Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-05 / 259. szám

2. oldal Salgótarján És Környéke 1998. november 5., csütörtök Faluszépítők Zabar önkormányzata az év végéig 12 közhasznú munkást foglalkoztat faluszépítő felada­tokkal, köztük a község köz­pontjában árok- és útpadkatisz­títással. Egy részük jövede- lempótlós, a többiek jövede­lem nélküliek. Mindannyian segédmunkások. Bérük 70 %- ának kifizetését a munkaügyi központ vállalta. A jövede­lempótlósok ilyen módon nyernek jogfolytonosságot. Tizenkét hektár, a város jövője Tizenkét hektáros területen, Vizslás-Újlak és Salgótarján között alakítja ki a Város­kapu Kft. a megyeszékhely ipari parkját. Az infrastruk­túra kiépítése a napokban kezdődött el.- A terület teljes kiépítése mintegy 380 millió forintba ke­rül - mondja Tóth Edit ügyve­zető igazgató -, amelynek csaknem a felét állami forrás­ból finanszírozzuk, a többit Salgótarján önkormányzata vál­lalta. A kétfordulós közbeszerzési eljárás keretében a fővállalkozó az Alterra Kft. lett. Emellett természetesen számos megyei cég és vállalkozó juthat mun­kához, így például a Hidrovill Kft. is. Idén mintegy 80 millió forint értékű munkát végeznek el, amelynek első fázisa a terep- rendezés. Még a decemberi fa­gyok előtt szeretnének végezni a szennyvíz-nyomóvezeték építésével, s a többi közmű elő­készítésével. Jövő évben való­sulnak meg a közművek: a víz, a gáz, a villany és a csapadék­víz-elvezetés hálózata.- Ezekkel július végéig kell végeznünk - mondja Márkus Pál, a munkálatokat szervező cég ügyvezetője. - A területen, figyelembe véve a hazai tapasz­talatokat, kb. hét cég fér el, de modulokról van szó, rugalma­san tudunk alkalmazkodni mind a területi, mind a közmű­igényekhez. A Városkapu Kft. mindössze egy éve alakult meg, s ezalatt hét helyen pályázott állami pénzekre, illetve az ipari park címre - eredménnyel. A társa­ság célja, hogy jövő év köze­pére befektetőt hozzon a terü­letre. Mindemellett már készül a 21-es út négysávosításának tanulmányterve is. (t. németh) Búcsú az acélgyári fasortól Még két hétig áll a salgótarjáni Acélgyári úti nyárfasor Elöregedtek az Acélgyári úti nyárfák, elszáradt gallyaik a gyalogosok és az autósok testi épségét veszélyeztetik. A Város­gazdálkodási és Üzemel­tetési Kft. környezetvé­dők véleményét is kikérte a vágást illetően. — Az ÖKO-Salgó vélemé­nye egyértelmű volt - mondja Feketéné Sörös Erika, a VGÜ Kft. kommuná­lis részlegvezetője. - A fák betegek, s elérték a felső korhatárt. Tudni kell, hogy a nyárfá­kat (Populus nigra Fastigi- ata) előfásításra alkalmaz­zák, ahol gyors növésű nö­vényzet kialakítása a cél. Az acélgyári, még megmaradt 24 nyárfa már negyven év fe­letti, vágásra érett. A meg­szokott, kedves látványtól búcsúzni fájó - de elkerülhe­tetlen.- Két héten belül meg­kezdjük a munkát - mondja a szakember -, ami természe­tesen a forgalom korlátozá­sával is jár. A szükséges hi­vatali engedélyeket már megszereztük. Magam is szeretem a növényeket, s természetes, hogy a pótlásuk jövőre megtörténik. A költ­séget nem is ez okozza, ha­nem a kivágással járó járda- felszakadások helyreállítása. Az illetékesek szerint erre is lesz pénz jövőre, (németh) Továbbra is együttműködik Cered, Zabar és Szilaspogony Mi is vállalkozói övezet vagyunk Új polgármestereket választottak Nógrád keleti végein: Cereden, Zabarban és Szilaspogonyban. A három község együttműködése eddig is példaértékű volt, s a jelek sze­rint ezután is szoros marad. Az új elöljárókkal beszélget­tünk a szilaspogonyi polgármesteri hivatalban terveik­ről, a ciklus várható feladatairól. Balról jobbra: Nagy Tamás, Czene Árpád és Nagy György A házigazda község polgármes­tere, Nagy György a korábbi időszakban falugondnok­ként tevékenykedett. Még a rendszerváltás utáni első ciklus végén pályázott erre a posztra, s azóta is ő tölti be. Felesége a helyi áfész-bolt dolgozója. Egy leánygyer­mekük van. Az új polgár- mester 39 esztendős, pogo- nyi születésű. Független­ként, saját elhatározásából indult. Tiszteletdíjasként dolgozik majd. Nagy Tamás, Zabar új főál­lású polgármestere mind­össze 4 vokssal előzte meg vetélytársát. Ő is független­ként indult. A 32 éves tanár­ember a salgótarjáni gépipa­riban tanított, felesége ugyancsak pedagógus Cere­den. Egy kislányuk van. Nem először választották tisztségviselőnek Czene Ár­pádot, Cered új polgármeste­rét. A nyolcvanas évek ele­jén a térség országgyűlési képviselője volt. A 46 éves politikust jól ismeri Zabar és Szilaspogony is, hiszen jegyzőként dolgozik ott. Függetlenként indult, hatá­rozott lakossági felkérésre. Két fiú édesapja, felesége Cereden óvónő. Beszélgetésünk elején egyetértenek abban, hogy mielőbb körjegyzőséget ala­kítanak ki a három községre kiterjedően, az 1990-es álla- pöthoz hasonlóan. Ezt mü az állam is támogatja, s van hová tenni az így befolyó, akár az egymilliót is megha­ladó összeget. — Annál is inkább szeren­csés ez a megoldás, hiszen nem törekszenek ide a jogi és közigazgatási végzettségű értelmiségiek - mondja Czene Árpád. - Januártól megpróbáljuk, s reméljük több előnyét élvezi majd a lakosság, mint hátrányát. Mindhárom településen a legnagyobb feladat a szennyvízprogram beindí­tása. Sok változat közül az látszik ésszerűnek, hogy Szi­laspogonyban, a legmélyeb­ben fekvő faluban legyen a derítőmű, ennélfogva a fő pályázó is ez a község. — Jelenleg már az engedé­lyezési terv készül - mondja Nagy György -, a pályáza­tunkat pedig jövő február 2- ig kell eljuttatni, hogy meg­szerezhessük a céltámoga­tást. Az eddigi számítások szerint a beruházás megha­ladja az egymilliárd forintot. — Nálunk az útrekonst­rukció folytatódik - fonja tovább Nagy Tamás —, egy­részt a József Attila, más­részt a Petőfi úton, valamint a Kútágapuszta bekötőútján. Ezekre érvényes pályáza­tunk van, már csak a pénzt kell lehívnunk. — Pogonyban a vízelveze­tés van napirenden — teszi hozzá Nagy György -, amit az időjárástól függően janu­ártól kezdhetünk. De már ebben az évben megvesszük a hozzávalót. Nem kis mun­káról van szó, minden ház előtt egységes hidat kell ki­alakítanunk. Majd arról váltunk szót, hogy a nyolcvanas évektől húzódó probléma máig sem oldódott meg a kistérségben. Nevezetesen, a Zagyvarónát és Ceredet összekötő út re­konstrukciója.- Ez ügyben már én is próbálkoztam - meséli Czene Árpád -, de túl nagy falat. Azt mondták, akkor lesz belőle valami, ha a 23- as út terheltsége indokolja. Most már elértük ezt a for­galmi szintet, csak hát nagy összegről van szó. Szerin­tem a kétszázmilliót is meg­haladná a Zabarig tartó sza­kasz. Azt szeretnénk, ha már hozzányúlnak, úgy csinálják meg, hogy a hegyi szaka­szokon kapaszkodósáv könnyítse a haladást. Aki Cered felé járt már, tudja, hogy 168 kanyart kell — szó szerint — leküzdenie az autósnak. Felmerül persze, hogy az itt élők bejárási le­hetőségének javítása mellett mi szól még az útrekonst­rukció mellett. — Szeretnénk, ha észre- vennének bennünket a be­fektetők, hiszen a vállalko­zási övezet kiterjed a közsé­geinkre is — toldja meg Nagy Tamás. — Jók a lehetősége­ink az idegenforgalom fej­lesztésére, és termelőüzem kialakítására is. — Sokat várunk a határnyi­tástól is - mondja Czene Ár­pád —, hiszen 15 kilométerre vasúthoz jutnánk, Ajnács- kőn. — A kisebbség ügyében is előrehaladás történt - zárja a kört a házigazda —, hiszen Pogonyban megalakult a ki­sebbségi önkormányzat. Ve­zetője, ifi. Berki Sándor talpra­esett fiú, sokat várunk tőle. T.N.L. Karancskesziben tovább erősítik a hagyomány gyökereit „Hat-hatós” családi háttér a polgármester mögött Bár dr. Imre Sándorné személyében új polgármestere van Karancs- keszinek, a tisztséggel járó feladategyüttes, no meg a község - és benne lakóinak - élete egyáltalán nem számít újdonságnak a négy­gyermekes fiatalasszony számára. Immár 14 éve él a Karancs mel­letti település és a helység ügyes-bajos dolgainak vonzásában.-A polgármesterséghez fogadja gratulációnkat, s mindjárt az első kérdést: milyen rálátása volt eddig a község életének irányítására?-Rövid megszakítással, ami­kor gyesen voltam, 1985 óta dol­gozom a Karancskeszit irányító hivatalban, azaz a tanácsi rend­szerben is foglalkoztam a helyi teendőkkel. A közelmúltban, igazgatási előadóként, majd megbízott jegyzőként láttam el feladatokat a községi polgármes­teri hivatalban.- A hivatali helyismereten kívül még mi, illetve ki ösztönözte, hogy induljon a polgármesteri címért?- Talán szó szerint nem is a cí­mért, hanem egy célért indultam, lakóhelyem közösségének a lehető legjobb összekovácsolásáért, s az ezt elősegítő feltételrendszerek megteremtéséért. Az ösztönző erőt tehát egyrészt a korábbi tapaszta­latok, illetve a jövő tervei jelentet­Dr. Imre Sándorné ték, másrészt a kollégák és a la­kosság biztatása.- Most éppen nincs, vagy már nincs feltúrva Karancskeszi főut­cája.- Szerencsére a telefonnal, a gázzal és a csatornázással kapcso­latos beruházások, így az útfeltú- rások is befejeződtek. Most az út­felújításokra kerül a hangsúly.-Milyen más főbb „elintézni­valók" lesznek az elkövetkezen­dőkben?- Szeretnénk létrehozni egy idősek otthonát, abból kiindulva, hogy sok az idős, s érthetően ra­gaszkodnak a rokonaikhoz. Vagyis helyben biztosítanánk számukra elhelyezést állandó fel­ügyelettel. Szükség volna egy tor­nateremre is, mivel jelenleg a mű­velődési ház szolgál tornaórák cél­jára, de más, a község életét segítő rendezvényeket is meg tudnánk tartani a majdani csarnokban. Az útfelújításokhoz annyiban még visszatérnék, hogy noha rendelke­zünk egy sürgősségi listával, la­kossági fórumon fogjuk véglegesí­teni a felújítások sorrendjét.- Fogják bírni anyagiakkal?- Meglévő tartozásainkat „nyugodt ütemben” vissza tudjuk fizetni, az említett beruházások­hoz pedig pályázatokat fogunk benyújtani.-Említette a helység lakossá­gának összekovácsolási szán­dékát. Milyen szempontok alap­ján vág neki?-Jó példa az egyébként Ka- rancskeszihez tartozó marakodi- pusztaiak összetartása. Szeretnénk őket is jobban beintegrálni a köz­ség életébe, s főleg a kulturális ér­tékek mentén kívánjuk pezsgőbbé tenni az itteni életet. Nemrégiben például megalakult az Őszirózsa nyugdíjasklub, újraindításra vár a népdalkor is, melyek mellett még jó néhány terv biztosíthatja, hogy a hagyományőrzés és a napi aktua­litások figyelembevételével a hét­köznapokat is színesebbé teltes­sük. A képviselő-testületünkben három pedagógus is munkálkodik, részben ez is garancia terveink megvalósítására.- Úgy hallottuk, hogy nem csak erős testület áll ön mögött.- A hattagú családom sokat je­lent számomra. A férjem állator­vos, a két fiunk közül az egyik harmadéves egyetemista, a másik hatodik osztályos, az idősebbik lá­nyunk másodikos gimnazista, míg a legkisebb gyermekünk ötéves, óvodás. B. M. Karancsalján most legsürgősebb feladat a szennyvízberuházás év végéig történő megvalósítása Rendezettebb községet akar a falu új első embere Közösségi embernek vallja magát Lantos Sándor karancsaljai lakos, aki a választások óta a község első embere. S ez az embe­rek bizalmán alapuló megtisztelő, ámde egyáltalán nem könnyű megbízatás még inkább elmélyítette benne a közösségi érzést. Amikor még Karancsaljának kö­zös tanácsa volt Karancslapujtő- vel, már megmártózott a települést érintő közös ügyek intézésében, tanácstagként képviselte az embe­reket. Megtalálta feladatát a helyi sportkörben is, amit 1989-ben szervezett újra tízéves kihagyás után. S az 1994-es választáskor tagja lett a helyi képviselő-testü­letnek, sőt az egyik alpolgármes­teri szerepkört is ráruházták. Lantos Sándorról nem lehet azt állítani, hogy szeret munkahelyet változtatni, hiszen több mint húsz évig dolgozott a Karancshúsnál munkaügyi vezetőként. A cég megszűnése kényszerítette a vál­tásra. Ekkor lett munkatárs a mun­kabiztonsági és munkaügyi fel­ügyelőségnél. Ez az új helyzet vi­szont azt váltotta ki, hogy befe­jezze a falubeli közszereplését. Lemondott alpolgármesteri tiszté­ről, mert új főállású beosztásában el akarta kerülni az esetleges ösz- szeférhetetlen helyzeteket. Az 1998-as választások ismét változást eredményeztek Lantos Sándor életében. A választások közeledtével a falubeliek mind erőteljesebben ösztönözték, hogy induljon a választásokon és pá­lyázza meg a polgármesterség el­nyerését. A kampány során nem ígérgetett. A mértéktartásra az a tény is figyelmezteti, hogy a köz­ség nehéz helyzetben van, mert a nagy beruházások, gáz, telefon, szennyvíz majdnem egyszerre va­lósulnak meg. S ez megviseli a községet anyagi szempontból. Nincsenek nagyra törő tervei, je­len pillanatban a legsürgősebb fel­adatnak tekinti a szennyvízberu­házás megvalósítását. Ennek a ha­tárideje az év vége, mert ha nem készülnek el, akkor veszélybe ke­rül az állami támogatás. Egyelőre nem gondolkodik nagy léptékekben, mert nincs hozzá anyagi erő. Elképzelései szerint a jövőben alaposan meg­fontolt, apróbb lépésekben lesz hasznos haladni. - p.a. ­Létntos Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents