Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-06 / 260. szám

1998. november 6., péntek Nógrád Megyei Hírlap Mihalik Júlia jegyzete Hamm, bekaplak! F orintunkról mostanában aligha az jut a jámbor polgár eszébe, hogy papírmi- voltában milyen gyakran vált formát. Az áruk akciózásának forgatagában szimpatikus szerepben tetszeleg, de még ez sem az a helyzet, amivel gon­dolatban leginkább foglalko­zik a magyar. Főleg, ha ahhoz a körhöz tartozik, amelyik most a bértábla befagyasztá­sát hallva azon töpreng, ho­gyan sikerül majd a jég hátán megélnie. Örökös témánk a várt, el­várt, remélt fizetésemelés. A „mire számíthatunk”- kíván­csisága év vége felé, a költ­ségvetéskor időszerűsége mi­att felfokozódik. Ilyenkor mindenki előveszi, újrafogal­mazza, megerősíti elévülhe­tetlen érveit, bombabiztos bi­zonyosságról akar hallani le­hetőleg a tűzhöz közel álló szakavatottaktól. Vérmérséklet, önérzet, jó, ha ilyen időszakban élénk éle­tet él, hiszen néma vagy szep- pent gyereknek anyja sem érti a szavát. Jól megtanulták, ügyesen gyakorolják ezt a leckét a pedagógusok, szószó­lóik jól időzített, meggyőző beszédei célba találnak. Ese­tükben nincs „fagyasztás,” bérük normál hőmérsékleten élheti a maga életét: jövőre kétlépcsős emelkedésre szá­míthat. Mint a napokban egy sal­gótarjáni fórumon tapasztal­ható volt, mégis vannak közöt­tük, akiknek a bérfejlesztés felmutatott garanciáival szemben akadnak kételyeik. A közoktatási tárca helyettes ál­lamtitkára az aggodalmak el­oszlatására felsorakoztatott mondandóját azzal fejezte be: semmi olyasmitől nem tart, hogy ne valósulna meg a bér- fejlesztés, nem lát okot erre. - Bennünket inkább az foglal­koztat - fogalmazott kicsit halkabbra fogott hangon - hogy a jövő évben az egész­ségügyiek meg fognak enni bennünket... A spontán megnyilatkozást beszédes csend fogadta, az őszinte szavak akarva, akarat­lan lezárták a témát. T?z.ek után ebben a körben Hj már nem hangzott el több szó a pedagógusok fizetésé­nek jövőjéről. Megyei Körkép BÁTONYTERENYE 3. oldal Kétnapos konferencia kezdődött a közlekedésről Salgótarjánban Méltó figyelmet a gazdasági szerephez! Nógrád tájainak szépségei­ről, az idegenforgalom és a közlekedés szoros kapcsola­táról, valamint a gazdaság fejlesztésében betöltött sze­repéről beszélt Becsó Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlésé­nek elnöke tegnap Salgótar­jánban, amikor az MTESZ székházában megnyitotta a Közlekedési szövetségek lét­rehozása Magyarországon címet viselő kétnapos szak­mai konferenciát. Bár Nógrád megye közleke­dési helyzete jónak mondható, itt is jelentkeznek azok a prob­lémák, melyek országos szinten is érzékelhetők - hangsúlyozta a megyei közgyűlés elnöke. Ezek közé sorolta a közútháló­zat fővároscentrikusságát, az autópálya-hálózat sűrűsége az EU-tagországokénak csak egy­negyede, a járműállomány el­avult, útjainkon egyre növek­szik a járműforgalom, ezért is elkerülhetetlen a nagyobb váro­sainkat elkerülő és tehermente­sítő utak építése. Puszta Béla Salgótarján megyei jogú város polgármestere a házigazdák nevében köszöntötte a konfe­tést segítő együttmű­ködés kialakításáról tartanak kétnapos esz­mecserét Salgótarján­ban. Dr. Szegvári Pé­ter, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes állam­titkára szerint a szerve­zés, megalakulás előtt álló ksz-ek - közleke­dési szövetségek - leg­főbb feladata lehetne: amit a közlekedési inf­rastruktúra fejlesztésé­ben az állam már nem képes megvalósítani, az ilyen jellegű összefo­gások pótolhatják. Re­gionális tervezési, fej­lesztési egységekként juthatnának hazai és Becsó Zsolt (balra, áll) mondott beszédet a megnyitón gyurián külföldi pénzforrások­hoz. A helyettes állam­titkár a hazai régiók fejlődése közötti különbség csökkenté­sét, a gazdasági esélyegyelőség megteremtésének lehetőségét az infrastruktúra, azon belül is a közlekedés fejlesztésében látja. Dr. Szegvári Péter szerint, kellő előkészítés után a közlekedési szövetségek jövő évben meg­alakulhatnak az országban. rencia résztvevőit. Rövid be­szédében kiemelte a közlekedés szerepét a gazdaság fejleszté­sének elősegítésében. Közép­távú, a város gazdaságfejleszté­sét elősegítő legfontosabb fel­adatok közé a Hatvan-Salgótar- ján közötti vasútvonal korsze­rűsítését, a-21 -es út szlovák ha­belüli - továbbépítését sorblta Puszta Béla polgármester. Mint a cím is jelzi, a konferencia résztvevői: a Közlekedéstudo­mányi Egyesület, MÁV Rt., BKV Rt. a Volánbusz Rt. a a Nógrád Volán Rt., a Budapesti Közlekedési Szövetség előké­szítő irodájának képviselői az tárig történő - jlárom éyafc—-érdekvédelem, a közös fejlesz­Mesterkurzus - Salgótarjánban találkoznak a fullánkos háziállatok gazdái Jók a magyar méztermelők esélyei Nyolcmilliós hóeke lesz a VGÜ Kft. téli vezérgépe Idén sem marad el a tél! (Folytatás az 1. oldalról) lakosság számára beszereztek zsákos fagyásgátló anyagot is. Ezek a tavalyinál olcsóbban vá­sárolhatók meg a VGÜ telephe­lyén. Ugyancsak a napokban helyeznak ki félszáz szóróládát is, remélve, hogy akkor és ott használják majd fel annak tar­talmát, amire szánták. Idén - hosszú idő után - száműzték az ügyeleti rendszer CB-rádióra alapozott kommu­nikációs rendszerét, s vala­mennyi mozgó jármű vezetője mobil telefont kapott. tnl Cigánygyermekek életviteli kisközössége Módszertani bemutató Évek óta sikerágazatnak számít a méhészet Magyarországon, s a termelők további eredményességgel számolhatnak - tudtuk meg a méhészek tizedik, jubileumi mesterkurzusán, melynek ez alkalommal is Salgótarján és a Strand Hotel adott otthont. Pásztó - A Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ a Magyar Könyvtárosok Orszá­gos Egyesületének megyei cso­portjával közösen módszertani bemutató foglalkozást tartott a. megye könyvtárosainak. A prog­Nemzetiségi lét Vanyarc - Békéscsabai óvó­nők látogatnak november 6-án, pénteken a dél-nógrádi falu óvodájába, ahol a szlovák nem­zetiségű óvodákban alkalmaz­ható nevelési tapasztalataikat cserélik ki egymással a peda­gógusok. Ezt követően a ven­dégek Bánkra, a szlovák nem­zetiségi oktatási központba lá­togatnak el, majd megtekintik megyénk néhány néprajzilag érdekes nevezetességét. ram csütörtökön délután kezdő­dött az új pásztói könyvtárépület bemutatásával, majd cigány- gyermekek életviteli kisközössé­gének foglalkozása következett, Antalné Prezenszki Piroska és Hényel Ilona vezetésével. Hírek Gazdakeresö Salgótarján - A salgótarjáni Állatotthon Alapítvány több kutyusnak is sürgősen gazdát keres. „Ebajánlatukban” egy angol szetter kan kutya, egy boxer-németjuhász keverék, egy hat hónapos kaukázusi kan és egy briard felnőtt kutya sze­repel. Érdeklődni a 32/311- 840-es telefonszámon lehet.-Jó papok járnak ide évről évre, olyanok, akik holtig ta­nulnak - mondja a méhészta­lálkozók házigazdája, Buchin- ger György, aki Fari Jánossal, a program szervezőjével a jubi­leumi mesterkurzust további egy nappal meghosszabbította, s itt a kétszáznál több méhcsa­láddal utazók, dolgozók, vagyis a méhészfarmerek osztották meg egymással tapasztalatai­kat. Hetvenen voltak a nyitóna­pon, mára már százötven főre növekszik a konferencián résztvevők száma. Előadás és jóga Bátonyterenye - A Kastély- kerti Művelődési Házban no­vember 6-án, pénteken, azaz ma 17 órakor kezdődik „Az egészségesebb életért - a meg­előzés jobb, mint a gyógyszer” címmel Sirkó Kálmánná elő­adása. Az előadás után a műve­lődési ház klubjában jógatomán vehetnek részt azok az érdeklő­dők, akik hoznak magukkal fel­szerelést, - azaz tréningruhát és egy plédet. Jelenleg 16 ezer magyar mé­hész 600 ezer méhcsaláddal si­kerágazatot visz a magyar agrá- riumban - vallja Sajermann Géza, a Magyar Méhészek Egyesületének elnöke. Mint mondta, egyesületük tavaly el­készítette a méhészet fejleszté­sének hosszú távú koncepció­ját, mely tartalmaz méhegész- ségügyi, oktatási és több más programot is. Sajermann Géza, valamint Graz Ferenc, a Magyar Agrár­kamara méhészalosztályának elnöke egybehangzóan állítja, hogy a magyar méztermelőknél jelenleg nincsenek értékesítési gondok, a termékek az európai uniós piacon is eladhatóak. Az uniós országok a saját terme­lésű mézükkel azonos mérték­ben tartósan behozatalra szo­rulnak, a magyar méztermelők az európai uniós mézimport 10 százalékát adják. A magyar méztermelők gaz­daságosságát hosszú távon biz­tosítja a mézre vonatkozó, fo­lyamatosan csökkenő vámtétel, ugyanakkor a méztermelőknek számolni kell azzal a veszély- lyel, hogy amennyiben a méz­feldolgozás hazai piacát nem fedik le, a sikerágazatban felvá­sárlóként hamarosan megjelen­nek az uniós országok szerep­lői. Arra példát már most is ta­lálni, németek Németországban töltik üvegekbe a magyar mé­zet, s szállítják vissza hozzánk. Európa legnagyobb mézterme- lőjeként az egyik legkisebb mézfogyasztó nemzet vagyunk - állítja Sajermann Géza. Méz­fogyasztásban az egy főre jutó európai átlag éves szinten 1,2-1,5 kilogramm, Magyaror­szágon viszont ennek alig ne­gyede ez a szám. A mézfo­gyasztás hazai növelése érde­kében egyre több rendezvényt szerveznek. Augusztusban „mézkirálynőt” is választottak a salgótarjáni Rozgonyi Anna személyében, a méz nagykö­vete úgy hírlik, ma ellátogat a mesterkurzusra. T. L. Külföldi látogatók a Bagoly-tanyán - Van még mit tanulnunk Holland nap a környezetért Van mit tanulnunk a hollan­doktól! Náluk már mintegy tíz éve működik a Milieucent- ral, a környezeti tanácsadó iroda, amelynek működésé­vel, a tevékenység tapasztala­taival ismerkedtek tegnap a salgóbányai Hotel Medves- ben rendezett háromnapos felkészítés résztvevői. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megyei környezeti tanácsadó irodájának rendezvényén a há­rom holland szakember elő­adásában mutatta be a Milieu- central munkáját. Délután megtekintették a madártani egyesület helyi csoportjának kiállítását és a Bagoly-tanyát, a természetvédelmi informá­ciós irodát. Tizenhét hazai városból érkeztek a továbbképzés résztve­vői Salgóbányára. Felvételünk a szerdai nyitónapon ké­szült. A tanácskozás zárónapja ma lesz. ÁN Ifjúságvédelmi program az iskolában - Bátorító pedagógia szülők számára Minden negyedik gyermek problémás (Folytatás az L oldalról) a kémia alapjaira a diákokat. - Nagyon szeretem a gyerekeket, soha nem tettem különbséget közöttük olyan alapon, hogy melyikük jó vagy melyikük rossz tanuló. Mindig igyekez­tem mindent megtenni, hogy segítsek rajtuk. Tanári pályafu­tásom során tapasztaltam, hogy sokszor az is nagy segítséget je­lent a gyerekeknek, ha meg­hallgatjuk őket. — Tavaly kezdték az aktív munkát. Mik a tapasztalatok?- Még eléggé az elején tar­tunk, az osztályfőnökkel csa­ládlátogatásokon mérjük fel, hogy mely családokban szen­ved csorbát a gyerekek neve­lése, élete, kik azok, akik eleve hátrányos helyzetből jönnek. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy minden negye­dik/!) gyermek problémás: az okok megint csak nagyon elté­rőek. Van, ahol az alkoholista vagy elvált szülők jelentik a gondok hátterét, vagy éppen mindkét szülő munkanélküli, de említhetném a különböző betegségeket, a kevés pénzt is. Az anyagi gondokon sajnos nem sokat tudunk segíteni, de számos más területen akad te­endők: az ifjúsági program vég­rehajtásában részt vesznek a kollégák is, mindenki a maga területén. Például igyekszünk segíteni a tanulási nehézségek­kel küszködő gyerekeknek kü­lönféle gyakorlatokkal, hogy könnyebbé váljon a tanulás, a könyvtári tájékozódás, az is­kola ápolónője a tisztálkodásra, higiéniára tanítja meg őket, mert sajnos, ezen a téren is van pótolnivalója sok gyermeknek. Előadás-sorozatot szervezünk a drog, az alkohol, a dohányzás káros hatásairól.- Mennyire fogadják szívesen a gyerekek a segítő szándékot?- Ha látják, hogy tényleg se­gíteni akarsz, hagyják. A gye­rekek különleges érzékkel ren­delkeznek, ránézésre tudják, ki akar komolyan segítséget nyúj­tani. Persze nekünk is vigyáz­nunk kell, nem szabad minden­áron ráerőszakolni akaratunkat, meg kell várni, amíg valami­lyen gesztust tesz. Lehet, hogy szavakkal soha nem fogja kérni, de nem is kell: elegendő egy mozdulat is, amelyből tud­juk, hogy szüksége van ránk. És ha azt mondja egy héten: „megfogadtam, amit tetszett mondani, már nem verekszem a szünetekben”, már megérte.-A legtöbb családban min­den probléma a nem megfelelő anyagiakra vezethető vissza. Ebben is segítenek?- Kevés a lehetőségünk ezen a téren. Tavaly indítottunk elő­ször ruhagyűjtési akciót, a jó ál­lapotban lévő ruhákat a nőklub tagjai, kollégák, jó magam szedtük össze, de szép számmal hoztak magánszemélyek is. A tornateremben raktuk szét, beí­rattuk a gyerekekkel az ellenőr­zőkbe, és a szülőkkel együtt ki­választották a nekik tetsző holmikat. Az idén november 9- től újra megszervezzük: ruhá­kat, cipőket, meleg téli holmi­kat szívesen fogadunk, de el­hozhatják a megunt játékokat is. Sok olyan gyereknek szerzett örömet tavaly a játék, akik a szü­lők anyagi helyzete miatt nem kaptak volna ilyesmit. A jó szándékú felajánlók engem megtalálnak reggel 8-tól délután négyig, de ott hagyhatják a por­tán is az összegyűjtött ruhane­műt. November utolsó hetében szeretnénk majd szétosztani.-A gyerekekről már beszél­tünk, de a szülőkről még nem.- Mint ifjúságvédelmi fele­lős, minden héten csütörtökön 17 óráig fogadóórát tartok, ahová sokszor azért jönnek el a szülők, hogy kipanaszkodhas- sák magukat. Többségében olyanok látogatnak el ide, akik otthon nem tudnak mit kezdeni a gyerek megváltozott viselke­désével. November 16-án 15.30 órai kezdettel egy kerekasztal- beszélgetést szervezünk az ilyen szülők számára, akik sze­retnének segíteni a gyerekek­nek: egyfajta „bátorító pedagó­gia”, hogy lehet másként is fog­lalkozni velük. Hegedűs E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents