Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-29 / 253. szám

2. oldal 1998. október 29., csütörtök Rétság És Környéke Tudást bővítő masinák Szendehely - A község önkor­mányzata 1993-tól tart fenn baráti kapcsolatot a németországi Kür- nach községgel. Nemrég egy 35 db számítógépből álló szállít­mányt küldtek a kümachiak a szendehelyieknek. A tudást bő­vítő masinákat az általános isko­lában helyezték el. Az intéz­ményben két oktatótermet ren­deztek be, egyet-egyet a felső­söknek és az alsósoknak. Járdafelújítás házilag - közmunkásokkal Berkenye - A leromlott állapotú Kossuth utcai járda újraépítésé­hez 800 ezer Ft-ot nyertek a me­gyei területfejlesztési tanácstól. Ehhez saját erőként 300 ezer fo­rintot adott az önkormányzat. A felújítást házilag, közmunká­sokkal végeztették, végeztetik el. Az 500 méternyi szakaszból eddig 300 méter készült el, a hátralévő 200 métert jövőre hozzák rendbe. Örökítsd meg kedvencedet - Országos fotópályázat általános iskolások számára Rétsági kisdiák a nyertesek között Eredményesen szerepelt a rétsági Varga Dávid azon a fotópályázaton, amelyet Örö­kítsd meg kedvencedet cím­mel az Emálki - Ember és Ál­lat Együttélését Kutató Inté­zet hirdetett a közelmúltban 10-14 éves gyerekek számára. A versenyre a gyermekeknek olyan fényképeket lehetett bekül­deni, amelyeken saját vagy bará­taik társállatát örökítik meg. A fo­tók legtöbbje azt bizonyítja, hogy a gyerekeket mély érzelmi kap­csolat fűzi a társállatokhoz, legyen ez kutya, macska, teknősbéka, ló, tengeri-, vagy akár házimalac. A 3 fődíjas gyerek vakuval és dátu- mozóval ellátott fényképezőgépet nyert, a helyezettek könyvjutal­mat, a „fotómodellek” pedig álla­teledelt kaptak ajándékba. Helye­zett lett, illetve a kiállított képek közé került Varga Dávid rétsági kisdiák egy-egy fotója is. Az állatok világnapján meg­rendezett fővárosi díjkiosztón elhangzott: az Emálki tevé­kenységének középpontjában a felelősségteljes társállattar­tás áll. Alapelvei között szerepel, hogy a gyerekek már az általá­nos iskolában megtanulják, milyen fontos az 'állatokkal való felelősségteljes törődés, hiszen ez a felismerés nem­csak a természeti környezettel kapcsolatos szemléletmód, ha­nem számos egyéb pozitív emberi tulajdonság, a külvi­lággal szemben érzett felelős­ségtudat, tolerancia kialakulá­sát is előmozdítja. Varga Dávid kiállított fotóinak egyike Fényszáloptikás jelzőlámpa a közlekedésben Megkezdte működését a fény­száloptikás jelzőlámpa Szende­helyen, a 2-es főút melletti teme­tőnél. A készülék jelzést ad az áthaladó forgalomban részt vevő gépkocsivezetőknek a biztonsá­gos közlekedés érdekében, hogy 50 km sebességhatárt kell betar­tani, mert gyalogosáthaladás is várható. A lakosság körültekintő magatartásának köszönhető, hogy eddig nem volt komolyabb baleset. A jelzőlámpa-tábla 2,2 M Ft-ba került. Ebből 1,7 M Ft- ot az önkormányzat pályázaton nyert a Nógrád Megyei Terület- fejlesztési Tanácstól. A többit a község költségvetése állta. Kényszerből lett vállalkozó fiatalember - A pénztelenség a legnagyobb gond Felesége segíti, biztatja- Kényszerből lettem váHalkozó. A váci autójavítóban ka­rosszéria-lakatos segédlevelet szereztem, majd utána a nóg­rádi mezőgazdasági szövetkezetbe mentem dolgozni. Azért vá­lasztottam, mert helyben volt, nem kellett utazgatni. A nagy­üzemben előbb gépszerelő voltam, majd gépkocsivezető let­tem. Azt a járgányt vettem át, amit korábban édesapám veze­tett. A szövetkezet átalakulásakor lízingbe lehetett gépeket vá­sárolni. Én egy Skoda billencset választottam. Három év alatt kellett kifizetnem. Az volt a szerencsém, hogy a gépet magam tudtam javítani. A teherautó, illetve fuvarozás mellett a szüle­imtől bérbe vettem kárpótlás során visszakapott földjüket - foglalja tömören össze kényszervállalkozásának előzményeit Laczkovszki Richárd Nógrád községbeli vállalkozó. tető alá hozni. A másik for­rás a fuvarozás. Ez március­ban és áprilisban indul be. A kettő hozza azt a pénzt, ami a minimális életfeltételhez szükséges. Ha mind a kettő végképp ráfizetéses lesz, ak­kor elmegyek valahová főál­lásban dolgozni. Saját munkájával és szülői segítséggel jutott el a mai valóságig. Szó, szót követ, majd az adózásra terelődik a beszélgetés. Fiatal a gazda, öreg, beteges a billenőse... Közben volt olyan két esz­tendeje, amikor éjjeliőrként dolgozott a Mediter Kft.-ben, mely korábban a szövetkezet egyik melléküzeme volt. Vállalkozóvá válásához nemcsak gépet vett az átala­kult szövetkezettől, hanem onnan folyamatos munkát, szántási, vetési és szállítási megbízásokat kapott. — A bérelt föld megműve­léséhez szükség volt egy MTZ traktorra. Mivel nem volt pénzem, kölcsönt vettem fel. Akkor 1 millió százezer forintba került a gép. Ma 3 millió 500 ezer forintért kí­nálják. Ennyit romlott a pén­zünk. A kölcsönt még most is fizetem — mondja a szimpati­kus fiatalember, aki a földdel való aktív gazdálkodást 1994-ben kezdte. — Bérelt földjeim nagyon gyengék. Majdnem mind le­gelő. A szántóföldi termelés érdekében előbb a kövektől kellett megszabadítanom. Azóta búzát termelek rajta. A nevetséges árak miatt a múlt évi gabonám is megvan. Olyan összeget kínáltak, ami az önköltséget sem fedezi. — Mint vállalkozónak, mi a legnagyobb gondja? — A pénztelenség. Szeren­csére a szövetkezet most is ad munkát. Abból tudok gazdálkodni a fuvarozás mellett. Az utóbbi időben a szállításban sokan vagyunk a placcon, kevés a megren­delő. Csak cégeknek éri meg fuvarozni. Ha bármilyen munka van, akkor éjjel-nappal tevé­kenykedik a 17 éves korától dolgozó fiatalember. Fele­sége, aki nemrég mondott igent, sokszor még éjfélkor is a kocsi alatt találja férjét. Ilyenkor a stekklámpával a kezében, segít férjének az öreg, beteges billencs mie­lőbbi meggyógyításában.- Nincs szándékában abba­hagyni a mezőgazdálkodást ?- Nem, mert szeretem. Jobbára megvan hozzá a fel­szerelésem is. Sőt fejleszteni szeretném a gazdaságot. Pá­lyázat útján, állami támoga­tással is magtárat kívánok — Ebben az évben 8 ezer forint súlyadót, 40—50 ezer forint kommunális adót fize­tek a községnek. A kötelező biztosítások egy negyedévre 32 ezer Ft-ot tesznek ki. Egy gumi a teherautóra 70 ezer Ft. Mivel pótkocsisról van szó, 15 db kell belőle a biz­tonságos közlekedéshez. Az alkatrészekért horribilis összeget kell fizetni. A gáz­olaj, amikor kezdtem, 50-60 Ft volt litere, most pedig 143 Ft. Ha sikerül betakarí­tani és eladni a napraforgót, akkor talán lesz egy kis be­vételem. Hektáronként 15 mázsát várok. Csíkos fajtá­ról van szó, melyet madár­eledelnek vásárolnak. V.K. Ünneplő iskolagaléria Diósjenő - A szavazásra ér­kezőket egy szép kiállítás kö­szöntötte a község általános is­kolájában. Immár második al­kalommal rendezték meg ugyanis a diósjenői nyári kép­zőművészeti tábor legsikerül­tebb alkotásainak tárlatát. A tá­bor lakói a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola legtehetségesebb képzőművész növendékeiből kerültek ki. Mint azt Dovák B. József, a diósjenői tagozat vezetője a közelmúltban megtartott nyi­tóünnepségen elmondta kö­szöntőjében, annak szembe­tűnő igazán az eredmény, aki figyelemmel kísérte az évek fo­lyamán a gyermekek fejlődé­sét. A kiállítást Pénzes Géza, a balassagyarmati tagozat mű­vész-tanára nyitotta meg, s örömét fejezte ki, hogy ily' szép számú érdeklődő közön­ség jött el, hisz' az országot járva tapasztalta, hogy mind kevesebben látogatnak el az ilyen megnyitókra. A tárlat alkotásait nézve egyetérthetünk abban, hogy az itt láthatók lényegesen túllép­ték a gyermekrajzok kategóriá­ját. Teljes értékű képek, ame­lyeken el lehet gondolkodni, amelyeknek mondanivalójuk van és gyönyörködtetnek. Egy mind jobban kiteljesedő szép hagyomány keletkezésé­nek lehetünk tanúi Diósjenőn. Köszönet érte a támogató ön- kormányzatoknak, a szervező intézményeknek, s Oszter Sándor színművésznek, aki e nemes cél érdekében egy ala­pítvány létrehozásával sietett a kibontakozó tehetségek meg­segítésére. V. I. Díszpolgár a háromszor megválasztott polgármester - Segítettek a megyén kívüliek is Új arculatú Pusztaberki- Arról az ülésről, ahol a képviselő-testület döntött, hogy a díszpolgári címet nekem ítéli meg, azzal tanácsoltak el, hogy sürgősen, feltétlenül el kell mennem... Én vagyok az első dísz­polgár a községben - mondja a rangos elismerés kapcsán Ár­pás Károly, Pusztaberki polgármestere.- Nagyon meglepett, de rendkí­vül jólesett. Hallatlanul nagyon ügyesen tartották titokban. Ha visszagondolok, eszembe jut, hogy akkoriban a képviselők többször a szokásosnál meghittebben beszél­gettek a jegyzővel. Az első díszpolgár polgármester 1976-tól tevékenykedik a közélet­ben. Az akkori vegyesbolti teen­dők ellátása mellett segített a sportkör létrehozásában, nevéhez kötődik a labdarúgó- és asztalite­nisz-szakosztály megalakítása. 1985-től elöljáróként képviselte a község lakóinak érdekét. 1990-től polgármesterként szolgálja a kö­zösséget. Előbb tiszteletdíjasként, majd 1994-től főállásúként.- Községünk sok mindenben új arculatot kapott. A földutakat min­denütt felváltották a köves, aszfal­tos, a közlekedés biztonságát szol­gáló utak. A kivitelezésben társa­dalmi munkával működött közre a lakosság. Régi, fájó gond megol­dását jelentette a közvilágítás kor­szerűsítése, a vezetékes, jó ivóvíz, a telefon bevezetése, a gázhálózat kiépítése.- A szennyvízhálózattal kapcso­latos pályázatunkat elfogadták. Létrehozása érdekében négy köz­ség, Borsosberény, Nagyoroszi, Horpács és mi fogtunk össze. A kötelező saját erő, hozzájárulás megvan - állítja a polgármester. Az arculatváltásban segítettek a megyén kívüliek is.-Felfedeztek bennünket az or­Árpás Károly: Titokban tartották, így a meg lepetés nem maradt el szág más tájain is, főleg Budapes­ten. Amennyiben a megvásárolt telkek mindegyikén ház épül, ak­kor kétharmaddal növekszik a falu épületállománya. Negyven év alatt nem épült annyi otthon, mint 1987- től 1998-ig. A gyarapodás azért is értékes, mert jelentős és viszonylag tartós munkanélküliség közepette követ­kezett be, ugyanis helyben nem volt lehetőség a foglalkoztatásra.- Kezdetben nehezen alakult kapcsolatunk a TDK-val, ami za­varta az ide jelentkező, dolgozni akarókat. Mára alaposan megvál­tozott a helyzet. A cég buszjáratot indított, s ebbe bekapcsolt bennün­ket is. Ennek eredményeként a községből egyre többen keresik meg kenyerü­ket a TDK-ban. A lakosság immár harmad­szor voksolt a nemrég dísz­polgári címmel kitüntetett Ár­pás Károly mellett. Újabb négy évre vá­lasztották meg a polgármesteri tisztség ellátá­sára. Igen jelen­tős, tartós, megbízható hátszéllel, azaz lakossági tá­mogatással, a terveknek meg­felelően, való­színű felgyor­sul a sportpálya öltözőjének építése, a sza­badidőpark kialakítása, új köntöst kap a turistaszálló, bevezetik a gázt az orvosi rendelőbe, a könyvtárba, a nyugdíjasklubba.- Legutoljára a polgármesteri hivatalba - jegyzi meg Árpás Ká­roly, amely mögött ugyancsak la­kossági egyetértés húzódik meg. A polgármester hajnali 5-kor kel, a község dolgainak intézése mellett odahaza, igen szerény bir­tokán, (nem egészen egy hektár), elvégzi a nehezebb munkákat. Venesz Premizálni kell az egészséget Spektíva és a málnaszezon fjedig amikor a belga tulajdonos úgy hatá- A. rozott, hogy Magyar- országon fog terjeszkedni, alaposan áttanulmányozott mindent. Az árakat, a bére­ket, az adójogszabályokat, s minden mást, ami csak befolyásolhatja a termelés eredményét. Eleinte min­den simán ment. Elkészült az első üzem, beindult a termelés. Egy napon aztán meglepődve tapasztalta, hogy kiürült a gyár, s csak itt-ott lézeng egy-egy dol­gozó. Málnaszezon van, - mondták - s ő fejvesztve rohangált a málnaföldeken, hogy szép szóval, no meg kevésbé szépekkel a mun­kahelyre visszatérítse a másodgazdaságban dolgo­zókat. A termelés ugyanis nem állhat le, a nyugati megrendelő elvárja a pre­cíz teljesítést, nem mond­hatja nekik, hogy „elnézést, de a dolgozóink most nem érnek rá." Biztos volt benne, hogy a késedelmes szállítás a későbbi megren­delések rovására menne. Időközben az üzem a Börzsöny másik oldalán is megtelepedett, de itt is je­lentős a bogyóstermelés. Mindez - mondhatnánk - még ütemezhető is lenne, ha előre számít rá az em­ber, de afféle magyar men­talitást követve, gyakorta, ha valami halaszthatatlan tennivalója akadt a dolgo­zónak, az első reakciója nem az, hogy szabadságot kér e napokra, hanem az, hogy jelentkezik a körzeti orvosnál, högy itt fáj, ott fáj. A rendkívül sok betegállo­mány ellen valamit tenni kellett. Ekkor jött az ötlet, hogy premizálni kell az egészséget, pontosabban azt, ha valaki hosszabb ideig nem megy táppénzre. Azt szerették volna ezzel el­érni, hogy valóban csak. az menjen betegállományba, aki beteg. Az viszont, akit csak a szüret, a disznóölés, vagy egyéb tennivaló visz rá erre a furfangra, annak in­kább megérje egy-két napra napszámost fogadni, mint személyesen kimaradni a munkából. Kidolgoztak te­hát egy rendszert, hogy mi­nél hosszabb ideig dolgozik valaki táppénz igénybevé­tele nélkül, annál magasabb arányú prémiumot kap. Hat hónap után már eléri ez a szint a húsz százalékot, s ha ezt az átlagos negyvenezer forintos nettó átlagkereset­hez mérjük, ez már nem is kevés. rrjalán túl gyorsan men- i tek végbe fejünk felett JL a változások. Ahhoz azonban, hogy mi is elhagy­juk tsz-es, pártirányításos, szocialista brigádos korsza­kunkban felvett és rögződött hagyományainkat, úgy tű­nik, több időre van szükség. V.J.

Next

/
Thumbnails
Contents