hólapát, két rossz lábtörlő az elakadt kocsi hajtott kereke­inek stabilizálásához, meleg kesztyű és takaró is jól jöhet. Csak kifogástalan, lehetőleg téli gumikkal szabad elindulni - tette hozzá a szakember, aki szerint a jeges, havas úton az első számú szabály a maximális óvatosság. (takács) letve annak elnökét, Kónya Im­rét kérdezzék meg, mert „onnan szivárogtak ki a dolgok” - je­lentette ki újságírók előtt tanú­meghallgatását követően Horn Gyula. Kónya Imre percekkel később kijelentette, hogy az ál­tala vezetett bizottságnak nem volt tudomása a sajtónak eljut­tatott információkról, így kiszi­várogtatni sem tudta azokat. A volt kormányfő egy órán át tanúskodott a bíróság előtt az egyes politikusokkal kapcsola­tos adatok titkosszolgálati ak­tába kerülése miatt kipattant Nyírfa-per tárgyalásán. „Na­gyon bízom abban, hogy végre lezárul ez az egész Nyírfa-ügy, hiszen az MSZP-nek is sokat ártott” - mondta Horn Gyula a meghallgatás után. Biztató lehet a jövőre nézve, hogy a múlt heti vitával ellen­tétben az idő nem a kormány és az ÉT kapcsolatának bon­colgatásával telt el. A jelenlé­vők rövid idő után megtették a konkrét ajánlataikat, és a ja­vaslatok némiképp elmozdul­tak az egy héttel ezelőtti „lövészárkokhoz” képest. A munkaadói oldal a 11 százalékos országos béreme­lési ajánlás helyett hajlott volna a 11-12 százalékos sá­vos megjelölésre. A szakszer­vezetek a 16,5 százalékos mér­téket 16 százalékra engedték, majd elfogadták a 15-16 szá­zalékos sávot. A kormányzat is elfogadhatónak tartotta a sávos ajánlatot, de konkrét mértéket nem közölt. Koráb­ban a kormányzat fix mérték­ként 13 százalékot jelölt meg. Többszöri szünettel próbál­ták közelíteni egymáshoz a szociális partnerek a meglehe­tősen távoli álláspontokat. A munkáltatói érdekképviseletek például arra hivatkoztak, hogy nincs módjuk magasabb kere­setemelési ajánlásra, mert az egészségügyi hozzájárulás növelése miatt nehéz hely­zetbe kerülő cégeknél nem áll rendelkezésre kompenzációs keret. A kormány ezt a keretet 400 millió forintban jelölte meg, a munkáltatói oldal sze­rint viszont annak legalább tízszeresére, 4 milliárd forintra volna szükség. A pénteki tárgyaláson kompromisszumként a mun­káltatói oldal már az 1,5 milli­árd forintos kompenzációs ke­retről is kész volt egyeztetni. A keresetemelési mértékekről azonban a szociális partnerek a kimerítő vita után sem mozdultak el. Valamennyien ajánlataik megalapozottságát hangsúlyozták. Normakontroll - utólag. A kormány rendelkezik azzal a felhatalmazással, hogy a ma ha­tályos törvény keretei között döntsön a nyugdíjemelés konk­rét mértékéről - nyilatkozta tegnap Nagy Sándor MSZP-s frakcióvezető-helyettes. Rámu­tatott: az ellenzéknek nincs le­hetősége ebben az ügyben elő­zetes normakontrollt kérni, de ha lenne, az akkor sem akadá­lyozná a nyugdíjak januári emelését. Bányászünnepség. Göncz Arpád köztársasági elnök mon­dott beszédet a Szent Borbála­napi bányászünnepségen teg­nap Budapesten. Utalt arra, hogy a múlt évtized végén még 85 ezer bányász volt Magyaror­szágon, de a sorozatos bánya- bezárások miatt számuk mára ötödére csökkent. Elnökválasztás a MIÉP-nél. A Magyar Igazság és Élet Pártja ma tartja meg Budapes­ten országos gyűlését, ahol fog­lalkoznak Szabó Lukács múlt héten leváltott alelnök ügyével és pártelnököt is választanak a küldöttek. Jogos észrevételek. A Szoci­ális és Családügyi Miniszté­rium tervei egybevágnak az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosának napokban nyilvá­nosságra hozott ajánlásaival, amelyeket a szociális ottho­nokban élő idősek emberi jogi helyzetéről fogalmazott meg. A tárca az otthonok fejlesztésére jövőre mintegy 2,5 milliárd, működtetésükre pedig 45 milli­árd forintot szán. Begyűrűzik. A magyar gaz­daság növekedését 0,5-0,5 szá­zalékkal csökkenti a világgaz­dasági helyzetből adódó orosz- országi, s európai uniós GDP- visszaesés. Ezért az 1998 első félévében várt 5-6 százalékos gazdasági növekedés helyett jövőre csak 4-5 százalékkal számol a kormányzat - mondta tegnap egy konferencián Surá- nyi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Ügyészparádé. A fiatal ügyé­szek nyilvános szereplésére és szakmai álláspontjuk kifejté­sére ad alkalmat az a tegnap Budapesten kezdődött kétnapos tanácskozás, amelyre 127-en készültek előadással, köztük 27 joghallgató. E fórumnak immár 15 éves hagyománya van, nyi­latkozta Györgyi Kálmán leg­főbb ügyész. Váratlanul jött havazás. A tegnap délután kezdődött hava­zás országszerte nehézségeket okozott a közlekedésben. Bu­dapesten a Belvárosban gyakor­latilag megbénult a forgalom. Az autók megcsúsztak, ke­resztbe álltak az úttesten, sok volt a baleset. Mikulás Lappföldről. Háromnapos látogatásra tegnap hazánkba érkezett Joulu- pukki, a lappföldi Mikulás. Rénszarvasszán helyett repülőgépen utazott, és Ferihegyen a na­gyon fontos vendégnek kijáró fogadtatásban részesült. fotó: feb/kallus györgy Néhány éven belül minden bíróságon bevezetik a talár viselését A perek számához képest kevés a bíró Több olyan javaslat fekszik az Országgyűlés előtt, amely - szülessen bár kedvező vagy elutasító döntés - érdemlegesen befolyásolja a bírói kar jövőbeni munkafeltételeit. Ilyen a költségvetés megemelt összege, vagy az igazságszolgáltatás­ban dolgozók létszámának érintetlenül hagyása. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és egyben az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy az ÓIT korábban kilenc bírót ne­vezett ki az ítélőtáblák külön­böző vezető tisztségeire. Az ítélőtáblák felállítása azonban nagy valószínűséggel halasz­tást szenved. Amennyiben ezt az előter­jesztést a képviselők megsza­vazzák, a már kinevezett veze­tők korábbi bírói posztjukra kerülnek vissza - mondta Solt Pál. A beruházások sem vesz­nek kárba, az épületeket jól hasznosítják majd más bíró­sági szervezetek. Remélhető, hogy kedvező fogadtatásra talál az a kor­mánypárti beadvány is, amely szerint 450 millió forinttal emelnék meg a bíróságok 1999-re eredetileg tervezett költségvetését. Ez az összeg az elsőfokú bíróságok ítélke­zésének meggyorsítására szolgálna. Ugyancsak ez in­dokolná azt, hogy az igazság­szolgáltatásban dolgozók lét- ' száma ne csökkenjen. Ezt alá­húzandó az elnök egy felmé­rést is idézett, amely szerint a bírók túlterheltségének enyhí­téséhez és az ítélkezés gyor­sításához mintegy 120 bíró ki­nevezésére és 180 bírósági tisztviselő munkába állítására volna szükség. Mindezek mellett kisebb je­lentőségű, de nem mellékes az a terv, miszerint néhány éven belül egységes öltözékben, ta­lárban jelennek majd meg a hivatásos bírák a tárgyaláson. Ma ez még nem általános. Horváth Magdolna Országszerte erős havazással jött a tél Veszélyes az utakon Meghallgatták Horn Gyulát A Szonda Ipsos novemberi közvélemény-kutatása Kelet-Magyarországon Változó a pártok népszerűsége 11 éves lányanya Egészséges, két és fél kilo­gramm súlyú kislánynak adott életet péntekre virra­dóra Miskolcon Magyaror­szág legfiatalabb édesanyja, egy 11 éves boldogkőújfalui kislány. A csecsemő csá­szármetszéssel jött a világra. Az egy osztályt végzett 11 éves kismamát az elmúlt hét csütörtökén szállították kórházba, és bár a szülést december 12-ére várták az orvosok, a komplikáció el­kerülése érdekében azt ha­marabb indították meg. A mama és gyermeke jól van. A gyermek apja mindösz- sze 17 éves. Az ügyben a rendőrség nyomoz, ugyanis a Btk. szerint ha valaki 12 évesnél fiatalabb kislánnyal nemi kapcsolatra lép, erő­szakos közösülést követ el. A Szonda Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatása sze­rint novemberben országosan 2 százalékkal csökkent a Fidesz- Magyar Polgári Párt népszerű­sége, 3 százalékkal javult a szocialistáké és 2 százalékkal a szabaddemokratáké. Kelet-Magyarországon a Fi- desz-MPP vezet 33 százalék­kal, második az MSZP 21 szá­zalékkal, harmadik erősen le­szakadva a Független Kisgaz­dapárt 8 százalékkal. A biztos szavazók aránya a hónap során valamelyest csök­kent: a múlt havi 61 százalék­kal szemben ezúttal csak a megkérdezett kelet-magyaror­szágiak 58 százaléka jelezte, hogy biztos résztvevője lenne egy most vasárnapi választás­nak. E körben a Fidesz-MPP támogatottsága 49 százalékról 46 százalékra esett vissza, a szocialistáké pedig 32 száza­lékról 34 százalékra nőtt. A Független Kisgazdapárt biztos támogatói köre is széle­sedett a múlt havi 7 százalékról 10 százalékra. A Szabad De­mokraták Szövetsége 3, a Ma­gyar Demokrata Fónim és a Magyar Igazság és Élet Pártja 2-2 százalékon áll. A választás utáni új szerep- osztás alaposan megváltoztatta a pártokkal kapcsolatos ellen­szenv-megnyilvánulásokat. Az MSZP a kormányzati pozíció­ból kikerülve jóval kevésbé el­lenszenves a választók szá­mára: a párttal szembenállók aránya Kelet-Magyarországon 13 százalék. Növekedett vi­szont a Fidesz-MPP-vel és a MIÉP-pel szembeni ellenszenv, az előbbit 8 százalék, az utóbbit 16 százalék utasítja el. A Füg­getlen Kisgazdapárt ellen­szenvmutatója novemberben országosan 10 százalék, Kelet- Magyarországon 11 százalék volt. FEB A kérdezés ideje: 1998. no­vember 9-18. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság min­den felnőtt, állandó kelet-ma­gyarországi lakóhellyel ren­delkező magyar állampolgár. A minta: 502 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempont­jából azonosnak tekinthető. Ha most vasárnap lennének a választások, ön melyik pártra szavazna? □ keleti országrész 519 az ország egésze FKXÍP SZDSZ 1998. november egyéb párt szavazna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents