Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-19 / 245. szám

1998. október 19., hétfő Mozaik 5. oldal Számvetés Nógrád Megye Közgyűlésének elmúlt négy évben végzett tevékenységéről Sikerült egyensúlyt teremteni a költségvetésben A megyei közgyűlés 1995 elején határozta meg tevékeny­ségének irányvonalait és fő célkitűzéseit. Ennek lényege­ként fogalmazta meg, hogy a széles nyilvánosság számára nyitott módon kívánja megjeleníteni és érvényesíteni az összmegyei érdekeket. A ciklus végéhez érkezve időszerű számot vetni azzal, hogy a célok és elképzelések közül mit és milyen eredménnyel sikerült megvalósítani. Megpróbá­lom Önöknek, tisztelt Olvasók röviden összefoglalni négy­éves tevékenységünket. Gazdálkodás-beruházás A megyei önkormányzat kiter­jedt intézményhálózata és az általa megvalósult, illetve fo­lyamatban lévő beruházások, felújítások révén a megye egyik legnagyobb foglalkozta­tója, illetve megrendelője. Kö­zelítőleg 2800 embert foglal­koztatunk és az elmúlt években annak ellenére sem hajtottunk végre leépítéseket, hogy a köz­gyűlés az előző ciklusból egy igen visszafogott működési színvonalú intézményhálózatot és közel 460 millió forint adós­ságállományt vett át. Dolgozó­inkat minden áron igyekeztünk megtartani, mert tudtuk, hogy sokszor családok léte függ et­től. Rendkívül nehéz volt egyensúlyt teremteni a költ­ségvetésben, de sikerült. Az in­tézményhálózatot szerény ke­retek között, de fokozatosan fejlesztve, dolgozóit meg­tartva, igyekeztünk törések nélkül működtetni. A hiánygazdálkodást köny- nyítette a Belügyminisztérium és személy szerint Kuncze Gá­bor vojt belügyminiszter segí­tőkész magatartása: a megyei önkormányzat az egész ciklus folyamán az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkor­mányzatként évről évre több mint 400 millió Ft kiegészítő állami támogatásban részesült. A folyamatos hiány mellett is jelentős beruházásokat hajtot­tunk végre, ennek köszönhe­tően az önkormányzat vagyona a ciklus során mintegy 4 milli­árd Ft-tal gyarapodott, és 4 milliárd forintnyi pályázati for­rást nyertünk a további fejlesz­tési feladatainkhoz. A beruházások közül kie­melkedik a megye teljes lakos­ságát érintő megyei kórház re­konstrukciója, amely a ciklus­program kiemelt feladatai kö­zött szerepelt. Az 1994-ben in­dult, több ütemben megvaló­suló kórház-rekonstrukció célja egy olyan, a szükséglet­hez igazodó és a jelenleginél áramvonalasabb kórházi ellá­tórendszer kiépítése, amely a műszerpark jelentős fejleszté­sével, a munkát befolyásoló körülmények átalakításával a mostaninál jóval magasabb színvonalon képes ellátni fel­adatait. A végeredmény egy olyan kórház megteremtése lesz, amely mind a betegellátás színvonalát, mind a komfort­körülményeket, illetve a dol­gozók munkafeltételeit te­kintve megfelel a XXI. század igényeinek és tartósan gazda­ságosan működtethető. A kór­ház rekonstrukcióiról és általá­ban a beruházásainkról el­mondható, hogy a feladatmeg­határozásnál és a közbeszer­zési eljárások során az üzemel­tető szakemberek (pl. a főor­vosi kar) véleménye meghatá­rozó volt. A megyei önkormányzat be­ruházásai során olyan általunk kidolgozott, szigorú pályázta­tási rendszert alkalmaz, amely megfelel a legmagasabb szak­mai és erkölcsi elvárásoknak is. Ennek következtében több mint 20 vállalkozás, közöttük sok nógrádi kapott munkát. Nincs privilegizált cég, hanem a versenyben a legjobb kapta a megbízatást. Kiemelt programjaink A gyermek- és ifjúságvédelmi szakellátásban a családi házas ellátásra tértünk át. A gyer­mekcsoportok elhelyezése a napi „kaszámya”-szerű intéz- ményű struktúrából a sokkal életszerűbb, emberközelibb családi házas egységekbe ke­rült, ahol főzni, mosni, takarí­tani, zsebpénzzel gazdálkodni is megtanulnak a gyerekek, az előző hotelszerű kiszolgálás helyett. Nógrád ezzel meg­előzte az azóta életbe lépett törvényi szabályozást. Jelentősen sikerült enyhíteni az idősek ellátásában jelent­kező feszültségeken. A feladat ellátására a szakmai modell­váltás miatt kihasználatlanná vált bátonyterenyei gyermek- otthon épületének felújítása út­ján került sor. A több mint 350 milliós beruházással a rendkí­vül szűkös anyagi lehetőségek ellenére 200 idős ember elhe­lyezését sikerült megoldani korszerű körülmények között. Végre egy jelentős adóssá­got sikerült törleszteni a moz­gássérült emberek részére, amikor - az országban első­ként - foglalkoztató és rehabi­litációs központ épült a Balas­sagyarmat melletti Nyírjesben. Az intézményben 40-60 fő mozgáskorlátozott fiatalnak lesz lehetősége szakmát és munkát kapnia. A program lét­rehozása érdekében minden követ megmozgattam. Végül a nógrádi és a Nemzeti Ifjúsági Alapítvány valamint a Munka­ügyi Minisztérium támogatá­sával jött létre. A közbiztonság közügy. Meg kell gátolni a bűnözés to­vábbterjedését és a társadalom számára elviselhető szinten kell tartani. Ehhez azonban mindenkire szükség van: a rendőrségre, mint a program gerincére, az önkormányza­tokra, a társadalmi szerveze­tekre, a gazdasági élet szerep­lőire és nem utolsósorban a polgárokra. Ha egy probléma össztársadalmi, a megoldásnak is annak kell lennie. Ezt az egyszerű igazságot ismerte fel Nógrád Megye Rendőr-főkapi­tánysága és Nógrád Megye Közgyűlése, mikor kidolgozta a „Nógrád biztonságáért” el­nevezésű cselekvési progra­mot. A program célja az, hogy a szakmailag kiemelt bűnüldö­zés) feladatok mellett, a rend­őrség a helyi, lakossági, gaz­dálkodói igényeknek is megfe­lel. Folyamatos kapcsolatot tart, közösen lép fel a lakos­sággal, közös programokat működtet, és együttműködik a megelőzéstől a bűnüldözésig. Ennek is része van abban, hogy megyénkben a közbiztonság helyzete jobb az országos át­lagnál, de még van mit tenni. Nógrád megye legnépesebb kisebbségét a cigányság al­kotja. Számuk becsült adatok szerint eléri a harmincezer főt. A cigányság gazdasági telje­sítménye, munkanélküliségi, iskolázottsági mutatói, egész­ségügyi, szociális helyzete, kulturális, érdekérvényesítési lehetőségei messze alulmúlják az átlagot. A regionális és helyi döntéshozó testületekben és in­tézményeikben mélyen alul­reprezentált, érdekérvényesí­tési csatornákkal alig rendel­kezik. Nehezen képzelhető el gaz­dasági fellendülés egy olyan térségben, amelynek társadal­mát ilyen súlyos ellentmondá­sok terhelik. Nógrád Megye Önkormányzata, valamint a te­lepülési önkormányzatok számtalan eseti támogatást nyújtottak a cigányság szerve­zeteinek, de ezek a támogatá­sok nem egységes rendszerben és ennek következtében, nem a kívánt hatékonysággal működ­tek. Szükségessé vált tehát a problémák felszámolására egységes program megfogal­mazása. így született meg „A Nógrád megyében élő cigány­ság helyzetének javítását, tár­sadalmi integrációját szolgáló koncepció.” A koncepció két