Nógrád Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-304. szám)

1998-12-14 / 292. szám

Megyei Körkép PÁSZTÓ 1998. december 14., hétfő Csendes ima az emlékjel gátján Már elmennek lassan mind a hétköznapi hősök, az igaz szavú tanúk, akik 1956 októbe­rének hírével-hitével bizonyít­hatnák, szuggerálhatnák: sza­badság nélkül nem lehet élni. Nemzeti összefogás nélkül nem lehet legyőzni a zsarnokságot sem, a tanulatlan századvégi Pató Pálok „összetartását” sem. Elmennek lassan mind 1956 titokhordozói. Elmennek anél­kül, hogy legalább azoknak a szeretetét érezhették volna, akik már gyermekként, kisdiák­ként éltünk akkor, és később jól sejtettük, hogy 1956 körül „át­értékelik” a valóság tényeit. Elmennek lassan mind úgy, hogy csak azt érezhették, ma is mennyire gyűlölik őket azok, akik orosz tankokkal a hátuk mögött masíroztak november 4-e után és a gyásznap favori­zált örököseiként évtizedeken át hazudhatták: a nemzet jövő­jéért cselekedtek, mikor a szo­cializmus vívmányait védték és csak az ő áldozatuk, vérveszte­ségük tisztelhető a nemzet oltá­ránál. S ezeket az álságos hamisí­tásokat, a magyarázkodásokat nem lehetett megcáfolni, nem lehetett nyíltan ellene szólni a rágalmaknak, amiket a valódi hősökre kimondták, mert az ezzel kapcsolatos hangos szó 33 éven át izgatásnak, bűncse­lekménynek minősült. . . Varga Sándornak, a néhány hónapja meghalt hugyagi, őr­halmi öregembernek ez volt élete legnagyobb szívfáj­dalma. Pedig ő nem is hőse, csak lelkesült átélője volt a forradalom napjainak. Tanú volt és igazságkereső hír­mondó volt. Ha csak tehette, így december közepe táján, mint egy gyereket, kézen fogva elvezetett engem a hugyagi Ipoly-partra. Oda, ahol a két salgótarjáni nemzetőr-forra­dalmárt meggyilkolták. Elvitt az emlékjel gátjára, gyertyát tett a kőre és kinyújtott karral mutatta a folyó túlsó partján: onnan látta egy tanú az egész gyalázatosságot azon a hajna­lon ... S a bűn máig se nyerte el büntetését. Meggyújtotta a gyertyát, csak intett, térdeljek le mellé egy csendes imára, nem beszélt már, csak szugge- rálta, ahogy visszafelé örege­sen nekidőlt a téli szélnek: én már nemsokára elmegyek, biz­tosan akarom tudni, van va­laki még, aki fontosnak tartja továbbadni az áldozatok pa­naszát, tragédiáját. A hugyagi hanggránátos ember, Ferenczi István mentő­tanúja volt a vérbírósági tár­gyaláson, hallhatta, amint az ügyész halálbüntetést kér ba­rátjára, s láthatta, hogy még a bíró is sokallja az értelmetlen megtorlást... Varga Sándor sokáig gyötrő-nehéz fizikai munká­val, kaszálással, kapálással, krumplizással próbálta feled­tetni fájdalmát, bánatát: el fogják mismásolni 1956 igaz­ságát, - panaszolta, aztán be­lehalt a harag idegfeszültsé­gébe. Vele együtt elmennek már mind a hősök, a tanúk. S az emlékező ünnepsége­ken vadonatúj, mutatós frázi­soknak tapsolunk. Igazság? Emberi méltóság? Majd talán gyerekeink, unokáink rákér­deznek jobb időben . . .- eu ­Aki nem pereskedik, nem kapja meg jogos járandóságát? - Kongresszus után Erős a rendőr-szakszervezet A Független Rendőr Szakszervezet december első napjaiban megtartott kongresszusán a nógrádi küldöttek között ott volt Petői Zsoltné, a szakszervezet megyei választmányának elnöke, a balassagyarmati rendőrkapitányság közalkalmazottja. Tőle kértünk információt a kongresszuson elhangzottakról, a kö­vetkező időszak feladatairól.- Hogyan foglalná össze a be­számoló lényegét?-A Független Rendőr Szak- szervezet jövőre ünnepli megala­kulásának 10. évfordulóját - mondta Petőiné.- A beszámolóban elhangzott, hogy az FRSZ alig egy évtized alatt erős és működőképes szak- szervezetté vált. A munkáltatók szervezeti felépítéséhez igazodva kiépült a tagszervezetek hálózata. Megteremtődtek a munkavállalói érdekképviseleti munka végzésé­nek jogi, tárgyi és személyi felté­telei. Az FRSZ a hazai és a nem­zetközi szakszervezeti mozgalom részévé fejlődött, s közéleti té­nyezővé vált. Szakszervezetünk tagja a Szakszervezetek Európai Tanácsának (CESP), amelyben a tagszervezetek 17 európai ország 280 ezer rendőrét képviselik. Az 1989-ben elfogadott és 1992-ben módosított program döntően megvalósult.- Úgy tudom, hogy a dön­tően megvalósuló program el­lenére sok feladat vár megol­dásra az FRSZ-ben. Egyetért ezzel?-Valóban vannak gondjaink, erről említést tettem kongresszusi felszólalásomban is. Talán leg­nagyobb gondjaink a bérezés kö­rül vannak. Ugyanis a 2002. évre tervezett európai uniós csatlako­zás feltétele, hogy a rendőrség dolgozóinak bére elérje az uniós átlag 60 százalékát. Ennek meg­valósítása évente mintegy 50-60 százalékos növekedést tesz szük­ségessé. Ám de maradjunk csak az 1999-es esztendőnél. Mi azt követeljük, hogy a rendőrségnél a köztisztviselői, közalkalmazotti és hivatásos szolgálatban állók egyaránt részesüljenek béreme­lésben. Ennek részleteit az illeté­kes szerveink elé teijesztettük.- Kérem, elmondaná felszó­lalásának a lényegét?- A balassagyarmati rendőr- kapitányság teljes személyi állo­mányára vonatkozóan állomány- csoportonként elkészítettünk egy elemzést, melyben a jelenlegi nettó illetményadatokat összeve­tettük az egy aktív keresőre jutó létminimumadatokkal. Kiderült például, hogy egy tízéves szolgá­lati viszonnyal rendelkező tiszt- helyettes nyomozó nettó illetmé­nye - beleértve a pótlékokat is - alig több mint 53 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy saját magán kí­vül háromnegyed embert tud el­tartani. Egy hasonló időtartamú szolgálati viszonnyal rendelkező zászlós beosztású kolléga saját magán kívül már csak fél embert tud eltartani. A közalkalmazottak 90 százaléka még a létminimu­mot sem éri el. Ez a helyzet va­lamennyi kapitányságra jellemző. Azt is elmondtam, hogy a kor­mány jövőre 18 százalékos kie­melt bérfejlesztést jelentett be, azonban valójában 1999-ben szinte nulla százalékos lesz a bér­emelésünk. Ennek az a magyará­zata, hogy a beígért bérfejlesztés a három éve húzódó bérelmara­dás pótlása, mivel a rendőrségi törvény hatályba léptetésekor csak a kötelezettségeket vezették be azonnal, a bérbeállást 1999. január 1-jéig kell teljesíteni. Az is szégyenteljes dolog, hogy a jogos járandóságokat is csak pereske­dés útján kapják meg a munka- vállalóink. Példaként említet­tem, hogy az évek óta fizetett munkaszüneti napokat nem jól számfejtik, ezért az FRSZ né­hány tagja próbapert indított. Ezeket a munkaügyi bíróságon megnyerték és az ORFK-t köte­lezték az összeg és kamatai há­rom évre visszamenőleges kifi­zetésére. Igaz, azóta elhangzott, hogy a pert nyert kollégáknak fizetnek, a többieknek azonban csak akkor ha ők is peresked­nek. Pádár András Aki elkésett a jelentkezéssel, december 15-ig még bepótolhatja! Egy év múlva NATO-katonák lehetnek December 15-ig lehet jelentkezni, és februárban már kezdődik is a tanulás érettségizett fiatalok számára a Budapesti Katonai Szakképző Iskola és Kollégiumban. Ezáltal azok a fiatalok, akik még eddig a határidőig jelentkeznek, egy félévet nyernek a szokásosan szeptemberben kezdődő tanévre jelentkezettek­kel szemben. A honvéd tiszthelyetteseket képző iskolában a „keresztfélé­ves” oktatásra mindazokat a fiatal fiúkat és lányokat várja a NATO- ba készülődő