Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-31-11-01 / 255. szám
6. oldal Mozaik 1998. október 31., szombat Nógrád Szépe ’98 Felhívás a szépségversenyre Várjuk azoknak a lányoknak és asszonyoknak a jelentkezését, akik 1998. október 31-ig betöltik a 16., illetve ezen időpontig nem töltik be 26. életévüket, valamint magyar állampolgársággal és Nógrád megyében található lakással vagy ideiglenes lakcímmel rendelkeznek. A jelentkezés feltételei:- a jelentkezési lap kitöltése és visszaküldése (az oldal alján található),- egész alakos, lehetőleg színes fénykép, melyen az arcvonások is kivehetők,- 800 Ft-os nevezési díj befizetése postai feladási utalványon a József Attila Művelődési Központ címére (3100 Salgótarján, Fő tér 5.),- azoknak, akik nem töltötték be a 18. életévüket, mellékelniük kell a jelentkezéshez a szülők hozzájárulását a versenyen való részvételhez. A jelentkezési beérkezésének határideje: 1998. november 6. A jelentkezéseket az alábbi címre várjuk: József Attila Művelődési Központ, 3100 Salgótarján, Fő tér 5. A versennyel kapcsolatban részletes felvilágosítás kérhető a József Attila Művelődési Központban személyesen, valamint a 32/310-503-as telefonon Mezei Istvántól. Felkészítés ideje: 1998. november 23-tól. A tavalyi győztesek archív fotó A döntő időpontja: 1998. november 28. Válogató: nagyszámú jelentkező esetén a döntő előtt egy héttel. A verseny rendezői: József Attila Művelődési Központ DAKX Produkciós és Reklámiroda Nógrád Megyei Hírlap JELENTKEZÉSI LAP Ül nap Családi és utónevem: ................................................................................... Születésem helye: .......................................................................................... Ide je: 19........év ................................. hó ___ É rtesítési címem: . ,,.............................................................Tel.:.............. L akcímem............................................................................... Tel.:............................ Iskolai végzettségem: ............................... Családi áll.:....................................... F oglalkozásom:........................................... Nyelvtudásom: M ellbőségem:............................................... Szemem színe:.................................. D erékbőségem:.......................................... Hajam színe:...................................... C sípőbőségem: Magasságom:.................................... K onfekcióméretem:................................... Fürdőruhaméretem:........................ C ipőméretem: ...................... Súlyom: Hobbim:............................................................................................................................ Részt kívánok venni a Nógrád Szépe '98 versenyen, a verseny feltételeit elfogadom. .................................’................. 1998.............hó ........nap .................................................... a láírás Képzőművészeti szabadegyetem Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban ismét megrendezik az elmúlt években sikeresnek bizonyult képzőművészeti szabadegyetemet. Sorozatcím: Nagy alkotók - Különleges művészeti értékek. A foglalkozások témái és időpontjai: November 3.: Krisztusok és Prométheuszok. Eszményhordozó mitikus alakok a képzőművészetben. November 17:. A fák. A fa, mint szimbólum, mint jelentéshordozó motívum közel és távol művészetében. December 1.: Mi a szép a női szépségben? A nő a múlt századi festményeken, avagy eszmények, ábrándok és a prózai valóság nőábrázolásokban előadva. Előadó: Bálványos Huba grafikusművész, főiskolai tanár. A foglalkozások keddi napokon 17 órakor kezdődnek, látogatásuk ingyenes. November 3: módszertani nap Könyvtárosoknak Salgótarján - A Balassi Bálint Könyvtár és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Nógrád Megyei Szervezete a megye könyvtárosai és könyvtárfenntartói részére november 3-án, kedden 10 órától módszertani napot tart a Balassi könyvtárban a jogi szabályozás kérdéseiről. Előadó: Kenyéri Katalin, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma könyvtári főosztály munkatársa. Jelentés a hegyről A gesztenyesoron Október. Itt a nagy halotti tor, / a völgy, mint ossziáni táj, komor. / A szemfedöt terítgeti a nyír, / a kőbányában árva vércse sír. (Aprily Lajos) Metsző hideg söpör végig a gesztenyefák között. Hóról fúj a szél - mondja a velem szemben felfelé ballagó nénike. Ha jól meggondolom, ebben lehet is valami igazság, hiszen nem egyszer láttam már az ehhez hasonló, hidegfrontbetörés utáni kristálytiszta időben a frissen behavazott Tátrát a Salgó csúcsáról. Valószínűleg jelenleg is látszik, de most itt lent vagyok a gesztenyesoron, amely a bányatelep szélső házaitól vezet a temető bejáratáig. Tarjánnak régebben több gesztenyefasoros utcája volt, ezekből azonban már csak mutatóban maradt egy-két részlet. Ez a fasor azonban még most is hiánytalan, fái egészségesek s remélhetőleg még sokáig fennmarad. Mielőtt elindulok rajta, a telep szélén álló idős lucfenyők magasára figyelek, ahol élénken röpködő és izgatott hangokat hallató madárraj verődött össze. A csúcsközeli érett tobozok körül zajlik a perlekedés, ha jól látom, a környékbeli erdőkből előjövő és feltehetően a közelgő tél hírnökeként délebbre, téli vendégként hozzánk költöző erdei pintyek között. Itt a halottak napja. A temetőben a csendes készülődés hangulata érződik. Némelyik síron már friss, fehér krizantémcsokrok díszlenek, másutt viszont még a nyár emlékeként ott virít a fagyoktól eddig megkímélt muskátli, büdöske és petúnia is. Az egyik síron a vaskerítést, a rozsdásodó keresztet festik, a másik körül az avart gereblyézik, a kis padot javítgatják. A gesztenyesor mentén és a halottasház körül nyáron rendet tettek a közmunkások. Kiirtották a bozótot, kitisztították az övárkot, kitakarították az egész környéket. Most, néhány napja pedig jöttek a da- milos kaszával a városgazdálkodási szakemberek és a kerítésen belül is mindenütt szépen lekaszálták a füvet. Elégedettek is a salgóiak s láthatóan ők sem akarnak elmaradni a sírok rendbetételével. Most látszik csak, milyen szép kis temető ez itt fenn a hegyen. A Medves felőli oldalon a Zagyva-völgy szálbükköse határolja, délről a Mátra gerince látszik, nyugatról pedig a várhegy és a Boszorkánykő magasodik fölé. Itt benn, a temetőkertben a környék őshonos fáitól eltérő formájú, oszlopos örökzöldek, évszázados ciprusok, tuják őrzik a halott elődök örök álmát. Némelyik síron a sírkövet is félreszorítva már maga a hatalmas fa az emlékmű. A temető alsó végében nincsenek sírhantok, csupán a gyepből düledezve kiemelkedő kovácsolt vaskereszt, vagy megkopott homokkő nehezen kiolvasható felirata jelzi, hogy az első halottakat éppen egy évszázada temették ide. A telepet életre hívó bányászkodás ugyan megszűnt, de a temető gondozottsága az elődök megbecsülésére utal s így talán a jövő sem reménytelen. Fancsik János Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- tani. Ezerforintos vásárlási 2. III/4. A mai rejtvény megfejfejtése: Ne ijedjen meg, csak az utalványt nyert: Kaszás Sán- tését november 5-ig lehet beablakokat szeretném megjaví- dómé Salgótarján, Rákóczi u. küldeni szerkesztőségünkbe. Templomaink története Vízigótok idejében - HERENCSÉNY A Balassagyarmattól délkeletre fekvő helység neve feltehetőleg szláv eredetű. A leírásokban már 1322 körül szerepel, majd egy évszázaddal később ismét felbukkan a történelemben: az esztergomi érsek tiltakozik herencsényi jobbágyai adóztatása miatt. 1484-ben a Rhédeyeké, egy évszázaddal később Szokol Péter a birtokosa. 1633-34- ben a váci nahije községei között szerepel, négy adóköteles házzal. 1715-ben 17, 1720-ban 18 magyar háztartását írják össze. Később a Ráday családé majd több kisnemesi család birtoka. Pusztái közül Alsó- és Felsőliszkó a középkorban még önálló volt; Harasztipusztán gótikus templomrom — az alapfalak mellett más épületmaradványok is előkerültek az ásatások során - áll. Herencsény szülötte Lisznyai Damó Kálmán, a múlt század közepén megjelentetett Palóc dalok szerzője. A templom História Do- musa szerint a vízigótok idejében épülhetett a tizenharmadik században. Középkori történetére alig van adat. A Canonica Visitatio 1711-ben említi, majd egy újabb egyházlátogatási jegyzőkönyv 1828-ban részletesebb leírást is ad a kőből épült, falun kívüli temető melletti templomról. Ezek szerint a torony nélküli, kazettás és stukkós mennyezetű épület ötváltós orgonája a deszkákból padlásszerűen ácsolt kórusemelvényen állt; szószékét keményfából faragták, keresztelőmedencéje pedig zárt volt. A két oltáron álltak a fa gyertyatartók, a templomhajóban tíz pádon foglaltak helyet a hívek. 1852-ben, a bővítéskor tornyot kapott az épület A váci püspöki levéltár őrzi az 1801-ben készült bővítési tervezetet, a munkálatok 1852-ben fejeződtek be. A Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templom ekkor bővült terjedelemben, és tornyot is kapott. A torony vízszintes falsá- vokkal három részre tagolódik, kupolás toronysisakkal magasodik a házak fölé. Ablakai félkörívesek, nyugati főbejárata egyszerűen keretezett. Az északi kőkeretes kapu csúcsíves, 1350 körüli, elmosódott címerpajzsa az orommezőben van. Egyéb középkori emlék a hajórészen nem látható. A déli oldalon négy ablak, az északi oldalon a sekrestye nyílik. A torony mellett jobb oldalon lehet a karzatra és a toronyba jutni. A templombelsőben a szentély és a hajó közti falrészeknél felfedezhető az egykori diadalív egy-egy megmaradt része. A karzat két vaskos oszlopon áll, a torony alatti térrel együtt süvegboltozatot kapott, míg a többi fölé sík mennyezet épült. Külsőleg cserépfedésű, a szentély eredetileg sátortetős. A templom a bővítéskor és a felújításkor új főoltárt és két mellékoltárt kapott, az ezeket díszítő képek nem túl értékesek, a színezett barokk szobrok a karzat alatti mellékoltárt ékesítik. Szószéke fából készült, copf stílusú koronával, eléggé kezdetleges, mint a kettős fedésű keresztelőkútja is. A régi kis orgonával együtt feltehetőleg mindhárom berendezési tárgy az eredeti templomé lehetett, vagy egy másik templom felújításakor került ide. Az itteni anyakönyveket 1700 óta vezetik, a negyvenes évek elején a cserhátsu- rányi leányegyházzal együtt Prukker István plébános látta el a herencsényi papi teendőket; ma ^viszont fordított a helyzet, Cserhátsurány papja jár ide misézni. 1985-től Va- gyóczky József végzi az egyházi feladatokat, a hívők lelki szükségleteinek kielégítését. D. F.