pillérre tá­maszkodik. Egyfelől jogokat és lehetőségeket kíván biztosí­tani a cigányságnak, de meg­követeli, hogy ők is a program cselekvő részeseivé váljanak, és ők is tegyenek saját sorsuk javítása érdekében. Kiemelt fi­gyelmet szentel a program a közösségek kialakításának. Intelligens régió A demokrácia alapja az esély- egyenlőség. Az esélyegyenlő­ség alapja pedig nem más, mint az információhoz jutás lehető­ségének azonossága. Senki számára nem jelenthet hátrányt az, hogy egy nógrádi kis falu­ban és például nem a főváros­ban él. Ezért hajtott végre Nógrád Megye Közgyűlése egy ma még egyedülálló fejlesztést, mikor egy központi alaptól el­nyert támogatást is felhasz­nálva megyénkben megalkotta az Intelligens régió programot. A közgyűlés a iNet Shift-tel kötött megállapodás alapján olyan rendszert fektetett le, amelynek köszönhetően ma már minden település rendel­kezik modem, Internet-hozzá­férésre alkalmas számítógép­pel, illetve minden település elérhető az Interneten keresz­tül. A szolgáltatás azonban nem áll meg az önkormányzatoknál, hiszen minden Nógrád megyei állampolgárnak lehetősége nyí­lik arra, hogy korunk viharosan terjedő csúcstechnológiáját in­gyenesen használja munkája vagy tanulása során. Az esély- egyenlőség megteremtése az oktatásban, épp' oly' fontos, mint az élet bármely más terü­letén, ezért a fejlesztést ki kell terjeszteni a kisiskolákra is, csatlakozva a Magyar Bálint miniszter úr által elindított Suli-Net programhoz. így je­lentősen csökkenhet a kisisko­lások hátránya, hiszen lehető­ségük lesz ugyanazon oktatási és ismeretanyagok elérésére, mint a fővárosi iskoláknak. A rendszeren a kormány teljes nyílt információs bázisa elér­hető, de elérhetőek a különböző pályázatok, programok, lehető­ségek is. A rendszer lehetőséget ad a különböző hatóságok ügye­inek helyben történő intézésére is, így a jövőben, reményeim szerint, sok ügy elintézése ér­dekében nem kell Salgótarjánba utazni, hanem a polgármesteri hivatalban elintézhetőek lesz­nek. Az önkormányzatoknak le­hetőséget ad az elektronikus levelezésre. Ugyancsak az In­telligens régió program lehe­tővé kívánja tenni, hogy a Bel­ügyminisztériummal együtt­működve a körzeti megbízott rendőrök helyben jussanak a legszélesebb körű és a legpon­tosabb információhoz és ez nagyban megkönnyíti munká­jukat. A sportirányításban jelentős változást hozott az 1996-ban elfogadott sporttörvény, amely meghatározta a megyei ön- kormányzatok feladatait is. A korábban az OTSH szerveze­teként működő megyei sport- igazgatóság 1997. január 1-jé- től a megyei közgyűlés alá tar­tozik. Mivel kevés forrás áll a rendelkezésünkre, úgy döntöt­tünk, hogy a sport megyei szervezésére helyezzük a hangsúlyt. A megyei szövet­ségnek komoly segítséget je­lent, hogy rendelkezésükre áll az igazgatóság teljes infra­struktúrája, miközben a műkö­dési költségek túlnyomó több­ségét a megyei önkormányzat biztosítja. Régóta nem volt ilyen jó körülmények között a megyei sportigazgatóság. A Nógrád Megyei Terület- fejlesztési Tanács munkája oly módon kapcsolódik a közgyű­léshez, hogy a vonatkozó tör­vény értelmében annak elnöki tisztét is én töltöm be. A tanács elnökeként mind­végig az arányosságra és az esélyegyenlőségre törekedtem. Előbbi az elosztható forrásokra vonatkozik, míg utóbbi a pá­lyázati lehetőségekre, amely­ben nem tettünk különbséget a megye legkisebb és legna­gyobb települése között. így jutottak jelentős anyagi támo­gatáshoz a települések a gáz-, a csatorna-, és az úthálózat, a közvilágítás fejlesztéséhez, a gazdálkodók munkahelyte­remtő és -megtartó fejlesztési forrásokhoz. Feszített költségvetési helyzetünk okán külkapcsola- tainkat erősen visszafogtuk. Ennek ellenére fontosnak tar­tottuk, hogy részt vegyünk az Európai Régiók Gyűlésének munkájában. Azért volt ez fontos, mert így cselekvő ré­szesei lehettünk a regionális karta megalkotásának, amely a közeljövőben remélhetőleg kötelező erejűvé válik. A re­gionális karta jelentősége ab­ban áll, hogy az államok mel­lett azokat nem gyengítve megerősíti a régiók szerepét, ezzel számtalan döntés lehe­tőségét oda telepíti, ahol a döntéshez szükséges informá­ciók valóban rendelkezésre állnak. Ugyancsak fontosnak tartottuk a dániai Vestsealand megyével kialakult szoros kapcsolatunkat, mert ennek révén lehetőségünk nyílik arra, hogy sok szakembert, közöttük közigazgatási szak­embereket is felkészítsünk az Európai Unió támasztotta kö­vetelményekre. Fontos kapcsolatot jelent a bajor ifjúsági tanáccsal lévő kapcsolatunk is. Célunk mindkét esetben az, hogy a szakemberek, fiatalok legszé­lesebb körének biztosítsuk az európai gondolkodás és gya­korlat megismerését. Sok pe­dagógusnak, könyvtárosnak, polgármesternek, köztisztvi­selőnek, közalkalmazottnak és fiatalnak adtunk lehetőséget, és reméljük adhatunk a továb­biak során. A közgyűlés munkájának legfőbb segítője a megyei közgyűlés hivatala és annak összes munkatársa. Bátran elmondható, hogy a ciklus fo­lyamán a hivatal messze meg­felelt a vele szemben támasz­tott követelményeknek. Ami azonban a legfontosabb, hogy a négy év során sikerült kiala­kítanunk az úgynevezett „nyi­tott” hivatalt, vagyis minden képviselő hozzáférhetett és hozzá is fért minden informá­cióhoz. Ezen túlmenően a hi­vatal munkatársai mindig és mindenben rendelkezésre áll­tak a legszélesebb nyilvános­ságnak, értve ez alatt a sajtót is. A megyei védelmi bizottság elnökeként a mohi atomerőmű közelsége kapcsán komoly fi­gyelmet fordítottam a felmerülő nukleáris veszélyre. A megelő­zés legfontosabb eleme lehet a lakosság gyors tájékoztatása, ri­asztása. Ezért a védelmi bizott­ság kezdeményezésére, de az önkormányzatok anyagi fele­lősségvállalásával folyamatban van egy korszerű, kombinált ri­asztórendszer kiépítése. Ez a rendszer képes a riasztásra és tá­jékoztatásra egyaránt. Megálla­podást kötöttünk a történelmi egyházakkal, hogy kölcsönösen segítjük egymást a lakosság biz­tonságának megteremtése érde­kében. Hasonló megállapodá­sokat szeretnénk kötni a lakos­ság civil szervezeteivel is. Tisztelt Olvasó! Köszönöm, hogy megtisztelt figyelmével. További informá­ciókat a 32-310-161 telefo­non, illetve személyesen az önkormányzat hivatalában kaphat. Smitnya Sándor Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke (PR) Csatornázási lehetőségek, a bányatelepi kaszinó sorsa, címer- és zászlótervek Mi érdekli a novákiak baráti körét ? (Folytatás az 1■ oldalról)- Tóth Józsefné iskolaigaz­gató ismertette az intézmény helyzetét, a tantestület mun­káját és a gyerekek tanulmá­nyi eredményeit. Úgy is, mint nyugdíjas pedagógusnak, úgy is, mint egykori nováki diák­nak jóleső érzés volt hallani, hogy a nyolcadikosok tovább­tanulása teljes az iskolában és becsülettel helyt állnak a kö­zépiskolákban.- Ennyi év után milyen érzés volt újra a régi falak között sé­tálni?- Az ember ilyen korban már hajlamos a nosztalgiá­zásra, a múlt emlékeinek a ke­resésére. Az iskola képe alapo­san megváltozott ahhoz képest, mint amilyen a mi időnkben volt: új szárnyat építettek, a meglévőket átalakították, ma már otthonos, ízlésesen beren­dezett, tiszta tantermekben ta­nulhatnak a gyerekek. És ezt meg is becsülik, hiszen a pa­dokon sehol egy karcolás, nyoma sincs firkálásoknak, mindegyik olyan, mintha most vásárolták volna.- Az igazgatónő elmondta azt is, hogy nagyon örülnek az új tornateremnek, melynek fel­építésével és berendezésével egy álom valósult meg. Nagy szükség volt már rá, szinte tel­jes a kihasználtsága. De a fo­kozott igénybe vétel ellenére is látszik rajta, hogy fiatalok-idő- sek egyaránt magukénak vall­ják, vigyáznak rá.- Úgy tudom, hogy a baráti 'kör sem érkezett „üres kézzel” a találkozóra.- Igyekeztünk mi is hozzá­járulni az iskola felszerelésé­hez: László Gyula bányamér­nök bányatérképfotókat, Laka­tos Géza tanár szemléltető eszközöket, dr. Peresi Klára orvos pedig az általa írt és megjelent „Mátranovák bá­nyatelep” című könyvét adta át az iskolának. Valamennyit jól tudják majd hasznosítani a gyermekek nevelésében és oktatásában.- Mikor lesz a következei ba­ráti találkozó?-Terveink szerint január­ban, amikor meghívjuk a me­gyében élő művészeket is. Ugyanis a novákiak felkéré­sére akkor szeretnénk megvi­tatni a község címer- és zász­lótervezetét. Hegedűs Szociális foglalkoztatási konferencia tarjáni résztvevőkkel Új szemléletű gyakorlat Az elmúlt napokban ren­dezték meg Tatán az I. Or­szágos Szociális Foglalkoz­tatási Konferenciát. A téma tartósan aktuális ma­rad, s az állami és önkor­mányzati szerepvállalás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a civil szek­tor is.- A legdinamikusabb gaz­dasági növekedés ellenére sem valósulhat meg a teljes foglalkoztatás, a legrászorul- tabbakról szóló gondosko­dásnak továbbra is állami feladatnak kell maradnia - jelentette ki Pulay Gyula, a Szociális és Családügyi Mi­nisztérium közigazgatási ál­lamtitkára. Baksay Zoltán főosztály­vezető a következő év terve­zett közmunka-programjai­ról, a pályáztatással kapcso­latos új tervekről a köz­munka és felzárkóztatási re­gionális tanácsok majdani létrehozásáról adott tájékoz­tatást. A megyei munkaügyi központok igazgatói a mun­kaügyi szervezet új típusú kezdeményezéseiről és az ezzel kapcsolatos gondokról szóltak. Salgótarjánból a konfe­rencián részt vett Révay Fe­renc, az Egészségügyi Szociá­lis Központ igazgatója, Pel- léné Czene Csilla és Óvári Pé­ter a Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal munkatársa és Nagy László a Salgótaijáni Foglalkoztatási Kht. ügyvezető igazgatója. A salgótarjáni korreferátum­ban elhangzott, hogy az önkor­mányzat a válságkezelés és a potenciális esélyteremtés pár­huzamos felelősségét felis­merve, hogyan dolgozott ki egy új szemléletű szociálpolitikai gyakorlatot, hogyan használta ki a szociális foglalkoztatásban rejlő lehetőségeket és mind­eközben milyen gondokkal, problémákkal kellett megküz­denie. Végül is az utóbbi évben 480 fő közhasznú és közmunkás foglalkoztatása valósult meg 48 millió forint saját erővel 140 millió forint központi és decent­ralizált támogatást nyerve, amely mind a legrászorultabb rétegek terheit enyhítette. - la

Next

/
Thumbnails
Contents