Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-18 / 270. szám

2. oldal Megyei Körkép Okulni kell a vesztesnek! Avagy polgármester-választás utáni beszélgetés dr. Szabó Sándorral Lassan feledésbe merül az idei helyhatósági választás hangu­lata, a kampánya, s a győztesek számára is a munka váltja fel a mámort. A vesztesekre már csak néhány plakát emlékeztet. Ám hogy mit éreznek, mi a véleményük a kialakult helyzetben, a győztesek számára is tanulságos lehet. Ezért is kopogtattunk he dr. Szabó Sándor salgótarjáni magánügyvédhez.- Hogy érzi magát ügyvéd úr?- Köszönöm, én a kampá­nyom során is többször el­mondtam: amennyiben veszí­tek, nem lesz törés az életem­ben, hiszen itt az iroda, s ma éppúgy rám nyitják az ajtót, mint korábban. Hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy ezúton is gratuláljak a győzteseknek, köztük is vetélytársamnak. Puszta Béla polgármester úr­nak. Nem lesújtó vereség- Ha visszatekintünk a válasz­tás végeredményére, az önre adott voksok aránya messze magasabb volt, mint a testület jobb/bal aránya. Vigasztalja-e ez a tény?- Magyarázkodásra nincs semmi szükség, feltétlenül elemzésre méltó azonban, hogy mi az oka annak, hogy öt jobb­oldali erő összefogása sem ho­zott sikert. Annak természete­sen örülök, hogy személyemet még minden bizonnyal balol­dali érzelmű emberek is támo­gatták, vagyis, el tudtak volna fogadni polgármesternek. Emiatt én semmiképp nem lesújtó vereségként élem meg a választás kimenetelét. Más kér­dés, hogy - ha csak kilencszáz szavazattal is, de - lemaradtam.-Mi lehetett ön szerint a baloldal ilyen nagyfokú előre­törésének az oka?- Minden bizonnyal közre­játszott a kormány "néhány in­tézkedése, különösen a nyug­díjemelés bejelentett mértéke. Salgótarján elöregedő város, érthető az ellenállás, nyilván nem tapsoltak, még ha esetleg rám adták a polgármesteri vok- sukat is. Egészséges kontroll-A kormányhoz lojális embe­rek erre azt mondták: - Miért, jobb lett volna, ha a választás után tudják meg a nyugdíjasok a döntést. . .- Ennyi taktika szerintem be­lefért volna, mert nagyon sok olyan döntés születik még, amely befolyásolhatta volna a választást, mégsem közölték, nem közölhették. Egy dolog viszont tény: ez az önkormányzati választás szá­momra egyértelműen megmu­tatta, hogy a városban aktív po­litizálást folytató emberek többsége baloldali érzelmű, s ezt tiszteletben kell tartani. Azt is tiszteletben kell tartani, hogy a mi, kampány során megfo­galmazott kritikai megjegyzé­seinkre nem voltak vevők. Számomra a választás egyik legfontosabb üzenete az, hogy a szavazók negyven százaléka rám adta a voksát, vagyis meg­bízna bennem. Ez feljogosít arra, hogy valamilyen módon képviseljem őket, ha nem is a hivatalban, de más fórumokon mindenképpen. Úgyis, mint magánszemély, s úgy is, mint ügyvéd.- Együttműködésére számít- e az a hat képviselő, aki beke­rült a közgyűlésbe?-Természetesen. A napok­ban várható, hogy összeül az a „brigád”, amely együtt készült a választásokra. Nagyon fontos, hogy a kudarcokból is levonjuk a következtetéseket. Az a vé­leményem, hogy kár lenne a ki­alakult összefogásban meglévő értéket kidobni az ablakon. Hat képviselőnkön keresztül egy egészséges kontroll kialakítása lehet a célunk. Szűk mozgástér- Elvileg ön is ott ülhetne most, ha vállalja a listán való szerep­lést.-Én föltettem mindent egy lapra, mert nem az én stílusom a pozíciókon való osztozkodás. Más kérdés, ha én kerülök a polgármesteri székbe, s marad a jelenlegi összetétel, de hát ez történelmietlen fejtegetés volna részemről.-Puszta Béla egy televíziós interjúban kifejtette, hogy programjában helyet kapnak majd az ellenzékiek javasolta pozitív elképzelések is. Ön hogy érzi: annyira kibékíthetetlen itt helyben is a jobb- és baloldal, mint országosan?- Nem, nem is lehet. Eleve a költségvetés olyan szűk moz­gásteret enged, hogy képtelen­ség az a fajta szembenállás, ami országosan jellemzi a két tá­bort. Lehet, hogy bizonyos kérdé­sekben homlokegyenest más elképzeléseket képviselünk, de egy kisváros vezetése során ezek a nézetek sokkal inkább közelíthetők. Szó volt arról is, hogy a szo­cialisták bevonják a koalícióba a Fideszt. Én ellene voltam, nem tartom egészségesnek, mert a kampány során karakte­resen más irányvonalat hirdet­tünk, s ez a választók becsapása lett volna. Passzív fiatalok-Apropó: milyennek ítéli a közéleti demokráciát? Hiszen tíz éve ön is ott volt a Magyar Demokrata Fórum helyi szer­vezetének titokban történt meg­alakulásakor . . .-A választás során 15 ezer­ből 6060 szavazatot kaptam, ennélfogva én már csak ezért sem tarthatom a számat. . . De félretéve a tréfát, nekünk nem volt saját médiánk, s úgy érzem, sem a napilapban, sem a városi tévében nem kaptunk azonos mértékben helyet. Nyil­ván, nem ez az oka a vereség­nek, de hogy hozzájárult, az biztos. Puszta Bélának alkalma nyílt a négy évet elemezni egy­órás adásban, s egy terjedelmes hírlapmellékletben is. A tévé­ben fejenként 15-20 perc jutott arra, hogy megnyilvánuljunk. A győzelmet is majd’ egy órán át elemezhette (most már több­ször is) a polgármester úr, min­ket eddig a kutya meg nem kér­dezett. Őrülök, hogy legalább a Hírlap kilépett ebből a meder­ből, bár igaz, ilyenkor a győzte­seké a terep. De tanulságul szolgálhat a legyőzöttek véle­ménye is. Annál is inkább, mert ezen a választáson a fiatalok szinte részt sem vettek, ami ag­gasztó: a jövő generációját nem érdekli a sorsa. S ez mindkét oldal problé­mája, nemcsak a miénk! (németh) PÁSZTÓ 1998. november 18., szerda A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Rekviem az Acélgyári úti topolyafákért Ti voltatok az ifjúság” 59 1955-ben, amikor Salgótar­jánba érkeztünk Szegedről, itt szerettem volna lakni, az acélgyári fasorban. Nyár volt. A nyílegyenes úton, a Szent József-templomtól az acélgyárig, mint zöld felkiál­tójelek álltak a jegenyék. Szigo­rúan, öntudatosan, büszkén. Azt mondták akkor, ez a fasor, jel­képe is az acélgyári munkásjel­lemnek: rendszeretők, öntudato­sak, büszkék. Nehezen fogadják be a messziről jöttékét. Vágyam teljesült. Az acél­gyári telepen kaptunk lakást. Nap mint nap, ezen az úton jár­tam dolgozni. Gyönyörködhet­tem a fákban rügyfakadáskor, majd kizöldült lombjukban, ősszel a lehullott utat borító sárgult levelekben és télen ko­pár szépségükben. Befogadtak az acélgyáriak. Tanácstagnak is megválasztot­tak. Emlékszem, amikor az építkezések tagy balesetve­szély miatt, néhány fát mégis ki kellett vágni, összefogtak megmentésükért, nehezen fo­gadták el eltávolításukat. Egy­szer már megkongatták felettük a vészharangot, de olyan nagy volt a tiltakozás, hogy megke­gyelmeztek nekik. Az évek teltek, az emberek és a fák is megöregedtek. Már panaszkodtak is rájuk. Tavasz­szal, vattaszerűen szállongó „virágaik”, ősszel, a hosszan tartó, lassú levélhullás miatt. Azt hiszem, lassan mégis meg­barátkoztak az elmúlás gondo­latával, hiszen szeretteiket is sokan elveszítették már. Azért november 14-én a fű­részek zajára majdnem minden házból kijöttek, hogy elbúcsúz­zanak a fáktól. Az idősebbek, talán könnyet is ejtettek értünk. Együtt öregedtek meg velük, mindennapi életük részei vol­tak. Hozzátartoztak az Acél­gyári úthoz. A 91 éves Fehér Josti bácsi­tól kérdeztem, hány évesek is voltak a fák? Ő úgy emlék­szik rá, 1926-ban ültették. Él­tek 72 évet, állva „haltak meg”. Elfűrészelték a törzsü­ket, csigasorra kapcsolva fel­emelték őket - mintha a mennybe mennének -, csak azután fektették a földre. A templommal szemben állt a legmagasabb. Csúcsa a to­ronyig ért. Búcsúzunk a fasortól Kosz­tolányi Dezső gyönyörű ver­sének soraival: „Az ég legyen tivéletek”. . . mert, „Ti adta-' tok kedvet tusát, / ti voltatok az ifjúság ” Acélgyári úti fák. Dr. Szabóné^dr. Lukács Ida Salgótarján Példásan összefogott a város Szécsényiek a „gáton” A tiszai árvíz okozta ká­rok mértéke és a súlyos veszélyhelyzetek látványa megrendítette az Ipoly menti települések lakossá­gát is. A múlt hét végén Szécsényben bontakozott ki széles körű és jól szer­vezett adománygyűjtési akció az árvízkárosultak megsegítésére. A Magyar Karitász városi szervezete, a ferences plé­bánia és a Magyar Vöröske­reszt térségi vezetősége for­dult felhívással a polgárok­hoz és a hívőkhöz, hogy a határokon túli, Tiszaháton élő, bajba került magyar falvak lakóit adományaikkal segítsék.-A segítség célba ér- tudtuk meg Máté Csabától, a város polgármesterétől, aki az önkormányzat nevé­ben biztosítja a szállító jár­művet és a járművezetőt. A Tisza völgyében romba dőlt településeknek gyűjtött adományokat a szécsényi ferencesek képviselői is el­kísérik. A jármű már elindult a Latorca folyó irányába és a tervek szerint a nagyszőlősi ferences misszióban rakják ki a szállítmányt. A helyi fe­rencesekkel együttműködve adják át a legjobban rászo­ruló települések lakóinak az adományokat. Nagy volt a sürgés-forgás Králik Andor egykori városi fényképész és amatőr festő lakásán. Ma ez az épület ka­ritatív célokat szolgál, itt volt az adományok központi gyűjtőhelye. Sokan ajánlották fel tá­mogatásukat a vasárnapi és a hétközi istentiszteleteken is és keresték fel úgymond „vöröskeresztes érzületük hatására” a szervezet városi irodáját is. A Haynald Lajos út 16. szám alatti lakás szobái megteltek a csomagokkal. Dr. Percze Ágnes, a Magyar Karitász szervezet helyi ve­zetője és Zalán atya útmuta­tásai szerint állították össze az adományokat, elkülö­nítve a ruhákat és a lábbeli­ket, a tartós élelmiszereket. A szécsényi áfész ötvenezer forint értékű élelmiszer­adománnyal járult hozzá az akció sikeréhez. Az adományokat Lazsán Mihályné, Kómár Mihályné, Ocsovai Béláné és Borda Istvánná vette át és köszönte meg. A plébániahivatal ve­zetői a pénzadományokból vásárolták meg az élelmi­szereket, gyógyszereket.- Olyanok is elhozták ed­dig féltve őrzött értékeiket, akikről tudom, hogy támo­gatásra szorulnak - jegyezte meg a Vöröskereszt városi szervezetének vezetője, Horváthné Németh Éva. Id. Istók Ferencné ugyan nem tartozik közéjük, de az ő arcáról is leolvasható volt az együttérzés, a segítőkész­ség. Reznicsek László, az ön- kormányzat képviselője an­nak a reményének adott hangot, hogy a Kárpátokon túl is mindent megtesznek, hogy a tél beállta előtt fedél legyen az árvízkárosultak feje fölött. Rácz András Gazdaköri ülés Balassagyarmaton - Nógrádban is épülhet repceolaj-feldolgozó üzem Lopják a kerteket, elkelnének a csőszök-Erősödött a mezőgazdaság képviselete az új gyarmati képviselő-testületben - hangzott el a gazdakör legutóbbi ülésén. A testület tagja lett Bacsa Béla gazdajegyző, a gaz­dakör alelnöke, valamint Osztrulóczki Mihály és Cseman Pál a kisgazdapárt részéről, újra a városvezetésben foglal helyet a Zöldeket képviselve Láng Mihály, a kertbarátkor elnöke. Megoldásra váró probléma akad bőven. Lopják az erdőt, a kerteket. Elkelne egy csősz, akár több is, de a mezőőri szolgálat költségeit a jövőben már csak az önkormányzat állja, mert az erre szolgáló öt­venszázalékos állami támoga­tás megszűnik. Az érdekelt földtulajdonosoknak minden­képpen a zsebükbe kell nyúlni értékeik védelmében és ebben a fontos közügyben a gazda­kör is érdekelt. Javításra várnak a város külterületének földútjai, ame­lyekre sok esetben benyúlnak a jogosulatlanul meghosszab­bított birtokhatárok. A műve­letlenül hagyott földek sorsá­ról is gondoskodni kell. A vá­ros környéki bogyós gyümöl­csösök nagy része felújításra szorul, a piacképes fajták te­lepítését szorgalmazni kell és kellene egy hűtőház, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a termelők. Biodízelprogram Szó esett arról is, hogy a gaz­dakör tagjai szívesen segíte­nének a városi parkerdő gon­dozásában és egyes területek parkosításában. Mindezeket a gondokat az önkormányzatban minden­képpen szóvá szeretnék tenni, úgy, hogy az elképzelések le­hetőség szerint meg is való­suljanak. Varga Mihály, a gazdakör elnöke tájékoztatást adott az agrártárca fejlesztési irányel­veiről, a támogatások formái­ról. Újdonság a lótartás támo­gatása, amelynél egyéb lo­vakra 35 ezer forint támoga­tás jár, a versenylótartást 40 ezer forinttal támogatja lo­vanként az állam. Ugyanígy segítik a biogazdálkodást a szántóföldi zöldségtermesz­tésben. Keresik a kedvezőtlen adottságú térségek növényeit. Nagy a valószínűsége hogy a Nógrádban is termesztett repce területe jócskán meg­növekszik, ha a jövőre elindul az egymilliárd forinttal támo­gatott úgynevezett biodízel­program. Itt a megyében is épülhet egy repceolajat fel­dolgozó üzem. A PHARE-program támo­gatja az úgynevezett energia­erdők létrehozását. Nógrád­ban az akác jöhet szóba az alacsony aranykorona értékű földeken. Egy másik lehető­ség az energiafű, amelynek nagy tömegű sásszerű leveleit kombájnnal aratják és briket- tálják. A vissza nem térítendő beruházások támogatása főleg az egyéniek szövetkezését se­gíti, tárolók, hűtőházak és egyebek építésére. Támogatás csak meghatározott növé­nyekre és fémzárolt vetőmag használata esetén jár és szám­lákkal kell rendelkeznie a termelőnek. A földművelésügyi és vi­dékfejlesztési minisztériumi támogatások között szerepel, hogy növekszik az állami ke­zességvállalás annak érdeké­ben, hogy a gabonatermelők hitelhez jussanak. Fényes Ba­lázs gazdaköri tag erről úgy vélekedett, hogy mikor ő fel­vett forgóeszközhiteit ezzel bizony nem élhetett. A bank­ban azt mondták, hogy fe­lejtse el az állami garanciát és a házát kellett elzálogosítani helyette. A gazdakör elnöke úgy vé­lekedett, hogy rossz pontja a tervezetnek az, hogy a kom­penzációs felárat a termelők ezután az APEH-től kérhetik. Viszont előtérbe kerül a falusi turizmus támogatása, ami a Palócföld községeit is érint­heti. Bacsa Béla gazdajegyző be­számolt Torgyán József mi­niszter győri fórumáról, ame­lyet az országban tevékeny­kedő gazdajegyzők számára tartott.- Elkeseredetten mentünk Győrbe és visszafelé azt mondtuk, hogy ilyen jó me­zőgazdasági programot még nem hallottunk -, vélekedett a tapasztalt mezőgazdasági szakember. Két kamarai út- Torgyán József beszéde megvilágosította előttünk, hogy tévedésbe voltunk. Kül­földön a húsz-ötven hektáros nagyságrendű birtoknagysá­gok a jellemzőek. Torgyán erre a nagyságrendre építette a koncepcióját. Nagy kár volt, hogy a földkárpótlás kezdete óta mindenki gépesített, de rosszul. Ezt szervezetté kellett volna tenni. A kistermelők most auto­matikusan többet kapnak és közelít a két szektor támoga­tottsága. Az agrárkamara dolgában Torgyán József az önkéntes­ségre épít és úgy vélekedik, hogy a kamara a szolgáltatá­sai révén legyen vonzó. A másik lehetséges út, hogy le­gyen kötelező a kamara, de ingyenes. Országos találkozó A gazdakör tagjai elkesere­detten emlegették az időjárás miatt kint lévő termést, a még helyenként lábon álló napra­forgót, cukorrépát, a szántat- lan területeket, a kevés gabo­navetést és az eladatlan kész­leteket. Fényes Balázs a már bevált vasúti szállítás gazdaságossá­gát említette, amelynek igé­nyét nála kell bejelenteni. Ba­csa Béla a holland importbur­gonya beszerzésének lehető­ségéről szólt, amely a körül­belül százötven forint kilo­grammonkénti ár befizetése után jó két héten belül leszál­lításra kerül. Megválasztották Bacsa Béla személyében a mező- gazdasági bizottság elnökét és küldöttének Varga Mihályt a gazdaköri elnököt, akik a me­gyei szervezetben képviselik a gyarmati gazdák érdekeit. A balassagyarmati gazda­kör tagjai ott lesznek a no­vember 19-20-án Lakitelken megrendezendő továbbkép­zési találkozón, amelyet az Országos Gazdakörök Szö­vetsége rendez. Most a svéd farmerszövetség mutatkozik be és szó esik majd az európai uniós csatlakozás ügyes-bajos dolgairól is. Szabó Endre l

Next

/
Thumbnails
Contents