Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-04 / 258. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép PÁSZTÓ 1998. november 4., szerda Szót kér az egészségbiztosítás - Hogyan járul hozzá a biztosító a betegek gyógyulásához? Ellátások és szolgáltatások a számok tükrében (3. rész) Ma a Magyarországon működő kötelező társadalom- biztosítási rendszerben a biztosítási elv és a társadalmi szolidaritás együttesen érvényesül. Ez annyit | jelent, hogy a társadalom- I biztosítási ellátások igény- j bevételére való jogosultságot a járulékfizetési kötelezettség teljesítése alapozza : meg. Egyszerűbben szólva: | althoz, hogy a társadalom- biztosítás által nyújtott el- ■ látásoknak pénzügyi fede- j zete legyen, mind a foglalkoztatóknak, mind a munkavállalóknak járulékot, ill. hozzájárulást kell fizetniük. I Ugyanakkor az olyan nem pénzbeli ellátások, mint ! például az egészségügyi | szolgáltatás, a biztosította- : kon (járulékfizetőkön) túl mindenkit megilletnek, j Az előző néhány évben I megindult egészségügyi re- I formon belül, az egészségpoli- j tikai alapelvek között külön . hangsúlyt kaptak a kórházon i kívüli ellátások. Ennek értel- | mében a háziorvosi rendszert, i járóbeteg-szakellátást és a | házi szakellátást kell fejlesz- ! teni. hogy ezáltal csökkenje- I nek az intézmények (kórhá- j zak) terhei. Ugyanis a Ma- ! gyarországon kialakult drága kórházközpontú gyógyítás fenntartása sem szakmailag, sem gazdaságilag nem indokolt. Mindezeken túl a betegek számára is hasznosabb az otthoni környezet előnyeit kihasználó egészségügyi szolgáltatások biztosítása. Ezeknek az elveknek az érvényesülése - a számadatokból - megyénkben is nyomon követhető. Háziorvosi ellátás A háziorvosi ellátás térítés- mentesen igénybe vehető, ún. alapellátás. Ebbe a körbe a megelőző, tanácsadó, gondozó tevékenység, betegség esetén orvosi vizsgálat és gyógykezelés és bizonyos orvosszakértői szolgáltatás tartozik. Bár a megyében dolgozó orvosok száma 1970-1997. évek között folyamatosan csökkent, 549-ről 466-ra, a háziorvosok száma viszont ellenkezőleg, örvendetesen emelkedett. Az elmúlt év végén már 140 háziorvosi szolgálat működött megyénkben. Ebből a gyermekorvosi szolgálatok száma 26 volt. Ezzel párhuzamosan csökkent az egy háziorvosra jutó lakosok száma. Ennek a mutatónak az értéke 1997-ben 1631 fő volt, közelítve az ideálisnak tartott 1200-1500 főhöz. A háziorvosi szolgálatok tb-finanszírozására kifizetett összeg növekedett az utóbbi években. Míg 1995-ben 409 millió Ft-ot, addig 1997-ben már 570 millió Ft-ot fordítottunk erre a célra. Az 1 szolgálatra jutó finanszírozás ösz- szege tavaly 4 millió Ft volt. A háziorvosi rendszerben változatlanul érvényesül a szabad orvosválasztás elve. Az orvos által nyújtott ellátások elsősorban a választott háziorvosnál vehetők igénybe. Ha erre indokolt okból nincs lehetőség, úgy annál az egészségbiztosítás által finanszírozott háziorvosnál is jelentkezhetünk, akinek a területén az orvosi segítség szükségessé válik. A választott háziorvos személye évente egy alkalommal indoklás nélkül megváltoztatható. A sürgősségi betegellátást - két rendelés között - a központi ügyeletes orvosi szolgálat biztosítja a betegek részére városainkban és falvainkban. Az ügyeletes orvosi szolgálat székhelyén felkereshető, de járóképtelen beteg esetén hívásra házhoz is megy. Rontják az ügyeleti szolgálat gyorsaságát és biztonságát azok a betegek, akik indokolatlanul — nem sürgős szükség, például gyógyszerfelírás, kötözés, injekció beadása stb. miatt - veszik igénybe a szolgálatot. Járóbeteg-szakellátás A biztosított betegsége esetén, orvosi beutalás alapján jogosult a járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre, ideértve az ellátás során felhasznált gyógyszert, illetve kötszert is, a gyógykezeléshez szükséges orvosi szakvéleményre és gondozásra. Egyes szakellátásokat, mint például bőrgyógyászati, fül- orr-gégészeti, nőgyógyászati, általános sebészeti, szemészeti ellátás orvosi beutaló nélkül is igénybe lehet venni. Nem kell beutaló abban az esetben sem, ha az egészségi állapot az azonnali ellátást indokolja. A járóbeteg-szakellátással foglalkozó megyei intézmények (rendelőintézetek) száma négy. Ezeknél az intézményeknél tavaly csaknem 2 millió esetben több mint 4 millió beavatkozást végeztek. Jellemző adat, hogy az elmúlt néhány évben megyénk lakosai egyre több esetben fordultak ehhez a szakellátáshoz. Míg 1995- ben 1 lakos átlagosan 6, 1996-ban 7, addig 1997-ben is hasonló szinten mozgott, 1 lakos esetében 19 volt. Az utóbbi években új járóbeteg-szolgáltatásként jelent meg az otthoni szakápolás, mely kórházi kezelést kiváltó, illetve kórházi ápolást lerövidítő ellátási forma. A Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral finanszírozási szerződést kötött otthoni szakápolási szolgáltatók száma tíz. Ezeknek a szolgáltatóknak a munkája a megyének mintegy 70 százalékára terjed ki. Az éves szinten finanszírozásukra fordítható összeg meghaladja a 25 millió Ft-ot. Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás Ez az ellátás a betegség megállapításához szükséges vizsgálatra, az orvos által előírt gyógykezelésre, műtétnél a gyógyászati anyagok, protetikai eszközök biztosítására, valamint a gyógyászati ellátásra terjed ki. Ez utóbbihoz tartozik a kezeléshez szükséges gyógyszer, vérkészítmény, kötszer, ideiglenes gyógyászati segédeszköz, az étkezés, elhelyezés. A beteget fekvőbeteggyógyintézeti ellátásra az orvos utalhatja be, de azonnali, életveszély indokolta sürgősség esetén e nélkül is lehet jelentkezni a kórházban. A fekvőbeteg-gyógyintézetek (kórházak) száma megyénkben négy. A kórházi ágyak száma 1995-ben és a következő év végén is 1672 volt. Ez az ágyszám 1997 végére csekély mértékben, 1661-re csökkent. A 10 ezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma 76 körül mozgott az elmúlt évek folyamán. Évente 44-46 ezer beteget bocsátottak el kórházainkból, miután egy beteget átlagosan tíz napig ápoltak. Az országosan végrehajtott kórházi ágyszámcsökkentés megyénket kevésbé érintette, mint más régiókat. Kórházaink ágyszáma országos viszonylatban átlagosnak volt mondható, így ez sem indokolta a nagymértékű leépítést. Másrészt a megye egészségügyi helyzete, a betegségstruktúrája, a lakosság fokozatos elöregedése a krónikus ellátás fejlesztését igényelte. Mindezek hatására inkább strukturális átalakítás történt, az akut ágyak csökkentése és a krónikus ellátást szolgáló ágyak növelése révén. Bár teljesen nem hasonlíthatók össze, mégis érdemes összevetni a járóbeteg- és fekvőbetegellátás tb-finanszírozásának adatait. 1997-ben például a rendelő- intézetekben az egy esetre jutó finanszírozás összege 394 Ft volt, ugyanakkor ez az adat a fekvőbeteg-gyógyintézetekben meghaladta az 53 ezer Ft-ot. Összességében járóbeteg-szakellátásra 707 millió Ft-ot, fekvőbeteg-szakellátásra pedig 2448 millió Ft-ot fordítottunk az elmúlt évben. A Nógrád Megyei Egészség- biztosítási Pénztár célja továbbra is az, hogy elősegítse a betegellátás színvonalának növelését. Ez jó eredményeket felmutató egészségügyi minőségbiztosítási rendszert, emberbarát gyógyítást követel, hogy a betegek az adott körülményekhez képest a legjobb szolgáltatást kapják. Amennyiben az itt közöltek- kel, illetve bármilyen egészség- biztosítást érintő témával kapcsolatban kérdésük, észrevételük, véleményük van, úgy azt kérjük, hogy a Salgótarján, Pf. 92., (3100) címre küldött levélben jelezzék. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. hm „Életrevaló plussz”: első feladat a beszélgetés Akire büszkék vagyunk Mi is beneveztünk az „Életrevaló plussz” című országos játékba. A verseny első fordulójának feladata: interjú készítése olyan személlyel, aki kapcsolódik iskolánkhoz. Mi Langer Olivér egykori diákot választottuk.- Hány éves korodban kezdteI el sportolni?- Tízéves koromtól cselgán- csoztam, aztán 7. osztályos koromban testnevelő tanárom atlétákat toborozott, így kerültem a Salgó Öblös Faipari SC-be futónak. Milyen érzés volt, amikor az első érmedet megkaptad? Nagyon boldog voltam, ez felemelő érzés. 1988-ban 3. lettem a városi, majd a megyei mezeifutó-bajnokságon.- Részleteznéd eddigi sikereidet?- Megyei mezeifutó- és megyei pályabajnokságon többszörös 1-3. helyezés; 3000 méteres területi versenyen 3. helyezés; kismaratoni bajnokságon 10. helyezés; pályabajnokság 10 000 méteren 5. helyezés, juniorban, majd felnőttben 12. helyezés; különböző hegyi futó- és utcai versenyen 1„ 2., 3. helyezések. Nyíregyházán, félmaratoni országos bajnokságon, 3 fős csapatban tavaly 2. helyezettek, idén a Velencei-tónál szintén második helyezettek lettünk. A „Fut a Pest” országos szintű egyesület tagja vagyok és ezeken a többfordulós versenyeken már 3 évben nyertem első helyezést. A nemzetközi versenyek közül az olaszországi nagy maratoni versenyre emlékszem szívesen, ahol 1200 versenyző közül tavalyelőtt 20., tavaly a 12., az idén szintén a 12. helyezést értem el.- Melyik eredményre vagy a legbüszkébb? 4í. Langer Olivér- Az olaszországiakra, mert mindig rendkívül jó hangulatban telnek a versenyek és a földrész minden tájáról érkeznek versenyzők, akikkel ismeretséget vagy barátságot lehet kötni.- Terveid, célkitűzéseid?- A pályabajnokságon jó lenne első helyezést elérni. Olaszor- szágban szeretnék az első tízben benne lenni. Csapatban, ha így maradunk - Kadlót Zoltán, Serfőző Sándor - és én - akkor tartósan megőrizhetjük a 2-3. helyezést, tízezren pedig jó lenne előbbre kerülni.- Vannak-e támogatóid?-A Salgó Öblös Faipari SC szerényen támogat évi 4-5 versenyt, a többit egyénileg kell fizetni, személyes szponzorom nincs. Elkelne a támogatás, de az ember nem az anyagiak miatt versenyez, hanem a sport, a futás szeretete hajtja.- Szerinted ki az életrevaló?-Aki bárhová is kerül, talál megoldást. Van önbizalma, bátorsága, mindig feltalálja magát. A beszélgetés után Langer Olivér, csapatunk pártoló tagja, segítője lett, ezt írásbeli nyilatkozatával is alátámasztotta. Dornyay Béla Általános Iskola 5. osztály Salgótarján Érett felnőttként kezdett régészkedni Lendvai Ferenc 1960-tól tanított iskolánkban, mint biológia- löldrajz szakos tanár. Most már nyugdíjas pedagógusként látogat vissza hozzánk. Szívesen viszi a gyerekeket kirándulásokra. Még a legutóbbi években is eljött velünk Vácrátótra. Közben fáradhatatlanul mesélt állatokról, növényekről. Régebben sem sajnálta az időt, ha tanítványaival vagy tanítványainak valami érdekeset, örömtelit készíthetett akár egy apró madáretető is volt az, akár egy földrajzi gyakorlókért, vagy egy napóra, akvárium, terrárium. Szüléinktől hallottuk, hogy lelkesedett mindenért, amit tanított, ezért tanítványait is lelkesíteni tudta. Szabadsága idején is gyakran tevékenykedett az iskola környékén, nehogy tönkremenjen a nyári szünet alatt az iskola gyakorlókertje, vagy kiszáradjanak az üvegház virágai, elpusztuljanak az akvárium halai. Ösztönözte diákjait ezekre a programokra és velük együtt munkálkodott. Példamutatásával volt a legbeszédesebb. Egyik kedvenc időtöltése a régészkedés.-Miért ezt a hobbit választotta?- Mosonmagyaróváron nőttem fel. Barátom egyszer elhívott a Lajta partjára, ahol római kori cserepeket találtunk. Ekkor 18—19 éves lehettem. Talán ennek hatására kezdtem régészkedni mintegy tizenöt éve.- Mit talált először és hol?- Csontokat, cserepeket, kőszerszámokat. Széles területre kiterjedt a kutatás. Főleg Szurdok- püspökit, Jobbágyit, Szarvasge- dét, Apcot érintette.- Hogyan kezd hozzá egy ilyen munkához?- Megnézem, milyen idő van, ahhoz alkalmazkodva öltözködöm. Fölszántott földet keresek. Az sokat segít, ha a földet előtte eső áztatta, mert a víz lemossa a tárgyakról a földet.-Milyen korokból talált leleteket?-Az őskortól egészen a középkorig találtam tárgyakat, amelyek egy részét elvittem a gyöngyösi Mátra Múzeumba és a pesti Nemzeti Múzeumba.- Mi volt a legértékesebb a talált tárgyak között?-Eszmei értéke nagyobb annál, hogy pénzben kifejezhessem. De talán legkedvesebbek szívemnek azok a kőeszközök, amelyekre egy régész azt mondta:-Magyarországon ilyen nincs még egy. Tehát egyedi darab.- Tanított-e valakit régészetre?- Nem. De bárkinek szívesen megmutatom gyűjteményemet.- Ön szerint ki az életrevaló?- Aki ajég hátán is megél, aki mindig feltalálja magát. Általános iskola 5. osztálya Jobbágyi A mi híres emberünk Lakásán kerestük fel Farkas Lajosnét, Ági nénit, hogy riportot készítsünk vele életéről, munkájáról és művészeti tevékenységeiről.- Ági néni, arra kérjük, beszéljen az életéről.- 1957. március 8-án, a Halak jegyében születtem a Nyíregyházához tartozó, festői szépségű Sóstó gyógyfürdőn. A táj békéje, nyugalma, varázslatos szépsége meghatározója lett életemnek. 1979-ben férjemmel és Gábor fiúnkkal költöztünk a Nógrád megyei Ceredre, ahol adott volt a lehetőség festésre, rajzolásra, a tanulásra és a tanításra. Tanári diplomámat az Egri Tanárképző Főiskolán kaptam meg, ahol mesterem, Lóránt János volt. A továbbiakban Földi Pétertől kaptam biztatást és jó példát a tanításhoz és az alkotáshoz.- Vannak-e gyermekei?- Vannak. A nagyobbikat Gábornak, a kisebbiket Krisztinának hívják.- Mivel foglalkozik?-Tanítok és szeretem ezt csinálni.- Mi a hobbija?- A horgászat és a varrás.- Szeret olvasni?- Igen, főleg a regényeket szeretem.- Mi a kedvenc televíziós műsora?-Nagyon keveset nézek tévét, de a természetfilmeket nem hagyom ki. Szeretem még a Petőfi rádió műsorait.- Mi a kedvenc étele, itala?- A paprikáscsirke noked- lival. Gyermekkorom ebédjeinek hangulatát idézi. A szűrt almaié pedig mindig felüdít.- Szereti a növényeket?-Azt gondolom, ha szétnéztek a lakásban, vagy a tanteremben, magatok is megválaszolhatjátok a kérdést. Szeretem a növényeket. A velük való törődés örömet okoz, fejlődésük, szépségük mindig felvidít.- Mikor érte el az első sikereit a festészetben?- 1986-ban a pedagógusok vizuális alkotóműhelyének kiállításán mutatkoztam be először a képeimmel. Első önálló kiállításomat a ceredi faluházban Földi Péter festőművész nyitotta meg.- Hol voltak már kiállításai?- Az országban nagyon sok helyen volt kiállításom, például Kunfehértón, Budapesten, Pétervásárán, Salgótarján több iskolájában, Csécsén, Endrefalván, Ság- újfaluban, Romhányban egyéni kiállításaim voltak. Csoportosan a megyén kívül Mártélyon, Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Szentesen, Siklóson, Kecskeméten, Miskolcon, Szolnokon, Szekszárdon, Egerben, Budapesten voltak láthatók képeim.- Hol szeret festeni?-Legszívesebben a szabadban festek. De ősztől kora tavaszig inkább itthon dolgozom.- Gyakran szokott festeni?- Amennyire az időjárás és az időm megengedi.- Miből merít ihletet?- A természetből.- Milyen képeket szeret festeni?- Legszívesebben tájképeket festek. Néha portré és csendélet is papírra kerül. Általános iskola 5. osztály „Sauropodák” Cered
