Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-10-11 / 238. szám

6. oldal Mozaik 1998. október 10., szombat Születésnapot ünnepel az egyesület - Hagyományőrzés és önkormányzatiság felsőfokon Közélet és szabadidő: fiatalok Hollókőért Idén februárban jártak már Portugáliában, novemberben pedig Skóciába készülnek - hogy csak a nagyobb utakat említsük. Egyébként pedig a közösségért, Hollókő közéle­téért tevékenykednek, azért, hogy a világhírű kistelepülés éljen, s ne váljon szó szerint is múzeumfaluvá. Ehhez az is kell, hogy a fiatalok helyben maradjanak, aminek viszont előfeltétele, jól is érezzék magukat saját településükön. Szabó Csaba, a Hollókői Fiatalok Kulturális és Szabadidő Egyesületének elnöke, egyben polgármesterjelölt arról adott tájékoztatást, hogy fennállásuk öt esztendeje alatt mit csináltak, s mit terveznek a jövőben.-Legközelebb kétnapos szü­reti mulatságot rendezünk - mondja Szabó Csaba. - Ez már a hatodik lesz. A meghívót az egyesület készítette el, a szüret anyagi fedezetét pedig szpon­zori támogatásokból teremtet­tük elő.- Úgy tudjuk, hogy a közel­jövőben Skóciába utaznak az egyesület tagjai.- A Bajor Ifjúsági Tanáccsal nagyon jó kapcsolatban va­gyunk, s egyik rendezvényü­kön összebarátkoztunk a skó­tokkal. A programunkról elő­zetesen annyit mondhatok, hogy Edinburghban ifjúsági klubokat keresünk fel, Glas- gowban egy egyetemi profesz- szor vendégei leszünk, s kirán­dulást teszünk a skót felföldre, ahol kistelepüléseken tanul­mányozzuk, hogy arrafelé ho­gyan őrzik a hagyományokat, mit tesznek a turizmus fejlesz­téséért, miféle támogatást él­vez ez a munka.- Nem akármelyik civil szervezet dicsekedhet azzal, hogy külföldi utakra viszi a tagjait. . .- Igen, mi is pályázaton nyert pénzből utazunk. Idén februárban jártunk már Portu­gáliában, ahová több egyesü­leti tag eljött. Emellett persze teszünk színházlátogatásokat, ha módunk van rá, elmegyünk hazai továbbképzésekre is.- Miért hívták életre öt évvel ezelőtt a hollókői fiatalok egyesületét?- A gyakorlati munka jóval korábban kezdődött: 1990-ben már megpróbáltuk összefogni a helybeli fiatalokat; akkorra ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy már nincs összetartó erő. Ezt különféle rendezvények, sportnapok szervezésével, a régi, már-már feledésbe me­rülő hagyományok megőrzé­sével próbáltuk megvalósítani. A falu kulturális értékeit is meg akartuk és akarjuk men­teni ezáltal.-A gyakorlatban ez mit je­lent?-Leginkább a szüreti és a húsvéti népszokások megőrzé­sét. Szerencsére ebben a mun­kában sokakra számíthatunk. Az egyesület tagjai részt vettek néptáncoktatáson és kiad­tuk a „Hollókő Élete” című lapot, aminek meg­írásában és szerkesztésé­ben is részt vettek az egyesület tagjai. így az­tán, előbbieknek megfele­lően mindenki talál ma­gának valamiféle elfog­laltságot, mindenki meg­próbálhatja kihozni ma­gából a legjobbat. Sajnos, azonban akadnak külön­féle gondok is. Az ön- kormányzat például nem támogatja azt, hogy a fia­talok letelepedjenek a községben. Máshol ehhez kedvezményt adnak a tel­kek árából, Hollókőn azonban nincs ilyen. Emi­att az utóbbi pár évben számos családot alapító fiatal házas költözött el. Egy ilyen kicsi településen egyetlen el­költözés is nagy veszteségnek számít! Erre a gondra nagyon jó példa a kevés gyerek. Saj­nos, az önkormányzat nem sok mindent tett azért, hogy a fiata­lok megélhetést találjanak Hol­lókőn.-Az egyesület milyen köz­életi munkában vesz még részt?- Alapító tagjai vagyunk az Ifjúsági Parlamentnek és a Nógrád Megyei Ifjúsági Ta­nácsnak: természetesen előb­biekben is folytatjuk tevékeny­ségünket. A már említett nyu­gat-európai kapcsolatok mel­lett a lengyelekkel is eredmé­nyes az együttműködés. Foko­zott figyelmet fordítunk a hatá­rokon túl élő magyarsággal való kapcsolattartásra is. Vol­tunk már Erdélyben és Kár­pátalján - utóbbiak már ven­dégeskedtek is nálunk. Az ot­tani magyarok szövetségének elnöke, Kovács Miklós elő­adást is tartott a hollókői Eu- rópa-napon - Orbán Viktor fő előadóval együtt. Ez a közéleti rendezvény azért is fontos volt, mert a többi program jelentős része szabadidős jellegű. Per­sze bármiről van is szó, mindig elsősorban Hollókőért tevé­kenykedünk, s szándékaink szerint így lesz ez a jövőben is!- Az elkövetkezendő idő­szakban mik a terveik?- Folytatni akarjuk eddigi tevékenységünket, legalább olyan eredménnyel, mint ed­dig. A fiatalokat mindig meg kell próbálni bekapcsolni a közéletbe, mert ezáltal a jövő is rajtuk múlik. A megyén be­lül például nagyon jó testvér- kapcsolatot alakítottunk ki a Ságújfalui Faluszépítő Egyesü­lettel.- Politikai szerepet is vállal az egyesület tagsága?- Az önkormányzati válasz­tásokon többen is indulunk a tagok közül: a falu működésé­ben ugyanis sok a hiányosság. Természetesen így is megte­szünk mindent, amit tudunk, de ha sikerül nyerni, akkor sokkal eredményesebben tevé­kenykedhetünk.- Végezetül egy kellemetlen kérdés: miből működik az egyesület?- A tagdíjakból és pályázati támogatásokból. A falu költ­ségvetését egyesületünk egyet­len fillérrel sem apasztotta! Hollókői szüret ’98 Október 10, szómat: 15 órától ökörsütés és mu­latság a rimóci rezesbandával. Helyszíne a művelődési ház. Október 11, vasárnap: 9.45 órától szentmise és terményhálaadás 13 órától a szüreti borozó megnyitása borkóstolóval. Házigazda: Mikula János, az egyesület alelnöke. Hely­szín: a buszmegálló. 13.30 órától felvonulás. Útvonala: Orgona utca-Szál- lások-Szentföld-Ófalu. 14.15 órától szüreti kö­szöntő és műsor. Helyszín: buszmegálló előtti tér. Mi tör­tént a faluban 1998-ban? Ki­hirdeti: Buttkai Attila kisbíró. 15.30 órától a rimóci re­zesbanda műsora. Helyszín: kocsmaterasz. Szüreti mulat­ság étkezési és borozási lehe­tőséggel. Menü: a Boristen uzsonnája, hollókői vaddisz­nópörkölt, rizling kisfröccs. 16 órától táncház a műve­lődési házban. 18 órától szüreti bál. Ellustultak a gólyák A haladás és a jóléti társada­lom nemcsak sok embert lustí- tott el, hanem a költöző mada­rakat is. A spanyol gólyák ugyanis, amelyek évszázado­kon át Afrikában teleltek, most inkább odahaza maradnak, a távoli Szenegál vagy Etiópia melege már nem csábítja őket. Sok gólya csupán rövid ki­ruccanást tesz Dél-Spanyolor- szágba. Ennek a „lustaságnak” az oka az, hogy a madarak bő­ségesen találnak maguknak élelmet a spanyol városok sze­métdombjain és ezáltal alapve­tően megváltoztak a szokásaik. A Spanyolországban honos 22 ezer gólya körülbelül egyhar- mada megtakarítja magának a hosszú utat Afrikába. Ezek a madarak csupán még a Gibral- tári-szorosig sem repülnek el, s csak néhány hónapig vannak távol otthonuktól, nem fél esz­tendeig, mint régen. Némelyek pedig el sem hagyják „szülővá­rosukat”. A madarak téli költö­zésének oka az élelemhiány, nem pedig a hideg: a gólyáknak mit sem számít az időjárás hi­degebbre fordulása. Mivel most egész évben ta­lálnak maguknak élelmet a szemétdombokon, ezért sokan lemondanak a délre költözésről. Európa sok országában kihalás fenyegeti a gólyákat. Templomtörténet: majd a jövő héten Templomtörténeti sorozatunk ma esedékes része - anyagtor­lódás miatt - kimaradt lapunk­ból. Jövő héten szombaton azonban a szokott terjedelem­ben közöljük a karancslapujtői római katolikus templom és plébánia rövid históriáját. Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- belőle. Ezerforintos vásárlási mai rejtvény megfejtését októ- fejtése: Nem olyan sok az a ti- utalványt nyert: Széles Pálné, bér 15-ig kell beküldeni szer- zenöt év! Két hét már el is telt Csesztve, Kossuth út 58 sz. A kesztőségünk címére. Madármegfigyelés, magyar sikerekkel Az elmúlt hét végén tartották meg Európa 30 országának részvételével a hetedik Nemzet­közi Madármegfigyelő Napokat A mindenki számára nyitott programban összesen 17 538 fő vett részt 893 helyszínen. Az ál­taluk látott madarak száma 1 222 287 példány volt. Ezek az adatok az időjárás miatt minden tekintetben elmaradnak az előző évek eredményeitől. A hazai ma­dármegfigyelők viszont kitettek magukért, és a hűvös borult idő ellenére több helyszínen várták és kalauzolták az érdeklődőket, mint tavaly. Az országban 238 hely­színre 2 662 érdeklődő látogatott ki. Az általuk megfigyelt mada­rak száma 386 311 példány, ami pontosan 80 ezerrel kevesebb az 1997-es eredménynél. A hazai eredmények az előzetes összeve­tés alapján a megfigyelési hely­színek és a látott madarak számát illetően azonban az európai első helyet jelentik! Helyszínben a hollandok követnek minket 140 megfigyelési pontjukkal, míg a madarak számában az összeve­tésben sokat javult a helyezésünk, hiszen a tavalyi hetedik helyről a harmadikra jöttünk fel. E kategó­riában a görögök szerepeltek a legjobban, 5 000 résztvevővel, másodikok az ukránok 3 291 fő­vel. Nálunk az öt legnagyobb számban látott madárfaj a követ­kező volt:- seregély 84 190,- dankasirály 49 056,- tőkés réce 35 325,- daru 21 008,- szárcsa 8 250. Az összesen 104 fajból álló honi listán ritka megfigyelések is szerepelnek: halászsirály, dolmá­nyos sirály, selyemgém, ugartyúk is szerepel rajta. (Nógrád megye - amint már közöltük - a 35 részt­vevő által megfigyelt 350 madár­ral járult hozzá a sikerhez.) D. P. Jelentés a hegyről Ködök és napsütés „Bükkök smaragd színét erezve fent az első pár vörös folt megje­lent. ” (Áprily Lajos) Jócskán elmúlt már Szent Mihály hava, de az idő még nem fordult igazán hidegre, így hát a csaknem állandóan szemerkélő esőktől frissen zöldellő legelőkről még nem terelték be a gulyát, s a birka­nyáj is kint legelészik a Ró­nai-lapos környékén. Ko- lompjuk azonban mintha már halkabban szólna. A fenn­síkra terpeszkedő ködök mö­gül csak ritkán bujkál elő a nap korongja. Pályája szem­mel láthatóan megrövidült, íve ellaposodott, sugarai már nem hevítenek, csak jólesően melengetnek. Az ősz egyre ritkuló ajándékát amennyire csak lehet, kihasználják a tarka lepkecsapatok is, mi­előtt véglegesen, vagy csak múló téli álomra szenderül- nének. A ködoszlató napsüté­ses órákban mohón ellepik a későn virágzó katángkórókat, bogáncsokat. Aztán tavaszig már nem látjuk őket! Most, az őszi elmúlás ide­jén szépülnek meg igazán a bükkfák. A fennsík rétjein, legelőin elszórtan található, tölgyekkel elegyes bükklige- tek látványával nehéz betelni. A tágas tér lehetővé tette lombkoronájuk kiteljesedé­sét, hatalmas ágaik a földig hajlanak vissza. Kivéve azo­kat, melyek alatt a gulya rendszeresen delel, mert azok alja tehén magasságnyira olyan egyenesen lekoptatott, mintha sövénynyíróval lenne formálva. (Hála a gyógyító időnek, már azok a fák is rendbejöttek, melyek leg­szebb alsó ágait vandál mó­don évekkel ezelőtt valaki, valami okból fűrésszel le­pusztította.) Egyetlen ilyen idős fa lombkoronáján is megjelenik az ősz színeinek teljes választéka a haragos zöldtől a sötét rozsdavörösig, de még csak fokozza a színek tobzódását, hogy a faegyedek nem egyidejűleg sárgulnak, mint ahogy tavasszal sem egyszerre bomlanak ki. Még ennél is szebbek talán a zárt bükkösök a fennsík ke­leti peremén, az Icóskút kör­nyékén, vagy Salgó alatt a Várberekben, ahol csúcsíves katedrális karcsú oszlopaihoz hasonlóan hajlanak össze az aranysárgá koronás bükkfa­törzsek. A levelek jó része még a koronát színezi, de a lehullottak már pompás, friss avarpaplant terítettek a tél­váró, hűvösödő talajra. Nagy kincsei a Medvesnek ezek a bükkerdők. Aggoda­lommal tölt el, ha látom, hogy egy-egy derék bükkfa beteg­ség miatt hirtelen elpusztul és sajnálom, ha valamelyiket te­véstől kidönti, vagy derékban kettéhasítja a szélvihar. Fáj a szívem, amikor beléjük mar a láncfűrész és hatalmas gépek vonszolják a ledöntött törzse­ket, vagy látom a frissen fűré­szelt rönkökkel roskadásig megpakolt teherautókat a vá­roson végiggördülni. Talán erdei ismerősök is vannak közöttük. Vajon mi lesz belő­lük? Csak tűzifa, vagy talán nemesebb célra dolgozzák fel értékes anyagukat? Fancsik János

Next

/
Thumbnails
Contents