Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-05 / 259. szám

4. oldal Világtükör 1998. november 5., csütörtök Átfogó rendőrségi együtt­működési megállapodást írt alá Pintér Sándor magyar és Luc van den Bossche belga bel­ügyminiszter. Az egyezmény a szervezett bűnözés, a terroriz­mus, a kábítószer-kereskede­lem és a gyermekpomográfia elleni harc területére terjed ki. Közvetlenül választanak el­nököt Szlovákiában. A kor­mánypártok közös jelöltje Ru­dolf Schuster. Bugár Béla, a szlovák törvényhozás alelnöke úgy ítéli meg, hogy Kassa fő­polgármestere jó esélyekkel pá­lyázik az államfői székre. Felkelés robbant ki Tádzsi­kisztánban. A kormány közle­ményben szólította föl a láza­dókat, hogy tegyék le a fegy­vert, és adják meg magukat az igazságügyi szerveknek. November hetedikén, a moszkvai felvonulásokon leg­alább 300 ezer ember vesz részt, s a felvonulók Borisz Jel­cin lemondását fogják köve­telni. A törvényhozás tegnap tá­jékoztatást kért az orosz elnök egészségi állapotáról. Erkölcsi győzelmet arattak a chilei katonai junta áldozatai, bármilyen eredményt hozzon is Pinochet kiadatási kérelmének ügye - jelentette ki az 1973. évi chilei katonai puccs során megölt chilei államfő, Salvador Allende lánya. „Fegyelemsértést” követett el a korrupció elleni harc irányítá­sával megbízott két kínai ügyész, akiket a parlament le­váltott. Egyidejűleg kinevezték a kínai Legfelsőbb Népbíróság tíz új tagját. Az új bírák fel­adata a korrupció elleni küzde­lem fokozása lesz. Áradásokat okoztak Kárpátal­ján az elmúlt hét heves esőzé­sei. Elsősorban a Tiszán, a La­torcán és a Borzsán keletkezett nagy árhullám, amely megkö­zelítette az 1970. évi nagy árvíz idején mért értéket. A medrük­ből kilépett folyók lakott terüle­teket is elöntöttek. Ötven évre kellene felfüggesz­teni XII. Pius boldoggá avatási folyamatát. Lopez szentszéki izraeli nagykövet szerint a pápa második világháború alatti ma­gatartása vitatott, ezért a szent­széki eljárás előtt látni kellene az összes vatikáni okmányt. London vezeti azoknak az eu­rópai városoknak a toplistáját, ahol a legkedvezőbbek a felté­telek az üzleti élet számára. A brit fővárost Párizs, Glasgow, Zürich, Genf, Amszterdam, Oslo, Nizza, Frankfurt és Mün­chen követi. Budapest 1997- ben az európai rangsor kilence­dik helyét kapta, de most nem került a legjobb tíz közé. Magyarország lett a soros elnök Májusban Budapesten ünnepel az Európa Tanács Tegnaptól Magyarország tölti be a strasbourgi Európa Tanács soros elnöki tisztét. Az ülésen a szervezet negy­ven tagállamának külügymi­niszterei és külügyi illetéke­sei - köztük Martonyi János - a nemzetközi szervezet re­formjáról tanácskoztak. A külügyminiszterek áttekin­tették az Európa Tanács tava­lyi csúcstalálkozóján született határozatok végrehajtását, és elfogadták az ET korrupció- ellenes büntetőjogi egyezmé­nyének tervezetét. A Bölcsek Tanácsának je­lentésével kapcsolatban meg­bízták képviselőiket: tekintsék át az előterjesztésben szereplő Martonyi János fotó: feb javaslatokat, hogy az ET mi­niszteri tanácsa jövő év máju­sában Budapesten sorra kerülő 104. ülésén dönthessenek a szerkezeti reformokról. Az ülés résztvevői megállapítot­ták: jól haladnak az intézmény 50. évfordulójának budapesti megünneplésével kapcsolatos előkészületek. Megvitatták az ET tervezett, új emberi jogi biztosának hatáskörét is, amelyről várhatóan szintén a budapesti ülésszakon születik döntés. Martonyi János hangsú­lyozta az Európa Tanács sze­repét a délkelet-európai