Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-07-08 / 261. szám

— / I ■ V ií 4 vlOll I A NOGRAD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE y 1998. NOVEMBER 7-8. | Hallgatói mély és tiszta üzeneteket hoznak felszínre önmagukból Egységben festészet és pedagógia Földi Péter, Somoskőújfalun élő festőművész, akinek képei a hetvenes évek második felétől a magyar festészeti és grafikai tárlatok állandó szereplői, s aki 1987-ben Munkácsy-díjat, 1993-ban Magyar müvészetért-díjat kapott, 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, idén október 23-án érdemes és eredményes munkásságáért megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét. A magas kitüntetéssel ezúttal több év­tizedes pedagógiai tevékenységét ismerték el.- Mindig festőművész akartam lenni, de mindig pedagógusként dolgoztam - mondja Földi Péter Somoskőújfalui otthonában, mi­közben már a november eleji ezüst hold világítja be a közeli vasúti sí­neket, amint kipillantunk a műte­rem óriási üvegablakain. - Ez néha fárasztó, de én édesanyámtól mindig azt hallottam, hogy ha az ember valamit csinál, azt csinálja meg rendesen. Ugyanakkor a taní­tás mindig segített saját problé­máim megoldásában, ettől más számomra a tanítás hangulata. Azt hiszem, én többet tanultam a gye­rekektől, mint ők tőlem. El tud­nám mondani még azt is, kitől ta­Földi Péter nultam lovat, kitől falevelet, kitől madarat rajzolni. Madarakat fes­teni például a már meghalt Páti Jánostól tanultam. Hogyan lehet­séges ez? Olyan hangulatba kell hozni a gyerekeket, hogy föl tud­ják magukat mutatni - nem nekem - a közösségnek. Ekkor történhet meg az a csoda, hogy a gyermeki és a pedagógiai közlés egymásra talál. Ezért érdemes tanítani. Földi Péter húsz évig, 1972-től 1992-ig szülőfaluja, Somoskőúj­falu általános iskolájában tanított, azóta az egri tanárképző főiskola rajz és vizuális kommunikáció tanszékének docense.-A főiskolán is a húsz év ta­pasztalatait próbálom átadni a hallgatóknak, s talán sikerült a megszokottól kicsit eltérő hangu­latot kialakítani az órákon. Persze más körülmények között és más szinten, de itt szintén arról szól a mese, hogy a hallgatók belső érté­keiket mutassák föl. Vagyis az önépítés didaktikáját próbálom ve­lük megértetni, hogy önmagukat ismerjék meg ebben az alkotói fo­lyamatban. A mai hallgatók rend­kívül tehetségesek és felkészültek, van bennük egy jó értelemben vett gátlástalanság, kevésbé kötik őket a szakmai korlátok, mint annak idején minket. Szabadon gondol­kodnak és életre-halálra festenek. Mély, tiszta üzeneteket hoznak felszínre önmagukból. Sokat tanu­lok tőlük, hiszen mindez abszolút szakmai kihívást is jelent. Ok átér­zik a korszak valóságát, mai nyel­ven tudnak beszélni, igazán kor­szerűek. Megfiatalodást jelent kö­zöttük lenni. Több tanulmányt is írtam a gyermekrajzról. Most lá­tom annak művészettörténeti megvalósulását, hogy a spontán eszköztelenség, amivel a gyer­mekrajz gondolatokat képes köz­vetíteni, működő valóság. A peda­gógia ugyanolyan kifejezési forma, mint a festészet, csak na­gyobb a felelősség, a kimondott szót nem lehet visszavonni, (bte) A Földi Péterről készített portré- filmet október 17-én vetítette a Magyar Televízió egyes csator­nája, nemrég a hódmezővásárhe­lyi őszi tárlat nagy díját, a Tor- nyay-plakettet nyerte el, három alkotása, a Vetésforgó, a Vad- nyulak, a Fészekrablók szere­pelt a közelmúltban Budapes­ten, a Műcsarnokban rendezett, a Modern magyar művészet a Kolozsváry-gyűjteményben című, hatalmas visszhangot ki­váltó kiállításon. Úgy tetszik, mély gondolatiságot hordozó mű­vei a dekorati vitás olyan fokára ju­tottak el, amellyel már visszavon­hatatlanul a kortárs magyar festé­szet egyéni utakat járó személyi­ségei közé emelkedett. A magas kitüntetéssel most mégis a peda­gógust ismerték el. Macska a vasúti sínen, 1995-96, olaj, vászon, farost Filmjegyzet - Maffia! A legendás, senkit és semmit nem kímélő, mindenből vic­cet gyártó ZAZ trió középső tagja, Jim Abrahams most kilép a kötelékből és egy­maga lát neki, hogy őrült öt­leteivel hanyatt vágja a mo­zinézőket. Miután a David és Jerry Zucker testvérpáros oldalán olyan felejthetetlen vígjáté­kokból vette ki a részét, mint a Nagyon különleges ügyosz­tály, az Airplane!, a Top Sec­ret, a Csupasz pisztoly vagy a Nagy durranás című soroza­tok, úgy gondolta, egyedül lát neki, hogy kicsontozza a vér­szomjas maffia és a kereszt­apák történetét. Marlon Brando és Francis Ford Coppola biztosan eltátja a száját! Még annak idején, Vincenzo Cortino (a nemrég elhunyt Lloyd Bridges) kis­gyerekként tette meg az utat Szicíliából New Yorkba. De nem ám repülőn, vagy hajón, hanem mivel más megoldás nem lévén, az Atlanti-óceán átúszása után „landolt” Ame­rika partjainál. Az éjvilágban aztán hamarosan keményen megvetette a lábát: az IQ-ja nem szántotta a csillagos eget, mégis rövid időn belül egyre magasabb pozícióba vere- kedte magát és pár év eltelté­vel az egyik leghatalmasabb család fejévé vált. Most azonban öregkorára kezd ki­fogyni a szuszból, ezért úgy dönt, hogy továbbadja a ha­talmat. Csak még azt nem tudja, hogy a dilis Joey (Billy Burke) vagy a háborús vete­rán Anthony (Jay Mohr) kapja-e a keresztapaságot. Az öreg Vincenzo végül is dönt, és ennek következtében kitör a véres és vicces maffi­aháború ... A komolytalan és rengeteg filmes utalást tar­talmazó keresztapa-paródián Salgótarjánban és Balassa­gyarmaton is november 5-től lehet nevetni. Szilágyi Gábor Nem a helyezésektől jók vagy rosszak a dalok John Lennon „észjátékai” Lennont hallgatni csaknem két évtizede nem felhőtlen vi­dámság. Igaz, ő maga sem tö­rekedett arra, hogy a felhőt­len,és buta dalocskák tucatja­ival árassza el a publikumot. A hajlam már a Beatles- időkben is megvolt erre, de miután életét Yoko Onóéval kötötte össze, az új asszony már tudatosan ügyelt arra, hogy John ne feledkezzék meg az emberek mindennapi gondjairól. Az izgalmas pálya érdekes ál­lomása volt az éppen 25 évvel ezelőtt megjelent Mind Games. A talányos lemez címét legtöbben Észjátékok-nak fordítják. Kis- és nagylemez is volt belőle, de a kö­zönségsikert tekintve egyikkel sem lépett túl saját árnyékán, ha a tíz közé sikerült is bejutnia. A Mind Games után csaknem egy évvel a Walls and Bridges is megjelent így év vége tájára idő­zítve. Ezen hallható az a kisleme­zen is megjelent Whatever Get You Thru The Night, amelyik azért nevezetes, mert ez Ameri­kában listavezető lett, akárcsak az album, s több gyűjtemény is érdemesnek tartotta a beváloga- tásra. Persze John Lennon dalai sem nem a helyezésektől jók vagy nem jók. Az alkotó mondott megnyitóbeszédet Ismerős figurák Salgótarjánban, a Petőfi Sán­dor iskola galériájának tárla­tait hetedik éve szervezi Ka­tona Mária és Ordasi Károly pedagógus. A közelmúltban Gelencsér János salgótarjáni festőművész-grafikust kérték föl, mutassa be intézményük­ben legfrissebb kiállítási anyagát.- Olyan jelenségekre kell figyelni, amelyek első látásra nem tűnnének érdekesnek - kezdte megnyitóbeszédét az alkotó. Gelencsér János el­mondta: számára nagyon fon­tos, hogy Salgótarjánban él, hi­szen ebbeli munkáinak legfon­tosabb mozzanata, hogy az embereket figyeli. A művész ugyanakkor nem titkolja azt sem: „kicsavartán” ábrázolt fi­guráiba mindig próbál némi humort is csempészni. Gelencsér János képein csakugyan megjelennek olyan élethelyzetek, emberek, me­lyekre könnyen rávághatnánk, -rávágjuk? - olykor: - Vala­honnan ismerős ez a figura. Ebbéli fölismeréseinkbe persze nem árt, ha némi döb­benet is vegyül néha, hiszen nem lehetetlen, hogy egyszer magunkat látjuk majd viszont valamely kiállításon. Bár a kö­zöttünk élő -és kétségkívül „könyörtelenül” szemlélődő - grafikus egy esetleges ilyen tényt valószínűleg már nem osztana meg velünk. D. N. A. őszi orgonamuzsika Színházi előadás keretében köszöntötte az OTP a takarékossági világnapot Művészet avagy önarckép fehér tükörben Az október végi takarékossági világnap értelemszerűen el­sősorban a pénzintézetek dolgozóinak az ünnepe. Erről megemlékezni sokféleképpen lehet. Az OTP Bank Rt. kö­zép-magyarországi régiója - amelyhez idén áprilistól Pest megye társaságában Nógrád is