Nógrád Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-304. szám)
1998-12-19-20 / 297. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép 1998. december 19., szombat Salgótarján magasan vezet, mögötte a többi település egy bolyban Mennyit keresnek a városvezetők? Összeállításunkból megtudhatják, milyen mértékű illetményeket, tiszteletdíjakat állapítottak meg megyénk városainak önkormányzataiban. Balassagyarmattól Rétságig nincsenek túl nagy különbségek az öt város között, míg Salgótarjánban kétszer-háromszor több pénzt vehetnek fel bizonyos posztok betöltői. Balassagyarmaton 23 200 forintban állapították meg a képviselők tiszteletdíját. Emellett 7 600 forintot kap még a képviselő, ha bizottsági tag is (30 800). Az alapdíjon felül 14 ezer forint illeti meg a bizottságok elnökeit (37 200). A bizottságok külső (nem képviselő) tagjainak tiszteletdíja 7 600 forint. Balassagyarmat polgármesterének illetménye 182 500, havi költségtérítése 50 ezer forint. Az alpolgármester illetménye 163 ezer, költségtérítése 40 ezer forint. A bátonyterenyei képviselők alapdíja 18 300 forint. A bizottsági tagságért 6 400 forint jár (24 700), illetve két bizottsági tagságért 9 200 (27 500). A bizottsági elnökök 32 900 forintot kapnak, a bizottságok külső tagjai pedig 9 200-at. Bátonyterenye polgármesterének illetménye 182 500 forint, a főállású alpolgármester 120 ezer forintot keres, míg tiszteletdíjas kollégája 60 ezret. Pásztón 1996 januárjától változatlan a képviselők díjazása, vagyis már harmadik éve 18 ezer forint. Ehhez 9 ezer forintot kap még a képviselő (27 ezer), ha bizottsági tag is, függetlenül attól, egy vagy két bizottságban dolgozik-e. A bizottsági elnököknek az alapdíj mellé 18 ezer forint jár, ugyancsak 36 ezer forintot állapítottak meg a tanácsnoknak. A bizottságok külső tagjai 6 ezer forintért segítik a munkát. Pásztó polgármesterének illetménye Varga Béla ingyen dolgozik Szécsény két tiszteletdíjas alpolgármesterének 54 300 forintos havidíjat állapított meg a képviselő-testület. Varga Béla fideszes alpolgármester lemondott erről a pénzről. A rendelet értelmében a polgármester és az alpolgármesterek képviselőként nem kaphatnak tiszteletdíjat, így az alpolgármester ingyen, pontosabban havi egyforintos jelképes díjért dolgozik. A vállalkozásából élő alpolgármester egyrészt a város, másrészt saját anyagi helyzete miatt döntött így, és több társának is ezt javasolta. Ismereteink szerint nincsenek követői. 182 ezer 520 forint, a foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármesteré 120 ezer, a társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíja 70 ezer forint. Rútságon 23 800 forint a képviselők tiszteletdíja. Ez tartalmazza a bizottsági tagság anyagi elismerését is, vagyis azért pluszpénz nem jár. A bizottságok elnökeinek juttatása 27 200 forint. A külső bizottsági tagok egyetlen fillért sem kapnak, munkájukért év végén tárgyjutalomban részesíti őket az önkormányzat. Rútságon 170 ezer forint a polgármester illetménye, az alpolgármesteré 39 100 forint. Salgótarjánban 45 600 forint a képviselők alapdíja. A képviselőt, ha bizottsági tag is, 68 400 forint illeti meg, 22 800 forint jár a bizottságok külső tagjainak. A bizottságok elnökei és a tanácsnokok havi 91 200 forintos tiszteletdíjat vehetnek fel. Új elem a megyeszékhelyi közgyűlésben a bizottsági elnök- helyettes, ezt a posztot 79 800 forinttal honorálják. Salgótarján polgármesterének illetménye 182 500, havi költségtérítése ennek fele, vagyis 91 ezer 250 forint. A főállású alpolgármester tiszteletdíja 164 200, költségtérítése 82 100 forint. Ugyanennyi a költségtérítése a társadalmi megbízatású alpolgármesternek is, akinek viszont tiszteletdíja 79 800 forint. Szécsény képviselőinek alapdíja 21 ezer 700 forint. A helyi szabályozás szerint a képviselők akkor is csak az alapdíjat kapják meg, ha bizottságban is dolgoznak. A bizottságok külső tagjainak tiszteletdíja 10 ezer 900 forint, 32 ezer 600 forintot kapnak a bizottsági elnökök. (Szécsényben rendeletbe foglalták azt is, a képviselő akkor jogosult tiszteletdíjra, ha a tárgy fél évet megelőző fél év üléseinek legalább 60 százalékán részt vett.) A város polgármesterének illetménye 181 ezer forint. A szécsényi tiszteletdíjas alpolgármesterek számára 54 ezer 300 forintot állapított meg a testület. Dudellai Ildikó Egy lehetséges változat Salgótarján és térsége turisztikai fejlesztésére A doktor szívügye közügy! Sokan, sokféleképpen hangoztatták már, hogy Salgótarjánt és környezetét miként lehetne turisztikai szempontból vonzóbbá tenni. Egy lehetséges koncepciót alkotott meg dr. Fan- csik János, nyugalmazott orvos, városszerte ismert természetbarát. Javaslatát újságunk rendelkezésére bocsátotta. Sok éves tapasztalat és személyes élmény összegződik a dolgozatban. Elgondolása nem korlátozódik csupán Salgótarjánra, hanem a térségre: a Karancs-Médves vidékére, a Dobroda-völgy bekapcsolására, sőt, a határon túli területekre is. Mint írja: maga a megyeszékhely, mint látványosság nem jelent különösebb vonzerőt, de infrastruktúrája, kulturális és sportrendezvényei jól felhasználhatók egy turisztikai stratégia kimunkálásánál. Fancsik doktor nagyon fontosnak tartja, hogy az egyes megoldásokat az érintett civil és szakhatósági szervezetek, magánemberek, önkormányzatok bevonásával dolgozzák ki. Közöttük nagyon fontos az információcsere. (Ez az elgondolás egyébként a most elkészült városmarketing számos elemével összecseng.) Mindenekelőtt deklarálja: olyan megoldásokat kell találni, amelyek nem teszik tönkre a térség legfőbb értékét, a természetet. A koordináló szerepkört egy létrehozandó Tourinform-iroda látná el, nonprofit módon, önkormányzati támogatással. A finanszírozást helyi erők bevonásával, pályázatok útján, és PHARE-keretekből képzeli el. Konkrét projektelgondolásai között is első helyre került a salgói és somoskői várak közötti természetpark megvalósítása, akár már a millennium jegyében, s persze karöltve a szlovák érdekeltekkel. Ennek során a salgói várromrekonstrukció folytatása elengedhetetlen, s fejlesztendő a „Várallya” már megkezdett Petőfi-parkja is. A két várat összekötő Petőfi-sétány kitakarítása, gyalogos és lovas fo- gatos közlekedésre alkalmassá tétele ugyancsak e terv kulcs- fontosságú része. Somoskőn egy tájház és egy pajtakert megvalósítása növelhetné a vonzerőt, csakúgy, mint a volt ritzerkolónia kecskefarmjának felélesztése. Sal- góbányán a volt kultúrház teljes rekonstrukciója lehetővé tenné egy térségközpont berendezését is. A Domyay-tu- ristaházat Fancsik doktor - és még nagyon sokan - visszavásárolnák a város számára, Eresztvényben madárpark, illetve tájvédelmi fogadópark kialakítása lenne indokolt. A természetpark fontosabb pontjain táblák és térképek jelölnék a látnivalókat, fontosabb tudnivalókat. így például a síelési lehetőségeket, a később kiépítendő erdei kerékpárutakat, a sétakocsi vonalát, s esetleg az egykori fogaskerekű máig meglévő sínvonalát. Mindezt olyan időszakos rendezvények tennék vonzóvá, mint a somoskői tűzijáték a kenyér ünnepén, toronyzene a várakban, hagyományos díjugrató verseny megrendezése, várjátékok, lovagi tornák rendezése, s a folklórfesztivál „kitelepítése” a városközpontból az említett környezetbe. A tágabban vett környezetben is számos, inkább szervezést igénylő javaslatot fogalmaz meg Fancsik doktor. Ezek közül mazsolázva emeli ki a Karancs-hegy kilátójának rendbetételét, a kápolna állapotának megőrzését, a hegy alatti tisztások kitakarítását, a baglyaskővári természetvédelmi terület parkká fejlesztését, a Tóstrand térségének sokoldalú kulturális és sportparkká alakítását (a lengyelpiac áttelepítése mellett!), a várostól délre elterülő területek bevonását a turisztikai elképzelésekbe - például golfpálya számára -, s programorientált táborok szervezését. E térségben a fő közlekedési eszközök természetesen a ló és a kerékpár, no és a gyaloglás. Az említett programról rendszeres, olcsó kiadványokat kellene megjelentetni, lehetőleg évenként frissítve. Annak érdekében, hogy a gondolkodás elinduljon végre, szükség lenne az elkészült vitaanyag sokoldalú elemzésére, leginkább a civil szervezetek által. Már az elején meg kell szervezni - írja a javaslatot megfogalmazó dr. Fancsik János -, hogy a létrehozott értékeket miként kívánja megóvni, - őriztetni a város. Mert a Kálvária-hegy az élő példa, hogy amit rendbe tettek hosszú hónapok alatt, azt a vandálok lerombolták pár nap alatt. Bábel tornyát építeni pedig felesleges vállalkozás, e pénzszűke világban. T. Németh László Karácsonyi ünnepi buszmenetrend A Nógrád Volán Rt. az ünnepek előtt és alatt az alábbiak szerint közlekedteti menetrend szerinti járatait: A távolsági, helyközi és helyi autóbuszjáratok december 19-én (szombaton) munkanapra, 20-án (vasárnap) munkaszüneti napra, 21-én (hétfőn), 22-én (kedden), 23-án (szerdán) munkanapra, 24-én (csütörtökön) szabadnapra, 25-én (pénteken), 26-án (szombaton) munkaszüneti napra, 27-én (vasárnap) munkaszüneti napra 28-án, (hétfőn) munkanapra, 29-én (kedden) munkanapra, 30-án munkanapra előírt menetrend szerint közlekednek. A fenti közlekedési rend kizárólag a Nógrád Volán Rt. által közlekedtetett menetrend szerinti járatokra vonatkozik. Más társaságok eltérő munkarendben is közlekedhetnek, ezért az utazás megkezdése előtt a területileg illetékes Volán információs szolgálatnál érdemes érdeklődni. December 24-én - karácsony este - 18 órától több járat forgalmát korlátozzák, így a salgótarjáni helyi járati autóbuszok 18 óráig, szabadnapokra előírt menetrend szerint közlekednek. 18 óra után a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a helyi járati autóbuszok nem közlekednek. A 22 órás munkakezdést, illetve a délutános műszak hazaszállítását az alábbiak szerint biztosítják a helyi járati utasok részére: Etesröl 20.50 órakor induló autóbusz Károly-aknától 21.15 órakor az autóbusz-állomásig közlekedik. Az autóbusz-állomásról 22.30 órakor indul Idegéren át Etesre. Felsőtoldról 19.55 órakor induló autóbusz Zagyvapál- falva, bányagépgyár betérővel közlekedik a helyközi autóbusz-állomás érintésével az ötvözetgyárig, a bányagépgyártól 21.15 órakor indul. A járati gépkocsi az ötvözetgyártól 22.15 órakor indul, (a helyközi autóbusz-állomás érintésével) és