Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-25 / 276. szám

Szót kér az egészségbiztosítás Nemrég tízezer egyéni és társas vállalkozó, intézmény, szervezet kapott értesítést az egészségbiztosítási pénztár­tól folyószámla-egyenlegére vonatkozóan. 2. oldal Meg kell védeni az érdekeket Kis klub nagy eredményei Az 1977. évi CXL. számú kulturális törvényből adódó helyi feladatokról, s a helyi rendelet megalkotásáról ren­deztek tegnap szakmai napot Salgótarjánban. 3. oldal Bár csak néhányan versenyeznek a mátraverebélyi repü­lőmodellező klubban, a kis falu kis klubja mégis nagy eredményeket tudhat magáénak. 9. oldal NOGRAD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1998. NOVEMBER 25., SZERDA IX. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM ÁRA: 34 FORINT, ELŐFIZETVE 25,70 FT 0n jól jár, ha előfizet! megtakarít és még nyerhet is! Konferencia szociális szakdolgozóknak „Kijátszani vagy kiégni?” Salgótarjánban a Népjóléti Képzési Központ ad otthont annak az országos konferenci­ának, amelyet ötödik alka­lommal szerveztek a szociális intézmények vezető szakdol­gozói részére. A konferencia témája a „7 fejű sárkány le­győzése avagy a kiégés meg­előzése”. A háromnapos prog­ramot tegnap délelőtt nyitotta meg 210 résztvevő előtt Demus Iván, a Népjóléti Képzési Központ főosztályvezetője. Ezt követően „Kijátszani vagy kiégni?” címmel tartott előadást dr. Varga Gábor, a győri Petz Aladár kórház osz­tályvezető főorvosa. A délután folyamán mutatkoztak be a já­tékműhelyek. Technikákat, módszereket ismerhettek meg a kiégés ellen a résztvevők. Egyebek mellett hallhattak az álomértelmezés módszereiről. Hogyan használhatók az álmok a kiégési szindróma felismeré­sében és megelőzésében? Meg­ismerhették azt is, hogyan se­gítheti az ember saját magát a kiégés legyőzésére. A konferencia első napja a késő esti órákban ért véget, ma délelőtt az előző napi játék­műhelyek programjainak is­métlésével folytatódik. Nógrádi résztvevők a szakkiállításon Minőség az élelmiszeriparban- A magyar élelmiszeripar elsőrendű feladata a minő­ség javítása, s a cégek ez irányú törekvését jól pél­dázza a Foodapest ’98 szak- kiállítás - hangsúlyozta Torgyán József földműve­lésügyi és vidékfejlesztési miniszter a kiállítás megnyi­tóján kedden, a budapesti vásárközpontban. A negyedik Foodapest nem­zetközi élelmiszer-, ital- és élel­miszergép-ipari szakkiállítást az eddigieknél nagyobb területen, összesen 21,6 ezer négyzetméte­ren rendezik. A résztvevők 23 országból érkeztek. A kiállításon 631 kiállító mutatja be termékeit. A kiállítók 59 százaléka élelmi­szert, 17 százalékuk italt mutat be a standján. A többi bemutató- helyet az élelmiszer-ipari gépek és csomagolóanyagok foglalják el. Az élelmiszer-ágazat fejlődé­sét jelzi, hogy a kiállítók 5 száza­léka az üzleti kommunikáció és minőségbiztosítás területén mű­ködő vállalkozás. Az élelmiszeripar a magyar nemzetgazdaság egyik legfonto­sabb ágazata, mivel a GDP-ből 4-4,5 százalékkal részesedik, évente mintegy 1200 milliárd fo­rint termelési értéket hoz létre. A magyar élelmiszer-ipari vagyon 55 százaléka külföldi befektetők tulajdonában van, de a cukor-, növényolaj-, dohány-, sör- és édesiparban ez az arány megha­ladja a 80 százalékot. A hazai élelmiszeripar egyben a magyar mezőgazdaság legjelentősebb felvevőpiaca, mivel a mezőgaz­dasági termékek 70-80 százaléka a feldolgozást követően jut el a fogyasztókhoz. Az aktív keresők mintegy 4,5 százalékát foglal­koztatja ez a szektor. Az élelmi­szer-ipari ágazat 2 milliárd dollá­ros exportteljesítményével és po­zitív külkereskedelmi egyenle­gével jelentősen hozzájárul az ország fizetőképességének fenn­tartásához. A teljes élelmiszer-ipari ex­portárbevétel 40 százaléka az EU piacán realizálódik, itt legfőbb partnerünk Németország, Olasz­ország, Ausztria és Franciaor­szág. A nem uniós tag kereske­delmi partnerek közül kiemel­kednek a FÁK-országok. A vállalkozások 96 százaléka mikro- és kisvállalkozás, az élelmiszer-ipari ágazat telje­sítményének meghatározó (Folytatás a 3. oldalon) Három hónapon belül hasonló feltételekkel ismétlik meg az árverést Nem kelt el a Karancs Szálloda Üres maradt tegnap az árverezők asztala Az újságírók uralták tegnap a salgótarjáni megyeháza 33-as termét. Ez a tény igen nagy csa­lódást okozott az illetéknivaial munkatársainak. Ők inkább azt a vevőt várták, aki megveszi az árverésen az eladósodott Ka­rancs Szállodát. Vevő azonban egyetlen egy sem volt. Az árve­rést sikertelenné nyilvánították, és három hónapon bellii meg­ismétlik. A Karancs Szálloda üzemel tovább. Pontosan délelőtt 10 órakor kezdődött meg a Salgótarján központjában álló Karancs Szálloda, egyben megyénk leg­értékesebb nem ipari célú ingat­lanának árverése. Sréterné Szabó Ilona, az illetékhivatal helyettes vezetője pár perc múlva már azt jelentette be, fél órára felfüggeszti az (Folytatás a 3. oldalon) Augusztustól bioüvegből gyártja termékeit a Salgótarjáni Üveggyapot Rt. Környezetbarát szigetelőgyártók Két évvel ezelőtt kapcsolódott be az Ökoprofit-mozga- lomba a Salgótarjáni Üveggyapot Rt. A tisztább termelést célzó mozgalom öt évvel ezelőtt indult Ausztriában, s azt cé­lozza, hogy hulladékmentes technológiával tegye környe­zetbaráttá gyártását az adott üzem.- A munka beérett, megkaptuk a Tisztább Termelés Magyarországi Központjától (TTMK), illetve a Gazdasági Minisztériumtól az 1998-as Ökoprofit-díjat - mondja Tóthné Kiss Klára termelés-el­lenőrzési részlegvezető, minőség­ügyi vezető. - A rendszerrel Galli Miklós, a TTMK igazgatóhelyet­tese ismertetett meg bennünket.-Nógrád megyéből és Dorog környékéről toborozták a résztve­vőket, akik készek voltak együtt­működni a tisztább termelés érde­kében - emlékszik vissza Schott- ner Péter termelési részlegve­zető-helyettes. -Összesen tizen­egyen voltunk, de csak 8-an érde­meltük ki a díjat.- Havi egy alkalommal vettünk részt konzultáción, s kétszer láto­gattak el hozzánk technológiae­lemzésre a TTMK képviselői - mondja Holes Károly anyaggaz­dálkodási szekcióvezető. - Raj­tunk kívül Borda Tibor művezető is részt vett a munkában. Mint megtudom, a gyár már eddig is hatalmas erőfeszítést tett az emisszió (kibocsátás) csökken­tése érdekében. Hiszen adott eset­ben a széndioxid, vagy a szálló por is a technológia hulladékát jelent­heti. A környezetgazdálkodási in­tézet bevizsgálása alapján azonban (Folytatás a 3. oldalon) Imen-Onnm Kötelező biztosítások. A Providencia Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biz­tosító Rt. arra számít, hogy a kötelező gépjármű-bizto­sítást náluk kötő ügyfelek­nek mintegy 6-7 százaléka választ jövőre más biztosí­tót, ám ugyanennyi, mint­egy 30-40 ezer új szerződő fél keresi meg őket. Ezen a - veszteséges - piacon a két biztosítónak jelenleg 21,92 százalékos részese­dése van. Agrárvédelem. Kiemelten fontos feladat a mezőgazda­ság és a természetvédelem összehangolása, mert az ökológiai folyamatok nem állnak meg a megművelt táblák szélén - jelentette ki Pepó Pál környezetvédelmi miniszter egy tegnapi ta­nácskozáson. Többet utaztunk. A távol­sági személyszállítást két százalékkal több utas vette igénybe az első háromne­gyed évben, mint tavaly - közölte tegnap a KSH. Milliárdok nyomában Átfogó adórevíziót kért a Postabank ügyében Auth Henrik vezérigazgató ked­den az APEH-től, tekintettel a pénzintézet nem minden­napi méretű - szavai szerint 4-es metrónyi - veszteségére. A pénzintézet veszteségével és kinnlevőségeivel kapcsolat­ban megtudtuk, a rossz hitelek és befektetések után 153 milli­árd forint céltartalékot kellett volna képeznie a banknak. Eb­ből 9 milliárd a már megkép­zett céltartalék, de 144 milliárd hiányzik. Emellett 14 milliárd forint banki veszteség is kelet­kezett, ami a hiányzó céltarta­lékkal együtt összesen 158 milliárd forintot tesz ki. Rendezvénysorozat Szügyben - 1988-ban avatták az új épületet Iskolaünnep a tízéves évfordulón A környék tizenhat iskolájából csaknem négyszáz gyermek vett részt azon az egész napos rendezvényen, amelyet a szügyi Madách Imre Általános Iskola szervezett az új iskola felépülé­sének tizedik évfordulója alkalmából. Annak idején ez az iskola szé­les körű összefogás eredmé­nyeként épülhetett fel a volt megyeháza udvarán. Talán Markó Antal polgármester a megmondhatója, hogy mennyit kellett kilincselnie, hogy létre­jöhessen a környék egyik leg­szebb, jól felszerelt iskolája. Sok társadalmi munkaórát töl­töttek az építkezésen az akkor még közigazgatásilag egységes Szügy, Csesztve és Nógrád- marcal polgárai. Most újra életre kelt az összefogás a szponzorok részéről, akik meg­látták a nemes célt és akiknek széles köre lehetővé tette az új iskola tízéves évfordulójának megünneplését a tantestület el­képzelései alapján. Valóságos iskolaünnepé si­keredett ez a nap. A különböző településekről érkezett fiatalok nemcsak versengtek a színvo­nalas tanulmányi versenyeken és vetélkedőkön, hanem ismer­kedhettek egymással, az isko­lával és a faluval. Szálai Ist­vánná iskolaigazgató maga mö­gött érezhette a tantestület egé­szét az intézmény nagyszabású programjának előkészítésében és megvalósításában. A szülői munkaközösség készítette a szendvicseket, meleg teát, üdí­tőket és minden téren aktívan segítették az iskola nagy napját. A tanulmányi versenyek, mű­veltségi vetélkedők, a produk­ciók sok esetben kimagaslónak bizonyultak és igazolták a fel­készítő pedagógusok színvona­las szakmai munkáját. Új tehet­ségek is bemutatkoztak, mint az első osztályos Koplányi Petra mesemondó, aki Terényből jár a szügyi iskolába. A kislány szinte egy üzenetet tolmácsolt a hazaszeretetről. A felkészítő tanár, Kmetti Jánosné lelkiis­meretes munkáját is dicséri ta­nulójának sikere. Az alsó tagozatosok a mesemondóverseny mellett (Folytatás a 2. oldalon) Hogyan közlekedünk? - Salgótarján és környéke közlekedési helyzetéről, gondjai­ról, a közlekedési morálról, a balesetek alakulásáról beszélgettek a tegnap délutáni ankét résztvevői szerkesztőségünkben. Az elhangzottak ismertetésére később visszatérünk.

Next

/
Thumbnails
Contents