tartozik - sajátos és szimpa­tikus módját választotta az ünneplésnek. Színházi elő­adásra invitálta Budapestre a cég vezetőit, munkatársait, valamint ügyfeleik, partnereik képviselőit. A Katona József Színház nézőterén Tóth Géza, a régió ügyvezető igazgatója köszöntötte a megjelenteket - akik sorában ott volt dr. Sur­ján László országgyűlési képviselő is -, a Nógrád megyei te­lepülések polgármestereit, a vállalkozókat. Elmondta, hogy Magyarország legnagyobb bankja biztosan, hatékonyan és nyereségesen kezeli a lakosság pénzét, s ily módon adódik lehetőség a színházi estre is. Majd felgördült a függöny ... A minap Salgótarjánban a zene­iskola hangversenytermében Németh Csaba, a Budapesti Ze­neakadémia hallgatója adott kon­certet. 1997-ben részt vett az ugyanitt megrendezett országos orgonaversenyen, ez év nyarán egyedül ő képviselte hazánkat Ljubjanában a nemzetközi orgo­naversenyen. Magyar Szilvia Salgótarjánban kezdte meg ta­nulmányait Becze Lajosné ta­nárnőnél. Jelenleg a szombathe­lyi tanárképző főiskola ének­zene, egyház-zene szakos hallga­tója. A két fiatal tehetséges mű­vész templomi áhítatot varázsolt a hangversenyterembe. U. M. „Nincs olyan lény, aki képes lenne egy másik lényt olyannak szeretni, mint amilyen ... A ke­serűség szinte mindig abból ered, hogy nem kapunk egy ki­csivel többet, mint amennyit adunk... Az emberek leg­többje sokkal inkább lát ér­telme szerint, mint szemei segít­ségével ...” Paul Valéry gon­dolattöredékei nem véletlenül kerültek a „Művészet” című előadás katalógusába. Hiszen az apai ágon szamarkandi, anyain viszont persze, hogy budapesti Yasmina Reza francia írónő nemzetközi hírű, rangú és sikerű abszurd vígjátéka (ame­lyet mintegy ötven társulat tű­zött már műsorára Európa- szerte) az emberek közötti ér­zelmekről, racionálisan aligha felfogható és értelmezhető kap­csolatokról, bonyolult viszo­nyokról szól. Az apropót a tükörbenézésre egy képvásárlás adja. A három jó cimbora egyike, a bőrgyó­gyász Serge (Haumann Péter) ugyanis irgalmatlanul sok pénzt költ egy fehér alapú hófehér, úgymond Antriosz-festményre, amelyről igencsak megoszlik a másik kettő - a praktikus gon­dolkodású, őszintének s ezáltal nyersnek tűnő repülőmémök Marc (Bán János) és a lágyabb szívű, udvariasabb, nyájasabb, nyíltabban szeretetéhes papír­ügynök Yvan (Lukáts Andor) véleménye. Az előbbi értelmet­lennek, sőt felháborítónak tartja a pocsékolást, utóbbi még szí­neket, árnyalatokat is vél felfe­dezni a keret nélküli üres vász­non, a láthatatlan alkotáson. A nézetkülönbség - amelyet fokoznak Yvan küszöbön álló (érdek)házasságáról, a saját és a leendő új családjához fűződő ellentmondásos viszonyról, Marc feleségéről, Serge Se- neca-imádatáról, sznobizmusá­ról eleddig egymás előtt is tit­kolt kíméletlen szavak - egé­szen a durvaságig, a tettleges­ségig fajul, miközben felszínre jön a korosodó három férfi jel­lemének, sérült, - de legalább is sérülékeny - pszichéjének hasonlósága és különbsége, felhőtlennek tetsző többéves kapcsolatuk számos álsága, fo­gyatékossága. A szellemes dialógusok és a humoros helyzetek komoly, olykor drámai mélységű konf­liktusokat is hordoznak, olya­nokat, amelyek mindenkivel naponta megesnek vagy meg­eshetnek. Hisz ki ne érezné, hogy önmagát is kineveti, nem ritkán önző, hiú, kicsinyes vi­selkedésén is elgondolkodik a jó emberismerő Yasmina Reza groteszk darabja — amelynek alapötletét a valóság sugallta, hiszen a szerző párizsi orvosba­rátja valóban vásárolt egy ilyen festményt méghozzá Martin Barré nevű festőművésztől - és a három kiváló színész játéka, Ascher Tamás nem kevésbé színvonalas, nagyvonalú ren­dezése nyomán. Jól választott hát az OTP amikor a Katona József Szín­ház produkciójával köszöntötte a takarékossági világnapot és a régióból, azaz Nógrád és Pest megyéből meghívott vendégeit. S az előadás megvásárlásával ráadásul a kultúrát is támogatta. Csongrády Béla Bán János, Lukáts Andor és Haumann Péter a Katona Jó­zsef Színház előadásának három szereplője. A felvételek a próbán készültek. fotó: szilágyi lenke

Next

/
Thumbnails
Contents