Zagyvapál- falva, bányagépgyárhoz betér. Szécsényből közlekedő járat Baglyasaljára tér be, innen 21.15 órakor indul a helyközi autóbusz-állomásra. Az autóbusz-állomásról 22.30 órakor Baglyasalja betéréssel közlekedik Benczúrfalvára. Pétervásáráról közlekedő járat Zagyvaróna helyi járati végállomásra betér, onnan 21.25 órakor indul a Volánközpontig. A Volán-központtól 22.10 órakor indul az autóbusz-állomás érintésével, Zagyvaróna betéréssel Péter- vásárára. Salgóbányáról 21 órakor induló járat Somoskő betéréssel a Fáy András krt.-on át a helyközi autóbusz-állomás érintésével (indul 21.25) Zagyvapálfalva falun át közlekedik a bányagépgyárig. A bányagépgyártól 22.10 órakor indul vissza a falun át, helyközi autóbusz-állomás (indul 22.35 óra), Fáy András krt. érintésével, Somoskő betéréssel Salgóbányára. A helyközi járatok 18 órától valamennyi helyi járati megállóban megállnak a fel-, illetve leszálló utasok részére. Ötvenéves a magyar tannyelvű iskola Ipolybalogon - Interjú a szlovák miniszterelnök-helyettessel A hidakat újjá kell építeni Ötvenéves fennállását ünnepelte a magyar tannyelvű iskola a szlovákiai Ipolybalogon. A 670 lakosú kis faluban 1948. november 25- én engedélyezték a magyar tannyelvű iskola megalakítását az akkori új közoktatási törvény alapján, amely egyenlő tanulási lehetőségeket biztosított az ország minden polgára számára. Az eltelt fél évszázad alatt a két- osztályosnak indult intézmény kilencévfolyamos, nyolcosztályos iskolává fejlődött, amelyben jelenleg 220 gyermek tanul a környék kilenc falujából magyar anyanyelven. A régi iskolát 1963-ban felváltotta az új, korszerű körzeti alapiskola. Az ötven éve két fővel indult tantestület mára 23 pedagógust számlál. Magas szintű oktatás Az ipolybalogi iskolából kikerülő fiatalok több lehetőség között választhatnak Szlovákia magyar tannyelvű középiskoláiban, de tovább tanulhatnak Magyarországon is. Sokan járnak át Balassagyarmatra. A Magyarországon végzetteknek lehetőségük van honosítani bizonyítványaikat. Az ipolybalogi magyar tannyelvű iskolában magas szinten tanítják a szlovák nyelvet. Skabela Rózsa igazgatóhelyettes az elmúlt évben kapott Katedra-díjat a hatékony szlováknyelv-oktatás koncentrált kiterjesztéséről szóló dolgozatáért. Az iskolában végzettek közül nagy számban kerültek eddig is értelmiségi pályára és a '96 óta végzettek közül is közel százötvenen tanulnak tovább különböző középiskolákban. A magyar anyanyelv és a szlovák állami nyelv mellett angolt és mémetet tanulhatnak a környező községekből idejáró gyerekek. A hittant Dobos Péter plébános és Stász Dezső káplán oktatja. A szülői munkaközösség támogatja a tantestület munkáját, a szülők is örülnek a változásoknak. Azt mondják, végre nincs rettegés, hogy elveszik a gyerekeiktől az anyanyelvet. A fél évszázados évfordulóra készült iskolatörténeti tablók és emlékkönyvek jelzik az ország és a világ szinte minden részébe eljutott volt tanulók útját és kötődését tanulóifjúságuk színhelyéhez. Cseri Magdolna igazgatónő és Balogh Gábor polgármester köszöntötte a megjelenteket és az intézmény volt vezetői emlékeztek a küzdelmes, de eredményekben gazdag évtizedekre. Öröm hazaérkezni Ipolybalog és a környék magyarságának kiemelkedő eseményén megjelent Csáky Pál, a szlovák kormány emberi és kisebbségi jogokért, valamint a vidékfejlesztésért felelős miniszter- elnök-helyettese, az iskola volt tanulója, aki interjút adott a Nógrád Megyei Hírlapnak.- Miniszterelnök-helyettes úr! Itt Ipolybalogon mindenki szeretettel, jó ismerősként köszöntötte. Úgy látom otthon érzi magát. Öröm hazaérkezni?-Természetesen öröm hazaérkezni mindig, de a spontán örömszintnél magasabb ez a mai, először is azért, mert az ember úgy érzi, hogy hazajön. Ettől az iskolától rengeteget kaptam én magam is és a kollégáim is, akik idejártak akkor. Nagyon örülök, hogy ezen a találkozón rengeteg értelmiségi van, magyar értelmiségiek, amelyeket ez az iskola adott a társadalomnak. Esély a változásokra- A másik dolog pedig ez az ötven év. Aki magyarként megélte e század itteni történelmét, az tudja igazán mit jelentett ötven év alatt az, hogy magyar iskola nyílhatott. Ugyanis a II. világháború után nem volt szabad magyarul beszélni. Az iskolákat becsukták, az újságokat nem engedték kinyomtatni. Elmondottakból tudom, mert akkor én még nem éltem, hogy a hatalmas felszabadulás érzésével élték meg azt, mikor ez az iskola megnyitotta kapuit. Úgy, hogy én nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek és köszönetét mondhatok ennyi év után is azoknak a tanítóknak, akik tanítottak és magának az intézménynek is.-Ez a mostani látogatása egy szebb és talán nyitottabb, emberibb idők kezdetét jelenti?- Mindenképpen. Azt hiszem, hogy illő és indokolt is talán ma optimistának lenni. Hiszen számomra is nagyon nagy megtiszteltetés az, hogy a kormány tagjaként, miniszterelnök-helyettesként jöhettem el ide. Talán ez is, és azok az egyéb változások, amelyeket most Szlovákiában tapasztalhatunk, azt jelenthetik, hogy mégis csak van valami esély és remény arra, hogy megváltoznak a dolgok és jobb irányba. Nagyon szeretném sugallni mindenkinek azt az örömöt, azt a reményt, hogy ezek a változások nem rövid életűek, hanem hosszú távúak lesznek és mi ezen szeretnénk dolgozni.- Valamikor faluját, Kővárt híd kötötte össze az Ipolyon át a település másik részével Kiskóvárral, amely most Balassagyarmat városrésze. Ezt a hidat felrobbantották. Epülnek-e új hidak az Ipolyon?- Ez egy nagyon jó kérdés. A regionális fejlődésért is felelős vagyok a kormányban és én is azt hiszem, hogy ennek a hídnak a története, amelyet 1944 végén a visz- szavonuló német csapatok robbantottak fel, több annál, mintsem egy híd eltűnte. Úgy gondolom, sokkal több szimbólummal bír. Ugyanis a háború utáni években, évtizedekben megpróbálták mesterségesen elválasztani a két parton lakókat egymástól. Örülök neki, hogy a szálak erősebbek voltak és ez nem sikerült. Azon szeretnék munkálkodni, hogy ezeket a régiókat, amelyek a határ egyik, vagy másik oldalára kerültek, megpróbáljuk valahogy összefűzni. Egymáshoz tartozunk- Sokszor ültem gyerekként is azoknak a cölöpöknek az árnyékában, amelyek a felrobbantott Ipoly-hídból maradtak meg. Én nagyon szeretnék szimbolikusan is és fizikai értelemben véve is hidakat építeni a két part mentén lakó emberek között. Bár ameny- nyiben leszűkítem ezt a kérdést az objektumra, akkor azt kell, hogy mondjam, és ezért elnézést kérek a kőváriaktól, hogy most a Párkány és Esztergom között lévő hidat szeretném tető alá hozni. Ha ez meglesz, akkor azt hiszem, ez egy indító sorozata lehet majd az újabb hidak felépítésének. Tudnunk kell azt, hogy mi az Ipoly egyik és másik partján is összetartozunk, egymáshoz tartozunk. Egymást kell segítenünk gazdaságilag is, hogy megpróbáljuk ezt a régiót, a mi közös régiónkat felemelni. Szabó Endre
