Nógrád Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-304. szám)

1998-12-12-13 / 291. szám

8. oldal Gazdaság 1998. december 12., szombat Végre tárcaközi bizottság elé kerül a balassagyarmati ipari park támogatása Befektetők várják az első kapavágást Több mint egy éve nyerte el Balassagyarmat az ipari park cí­met, ugyanakkor még egy kapavágást sem tehettek, mert az önkormányzat a terület kialakításánál a mai napig nem tudja, milyen központi forrásokra támaszkodhat. Márciusi pályáza­tukat módosításra visszakapták, majd ezt követően új változat készült. Az események talán most felgyorsulhatnak: a napok­ban tárcaközi bizottság elé kerül a BIP pályázata, s megköthe­tik a finanszírozási szerződést az MFB Rt.-vel. Egységes vélemény született az uniós csatlakozásról Új munkaadói szervezet alakult Régen volt ilyen egységes a munkaadói oldal, mint most, amikor az Európai Unió nagyköveteivel találko­zott. Ezúttal azonos véleményt fogalmazott meg a nyolc szervezetet tömörítő munkaadói oldal és az ezen kívül rekedt SZTRATOSZ - mondotta a találkozót követően Orbán István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke. Az uniós csatlakozás nem­csak a kormány és a diplo­maták ügye, hanem a gaz­dasági élet minden egyes szereplőjéé is — hangsú­lyozta David M. Daly, az EU magyarországi nagykövet­ségének tanácsosa. A talál­kozó rendkívül fontos volt az unió képviseletének számára, hiszen hasznos in­formációkat szereztek arról, miként, milyen stratégiával fogják képviselni a munka­adók Magyarországot az egyesült Európában.- Kerültük a politikát. A magyar gazdaság és a csat­lakozás alapvető kérdései kerültek terítékre - össze­gezte a találkozót a MGYOSZ elnöke, aki hoz­zátette: soha nem volt ilyen derűlátó, mint most, amikor először ült asztalhoz kilenc munkaadói szervezet és egységes véleményt fogal­mazott meg. Székely Péter, a most megalakult Magyar Mun­kaadók Nemzetközi Együttműködési Szövet­sége (MMNSZ) nevű szer­vezet elnöke, lapunk kérdé­sére válaszolva elmondta: — A nagyköveteket első­sorban a munkaadók kö­zötti jó összhang és az egy­séges fellépés igénye, an­nak megteremtésének lehe­tősége érdekelte. Hangsú­lyozták, hogy a kamaráknak is szerepet kell szánni eb­ben a folyamatban. Székely bejelentette, hogy az MMNSZ társult tagságot nyert az Európai Unió munkaadói konföde­rációjában, az UNICE- ben. (jtk) Az európai uniós tagság ronthat a kistermelők helyzetén Tőkehiány a baromfiágazatban A baromfitermelés a hazai állattenyésztés sikerágazata, a tő­kehiány azonban ezt a területet sem kíméli. Az európai uniós tagság a kistermelők helyzetének rosszabbodásával járhat - ál­lapítja meg egyebek mellett a PHARE-program keretében a baromfiágazat helyzetéről és jövőbeni kilátásairól készített szakértői tanulmány.- Tárcaközi bizottsági döntésre vár a Balassagyarmati Ipari Park Kft., ugyanis az önkormányzat által be­nyújtott pályázat még mindig a Magyar Fejlesztési Bank Rt. előtt van. A helyszíni ellenőrzés már megtörtént, ám ahhoz, hogy a köz- beszerzési eljárás menete szerint pályáztassuk a kivitelezési munká­latokat, s a tavasszal megkezdőd­hessenek a földmunkák, már a na­pokban meg kell kötni a finanszí­rozási szerződést - értékelte a helyzetet Sinkó Géza, a Balassa­gyarmati Ipari Park Kft. ügyvezető igazgatója. A BIP vezetője ugyan­akkor beszámolt arról is, hogy mind a balassagyarmati, mind a budapesti egyeztetések eredmé­nyesek voltak, s a tárcaközi bizott­ság kedvező döntése nyomán végre megkaphatják a startjelet. Biztosítottak a feltételek Mint ismert, az önkormányzati tu­lajdonú, 13,5 hektáros balassa­gyarmati ipari parkot a város nyu­gati részére tervezték. Északról az államhatárt jelentő Ipoly-folyó, ke­leti és déli oldalon pedig az évtize­dek óta meglévő és működő iparte­rület határolja azt. A 22-es út, vala­mint a Budapest-Vác-Balassa- gyarmat vasúti pálya az ipari park­nak jó megközelítési, szállítási felté­teleket biztosít. A leendő befektetők tíz, egyenként 0,75, illetve 1,4 hek­tárnyi telephelyekben gondolkod­hatnak. Amennyiben a Gazdasági Minisztériumtól a támogatást elnye­rik, a terület víz-, szennyvíz-, gáz- és elektromosenergia-ellátottságát, a teljes infrastruktúrát (közvilágítás, tűz-, és ivóvízhálózat, hírközlés, belső út, amely csatlakozik a városi úthálózathoz, tömegközlekedés) a betelepülő cégeknek egy éven belül biztosítani fogják. Előnyös helyhez jutás Sinkó Géza a BIP-be telepíthető iparágakról elmondta: minden olyan gyártási vagy raktározási te­vékenységet végző vállalkozást fo­gadnak, amely a környezetvédelmi feltételeknek megfelel, legyen az élelmiszer-ipari (gyümölcssűrít­mények, édesipari termékek), gép­ipari (gyártás, összeszerelés, gyártmányfejlesztés), elektronikai ipari (összeszerelés, csomagolás), könnyűipari (cipőipar, textilipar), feldolgozóipari (papír-, műanyag-, fémipari termékek), faipari (bútori­pari termékek) vállalkozás. A betelepülők számára előnyös, hogy többféleképp' juthatnak telep­helyhez: területvásárlás, bérlet út­ján, valamint a piaci árnál olcsób­ban igénybe vehető lízing révén is. A BIP tervezett szolgáltatásai között szerepel a területőrzés, a ta­nácsadás, a banki, postai, irodai, ke­reskedelmi, közlekedési, műszaki szolgáltatások nyújtása. Az objek­tum a tervek szerint innovációs központként és logisztikai inkubá­torházként is működik majdan, s el­látják majd a beruházásokkal kap­csolatos ügyintézéseket is. Az önkormányzat által adott kedvezmények révén a balassa­gyarmati ipari parkba betelepülők egyebek közt iparűzési adómentes­séggel számolhatnak. Kereskedelmi tevékenység esetén ez három év, míg termelőtevékenység esetén a kedvezmény öt évre szól. Jelentős beruházásnál - egyedi elbírálással - az önkormányzat to­vábbi kedvezmények megadását is támogatja. Budapest közelsége, jó elérhetősége további érv a Balassa­gyarmatban gondolkodóknak. A ha­táron túli területekkel való együtt­működés esetén a vállalkozók pá­lyázat útján részesülhetnek az Eu­rópai Unió PHARE-programjaiból is. A terület földrajzi helyzete elő­nyös az Észákkelet-Magyarorszá- gon, Szlovákiában és Lengyelor­szágban üzletelő cégeknek. „Zöldmezős” beruházás Több, a megyénkben rendezett konferencián is hallhattuk az utóbbi években, hogy a nagybefektetők ipartelepítéseinél ma már szempont az is, hogy a képzett szakemberek milyen kulturális közegbe érkez­nek. Nos, Balassagyarmatnak e te­kintetben igazán nincs miért szé­gyenkeznie. A város ugyanis a tér­ségnek nemcsak gazdasági, hanem jól kiépült kulturális, egészségügyi és kereskedelmi központja is. A munkaerő