Magyar Honvéd­ség, akik élethivatásként választ­ják a katonai pályát. Ugyanakkor munkanélküliségtől terhes világ­unkban biztos megélhetést és jö­vőt nyerhetnek. A fővárosi intézményben ru­házati ellátó, központ-, vezetéke- seszköz-üzemeltető, rádióelekt­ronikai felderítő, rádiórelé-állo­más vivőközpont-üzemeltető, rá­diózavaró és vegyivédelmi tech­nikai ágazaton lehet szakképzést szerezni. S mindezt csak egyetlen év alatt. S ha meggondoljuk, hogy a hallgatók ingyenes kollé­giumi elhelyezést, ruházati és élelmezési ellátást, tankönyveket kapnak, s ráadásul a jó tanulók az alapilletményükön túl tanulmá­nyi pótlékot is kapnak, lehet-e et­től kedvezőbb ajánlat? S az már csak ráadás, hogy B-C kategóriás gépjármű-vezetői engedélyhez juthatnak ingyenesen. Ezek a fiúk és lányok a tanulmányok sikeres zárását követően a Magyar Hon­védség hivatásos tiszthelyettesei­ként azonnal biztos álláshoz jut­nak. Érdemes meggondolni min­den 18-23 év közötti, büntetlen előéletű, magyar állampolgár­ságú, egészségileg is alkalmas fiatalnak, hogy a bizonytalan­ság helyett ezt a biztató lehető­séget válassza. Tehát aki még december 15-én jelentkezik a megyei hadkiegészítő parancs­nokságon, s ott kitölti a jelent­kezési lapját, máris biztonságo­sabbnak érezheti a jövőjét. Egy év múlva pedig a NATO-ba ju­tott korszerű hadsereg hivatá­sos tiszthelyettese lehet. Ipolytarnóc nem ismer határokat Szlovák területen is várható védetté nyilvánítás Az ipolytarnóci őslelet határon túlra átnyúló rétegeinek védetté nyilvánítását kezdte meg a szlovák környezetvé­delmi ügynökség. Ennek programját magyar és szlovák szakemberek közösen dolgozzák ki és ezt követően együtt vesznek részt a terület feltárási, konzerválási munkálata­iban - tudtuk meg Szarvas Imrétől, az ipolytarnóci ősle­let, tájvédelmi terület vezetőjétől.- Idén ősszel jártuk be szlo­vák geológus és tájvédelmis kollégáinkkal a túloldali terü­letet, mivel meghívtak ben­nünket a terepi „felvétele­zésre”. Jó és szükséges az együttműködés, hiszen van mit megosztani velük bőséges tapasztalatainkról. Vélemé­nyem szerint a további munka kulcsszava is az együttműkö­dés. Annak érdekében, hogy néhány év múlva egységes tájvédelmi terület, középpont­jában az őslelettel kialakul­hasson. Dr. Gaál Lajos, a beszterce­bányai szlovák környezetvé­delmi ügynökség geológusa többször is járt Ipolytamócon, s a mellette húzódó szlovák terület feltérképezésében is részt vett. Egyik hajtómotorja a tervezett védetté nyilvání­tásnak.- Az már biztosnak látszik, hogy ősfenyőkövületre és lábnyomos homokkőpadra bukkantunk a szlovák olda­lon. Ahhoz, hogy ott komoly és eredményes feltárómunkát végezhessünk elengedhetet­len a terület „lefoglalása”, vé­detté nyilvánítása. Úgy gon­dolom, hogy a jövő év végén erre sor kerülhet. Csak azt tudom megerősíteni, amit Szarvas úr már mondott. A szlovák tervezet szerint a vé­detté nyilvánítás során a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakértőivel konzultálva hatá­roljuk le a területet, annál is inkább, mivel a magyar és szlovák rész közös terv, prog­ram keretében folytatná a tu­dományos vizsgálatokat. Korizók örömére? - A salgótarjáni sportcentrumban a hét végén már javában hízott a jég. Ha marad a hideg idő, a korcsolyázni vágyók hódolhatnak kedvelt szenvedélyüknek. Garázdaság, rablás A megérkezett nagy hidegben sem bírnak egyesek maguk­kal, törnek, zúznak, fenye­getnek és verekednek. A napokban Balassa­gyarmaton este 10 óra után a Kossuth úton lévő úgyneve­zett Mini Casinóban három ismeretlen férfi randalírozni kezdett a játékteremben. Le­het, hogy ezt azért tették, mert a nagy hideget köve­tően a gyorsan elfogyasztott italok gőze szállt fel a fe­jükbe, vagy nem a kedvük szerint nyertek a játékgépe­ken. Ezért baseballütőket ragadva összetörték a játék­gépeket. A rongálással mintegy negyvenezer forint kárt okoztak. A másik eset is Balassa­gyarmaton történt. T. Gy. és két ismeretlen társa az esti órákban megjelentek egy ba­lassagyarmati lakos háza előtt és az eladott Trabant gépkocsi árát követelték vissza. Mivel a vételárat nem kapták vissza, ezért T. Gy. egy karóval betörte a ház ablakát. A szerteszét hulló üvegszilánkok a bent tartózkodó személy mellka­sán hámsérülést okoztak. A napokban este fél hét­kor három nagylóci személy Nagylócon, a Petőfi úton megtámadta F. S. helybeli la­kost és elvették a pénztárcáját irataival és háromezerkétszáz forintjával. A szécsényi rend­őrök néhány órával később őri­zetbe vették O. R. és a fiatal­korú B. Sz. és B. P. nagylóci la­kosokat. Fogas kérdés: Nagybátony vagy Kisterenye? Kérni kell a körzetmódosítást Festői környezetet láthatnak nap mint nap maguk körül mindazok, akik Kányáson laknak. Az itt élők azonban mégsem boldogok, ennek pedig nagyon prózai oka van: a településről bizony nehézkes az utazás. Amint azt kányási olvasóink jelez­ték, fokozottan igaz ez a megállapítás, amióta a szoci­ális otthon beköltözött Szentkútról Kisterenyére.- Közigazgatásilag Mátra- verebélyhez tartozunk, a fogá­szati ellátás vonatkozásában viszont Kisterenyéhez - pana­szolják a kányásiak. - Addig, amíg a bánya működött, nem volt gond az utazás, hiszen gyakran közlekedtek a buszok. Most viszont, amióta a szociá­lis otthon is elköltözött, a Vo­lán tovább ritkította a járato­kat. Kisterenyére egyszerűen képtelenség eljutni: ha már így van, nem lehetne inkább a nagybátonyi fogászathoz tar­tozni?-Nem ritkítottuk, csak át­alakítottuk a járatszerkezetet - mondja Parádi Lajosné, a Nógrád Volán Rt. Bátonytere- nyei Üzletágának vezetője. - A szociális otthon beköltözé­sével ugyanis megfordult a célirány: most arról kell gon­doskodnunk, hogy akik Ká- nyásról járnak dolgozni más településekre, el tudjanak jutni munkahelyükre. Hét végén kü­lön autóbuszt állítottunk be, hogy az ott lakó gondozónők munkába járása biztosított le­gyen. A délelőtt folyamán 10.15 órakor indul járat Szent­kútról, amely Kisterenyén ke­resztül Salgótarjánba megy, délután 13.35 órakor pedig Nagybátony vasútállomásig közlekedik. Nagybátonyból 14.25 órakor indul egy járat, amely Kisterenyén át Salgótar­jánba viszi az utasokat, tehát ha körülményesebben is, de el lehet jutni Kisterenyére. Továbbítottuk a körzetmó­dosítás felvetését is az illeté­kes önkormányzathoz: a bá- tonyterenyei egészségügyi osztálytól azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a jelenlegi hely­zet 1997. márciusa óta áll fenn. Addig ugyanis Mátrave- rebély Nagybátonyhoz tarto­zott, de a körzetet ellátó fogor­vos vállalkozási formában át­tette székhelyét Kisterenyére. A két önkormányzat jóváha­gyásával „vitte magával” a ko­rábbi körzetét.- Négy fogorvosi körzet működik jelenleg Bátonytere- nyén - tudtuk meg Kovács Sándorné egészségügyi osz­tályvezetőtől. - A körzetek felosztásánál arra is ügyelnünk kellett, hogy lakosságarányo­san történjen a határok megál­lapítása. Azt tudnám javasolni a Kányáson élőknek, hogy ad­janak be kérelmet mind a bá- tonyterenyei, mind a mátrave- rebélyi önkormányzathoz. Bo­nyolult dolog a körzetmódosí­tás, mert nem csak a két ön- kormányzatnak kell meg­egyeznie, hanem egyeztetni kell az ÁNTSZ-szel, a mep-pel is. Hegedűs I

Next

/
Thumbnails
Contents