együttműködésben és a konf­liktusok rendezésében, és a többi között szorgalmazta az eddiginél szorosabb kapcsola­tot az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel a térség demokratizálódását szolgáló erőfeszítésekben. Kislexikon Hazánk és az ET Az Európa Tanács a földrész integrációs folyamatának úttö­rője: politikai, tanácskozó jellegű szervezet, amelyet 1949-ben tíz állam alapított Londonban. Székhelyéül a francia-német ha­táron lévő Strasbourgot választották; alapvető célja az, hogy erősítse Európában az emberi jogok védelmét, hozzájáruljon a nemzetek kulturális azonosságtudatának fejlesztéséhez. Az Eu­rópa Tanácsot korábban a szocialista tömb országaiban fella­zító, bomlasztó, szovjetellenes szervezetnek tekintették (az is volt, ha az emberi és nemzetiségi jogokról vallott eltérő néze­tekre gondolunk). A kelet- és közép-európai államok önállóso­dásával párhuzamosan azonban az ET-tagság szinte presztízs- kérdéssé, a demokratizálódás fokmérőjévé vált, s valóságos versengés kezdődött azért, hogy ki kerüljön be előbb a „klubba". Magyarország 1989 júniusában kapta meg Strasbourgban a tanácskozási jogot, s 1990. november 6-án vették fel 24. tag­államként a szervezetbe. Azóta hazánk csatlakozott több mint száz együttműködési megállapodáshoz, az ET különféle bizott­ságaiban folyanuitosan dolgoznak magyar diplomaták illetve szakértők. A Miniszteri Bizottságban a tagállamokat állandó küldöttek, az ET mellé rendelt nagykövetek képviselik; Ma­gyarországot 1998 szeptemberétől Perényi János. Demokratapárti siker a félidős választásokon Az amerikaiak Clintonra szavaztak Az amerikai kongresszus mindkét házában megmaradt, de nem növekedett a republikánus többség, és ez egyértelműen a demokraták sikereként könyvelhető el. A jelek szerint az amerikaiak többsége nem támogatja azt az alkotmányos felelősségre vo­nási hajszát, amit a republiká­nusok indítottak Clinton ellen, az elnök szexbotránya miatt. A kommentátorok előzőleg egybehangzóan azt mondták, hogy az alkalom egyben nép­szavazás is lesz a Clintori-ügy megítéléséről. 1934 óta nem volt arra példa, hogy az elnököt adó párt a félidős választásokon javítani tudja képviselőházi pozícióit. Márpedig most ez történt. Kaliforniában pedig nagy fölénnyel ismét képvise­lői mandátumot nyert Tom Lantos a Demokrata Párt szí­neiben. A szenátusban, ahol a he­lyek egyharmadának sorsáról döntöttek, változatlan maradt az 55-45-ös republikánus többség, ami nem elegendő az elnöki vétó kétharmados több­séghez kötött felülbírálásához, illetve az elnök ugyancsak legalább 67 szavazatot igénylő eltávolításához. A republiká­nusok táborában ugyanakkor két jelölt győzelme keltett fel­tűnést. Az egyik ifjabb George Bush, a volt elnök fia, aki Te­xasban fölényesen nyerte a kormányzóválasztást, a másik pedig George Pataki, aki négy évvel ezelőtt lett New York ál­lam kormányzója. A szenátusban a demokra­ták elhódították a republiká­nusoktól a három szenátori cikluson túl is energikusan kampányoló New York-i Al­fonse D’Amato, illetve az észak-karolinai Lauch Fairc­loth helyét. E két szenátor bu­kása különös öröm lehet a Fe­hér Háznak, mert ők voltak ta­lán a Clinton-család legádá­zabb támadói. Tomboló hurrikán Mentés Hondurasban fotó: feb/reuters Becslések szerint a kilencezret is meghaladja a Közép-Amerikában pusztító Mitch hurrikán ha­lálos áldozatainak száma. Az eltűntek száma elérheti a 14 ezret. Hondurasban mintegy hétez­ren haltak meg a természeti csapás következté­ben, és még mindig 11 ezer ember sorsa isme­retlen azóta, hogy egy héttel ezelőtt heves eső­zések zúdultak a térségre. A tegucigalpai tűzol­tóság szóvivője szerint több mint 30 holttestet emeltek ki a Choluteca folyóból. Az árvíz súj­totta területeken sokan a házak tetején várják a mentőket. A vihar tönkretette a legtöbb ország­utat, hidak tucatjait rongálta meg, és elpusztí­totta az ország mezőgazdasági kultúráinak het­ven százalékát. A járhatatlan utak miatt nehéz az ellátás biztosítása, és félő, hogy hamarosan üzemanyaghiány nehezíti tovább a mentési munkálatokat. Hondurasban kétmillió ember kényszerült lakóhelyének elhagyására az áradá­sok következtében. Nicaraguában a hivatalosan megerősített adatok szerint 1350 ember halt meg, az eltűntek száma pedig 1817. Csaknem 420 ezren váltak hajléktalanná. Szlovákiai változások Lesznek kétnyelvű bizonyítványok Gyors intézkedés várható Szlovákiában a kétnyelvű bi­zonyítványok ügyében - je­lentette ki Csáky Pál. Az új szlovák kormány kisebb­ségi és önkormányzati kérdése­ket felügyelő alelnöke szerint a kisebbségi nyelvek használatá­nak kérdésében a kormány- koalíció négy pártja tíz napon belül megkezdi a hivatalos konzultációkat. Csáky Pál az új kabinet két további magyar nemzetiségű tagjával, Harna István építés- és közmunkaügyi, valamint Miklós László környezetvé­delmi miniszterrel szerdán sajtótájékoztatót tartott. (Az ok­tatásügyi, a földművelési, a pénzügyi és a szociális tárcának magyar államtitkára van, de a magyar koalíció pártjának szakemberei más tárcáknál is különböző posztokat kapnak.) A kormány alelnöke bejelen­tette: a jövőben változik a szó- használat is, „nem államigazga­tásról, hanem közigazgatásról fogunk beszélni”. Csáky szerint máris bizonyos, hogy mind az oktatásügyi minisztériumban, mind a művelődési tárcánál lét­rejön a nemzetiségi főosztály. Mindegyik tárcánál intenzíven dolgoznak a kormányprogram tervezetének végleges változa­tain, és azokba sok kisebbség- védelmi elem is bekerül. A kormány az önkormányzatiság területén a hatalom decentrali­zálására, a regionális és helyi önkormányzatok megerősíté­sére fog összpontosítani - je­lentette ki Csáky. Jövőre hét országgal tárgyalnak Brüsszelben Kedvező minősítést kaptunk Az Európai Bizottság azt ja­vasolja: továbbra is hat or­szág vegyen részt az EU-val folytatott tárgyalásokban, de lehetségesnek tartja Lettor­szág bevonását. Szlovéniát és Csehországot Brüsszel a fejlődés lassulására figyelmeztette, Magyarország viszont kedvező minősítést ka­pott. Az Európai Unió végre­hajtó testületé tegnap jóváha­gyott országértékeléseiben mél­tatja az elmúlt tizenöt hónapban Lettországban, Litvániában és Szlovákiában elért eredménye­ket, és kilátásba helyezi, hogy ezek az államok rövid időn be­lül csatlakozhatnak a már tár­gyaló Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovénia és Magyarország mellé. Lettország esetében a bi­zottság szerint jövőre döntés születhet a tárgyalásokba való bevonásáról. A hat tárgyaló közül Ma­gyarország és Lengyelország kapta a legkedvezőbb értéke­lést. Szlovénia és Csehország esetében a közösségi joganyag átvételének ütemét, Észtor­szágban a gazdasági fejlődés akadozását bírálta a testület. A bizottság szerint amennyiben Ljubljana és Prága nem javít a jelenlegi helyzeten, középtávon gondjuk lehet a jövendő tagság feltételeinek teljesítésével. A WHO támogatja az atomkutató találmányát Javít minden látáshibán Milliók vándorbottal a kezükben OECD-jelentés: nem kell nagyobb népmozgástól tartani A közép- és kelet-európai rendszerváltások idején Nyugaton általános volt a félelem, hogy onnan egyfajta népvándorlás in­dulhat meg a földrész fejlett országaiba. A borúlátók csak Né­metországban 20 millió jövevénytől tartottak. Joshua Silver oxfordi egye­temi tanár, atomkutató olyan szemüveget talált fel, amely minden látáshibát képes korrigálni, s nem is kell lencsét csiszolni hozzá. Tizenhárom évet és szinte egész magánvagyonát ebbe fektette a professzor, de az ál­dozat nem volt hiábavaló. Joshua Silver szuperszem­üvege elnyerte az Egészség- ügyi Világszervezet (WHO) támogatását, és továbbfejlesz­tésén ma már a Harvard Egye­tem kutatói munkálkodnak. A találmány lelke a „gumi­lencse”, amely teljesen átlát­szó műanyagból, mylarból készülő membrán. Az alak­változtatásra képes „lencsét” szilikongéllel töltött keretbe foglalják. E keretnek a memb­ránra gyakorolt nyomása a szemüveg száraiba szerelt apró kerékkel fokozható, il­letve csökkenthető. Ahogy a keretben lévő szi­likontöltet nyomása nő, úgy válik egyre domborúbbá, konvexebbé az általa körbe­zárt lencsemembrán. Az így keletkező gyújtólencsével a távollátást lehet korrigálni. Fordítva pedig, tehát a keret­nyomást csökkentve konkáv, azaz szórólencsét lehet vará­zsolni. A találmány nagy elő­nye, hogy viszonylag olcsó, még 1000 forintba sem ke­rülne, nagy hátránya azonban, hogy ormótlan szerkezet - legalábbis egyelőre. FEB A fejlett gazdasággal rendel­kező országokat tömörítő szer­vezet, az OECD adatai szerint a migrációban 1993 fordulópon­tot hozott. Addig nőtt a Nyugat- Európába érkezők száma, azóta viszont már csökken. Németországba például még 1992-ben is csaknem 600 ezer bevándorló érkezett, a rákövet­kező évben viszont már csak 149 ezer, és a menedékjogot kérők száma négyszázezerről a negyedére csökkent. A ván­dorló munkaerő létszámát a vi­lágban 42 millióra becsülik. Családtagjaikkal együtt száz millió emberről van szó, ami Földünk hatmilliárdos lakossá­gának csak két százalékát teszi ki. Ha ehhez hozzászámítjuk az illegális bevándorlók, munka- vállalók több mint harmincmil­liós seregét is (ismét családtag­jaikkal), még mindig nincs szó olyan méretű emberáramlatról, amely súlyosabb gondokat okozhatna. A legtöbben egyébként a déli országokból, Ázsiából, Afriká­ból és az arab országokból ván­dorolnak tovább. Az OECD- hez tartozó fejlett országokban a teljes legális bevándorlás évente 1,5-2 millió embert tesz ki. A legtöbben közülük - csaknem egymillióan - az Egyesült Államokba érkeznek. Kanada évente több mint két­százezer, Ausztrália százezer embert enged be. Az USA la­kosai közül 1986-ban még 11 millió volt külföldi születésű, napjainkban már 25 millióan vannak. Emellett legalább to­vábbi ötmillió illegális beván­dorló él az országban. Európában Németország áll az első helyen a bevándorlás­ban: a külföldiek aránya a la­kosságon belül 9 százalék - ugyanannyi, mint az Egyesült Államokban, s az 1986. évi há­rommillióról 7,4 millióra emel­kedett a számuk. Lengyelek és törökök érkeznek a legnagyobb számban, de a tíz, legtöbb be­vándorlót adó állam között Magyarország is szerepel. Franciaország, ahol különö­sen szigorúak a korlátozások, az egyedüli európai állam, amelyben az említett időszak­ban csökkent a külföldiek ará­nya: a 3,6 millió ember a lakos­ság 6,3 százalékát teszi ki, a ko­rábbi 6,8 százalékkal szemben. A szakértők úgy vélik, hogy egyelőre nem kell nagyobb „népvándorlásoktól” tartani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents