Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-04 / 258. szám
A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE _ ______ 1998. NOVEMBER 4. I K öszönet Salgótarján választópolgárainak Tisztelt Salgótarjániak!' Az október 18-i helyhatósági választásokon Salgótarján polgárai először választhattak szlovák kisebbségi önkormányzatot. Az öt jelölt összesen 4281 szavazatot kapott a város valamennyi körzetéből, s ez az előzetes várakozást messze felülmúlja. Mi, a szlovák kisebbségi önkormányzat tagjai (Andó Kornélia tanár, Czene Gyula nyugalmazott iskolaigazgató, Mustó János festőművész, Nyerges Andrea magyar-szlovák kereskedelmi kamarai titkár. Pribisán Terézia tanár) ezúton fejezzük ki köszönetünket azoknak a választópolgároknak, akik - élve jogaikkal lehetővé tették, hogy a szlovák gyökerekkel is rendelkező és gazdag szlovákiai kapcsolatokat ápoló megye- székhelyen is működjön a demokrácia ezen újabb fóruma. Egyben kérjük ötleteiket és segítségüket a helyi sajátosságoknak megfelelő program kialakításához. Salgótarján Megyei Jogú Város Szlovák Kisebbségi Önkormányzata Aranyat érő asszonykórus A szlovák oktatási és kulturális minisztérium különdíját elnyert asszony kórus Nemzetiségi élet Legénden Legénd község mintegy 600 főt számláló kis település. Évek óta ismert itt a szlovák nyelv, de az idő múlásával egyre inkább kihalóban van. Sajnos már csak néhány idősebb ember érti meg a nyelvet, s ezek közül az idősek közül is már csak páran beszélik. Azonban büszkék lehetünk arra, hogy pár év óta már az óvodában is folyamatosan évről évre folyik a szlovák oktatás, az iskolában pedig elértük, hogy minden gyermekünk tanulja a nyelvet. Főleg a mondókákra, népdalokra, népmesékre (helyiekre is) támaszkodunk, s ezek által próbálnyertek, aminek mindig nagyon örülnek. -- • — Ebben a tanévben nagyon készül az iskola a már minden évben hagyománnyá vált szlovák ének- és szavalóversenyre. Reméljük, ha helyezést még első évben nem is (de bizakodunk), de tapasztalatot és élményt mindenképp szereznek iskolás tanulóink. Az óvoda és az iskola technikailag jól felszereltnek mondható (számítógép, Internet, magnó...), de a szlovák nyelv oktatásához elengedhetetlen lenne két alapvető segédeszköz egy tv és egy video. Hiába rendelkezünk sok segédeszközzel (videofilm), ha Szügy, vagy Sudice egy 1400 lélekszámú kis község Balassagyarmattól néhány kilométerre, ahol mindig történik valami figyelemre méltó. A község lakói szívügyüknek tekintik a fejlődés elősegítését, támogatják a vezetők nagyszerű elképzeléseit. A mag, amit elszórnak mindig táptalajra talál. így történt ez 1992-ben is, amikor az asszonyok kis csoportja úgy gondolta: egy estét szívesen eltöltene énekléssel, szórakozással. A művelődési ház vezetése örömmel segített, így alakult meg a szügyi népdalkor. Első fellépésünk Békéscsabán, a szlovák országos nemzeA magyarországi szlovákok története egyrészt szorosan összefügg a szlovák, illetve az egyes nyugati szláv törzsekből kialakult szlovák nép történetével, másrészt viszont a szlovákság a középkori magyar királyság, magyar államiság létrejöttével a többnemzetiségű közösség társadalmi és politikai változásainak részesévé vált. A magyarországi szlovák nyelvszigetek napjainkban is a magyarországi társadalom és gazdaság integrált közösségei. A szlovákok ősei valószínűleg a IV-V. században - vannak nézetek, hogy a VI. században - telepedtek le a Kárpátok övezte térségben. A szlávok vándorlási-letelepedési korszakát több, szláv eredetre utaló földrajzi elnevezés, város neve is őrzi. (Pl. Balaton, tiségi találkozón nagy sikert hozott, megkaptuk a szlovák oktatási és kulturális minisztérium különdíját. Ez szárnyakat adott és a népdalkörök országos minősítésén ezüst minősítést kaptunk. Ezek után újult erővel tanultuk a palóc és szlovák csokrokat. A művelődési ház februári farsangi bálján, már hagyományosan, meglepetéseket okozva mutatjuk meg, hogy mást is tudunk énekelni, előadni. A hagyományos karácsonyi koncert fénypontja, amikor az általános iskolás kórussal közösen énekelünk. Szűkebb hazánk, Nógrád megye szinte minden rendezvényére hívnak és mi szívesen Veszprém, Visegrád, Pest.) A szlovák etnikai terület a XI-XII. századtól vált teljes egészében a magyar államiság részévé. S mivel a szlovákokat államhatárok választották el a cseh, a lengyel és a keleti szlávok egy részétől, ezáltal lehetővé vált számukra az önálló, sajátos fejlődés is. A XVI-XVIII. századi források legtöbbször pannóniai szlávoknak nevezik a szlovákokat. A magyarországi szlovák nyelvszigetek genéziséhez a reformáció-ellenreformáció kora is hozzájárult. Közép-Szlovákia területén valószínűleg a felső-magyarországi bányavárosok német lakóinak, illetve a luteranizmus- nak hatására a szlovák lakosság az ágostai hitvallás követője lett. S amikor 1673-ban Árva és Túróé megyében leverték a protesmegyünk is. A terényi és bánki nemzetiségi napok, valamint a kétbodonyi falunaprendezvény állandó szereplői vagyunk. 1997-ben Tatabányán, a nemzetiségiek országos minősítésén megkaptuk az arany fokozatot. Közben jó kis közösséggé váltunk, ahol megünnepeljük a névnapokat és vidám estéket töltünk együtt. A népdalkor a művelődési ház csoportjaként működik, de igen sok segítséget kapunk a szlovák kisebbségi önkormányzattól, a községi ön- kormányzattól és a helyi szponzoroktól. Marczinkó Jánosné csoportvezető táns felkelést, a menekülő nagyszámú jobbágyság és kisnemes- ség, illetve leszármazottaik 1690 után megkezdték hosszú vándorlásukat dél-alföldi tájak felé. A magyarországi szlovákság az egységes szlovák nyelvterületből, anyaetnikumából úgy szakadt ki, hogy azzal továbbra is egy államkereten belül maradt. Ez a tény megkönnyítette fennálló kapcsolatait anyanemzetével, amelyeket különböző formákban - közvetlen családi kapcsolatok révén, vagy közvetve, részben intézményi keretekben - kulturális és politikai téren is fenntartott. E kapcsolatok nemcsak a 17. század végi és a 18. századi megtelepedés szakaszában, hanem később, a szlovák nemzeti mozgalom 19. század eleji és reformkori kibontakozása idején is éltek, s pl. a L’udovit Ökumenikus tábor Ökumenikus tábort szervezett a közelmúltban az Országos Szlovák Önkormányzat vallásügyi albizottsága - No- bik Erzsébet ev. lelkész vezetésével - a szlovákul tanuló gyermekek számára. Ebbe a költői szépségű helyen megrendezett táborba - Kokava Háj - az ország különböző helyeiről érkeztek gyermekek. Nógrád megyéből Va- nyarc és Terény képviseltette magát. A tábort először Szarvason, majd Bánkon, most pedig a festői szépségű szlovák környezetben rendezték. A reggeli kétnyelvű áhítatok után - melyet szlovák teológusok segítségével tartottunk - beszélgetések, munka és játékok következtek. (A gyermekek a vezetők segítségével beszélgetések és rajzok készítésével dolgozták fel a reggeli áhítatok témáit.) A programban szerepeltek kirándulások, fürdés, sport- versenyek. Egyik este részt vettünk a Kokaván megrendezett folklórbemutatón. A gyermekek a szlovák nyelv természetes közegben való gyakorlása mellett szlovák énekeket is tanulhattak szlovák testvéreinktől, teológusoktól. Ezeket elénekelték vasárnap az istentiszteleten Kokaván: a szlovák énekes liturgia és prédikáció után. S’túr vezette mozgalom célkitűzései visszhangra találtak a dél-alföldi szlovákság között is. A szlovák nemzeti mozgalom vezetői a nyelvszigeteket is a szlovák etnikum, illetve a szlovák nemzet részének tekintették. Az 1861-ben kibocsátott Szlovák Memorandum, illetve annak ún. „bécsi változata” Magyarország államkeretein belül kiépítendő önálló (autonóm) szlovák terület tervét is tartalmazta. Eszerint a szlovák nyelvszigetek e területi-közigazgatási autonómia szerves részét képezték volna. Ez a terv azonban nem valósult meg. Az északi szlovák területektől a nagyobb, délen fekvő szlovák nyelvszigetek csak 1867, azaz a kiegyezés után szigetelődtek el fokozatosan. (Folytatjuk) „Nagytakarítás” az iskolakönyvtárban juk mi pedagógusok átadni és elsajátíttatni a nyelv ismeretét és használatát. Kihasználjuk a helyi ünnepek alkalmával, hogy gyermekeink ne csak magyarul, hanem szlovák nyelven is szerepeljenek. Az iskolában tanórán belül a gyermekek néptáncot is tanulnak. Tanórán kívül látogatják a most rendbe hozott könyvtárat, ahol nagyon sok szlovák könyvvel találkozhatunk. A szlovák könyvek mellett megtalálják a gyerekek a szlovák újságokat is (Ludové Noviny) és a főleg nekik szóló szlovák gyermekújságokat is (Zomicelka, Vcelka...) A szlovák nemzetiségi magazin gyermekeknek szóló adását figyelemmel kísérjük és az ott szereplő kérdésekre rendszeresen beküld- jük a megoldásokat. Iskolánk tanulói már többször „Szomszédhoz” sörért, Gyarmatra krumpliért A nagyvilágban szinte természetes, hogy a határ mentén élő lakosság ismeri egymás nyelvét. A kétnyelvűségnek csupán előnyei vannak. Ä mi régiónkban is már változik a határvonalról való vélekedés. A nézet szemszögének a változása, valamint a nyitott határok perspektívája nyelvi tankönyvek mellé ülteti a távolba látó egyéneket, az üzletembereket. Azok számára, akik úgy gondolják, hogy jó lenne egy kicsit megtanulni szlovákul, vagy már tudnak, s nyelvvizsgát szeretnének tenni, konzultációs központ jött létre Balassagyarmaton a kereskedelmi szakközépiskolában. Tel: 35/301-347. Dr. Veronika Pintérová Pozsonyi párbeszéd a kétoldalú kapcsolatokról A Helsinki Polgári Társulat múlt héten Szlovák-magyar párbeszéd - polgári változások címmel kétnapos nemzetközi konferenciát szervezett Pozsonyban. A magyarországi szlovákokat a Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnöke, dr. Egyedné Baránek Ruzsenka és az Országos Szlovák Önkormányzat alelnöke, dr. Alt Gyula vezetésével delegáció képviselte. A konferencia záródokumentumát eljuttatták mindkét ország kormányához. A dokumentumban szerepel a magyar- országi szlovákoknak az a kérése, hogy minél előbb kerüljenek aláírásra a két ország minisztériumai közötti megállapodások. azokat nem tudjuk felhasználni. Sajnos a helyi önkormányzat e segédeszközök beszerzésében nem tud segíteni, de próbálkozunk pályázatok benyújtásával a hiányt pótolni. (Sajnos eddig sikertelenül.) A faluban Szavlik Jánosné vezetésével működik az öregek klubja és a szlovák menyecskekórus. Az öregek részére minden évben rendezvényeket szervezünk (pl. öregek napja). A menyecskekórus pedig fellép a helyi ünnepek alkalmával és a nemzetiségi fesztiválokon, találkozókon. Távlati célunk, hogy az eddig jól bevált szlovák nemzetiséghez tartozó szokásainkat megtartsuk, a jövőben pedig szeretnénk a faluban létrehozni egy szlovák kiállítást, ami a rég itt élő szlovákság életét, munkáját, használati tárgyait és kultúráját mutatná be. Itt vagyunk Magyarországon (1.) A hazai szlovákság kialakulása
