Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-02 / 256. szám
1998. november 2., hétfő Mozaik 7. oldal Nincs kedvük az osztrákoknak takarékoskodni Alacsony a kamat Az osztrákoknak elment a kedvük a takarékbetétkönyvektől, mivel évek óta olyan alacsony kamatot fizetnek az ausztriai bankok. A takarékossági világnap alkalmából az osztrák nemzeti bank által nyilvánosságra hozott adatok szerint az osztrákok 14 milliárd schillinggel kevesebbet tartottak 1998 augusztus végén takarékkönyvekben, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy a korábbi összeg 0,9 százalékkal csökkent, habár még mindig tekintélyes: 1604 milliárd schillingre rúg. Ez a tendencia már tavaly is megfigyelhető volt: 1997 januárja és augusztus vége között az előző évihez képest 0,5 százalékkal csökkent a takarékbetétben tartott összeg. Másképp kifejezve az osztrákok 8,6 milliárd schillinggel kevesebbet helyeztek el takarékbetétkönyvbe, mint 1996-ban. A takarékpénztárakban váltottak ugyan a legtöbben betétkönyvet, de itt is a legnagyobb a veszteség: az idei év első nyolc hónapjában 2,2 százalékkal, 11 milliárd schillinggel csökkent a bent tartott összeg, amely így 487 milliárd schil- linget tett ki. Ugyanakkor az osztrák Riegerbank és a Diskont Bank e heti csődje, illetve a kifizetés felfüggesztése után az egyszerű osztrák állampolgárok felteszik a kérdést - mint ahogyan azt az osztrák televízió Schilling című gazdasági magazinjában is tették -, hová tegyék a pénzüket, talán az ágyban a fejük alá? A Kurier osztrák lap összeállítást közölt arról, hogy a különböző ausztriai bankokban mennyi kamatot fizetnek a takarékbetétkönyvekre. Az első adat*az azonnal kivehető betétekre vonatkozik, a második az egyéves lekötés utáni kamat mértéke. Eszerint Ausztria részben egyesült két legnagyobb pénzintézete, a Bank Austria és a Creditanstalt, valamint a Postatakarékpénztár (PSK) és a szakszervezetekhez közel álló BAWAG egyaránt 1,5 százalékos (2,75) kamatot ad. A harmadik legnagyobb, az Erste Bank 1,25 százalékot, illetve 2,5 százalékot fizet. Igen jó ajánlatokkal van a piacon a magyar Postabank többségi tulajdonában lévő Trigon Bank: 3,25 százalékos kamatot ad a napi forgalomban, és 2,75 százalékot egy évvel a lekötés után. Vonzó az Österreichische Verkehrskreditbank - az osztrák szövetségi vasutak (ÖBB) és a BAWAG közös pénzintézete— is, amely 3,25 százalékot ad a napi forgalomban és a lekötés után egyaránt. Észak-lrországban él az utolsó orosz cár unokája? Álnéven a „Vérrokon” Az utolsó orosz cár unokája - ha valóban az, akinek mondja magát - él, jól van, Észak-írországban lakik, és kissé zokon veszi, hogy senki nem hisz neki. William Lloyd Laverynak hívják, és nyugalmazott tanár. Lavery azt állítja „Vérrokon” című, Michael Grey álnév alatt most megjelent könyvében, hogy II. Miklós orosz cár egyetlen fia, az akkor 13 éves Alek- szej cárevics 1918-ban, amikor a cárt és családját kivégezték, túlélte a bolsevikok golyóit, elmenekült Oroszországból, felnőtt, Nyikolaj Csebotarev néven orosz emigráns körökben mozgott és egy fiút nemzett: William Lloyd Laveryt. Orosz nemesi családok sarjai és történészek lendültek támadásba Lavery ellen, akinek egyetlen szavát sem hiszik el. A történészek egyebek között azzal érvelnek, hogy Alekszej nem élhette túl a kivégzést. Nem csak azért, mert vagy ötven sorozatot lőttek ki rájuk és leszúrták az áldozatokat, hanem mert köztudottan vérzékeny volt. Életveszélyben volt, ha csak elesett.- Lavery története ott kezdődik, hogy Alekszej -és négy lánytestvére - csontjait nem találták meg a jekatyerinburgi sírban. A történészek ügy vélik, hogy esetleg Maria, vagy a legendás Anasztázia élhette túl valami csoda folytán a kivégzést. Lavery állítja: Alekszej Szibérián át, hajón hagyta el hazáját, felvette a Nyikolaj Csebotarev nevet, s így érkezett Írországba. Később viszonya volt Marina görög hercegnővel, a jelenlegi kenti herceg édesanyjával, s ő e szerelemből született. - Csebotarev 1987-ben bekövetkezett halála óta Angliában nyugszik - írta. Lavery úgy véli, hogy a cári család megmentésére törekvő sokak közül valakinek nyilván sikerült tennie valamit. Mint írja, DNS-ét összehasonlították a cári családéval, és nem pontosan illett össze a két minta, de - kérdi - vajon bizton állítható-e, hogy a cár csontjait vizsgálták. Arra hivatkozik, hogy koponyájának alakja erősen hasonlít a cári sírban találtakra, s hogy fia megtévesztésig hasonlít a régi fényképeken matrózruhában álldogáló cáre- vicsre. A kenti herceg szóvivője „szemétnek tűnőnek” nevezte a könyvet, s egy másik trónkövetelő, aki Tatyjána hercegnőnek nevezi magát, szintén elutasította Lavery állításait. A brit uralkodók bibliájának tekintett Burkes Peerage című könyv munkatársa, Harold Brooks-Baker emlékeztetett rá, hogy a különös körülmények között elhunyt uralkodók nyomában általában tolonganak a trónkövetelők, valamely távoli helyen. - Európa csak úgy hemzsegett XVII. Lajosoktól és Napóleon fiaitól - mondta. - Lavery pedig - akit kiskorában örökbe fogadtak - kezdi hinni, hogy érdemes lenne exhumálni Csebotarevet és összehasonlítani vele a saját DNS-állomá- nyát. Beszélgetés Peregi Istvánnal, a Nógrád Megyei Munkaügyi Felügyelőség vezetőjével Tipikus feketemunka az építőiparban A feketegazdaság egész gazdaságon belüli részaránya vitatott, az nem, hogy a feketemunka még virulens. A kórokozó kiirtása többek között a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek munkatársainak is feladata, akik megnövelt létszámmal végzik ellenőrzési munkájukat. így van ez Nógrád megyében is. A felügyelőségek munkáját nagyban segíti az 1996. novemberében hatályba lépett munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény, amely új jogosítványokkal és hatásosabb szankcionálási lehetőségekkel ruházta fel a felügyelőket. Ez utóbbiakról és az elért eredményekről Peregi István, a Nógrád megyei felügyelőség vezetője nyilatkozott lapunknak. Egyes szakértői becslések szerint a feketegazdaságban termelődik a bruttó hazai össztermék 25-30 százaléka. 1992-ben még csak 22 százalékra vélték a gazdaságon belül a feketegazdaság arányát, aztán a 90-es évek közepén már 30 százalékról vagy még többről beszéltek. A legújabb információk pedig arról szólnak, hogy tavaly már nem nőtt az „árnyékgazdaság” — mert így is titulálják az adózás elől rejtett gazdasági tevékenységeket—, sőt némelyek egyenesen azt állítják, hogy a feketegazdaság elleni összehangolt lépések, és a gazdaság szervezettsége és megerősödése eredményeképpen a feketegazdaság térnyerése visszaszorulóban van és részaránya fokozatosan csökken. Megint más szakemberek vitatják ez utóbbi álláspontot, mondván, hogy még mindig elég kiismerhetetlen a kisvállalkozások teljesítménye és mozgása, továbbá, hogy a feketegazdaság egy része minden bizonnyal továbbra is kívül reked a statisztika látókörén és a hatóságok hatókörén. A legfertőzöttebb területek A munkaügyi ellenőrzési jogosítványok - amelyekkel talán a legeredményesebben lehet felvenni a harcot a feketemunka ellen - döntő többsége az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) kezében koncentrálódik. Az elmúlt két évben -a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény hatályba lépése óta — majdnem duplájára növekedett a szervezet létszáma. Ám ez mégiscsak annyit jelent, hogy a 100-200 ezerre becsült (pontos adatot állítólag senki nem tud) munkáltatóhoz és közel félmillió regisztrált munka- nélkülihez képest alig több mint 550 hatósági felügyelő foglalkozik munkaügyi ellenőrzéssel. Az OMMF az elmúlt években - fokozatosan növekvő mértékben -több száz millió forint bírságot rótt ki azokra a munkáltatókra, akik szabálytalanul foglalkoztatták az alkalmazottaikat. Az elmúlt évben az ellenőrzött munkáltatók negyedénél bukkantak feketefoglalkoztatásra. A gyakori szabálysértések (szabályszegések) közé tartozott a minimálbérnél is alacsonyabb fizetés, a pótlékok kifizetésének elmaradása, illetve a megengedettnél magasabb túlóráztatás, illetve a mező- gazdaság a legfertőzöttebb terület. Azt mondják a felügyelőségek szakemberei, hogy lényegesen könnyebb lenne az ellenőrzés, ha a feketefoglalkoztatás — a közhiedelemnek megfelelően - egy jól körülhatárolható gócpontra korlátozódna, ám a valóságban a feketemunka több tíz-, vagy százezer munkáltatónál szétszórtan jelenik meg. Hogy szűkebb hazánkban, Nógrád megyében melyek a feketemunka elleni küzdelem feltételei, jellemzői és főbb eredményei, arról Peregi Istvánnal, a megyei felügyelőség vezetőjével váltottunk szót. Bővülő j ogosí tvány ok- Örömmel mondhatom - kezdte mondanivalóját a felügyelőség vezetője -, hogy az elmúlt két évben javultak megyei szervezetünk személyi és tárgyi feltételei, szakmailag megerősödött felügyelőségünk, jelenleg tizenöt fő hatósági felügyelő látja el a megnövekedett ellenőrzési feladatokat, s igyekszik felvenni a harcot a feketemunka ellen is. Ebben a korántsem kampány- feladatban -hiszen a fekete- gazdaság elleni küzdelem állandó és folyamatos, ráadásul más érdekelt szervekkel is összehangolt munkát jelent - nagy jelentőségűnek tartom a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt, amely 1996 ősze, hatályba lépése óta megnövelte hatáskörünket, kibővítette felügyelői jogosítványainkat. — Mire terjednek ki az ellenőrzések, mire ad felhatalmazást a törvény a felügyelőknek a feketemunka elleni fellépéshez? — Az ellenőrzés tárgyköre viszonylag széles. Az ellenőrzés elsősorban a jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatokra vonatkozó munkaügyi rendelkezések betartására, továbbá a munkavállalók garanciális jogainak betartására terjed ki. Á munkavállalás jogi szabályozásának módosításával - valamennyi munka- szerződés írásba foglalásának kötelezésével - megvalósíthatóvá vált, lehetővé vált a feketefoglalkoztatás ellenőrzése. Ezt nagyon fontosnak tartom, mert a munkaszerződés írásbeli megkötése - korábban szóban is lehetett munkaszerződést kötni, amit nem lehetett követni és ellenőrizni - minden munkáltatóra kötelező, aki természetes személyt bármilyen kereső tevékenységnek minősülő munkavégzés keretében foglalkoztat.- Úgy tudom, nemcsak a munkavállalóknak vannak garanciális jogai, de - ami talán ennél is fontosabb - a munkáltatónak is vannak olyan törvényi kötelezettségei, amelyeket a felügyelők bármikor számon kérhetnek. Említene néhány fontosabbat? Garanciális kötelezettségek- így igaz, a garanciális kötelezettségek ellenőrzése kiterjed - a munkaviszony létesítésével, illetve annak tartama alatt a hátrányos megkülönböztetés, az indokolatlan megkülönböztetés tilalmának alkalmazására a nők, a fiatalkorúak és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos a számukra hátrányos követelményekkel járó munkakörökben történő alkalmazásra. További alapvető kötelezettsége a munkáltatónak a munkavállaló részére a törvényben garantált pihenőidő biztosítása, vagy a túlóra szabályok és a megállapított munkabér összegének betartása, a műszakpótlék alkalmazása. Sajnálatos módon éppen ezeket a legfontosabb kötelezettségeket sértik meg leggyakrabban a munkáltatók itt nálunk, Nógrád megyében is.- Mégis melyek a leggyakoribb szabálysértések és mely területeken virágzik leginkább a feketemunka?- Már nem virágzik annyi színben, mint egy-két évvel ezelőtt is akár, de egyes területeken bizony még időnként virul. Ezek a területek egybeesnek az országosan is jellemző tevékenységi területekkel, nálunk például az építőiparral, a vendéglátással és a kereskedelemmel. Az építőiparban azért virágzik elsősorban a feketemunka, azért tipikus itt a feketefoglalkoztatás, mert nem telepített iparról van szó, nem helyhez kötött a foglalkoztatás. így különösen az egyes alvállalkozókra jellemző — legalábbis erre utalnak konkrét ellenőrzési tapasztalataink -, hogy munka- szerződés és járulékfizetési kötelezettség elmulasztása mellett foglalkoztatják a többnyire alkalmi munkavállalót, leginkább betanított és segédm unkakörben.- Az előbbi esetben tipikus feketemunkáról van szó, a kereskedelemben és a vendéglátásban inkább az ún. szürke foglalkoztatás a jellemző, itt a szabálysértés enyhébb formájáról van szó, amikor rész- munkaidős foglalkoztatásra kötnek szerződést a dolgozóval és teljes munkaidőben vagy azon túl is dolgoztatják. Előfordul olyan eset is — ez egy kicsit fordítottja az előző példának -, hogy minimálbérre kötnek szerződést - ez után fizet a munkáltató járulékot, és aztán, az előzetes szóbeli megállapodás alapján — szaktevékenységre járó bért fizet ki „zsebből” a munkavállalónak. Számos esetben tapasztalható a munkaszerződések írásba foglalásának elmulasztása, miként az is, hogy szabálytalanul fizetés nélküli szabadságra küldik a dolgozókat, ha valamilyen oknál fogva nem tudják őket munkával ellátni. Jellemző a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok megszegése valamennyi ágazatban. Tipikus szabálytalanság a kereskedelemben és a vendéglátóiparban a heti pihenőnapok biztosításának a hiánya, illetve a műszakpótlékok elmaradása. A munkaidőre vonatkozó követelmények megsértése esetén többnyire a túlmunkára vonatkozó szabályokat is megsértik a munkáltatók. A munkabér összegére vonatkozó rendelkezések megsértése volt tapasztalható a könnyűipar területén is. A Munka törvénykönyve szabályaival ellentétes gyakorlat a munkáltatók jelentős részénél a jogszabályismeret hiányával függ össze, de nem kevés azoknak száma sem, akik a szabályok ismeretében (is) túlértékelik önállóságukat. Ha már a konkrét ellenőrzési tapasztalatokról szóltam, megjegyzem, hogy a munkaügyi ellenőrzések hatásosságát vagy hatékonyságát leginkább csökkentő tényező a munkaügyi nyilvántartások hiánya. A kötelező munkaügyi nyilvántartás bevezetése nagyban megkönnyítené a vizsgálódást, alapvető fontosságú lenne ezért a nyilvántartások jogszabályi hátterének megteremtése. Szigorú intézkedések Beszélgetésünk végén elmondta még a felügyelőség vezetője - miközben számos konkrét szabálysértést is felelevenített -, nagy jelentőségűnek tartja, hogy a fekete- gazdaság elleni eredményesebb fellépés érdekében a korábbi néhány tízezer forintról hárommillió forintra nőtt a kiszabható bírság mértéke, amely jelentős visszatartó és szigorú fegyelmező erő. A szabálysértés mértéke — amely személyre szóló -ötvenezer forintig terjed, a munkaügyi vagy kollektív bírság összege - az előbbi milliós nagyságrendű is lehet.- Kiterjedtebb jogosítványaik szigorúbb és határozottabb felügyelői intézkedéseik eredményeként is - fűzte még hozzá Peregi István- 1998. első fél évében a helyszíni bírságok összege, amelyet a felügyelők kiszabtak - az előző év hasonló időszakához viszonyítva - több mint tízszeresére növekedett, ugyanezen időszak alatt az összes kiszabott bírság több mint négyszeresére emelkedett.- Mindez hozzájárulhat Nógrád megyében is a fekete- gazdaság fokozatos visszaszorításához. Baráthi Ottó Kerüljenek beljebb: egy lépcsővelfeljebb! Bemutatkozik az új Opel Astra lépcsőshátú változata, az Opel Astra Sedan, amelyet november 7-8-án akár Ön is kipróbálhat az Opel márkakereskedésekben. □PELS
