Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-21-22 / 273. szám

1998. november 21., szombat Világtükör 9. oldal Nyilatkozat elfogadásával ért véget Zágrábban a Közép-eu­rópai Kezdeményezésben kép­viselt tizenhat ország gazdasági és külkereskedelmi miniszte­reinek találkozója. Vélemé­nyük szerint meg kellene szün­tetni azokat a kereskedelmi akadályokat, amelyek hátráltat­ják a KEK-országok közötti gazdasági kapcsolatokat. Kamaszosan nyers miniszter- elnöke van Magyarországnak - írja a jobboldali Frankfurter Allgemeine Zeitung. „A becs­vágyó, fiatal Orbán Viktor kormányának első száz napja után egyre terjed a kijózanodás. A sógorság-komaság előnyben részesítése nem tesz jót egy olyan kabinetnek, amelyik a korrupció és az összefonódások elleni harcot írta zászlajára” - mutat rá a német lap cikkírója. Nem indul a következő orosz- országi elnökválasztáson Jev- genyij Primakov. A kormányfő élesen bírálta a saját magukat reformereknek nevező politiku­sokat, akik szerinte tönkretették az orosz bankrendszert, nem tettek eleget Oroszország nem­zetközi kötelezettségeinek, és a könnyen kimenekülő spekula­tív tőkét vonzották az országba. Nincs lemaradva Szlovákia azoktól a szomszédaitól, ame­lyek már csatlakozási tárgyalá­sokat folytatnak az Európai Unióval. Nyilatkozatában Edu­ard Kukán szlovák külügymi­niszter úgy vélte, az új kormány el tudja érni, hogy az unió jövő nyáron meghívja országát a csatlakozási tárgyalásokra. Sürgősen parlamenti vizsgáló- bizottságot kell felállítani a kárpátaljai árvíz okainak széles körű felmérésére és a jövőbeni esetleges katasztrófák elhárítá­sára - indítványozta az ukrán Legfelsőbb Tanácsban Kovács Miklós, az árvíz sújtotta ukraj­nai megye képviselője. Orbán-Schröder eszmecsere Szokatlan kérések várhatók Brüsszelből Magyarország uniós felvételéhez nyújtott német támogatás független a mindenkori bonni kormány pártállásától - jelen­tette ki Gerhard Schröder. A kancellár hozzáfűzte: Német­ország biztos tagjelöltnek tekinti hazánkat. Orbán Viktor miniszterelnök és bonni vendéglátója egyórás megbeszélésén főként Ma­gyarország és az Európai Unió kapcsolatáról, a csatlakozás feltételeiről és annak várható időpontjáról volt szó. A ma­gyar kormányfő kifejtette: az igazi kérdés ma már nem az, vajon Magyarország képes lesz-e teljesíteni az Európai Unió elvárásait a csatlakozás­sal kapcsolatban, hanem az, hogy az unió készen áll-e Ma­gyarország befogadására. „Hazánk gazdasága ma jobb állapotban van, mint an­nak idején a portugál vagy a spanyol gazdaság volt” - ér­velt Orbán Viktor német ven­déglátója előtt. Véleménye szerint az új tagok felvételét nehezítő probléma az Európai Unió oldalán van. A szervezet részéről várható, hogy olyan elvárásokat támasztanak az új tagok iránt, amelyek a korábbi bővítésekhez képest szokat­lannak minősülnek. A két kormányfő áttekin­tette az EU várható kéréseit és az ezekkel kapcsolatos német álláspontot. Utóbbi azért is kü­lönösen fontos, mert január el­sejétől hat hónapon át Német­ország tölti be az integrációs szervezet miniszteri tanácsá­nak elnöki posztját. A két poli­tikus úgy látja, hazánknak számítania kell a szabad mun­kaerő-áramlás bizonyos felté­telekhez kötésére, a mezőgaz­dasági termelőiknek alkal­mazkodniuk kell az uniós sza­bályokhoz, át kell tekinteni a fölzárkózási és strukturális alapok elosztásának kérdését. A magyar miniszterelnök fölvetette, a bővítés kérdésé­ben immár az EU térfelén van a labda. Ezzel kapcsolatban Gerhard Schröder kifejtette: Németország eltökélt szán­déka, hogy végrehajtja az Agenda 2000-ben rögzített lé­péseket. Ennek nyomán az Eu­rópai Unió képessé válhat 2000-ig arra, hogy befogadja Magyarországot - közölte Or­bán Viktorral. A két kormányfő megálla­podott abban, hogy jövőre részt vesznek azon a közös ünnepségen, amelyen megem­lékeznek a Magyarországra menekült keletnémet polgárok Ausztriába engedésének tize­dik évfordulójáról. A két kormányfő jó hangulatú tárgyalásokat folytatott Bonnban FOTÓ: FEB/REUTERS A volt lengyel kormányfő bírálja a német kancellárt Bővítés csak 2010-ben? Tavasszal nagy „bővítési lel­kesedés” volt tapasztalható az Európai Unióban, de azóta sokkal realistábban ítélik meg a helyzetet - írja a bécsi Die Presse című napilap. A tagjelölt országoknak még jó néhány feltételt teljesíteniük kell - nyilatkozta Erwin Proli. Az alsó-ausztriai tartományi főnök az Európai Unió bővíté­séért felelős személyiségekkel Brüsszelben folytatott megbe­széléseiből arra következtet, hogy az új tagok felvételére csak 2008-2010 körül kerül sor. A politikus szerint a tagjelöl­tekkel folytatott első tárgyalá­sok is azt mutatták, hogy az „ördög a részletekben van”. A Die Presse nyomatékosan aláhúzta, hogy az osztrák nép­párti tartományi főnök - Wolf­gang Schüssel alkancellár-kül- ügyminiszterrel ellentétben ­nem tartja elképzelhetőnek, hogy a jelzett időpont előtt sor kerüljön az unió bővítésére. Proli ugyan támogatja a bőví­tést, mert belátja, anélkül ko­moly szociális feszültségek lépnének fel Európában, de az új tagok felvétele után is hosz- szú, 10-15 éves átmeneti idő­szakot tart szükségesnek az unióban érvényes összes mező- gazdasági kedvezmény és munkajogi rendelkezés érvé­nyesítéséhez. Jan Krzysztof Bielecki volt lengyel kormányfő a The Wall Street Journal Europe című lapnak írt cikket, amelyben bí­rálta Gerhard Schröder német kancellárt, mert Varsóban nem­rég ő is 2010-re jósolta az Eu­rópai Unió keleti bővítését. Bie­lecki úgy látja, Németország fél a keleti munkások bővítés utáni kivándorlásától, illetve a német gyárak keletre településétől. Bukaresti beismerés Nem kértek időben áthaladási engedélyt A hadsereg illetékes vezetői elismerték, hogy Bukarest hi­bájából nem haladhatott át magyar területen a hét elején egy román katonai egység. A Partnerség a békéért NATO- program keretében szlovéniai hadgyakorlaton vettek volna részt a román katonák, ám nem léphették át a magyar határt. Tiberiu Costache tábornok tegnap elmondta, hogy késve kérték Budapesttől az enge­délyt ahhoz, hogy a román he­gyivadász szakasz fegyverek­kel és lőszerrel együtt áthalad­hasson magyar területen. A magyar törvények szerint ugyanis csak országgyűlési ha­tározat engedélyezheti idegen fegyveres alakulat ki- és belé­pését Magyarország területére, de a román kérés elbírálására nem hagytak elegendő időt. A román hadsereg vezérkari főnökének helyettese hangsú­lyozta: „Hivatalosan semmit nem lehet felróni a magyar Honvédelmi Minisztériumnak, ám a magyar hadsereg nem mu­tatta az elvárható jó szándékot.” Bukarestnek az idén már volt egy hasonló incidense. Victor Babiuc román védelmi minisz­ter szeretett volna Boszniába repülni, de gépének vissza kel­lett fordulnia, mert kiderült: a román hatóságok elmulasztot­ták idejében kérni a szükséges berepülési engedélyt a légteret ellenőrző SFOR-erőktől. Befejezte katonái kivonását a megszállt nyugati partvidék egy részéről Izrael, ám a palesz­tinok kifogásolják, hogy az iz­raeliek a tervezettnél kisebb te­rületről vonultak ki. A palesztin fél ezért némi késéssel vette csak át a kiürített területek el­lenőrzését. Oszama bin Ladent nem ta­lálta bűnösnek a kabuli fanati­kus muszlim tálibok legfelsőbb bírsága. Washington azzal vá­dolja a szaúdi férfit, hogy ter­rorháborút vív amerikai állam­polgárok és célpontok ellen. Lemondott Kenneth Starr füg­getlen ügyész etikai ügyekkel foglalkozó tanácsadója, Sam Dash. így tiltakozott a Clin- ton-Lewinsky ügy képviselő- házi vizsgálata során tanúsított ügyészi magatartás miatt. Börtönt üzemeltető magánvállalat A részvényesek a minél hosszabb elzárásban érdekeltek A CCA cég papírjai a New York-i tőzsdén a keresettek kö­zött szerepelnek, mert biztos beruházásnak számítanak és igen jelentős osztalékot garantálnak. A beavatottak tudják, hogy a betűszó sajátos vállalkozást jelöl. A Correction Corporation of America az Egyesült Államok első, börtönöket üzemeltető magánvállalata. Vagyis a prir vatizálás ezt a területet is el­érte. A „magánbörtön” tudniil­lik gazdaságosabb, mint az ál­lami: a költségek 5-15 száza­lékkal alacsonyabbak. Az üz­let az USA-ban igencsak biz­tosnak számít: az ország min­den huszadik polgára élete so­rán bekerül a hűvösre. Jelenleg 1,8 millió ember ra­boskodik, így az egyes álla­mok nem is tudnak már lépést tartani a börtönépítéssel. Nagy-Britanniában és Auszt­ráliában is hasonló a helyzet, a CCC ott is üzemeltet börtönö­ket. A CCA részvényei egyéb­ként a nyáron váratlanul na­gyot zuhantak, amikor egy, a cég által menedzselt intéz­ményből egyszerre hat rab szökött meg. Ilyen eseteket sehol nem lehet megakadá­lyozni, érvelt a magánvállal­kozó, s azóta az árfolyam is­mét magasra emelkedett. Egy dolog valóban negatí­van befolyásolja a nyereséget: a vállalat - akár csak az állami börtönök - arra törekszik, hogy törvénytisztelő polgá­rokká nevelje át az elítélteket, s így azok mielőbb szabadul­janak. A részvényes viszont abban érdekelt, hogy minél többen és minél hosszabb ideig üljenek, így jól képzett, hatékonyan dolgozó munká­sokká váljanak. FEB Eltérő népszaporulat az egyes földrészeken Növekszik a halálozás Az egyes kontinensek és azon belül egyes országok népsza­porulata igen eltérő. Harminckét országban, ahol a Föld lakosságának 12 százaléka él, megállt a népesség növeke­dése. Az e csoportba tartozó or­szágok mindegyike - Japán ki­vételével - Európában van. To­vábbi 39 ország, amelyekhez az Egyesült Államok és Kína is tartozik, közelednek ehhez az állapothoz: ezekben él a világ népességének 26 százaléka. Á fennmaradó országokban vi­szont folytatódik a robbanász- szerű népszaporulat. Néhány példa: 2050-re Etió­pia népessége 62-ről 231 mil­lióra nő majd, Pakisztáné 148- ról 357, Nigériáé 122-ről 332 millióra. 2050-ben tehát egye­dül az utóbbi országban többen élnek majd, mint 1950-ben az egész afrikai kontinensen. Ugyanakkor azzal kell szá­molni, hogy a fejlődő orszá­gokban a halálozási arány je­lentősen megnő. Míg a fejlett államokban az AIDS-betegek aránya a lakosság 1 százaléka alatt van, Zimbabwe, Botswana népességének negyede beteg, Zambiában 19, Szváziföldön 18 százalék szenved a halálos be­tegségben. A másik veszély, hogy kevés lesz a termőföld, az ivóvíz a gyorsan szaporodó né­pesség eltartásához. Épül a nemzetközi űrbázis Hosszú szolgálat után nyugdíjazzák a Mirt A kazahsztáni Bajkonur űr- repülőtérről tegnap reggel si­keresen startolt a Zarja (Hajnalpír) modul, amelyet háromlépcsős Proton-K hor­dozórakéta állított pályára. A nemzetközi űrállomás kiala­kításán már több mint öt éve munkálkodnak orosz, amerikai, kanadai, japán, valamint az eu­rópai űrhivatal szakértői. A ter­vek szerint csaknem félszáz fel­lövésre lesz szükség az új űrál­lomás kiépítéséhez. Ez az űrbá­zis váltja majd fel a már 13. éve az űrben keringő Mir űrállo­mást. Az orosz űrbázis sorsáról ugyanakkor még mindig nem született végleges döntés. Az orosz űrkutatási központ­ban csaknem 250 millió dollár költséggel, az amerikai Boeing cég közreműködésével legyár­tott Zarja modul csaknem öt méter átmérőjű, 24,2 tonna tö­megű, és közel 6 tonna üzem­anyagot vitt magával. Utánpót­lás nélkül 430 napig képes ke­ringeni az űrben. Az orosz szakemberek egyébként egy tartalék modult is elkészítettek. A nemzetközi űrbázis hat év alatt épül ki, és 2004-ben a kü­lönböző részegységek és modu­lok egybekapcsolása nyomán az űrállomás összesen 470 tonna tömegű lesz. A tervek szerint 15 évig üzemelhet majd a világűrben. A Zarja feladata, hogy ellássa energiával a sorra érkező egységeket, és végre­hajtsa a szükséges pályamódo­sításokat. Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin Tap mint Tap nyerhet! 7apoljon a Tvr-héttel! A játék leírását megtalálja a Tvr-hét 49. számának Tap-mellékletében! A hét sztárja: Catherine Zeta Jones Cameron Diaz megunta a távszerelmet A babázó primadonna Derrick utolsó csókja Clooneyból bankrabló lett Tvr-hét - a műsorújság D8lMf»n DÍSZ iltrrlek É*l#i

Next

/
Thumbnails
Contents