és termelő infrastruktúra jó színvonalon rendelkezésre áll, minden betelepülni szándékozó vállalkozás „zöldmezős” beruhá­zásként valósíthatja meg elképzelé­seit. A rekreáció is egyre meghatá­rozóbb szempont a cégeknél, így az Ipoly-parti város és környéke érté­két növeli, hogy történelmi múltjá­val, természeti szépségeivel, turisz­tikai adottságaival kellemes pihe­nést, felüdülést kínál - fejtette ki a BIP ügyvezetője. A tervek szépek, ugyanakkor a szándékokból csak úgy lesz való­ság, ha megtörténik az első kapa­vágás. Hogy erre mikor kerülhet sor, az napokon belül kiderül. Tarnóczi László Magyarország exportálja a legtöbb baromfit az Európai Unióba. A hazai baromfiipar a liberalizációt követően az ál­lattartás legsikeresebb részévé vált, ezzel együtt az ágazat tő­kehiányban szenved. A háztáji termelés magas aránya aláássa a piac stabilitását, rontja a mi­nőséget. A kiskereskedelmi árak hazánkban alacsonyab­bak, mint az unió tagországai­ban, így termelőink számára ez kisebb haszonkulcsot eredmé­nyez - állapítják meg a szakér­tők. A tanulmány készítői sze­rint a baromfihús-termelés 25-30 százalékát ellenőrizet­len, átláthatatlan csatornákon keresztül értékesítik. Az elemzés szerint hazánk csatlakozását követően a jöve­delemtípusú támogatások szük­ségszerűen megszűnnek, és csökkennek az őstermelők számára nyújtott állami ked­vezmények is. Valamennyi gazdálkodó számára kötelezővé válik viszont a nyilvántartásba vétel, tehát a kistermelők is a szabályozási rendszer hatálya alá kerülnek. A feldolgozó- üzemek szigorú előírásoknak megfelelő módon gazdálkod­hatnak, ami rövid távon mun­kahelyek megszűnését eredmé­nyezheti. A magyar vágóhidaknak tel­jes mértékben igazodniuk kell az unió higiéniai, állatvédelmi, állat-egészségügyi normáihoz. Amennyiben ezeknek a feltéte­leknek hazánk nem tesz eleget, úgy feltehetőleg csökkenni fog az Európai Unió fogyasztóinak érdeklődése a magyar baromfi- termékek iránt. Az uniós nor­mák meghonosítása alighanem népszerűtlen intézkedések el­fogadtatásával jár majd, szöge­zik le végezetül a tanulmány készítői. Újvári Gizella Kormánybiztos az üzleti és a kormányzati szféra elképzelései összehangolására A TOP 200 és az érdekegyeztetés Új gazdasági fórum létrehozása szerepel a kormány tervei kö­zött. A kamarák, a szakmai szervezetek nemcsak a gazdaság aktualitásairól, folyamatairól, hanem a kölcsönös elvárásokról is tárgyalnának a kormány tagjaival. Erről Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) vezetője tájékoztatott. „Rokontalanítják” az állami cégeket Az Ikarus Rt. megmentése Süllyedő index. Csaknem két évvel ezelőtt volt olyan alacsony a GKI Gazdaság- kutató Rt. konjunktúrain­dexe, mint az idén novem­berben. A GKI szerint az üz­leti várakozások február óta szinte folyamatosan csök­kennek, s most az 1996 ja­nuárja óta mért legalacso­nyabb értékre zuhantak. Az építőipar számára ked­vező lehetőségeket teremt a 2008-ig tervezett 3000 mil­liárd forintos központi inf­rastrukturális beruházás — hangzott el az Építési Vál­lalkozók Országos Szak- szövetségének budapesti közgyűlésén. Az államháztartás helyi önkormányzatok nélküli konszolidált hiánya novem­ber végére 419,5 milliárd forintra emelkedett, szem­ben az október végi 349 mil­liárd forinttal - derül ki a Pénzügyminisztérium ösz- szegzéséből. Csökkenő infláció. No­vemberben folytatódott az infláció ütemének lassulása, az idén all. havi növekedés 14,6 százalék volt, szemben a tavaly ilyenkori 18,3 szá­zalékkal, jelentette a KSH. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 362.55 Francia frank 39,24 Japán jen (100) 185,29 Német márka 131,60 Olasz líra (1000) 132,90 Osztrák schilling 18,70 Svájci frank 163,04 USA-dollár 217,42 ECU 258,03 A kétszáz legsikeresebb hazai vállalat, a TOP 200 vezetőivel folytatott tanácskozáson Stumpf István miniszter az ér­dekegyeztetés új formájának al­ternatíváját vetette fel. A kor­mány olyan gazdasági fórum létrehozását tervezi, amely évente legalább kétszer - a költségvetés elfogadása után és ősszel - tartaná tanácskozásait. A párbeszédben részt vennének a kamarák és a szakmai szerve­zetek, ilyenkor a felek kölcsö­nös elvárásaikról adnának szá­mot. Mindemellett működne az Az 1992-ben mélypontra jutott magyar ipar két éve lendülete­sen fejlődik, amit mi sem bizo­nyít jobban, minthogy az ipari értékesítésen belül az idén 44 százalékot ért el az export ré­szesedése. Mindeközben hosz- szú évek óta először élénkült az ágazat termékei iránti belföldi kereslet is. A tartós fogyasztási cikkek értékesítésének szinte egyedüli forrása a belföldi piac. Mindez azt bizonyítja, hogy a magyar ipar végre verseny- képes. Ez egyrészt az ipari be­ruházások 25 százalékos növe­kedésének köszönhető; az ütem ágazati érdekegyeztetés rend­szere is. A feladatok összehan­golására külön kormánybiztost neveznének ki, aki elsősorban a kormányzati és az üzleti szféra közötti kapcsolatok rendezésé­ért felelne. Ugyanakkor Fónagy István államtitkár az Érdekegyeztető Tanács ülésén napirend előtt bejelentette, hogy a Gazdasági Minisztérium elkészítette a tár­sadalmi párbeszéd, az érdek- egyeztetés átalakításának szakmai koncepcióját, amely­nek első olvasatát a tárcaközi a kilencvenes évek 5 százalé­kos átlaga után mindenképpen látványos. Másrészt köztudot­tan a legnagyobb vonzerőt az olcsó, de szakképzett munkaerő jelenti a külföldi befektetők számára. Fegyvertény, hogy miközben az iparban nőttek a bérek, az egységnyi termékre jutó bérköltség csökkent: jobb a hatékonyság. Az ipari fejlődés gyenge pontjai között említette Bagó a belföldi, vállalatközi kapcsola­tok meglazulását. Szigetként működnek a nyereséges nagy- vállalatok, köztük nincs „szel­egyeztetéseket követően még az idén jóváhagyja a kormány. A munkaadók üdvözölték, hogy a társadalmi párbeszéd rendszeressé válik, a munkavál­lalók viszont elutasították, hogy csak a tervezet elfogadása után ülnének tárgyalóasztalhoz a szociális partnerekkel. A szak- szervezetek bírálták a kormány eddigi érdekegyeztetési gyakor­latát, merthogy szinte egyetlen javaslatuk sem talált meghall­gatásra - különös tekintettel az adójogszabályokra, a költség- vetésre, a munka törvényköny­vének módosítására. Úgy vélik, amíg a kormány nem hagyja jóvá az érdekegyeztetés új sza­bályait, addig annak a most ér­vényes elvek szerint kell mű­ködnie. (jtk) lemi” kapcsolat, nem kötik ösz- sze kutató-fejlesztő bázisaikat. Ugyanakkor a vállalati kutatás­ráfordítás az EU-ban elfogadott 60 százalék helyett nálunk alig 40. Egyenlőtlen az ágazati és regionális fejlődés is: tényleges veszély, hogy a Duna mentén kettészakad az ország. Megol­datlan a legfelsőbb szintű szakmai oktatás, a multik kül­földön képeztetik munkásaikat. A beruházások többségénél nem érvényesülnek a környe­zetvédelmi szempontok, a hul­ladékgazdálkodásban is nagy a lemaradásunk. A kormány kis- és középvállalkozói program­jában a beszállítói kör megerő­sítése a legfontosabb feladat, a mikrovállalkozások életben tar­tása pedig szociálpolitikai cél - ismerte el Bagó. Cs. J. Ha az Ikarus Rt. fennmara­dásának ára a kötelezettsé­gek elengedése, akkor az APV Rt. hajlandó tárgyalni arról, hogy eltekintsen a privatizációs szerződés zá­radékaitól - közölte Gans- perger Gyula, az APV Rt. elnök-vezérigazgatója. Az Ikarus privatizációs szer­ződésében az állam három­éves foglalkoztatási kötele­zettséget írt elő a vevő szá­mára. Elmaradása esetén 5,6 milliárd forintos követelésre jogosult az ÁPV Rt. Az állam ezenfelül 20 millió márkás garanciát is vállalt a cégnek hitelt nyújtó bankoknál. Gansperger Gyula beszá­molt arról is, hogy az igazga­tóság első körben tárgyalta a vagyonkezelő jövő évi tőke­piaci értékesítési ütemtervét. Az első nagy csomag a Ma- táv-részvények értékesítése lesz. Ugyancsak eladja az APV Rt. az áramszolgálta­A brit Central European Growth Fund (CEGF) Plc. kelet-közép-európai portfo­liót kezelő alapnál a térség részvénypiacai közül csak a magyar zárt nyereséggel novemberben - közölte a Magyar Tőkepiac pénteken. A CEGF nettó eszközértéké 169,378 millió dollár volt no­vember 30-án. Befektetési portfoliójában 11 kelet-kö­zép-európai ország részvénye szerepel. A legjelentősebb Lengyelország (37,6 száza­tokban és a Borsodchem Rt.- ben lévő részesedését, terve­zik az Antenna Hungária Rt. és a Hungaropharma Rt. el­adását is. Az APV Rt. vezetője el­mondta: az állami tulajdon- résszel bíró összes cégtől visszahívják azokat a vezető tisztségviselőket, akik „párt­alkalmazottak” vagy rokoni szálakkal kapcsolódnak poli­tikusokhoz. Gansperger Gyula cáfolta, hogy ő vagy az ÁPV Rt. más vezetője ajánla­tot tett volna az EBRD-nek a Szikra Lapnyomdában lévő résztulajdona megvásárlására. A Magyar Hírlap állami felvásárlásával kapcsolatos kérdésekre reagálva az elnök­vezérigazgató leszögezte: létre kívánnak hozni egy erős, később jól értékesíthető sajtó­céget, ehhez azonban nem elegendőek a Postabank lap­jai. Ezért az MFB valóban meg akarja vásárolni a Ma­gyar Hírlapot. lékkai), Magyarország (30,0) és Csehország (16,2). A CEGF jelentése szerint a BUX-index dollárban 10,7 százalékkal növekedett. A cseh PX50-index 4,5, a szlo­vák SAX-index 11,00, a len­gyel WIG-index 6,2 száza­lékkal csökkent, dollárban. A Nomura Research Insti­tute kelet-európai indexe (NRI-EE), amely a CEGF leg­jelentősebb négy piacát veszi figyelembe, a magyar erősö­désnek köszönhetően 0,8 szá­zalékos emelkedést ért el. Versenyben a magyar ipar A gépkocsialkatrész-gyártásban, az elektronikai és informati­kai termékek gyártásában a magyar ipar megállja a helyét a vi­lágpiacon, sőt a legjobbak közé kerülve versenyképesnek is bi­zonyult - fogalmazott Bagó Eszter helyettes államtitkár a Ver­senyképes Termékfejlesztési Konferencia megnyitóján. Megerősödött a BUX-index

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents