Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-18 / 270. szám

4. oldal Ország - Világ 1998. november 18., szerda Azután dönt a Nemzetközi Valutaalap az Oroszországnak nyújtandó hitelről, hogy az orosz kormány benyújtja az al­sóháznak a jövő évi költségve­tés sarokszámait - közölte Andrej Sapovaljanc orosz gaz­dasági miniszter. Roman Herzog német szövet­ségi elnök találkozott Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, majd a palesztin igazgatás alatt álló Jerikóba érkezett. Szemé­lyében első alkalommal látoga­tott német államfő palesztin te­rületekre. Helybenhagyta a római leg­felsőbb bíróság Erich Priebke és Kari Hass egykori náci tisz­tek életfogytiglani börtönbün­tetését. Fennakadásokat okozott Ausztria nyugati és északi felé­ben - három napon belül má­sodszor - kedd hajnalban a köz­lekedésben a havazás. Tirol, Vorarlberg és Salzburg tarto­mányban az úton levőket meg­lepte a sűrű havazás. A nehéz járművek számára a hólánc használata kötelező, ami a sze­mélyautóknak is javasolt. * Megszűnt a készültség. A Tisza árhullámának elvonultá­val az árvízvédelmi kormány- biztos javaslatára a miniszter- elnök kedden délután a Tiszán és mellékfolyóin megszüntette a rendkívüli árvízvédelmi ké­szültséget. Abortusz. Az Alkotmánybíró­ság ma délelőtt, nyilvános teljes ülésen hirdeti ki határozatát a magzati élet védelméről szóló törvényt kifogásoló indítvá­nyokról. Az úgynevezett abor­tusztörvényt 1992-ben alkotta meg az Országgyűlés. Környezetvédelem. A kor­mányzat fenntartható fejlődést ígérő gazdaságpolitikai kon­cepciójának egyik lényeges eleme a környezetvédelem - mondta Szegvári Péter, a Mi­niszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára az Ökoinvest ’98 Környezetvédelmi Szakkonfe­rencia megnyitóján. Vámszámok. A Vám- és Pénzügyőrség jövő évi költség- vetési előirányzata 30,6 milli­árd forint, ami 24 százalékkal több az ideinél. Ezen belül a működési költségekre 23,5 mil­liárd forintot szánnak jövőre. Nyert az ELMKA. Pert nyert a Legfelsőbb Bíróságon kedden az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. a Kovács Káz- mér ügyvéd által képviselt Or­szágos Fogyasztóvédelmi Egyesülettel, illetve a Magyar Autóklubbal szemben az M1 -es autópályán elhelyezett irány­jelző táblák ügyében. A MTEP az ellenzékkel szavaz Három parlamenti vizsgálóbizottság alakult A parlamentben a vezérszónokok mondták el véleményüket a jövő évi költségvetésről. Feketén-fehéren megmutatkozott, hogy a politika értékválasztás, a mindenkori kormány költ­ségvetése pedig ennek az értékrendnek a visszatükröződése. Kovács László (MSZP) első­sorban azért tartotta elfogad­hatatlannak a költségvetést, mert az abban kirajzolódó ér­tékrend ellentétes a szocialista párt által vallott szociálde­mokrata elvekkel. Úgy vélte, mostanra kiderült, hogy a Fi­desz nem tudja valóra váltani „Csendélet” fotó: feb a választási kampányban tett ígéreteit, ezért az előterjesztés véleménye szerint „a szósze­gés költségvetése”. Szájer József (Fidesz) ellen­ben éppen arra mutatott rá, hogy a számoszlopokban tetten érhető a választási és a kor­mányprogram betartása. Céljuk a középosztály talpra állítása, a gyermekvállalás ösztönzése, a gyermeknevelés anyagi terhei­nek csökkentése, a vidék fej­lesztése, a kis- és középvállal­kozók megerősítése. A kor­mány számít a polgárok kez­deményezésére és alkotókész­ségére. A tudás felértékelődik. Szájer a törvényjavaslatot a családok gyarapodása költség- vetésének nevezte. Kuncze Gábor az SZDSZ nevében bejelentette, hogy nemmel fognak szavazni, mert túl sokan túl sokat vesztenek. Szerintük a költségvetés vesz­tesei lesznek a nyugdíjasok, az alacsony jövedelműek, az egyedülállók, a középkorúak, a közszférában dolgozók, az önkormányzatok és az igaz­ságszolgáltatás. Kuncze sze­rint túltervezett a bevételi ol­dal, s a költségvetés nem veszi kellően figyelembe a kedve­zőtlen világgazdasági folya­matokat, ezért nőhet a hiány. Balsai István (MDF) kije­lentette, hogy ma a gyermek- nevelés elszegényít, ezért igenis a szegényeken segít a kormány, ha a gyermekeket nevelőkön segít. Csúcs László (FKGP) üdvözölte azt az új ér­tékrendet, amely az embert és a tudást állítja középpontba, és amely felszabadítja az alkotó energiákat. Csurka István (MIEP) azon háborgott, hogy a költségvetés kiadásainak 35 százalékát, vagyis minden ne­gyedik forintunkat adósságfi­zetésre és kamattörlesztésre kell fordítanunk. Hibásnak és tévesnek tartotta azt a nézetet, hogy Magyarországnak min­denképpen fizetnie kell. Az Országgyűlés három vizsgálóbizottságot hozott létre: az úgynevezett megfi­gyelési ügy, a kormány kine­vezési gyakorlata és az APEH működésével kapcsolatos ag­gályok áttekintésére. Simonfy Ágnes Előnyben a közös beruházások, az önkormányzati társulások pályázatai Címzett támogatás, új feltételekkel Új feladatok elé állítja az önkormányzatokat az a kormány- rendelet, amely januártól hatékonysági tanulmány elkészíté­séhez köti a címzett és céltámogatási pályázatokat. Ez nem­csak újfajta gondolkodást követel a helyhatóságoktól, hanem a finanszírozási lehetőségek optimalizálását egy olyan hely­zetben, amikor a takarékos gazdálkodás a legfontosabb szempont - hangzott el egy fővárosi konferencián. Programfinanszírozás - ez az ezredfordulós pályázatok kulcsszava, amellyel hazánk a csatlakozáshoz közeledve iga­zodni fog az Európai Unió pá­lyázati követelményrendsze­réhez. A vagyongazdálkodási, városüzemeltetési szakembe­rek, önkormányzati vezetők részvételével szervezett kon­ferencián Sára János, a Föld- művelési és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselője el­mondta, hogy az önkormány­zatok 2000. január 1-jétől ve­hetik igénybe az előcsatlako­zási támogatásokat, így legké­sőbb 1999. november 1-jéig be kell nyújtani az erre vonat­kozó pályázatokat. Ez már új finanszírozási feladatok elé állítja az önkor­mányzatokat és a régiókat, va­lamint az önkormányzati tár­sulásokat. Hiszen az EU csak kiegészítő támogatást nyújt, aminek elengedhetetlen felté­tele a különböző támogatások és a helyi anyagi források Ösz- szehangolása - azaz a társ­finanszírozás. A pályázatok sikere a va­lódi partnerségen múlik - hangsúlyozta Sára. A részle­tekre, a számszerűsített cé­lokra, a köztes feladatok do­kumentálására eddig nem ügyeltek a helyhatóságok, márpedig e nélkül a jövőben nem állják meg helyüket a pá­lyázatok. Nyitrai Edit, a Belügymi­nisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztályának ve­zetője a címzett és céltámoga­tások odaítélésének új elemei­re hívta fel a figyelmet. Az idén májusban lépett hatályba az a kormányrendelet, amely szerint jövő januártól csak a 200 millió forint feletti beru­házás támogatható. Vízgaz­dálkodással, egészségügyi és szociális ellátással, közokta­tással, térségi programokkal kapcsolatos pályázatokat lehet benyújtani, de ezek közül csak azok számíthatnak sikerre, amelyekhez megvalósítható­sági tanulmányt is csatolnak. Nagyobb eséllyel indulhat­nak a közös beruházást feltéte­lező programok: előtérbe ke­rülnek az önkormányzati tár­sulások pályázatai. Példaként említette, hogy kétezer lakos alatti település nem pályázhat egyedül szennyvíztisztító épí­tésére. A pozitív döntésben ugyanilyen fontos szempont, hogy nemcsak a beruházás, hanem az üzemeltetés és a karbantartás költségeit is rész­letezze a pályázó. A konferenciát szervező Consulting Önkormányzati Pénzügyi és Befektetési Rt. vezérigazgatója, Laky Csaba elmondta: a megvalósítható­sági tanulmány elkészítésénél számos szempontot mérle­gelni kell, át kell világítani mind az önkormányzat lehető­ségeit, mind a későbbi objek­tum adottságait. Csak így de­rülhet ki, hol csökkenthetők a költségek, illetve a későbbiek során milyen helyi forrásokra lehet számítani. Cs. J. Folytatódó eszmecserék A német kancellárt fogadta az orosz államfő Gerhard Scröder Jelcinnel Oroszország és Németország elmúlt években kiépített szo­ros kapcsolatai nem fognak változni - jelentette ki Borisz Jelcin orosz elnök, miután kedden a Kremlben négy- szemközti megbeszélést foly­tatott Gerhard Schröder né­met kancellárral. Jelcin úgy nyilatkozott, hogy a négyszemközti találkozón va­lóban szűk kört igénylő kérdé­seket vitattak meg, „de a leg­fontosabb, hogy megállapítot­tuk: az orosz-német kapcsola­tok olyanok maradnak, mint amilyenek az elmúlt években voltak.” A német kancellár kedden reggel - még mielőtt a Kremlbe indult volna - az orosz tör­vényhozás két háza elnökeivel, Gennagyij Szeleznyovval és Jegor Sztrojevvel megtartott megbeszélésein megerősítette, hogy Bonn változatlanul szoros kapcsolatokat kíván ápolni Moszkvával, főként a parla­mentek közötti együttműködés területén. A duma elnöke meg­jegyezte, hogy a második vi­lágháborút követően a Szovjet­unióba került kulturális kin­csek kérdését nem érintették a megbeszélé­seken. Az orosz el­nök és a német kancellár hasz­nosnak ítélte a két ország kulcsminiszte­rei szélesebb körű eszmecse­réjét, s abban állapodott meg, hogy a követ­kező ilyen megbeszélésre Moszkvában kerül sor - jelen­tette ki a csúcstalálkozót köve­tően Szergej Prihogyko, az orosz elnök külpolitikai tanács­adója. Jelcin és Gerhard Schrö­der egybehangzó véleménye szerint az orosz-német kapcso­latokat nem terhelik megoldat­lan problémák, a viszonyt nem befolyásolja a politikai kon­junktúra. * A kancellár találkozott Alek- szandr Lebegy krasznojarszki kormányzóval is. A nyugalma­zott tábornok egyébként egyet­ért egyes nyugati politológu­soknak azzal a véleményével, hogy Oroszországnak diktatú­rára van szüksége. A politikus a Kommerszant Daily című gazdasági napilap­nak adott interjújában kifej­tette: 1991 augusztusában, a puccskísérlet után „butaságok történtek az országban”. A 2000-ben esedékes oroszor­szági elnökválasztások előtti ta­lálgatásokról Lebegy tartózko­dóan nyilatkozott, hangsú­lyozva: egyelőre semmiféle kampányban nem vesz részt. FOTÓ: FEB/REUTERS Új 500 -as. II. Rákóczi Ferenc arcképe szerepel az új 500 forintoson, amellyel a Magyar Nemzeti Bank folytatja bank­jegysorozat-kibocsátását, így ötre nő az újabb pénzjegyek száma. A bankó december 1-jén kerül forgalomba, de egy ideig még a régi 500-as is megmarad. fotó: feb/diósi imre Az ellenzék kivonult a bukaresti parlamentből Szabad út az egyetemnek Az ország jövője, a román nemzetállam sorsa függ at­tól, hogy a képviselöház le­hetővé teszi-e a tervezett magyar-német tannyelvű egyetem alapítását. Erre figyelmeztetett Anghel Stanciu, a román képviselő­ház oktatási bizottságának el­nöke képviselőházi társaihoz írt levelében. A Nagy-Románia Pártot (PRM) képviselő bizottsági elnök a képviselőház keddi szavazása előtt kért minden román honatyát arra, hogy a Ielkiismeretére hallgasson és ne tegye lehetővé egy olyan egyetem létrehozását, „amelynek vezetéséből sze­rinte kizárnák a román több­séget és amelynek falai között betiltanák a román nyelvet”. Anghel Stanciu levelében egyebek között Bársony And­rásra, az Európa Tanács poli­tikai bizottságának magyar elnökére hivatkozott, aki - szerinte - „úgy látja, hogy a jelenlegi helyzetben a romá­niai magyar nemzeti kisebb­ség bármilyen intézményben tanulhat, legyen az multikul­turális, vagy sem.” A román képviselőház ked­den elutasította az oktatási bi­zottság javaslatát, amely meg­tiltotta volna a nemzeti kisebb­ségek nyelvén oktató felső­fokú tanintézetek létrehozását Romániában. Az ellenzéki pár­tok képviselői tiltakozásul ki­vonultak a teremből. Ellentmondó hírek a segélyekről Oreszt Klémpus, Ukrajna magyarországi nagykövete cáfolta azokat az értesüléseket, miszerint igazságtalanul osztják el a külföldi segélyeket, illetve azt, hogy a szállítmányok egy része bűnszövetkezetek kezébe kerül. A nagykövet elutasította azokat a találgatásokat, hogy a szokat­lanul nagy árvizet a mértékte­len erdőkivágások okozták. Szerinte a hatóságoknak gya­korlatilag nem volt idejük kel­lőképpen reagálni az árhul­lámra, a víz percek alatt mosott el útjából házakat, hidakat, uta­kat. A követség adatai szerint Kárpátalján tizennégy ember halálát okozta a katasztrófa, 118 települést, 26 ezer házat öntött el a víz, 1654 épület romba dőlt. Az áradás miatt 25 ezer embert telepítettek ki. Összesen 173 kilométer gátat vitt el az ár, 514 kilométeres szakaszon megrongálódtak a közutak, 31 híd összedőlt. A kárpátaljai lakosság majd egy- harmadát, 350 ezer embert érin­tett az árvíz. Lehel László, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat vezetője azt tanácsolja a ma­gyarországi adakozóknak, hogy csatlakozzanak valamelyik ka­ritatív vagy humanitárius szer­vezethez. Ezt azután közölte lapunkkal, miután hazatért egyhetes kárpátaljai útjáról. Véleménye szerint így sok­kal szervezettebben és nem utolsósorban, biztonságosab­ban jutnak el az adományok az érintettekhez. A szervezetek­nek Kárpátalján már régóta működő, kialakult kapcsolataik vannak, és ezek garanciát jelen­tenek arra, hogy a kivitt élelmi­szer, ruházat, vegyiáru nem ke­rül illetéktelen kezekbe. Az így kijuttatott adományokat a szét­osztásig őrzött raktárakban tá­rolják. Lehel László elmondta: ta­lálkozott - ha elvétve is - olyan esettel, hogy a nem szervezett úton kiszállított segélycsoma­gokat az utcán kezdték szétosz­tani, amiből a sorban állók kö­zött veszekedés kerekedett. Ezt elkerülendő, érdemes megbízni valamelyik hazai humanitárius, illetve karitatív szervezetet, amelyek felkészültek az ado­mányok pontos célba juttatá­sára. (sts) Jön a TAP, a nézettségmérő Az egyes társaságok gya­korta vitatkoznak a nézett­ségi adatokon. Ezért keltett szakmai körökben élénk ér­deklődést, hogy egy holland cég minden eddiginél pon­tosabban mérő eszközt ké­szítettek. A TAP-nak neve­zett készülék valójában egy korong, amely egy adott té­vétársaság által a képer­nyőre sugárzott jelre érzé­keny, s méri, hogy az adott program mennyi ideig volt a képernyőn. A TVR-hét és a tv2 fogott össze az eszköz kipróbálá­sára. A műsorújság rendsze­resen közli, hogy a tévétár­saság melyik programja alatt sugározzák a TAP-je- let. Négymillió korongot hoznak forgalomba.

Next

/
Thumbnails
Contents