Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-15 / 242. szám

2. oldal Pásztó És Környéke 1998. október 15., csütörtök Toronyfelújítás Cserhátszentiván - Felújítot­ták a község katolikus templo­mának tornyát. Újracserélték azt az elkorhadt gömböt, ame­lyen a kereszt nyugodott és az elrozsdált borítólemezek közül is több jutott hasonló sorsra, egyúttal elvégezték a toronysi­sak festését. A renoválás költ­ségeihez jelentős mértékben já­rultak hozzá a hívek, besegít a községi önkormányzat is, va­lamint anyagi támogatásért for­dultak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához. Szabó Imréné élete: munka, család, sport „Aranykatedrás” óvónő Országos bajnok is volt a job­bágyi Szabó Imréné nyugalma­zott vezető óvónő. Hosszú utat járt be a pedagógusi, illetve a sportpályán.-Palotáson születtem, mező- gazdasági technikumban érettsé­giztem, 1961-ben férjemmel, - aki testnevelő tanár volt - kerül­tünk Jobbágyiba. Kezdetben ké­pesítés nélküli óvónő voltam, majd miután elvégeztem a főisko­lát, 1974-ben vezető óvónőnek neveztek ki. Négy éve mentem nyugdíjba, megkaptam az Aranykatedra kitüntetést. A mi óvodánk megyei bázisóvoda volt, rendszeresen tartottuk itt a to­vábbképzéseket. Én az ének-ma­tematika munkaközösség veze­tője voltam. Sajnos a férjem két éve elhunyt. A sport jegyében élt, a testnevelés tanítása mellett, ké­zilabdásokkal foglalkozott. Tisz­teletére tanítványai minden év­ben emléktomát rendeznek, ame­lyen én adom át a győztest megil­lető serleget. Attila fiunk Salgó­tarjánban testnevelő tanár és kézilabdaedző, Zsolt ugyancsak tanárként Pásztón teszi ugyan­ezt - mondja Szabó Imréné.- Ön is jó sportoló hírében állt.- Nyolcadikos koromban a fa­lusi szpartakiád megyei döntőjé­ben százméteres síkfutásban és távolugrásban első helyezést ér­tem el. Később amikor a féljem volt az edzőm a Vasasban 520 cm-rel országos bajnokságot nyer­tem. Többször voltam megyei baj­nok is. Mostanában eljárok a gye­rekekhez, az unokákkal foglalko­zom, vagy a hobbikertben dolgoz­gatok. Az olvasás, a tévézés jelenti a kikapcsolódást. K. L. Lelkiismerete és hivatásérzete vezérli - Az embereknek jólesik a segítség Amiben tud, segít a bokori falugondok A közelmúltban Bokor községben rendezték meg a Nógrád megyei falugondnokok baráti találkozóját. Talán nem vélet­lenül esett a választás e kis cserháti településre, hiszen Szepes Péternét mindenki ismeri és tiszteli a „szakmában”. Aranka - ahogyan hívják a te­lepülésen -, a falugondokság bevezetése óta töretlen szorga­lommal végzi munkáját: ha kell autót vezet és betegeket szállít, gyógyszert vált ki és tűzifát rendez, vigasztal a baj­ban és lelki tanácsot ad, egy­szóval, gondoskodik a rászoru­lókon.-Természetesen a magam területén - teszi hozzá a fiatal- asszony, akinek a családja, - mint mondja - megszokta már gyakori távolléteit, a kapu­csengő váratlan hangját, a tele­fonberregést a kötetlen munka­idő „áldásait”.- Akik egy ilyen kis faluban születtek, mint én is, s éli le az életét azok között, akiket gyermekkora óta ismer, vala­hogy másként tekintenek egymásra. Otthon vagyunk, együtt vagyunk örömeinkben, gondjainkban, szűkös, nem egyszer szegényes lehetősége­inkben is. A kistelepüléseken mindennél jobban érződik, ami országos gond is egyben: so­kan halnak és kevesen szület­nek, egyre több a magányos, egyedül élő ember, akikre a legjobb esetben is hetente, ha­vonta nyitja rá az ajtót valame­lyik távol élő családtag.- Mi, akik maradtunk, nekik próbálunk segíteni, róluk kí­vánunk gondoskodni. Azokon, akik szólnak, s azokon is, akik megpróbálják elrejteni gond­jukat, de mi látjuk, hogy rászo­rulnának. Hasonló módon lát­ják azok a kollégáim is - hu­szonötén voltak -, akik elláto­gattak Bokorra. Egyértelműen megfogalmaztuk, s ebben a minisztérium illetékese is egyetértett: a kistelepüléseken nagy szükség van a falugond­noki hálózatra, pótolhatatlan, hasznos, emberbarát munkát végeznek, jó döntés volt a rendszerváltás idején megala­kítani - mondja Szepes Pé- temé, miközben Toyota mik- robuszának slusszkulcsát veszi elő, szaporán tekingetve órá­jára.-Pásztora viszek betegeket a rendelőbe.- Ha már szóba került a technika, milyen a felszerelt­ség, jut-e pénz az egyre nö­vekvő' feladatokhoz- kérdez­zük Arankától.- A mikrobusz nélkülözhe­tetlen, utánfutónk is van, amelyben néhány zsák cement, cserép is szállítható, nem kell drága fuvart fizetni, ha valaki­nek ilyen igénye lenne, mond­hatom van, élnek is a lehető­séggel sokan. Pályázati úton jutottunk pénzhez és vásárol­tunk belőle kistraktort, ugyanis a kertek felásása sok idős em­bernek szinte már megoldha­tatlan feladat. Márpedig egy falusi embernek nincs annál nagyobb keserűsége, mond­hatni szégyene, mint amikor gaz veri fel a kertet. Ezért is vettük a masinát, hogy segít­hessünk. Itt a nyakunkon a tél, a legtöbb háznál már helyén a felaprított tűzifa. Ha mégis akad, ahol ez még hiányzik, s talán nem is a pénzszűke, in­kább a magány, az erőtlenség miatt, oda mi beszerezzük, s mennek a közmunkások fel fű­részelni, fészerbe rakni. Megérkeztek a Pásztora utazók, a mikrobusz előállt. Szepes Pétemé, mindenkinek segít a beszálláskor, majd vo­lán mögé ül: halkan felberreg a Toyota motorja, finom mozdu­lat a gázpedálra, s utasaival már el is porzik Pásztó irá­nyába. Szepes Petemé, ha kell autót vezet Senki sem lehet próféta saját hazájában?! - Elveszik a szellemi alkotás? (Újra) felkínálja találmányát- Két-három éves procedúra után megkaptam a szabadalmi védettséget találmányomra, a házi zöldség- és gyümölcstá­roló szekrényre. Több regionális kiállításon, köztük Balassa­gyarmaton is bemutattam. Itt kaptam lehetőséget Pome- zsánszki Györgytől a „Felkínálom” műsor szerkesztőjétől, hogy bemutathassam. Kisebb kiállításokon saját erőmből próbáltam megkeresni azt a vevőkört Salgótarjánban, Ba­lassagyarmaton, Pásztón, amelyik segít találmányom széles körű megismertetésében, értékesítésében. Nagyon lassan ha­lad a termék felfuttatása. Jelenleg referenciaként ötven ta­lálható az országban, köztük Salgótarjánban - meséli a „Felkínálom” utáni időszak történetét dióhéjban Győri Má­tyás feltaláló, a Mátraszőlősi Vegyesipari és Kereskedelmi Kft. (Vipker) ügyvezető igazgatója. A kft. alkatrészeket készít az SVT-Wamsler számára Érdeklődőkből nem volt, ma sincs hiány.- Befektetőket és forgalma­zókat keresek a belföldön vé­dett termékünk gyártásának növeléséhez. A széles körű marketinghez kicsi még a cé­günk. Egyébként tavaly felké­szültünk a sorozatgyártásra.- Bizonyára ismeri azt a szólásmondást: senki sem le­het próféta saját hazájában. Megpróbálkozott külföldi ve­vőkör szerzésével?- Ez év tavaszán a Feltalá­lók Országos Szövetségének segítségével fél évre felkerül­tem az Internetre. Ezzel kicsit nyitottam a világ felé, bár a külföldi szabadalmi védettség megszerzése jelentős összegbe kerül, amit képtelen vagyok kifizetni, ennek ellenére vál­laltam a védettség hiányával járó rizikót. A Magyar Arukat Támogató Alapítvány, az Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium által patronált MÁRTA katalógus­ban három nyelven - angol, német, orosz - megtalálható találmányom. Olyan házi táro­lószekrényről van szó, mely gondtalanná teszi a téli zöld­ség- és gyümölcstárolást ok­tóbertől áprilisig.- Eddig több százezer forin­tot fordítottam reklám-, mar­ketingtevékenységre, de csak az előbb elmondottakig jutot­tam. Nem értem, hogy az ál­lam miért nem karolja fel a ta­lálmányok sorsát, amikor az új munkalehetőség mellett a szel­lemi alkotáshoz is adhatna ösztönzést. Hogy a feltaláló maga oldja meg találmányá­nak kivitelezését, ahhoz nincs olyan anyagi helyzetben. így vagy elveszik, vagy nem érik be a szellemi alkotás.- Szavaiból az derül ki, hogy gyors változásra nem­igen lehet számítani?- Lassú folyamatról van szó.- Milyen nagyságrendben gondolkodik?- Jelenleg húszán dolgoz­nak a kft.-ben. Egy ezres szé­riánál a mostani létszámot akár megkétszerezhetem, vagy megháromszorozhatom.- Ilyen létszámnöveléssel megszűnne a községben a munkanélküliség ?- Ezt nem állítom, de lé­nyegesen csökkenne. venesz Eladott üzletrész - Több fény - Polgárőrpihenő Bakay József dilemmája: merre menjen, fejlesszen vagy sem? Nem a kisembereknek találták ki-Egy vetőmagügynöktől tudtam meg az utolsó pillanatban, hogy lehetőségünk van garantált áron értékesíteni búzánkat. Ha időben megtudom, akkor sem biztos, hogy jelentkezek. A tavalyit is csak önköltségi áron tudtam eladni. Az idei termést megpróbáltam a megyében értékesíteni. Bár a minta megfelelt, a nem kell válasszal kellett beérnem. Kénytelen voltam megyén kívül keresni vevőt Sikerült is egy malomnak a termés egy ré­szét eladni. A vevő dicsérte, mondván: nagyon jó búza, a sikér­tartalma 29. Ami megmaradt, arra is próbáltam újabb part­nert keresni. Amikor meghallottam a felkínált árat, csak any- nyit mondtam: ennyiért nem adom - meséli megtermelt búzája eladási kálváriáját Bakay József alsótoldi egyéni gazdálkodó. Palotás - A település és tér­sége gázberuházásban érde­kelt kilenc önkormányzat ér­tékesítette üzletrészét. Az ily módon kapott összegből megvalósíthatják azokat a feladatokat, amelyeket pénz­hiány miatt eddig kénytelenek voltak halogatni. A vevő egy Mól Rt. érdekeltségű vállal­kozás. Erdőkürt - A Béke utcában a közelmúltban bővítették a kisfeszültségű villanyhálóza­tot. A pénzt három forrásból sikerült előteremteni. Egy- harmadát az ÉMÁSZ adta, a Nógrád Megyei Területfej­lesztési Tanács négyszázezer forinttal járult hozzá, s termé­szetesen az önkormányzat is vállalta a rá eső részt. Kálló - A község önkor­mányzata erre az esztendőre százezer forintot szavazott meg a helyi polgárőrség mű­ködésének segítésére. Ezen­kívül - a jelenlegi tervek sze­rint - az autóbuszvárót még ugyancsak ebben az évben a szolgálatot ellátók részére éj­szakai pihenőhellyé fogják átalakítani. Szerencséje, hogy van raktára, ahol tárolni tudja, amíg a neki megfelelő partner, megfelelő áron jelentkezik. A tárolót ta­valy saját erőből építtette. Ott jelenleg 18 vagon malmi I., malmi II. minőségű étkezési búzája van.- Eladásakor bármilyen ke­reskedőt, felvásárlót hívok, mindig budapesti szám jelent­kezik - jegyzi meg. A gazda a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium által akkreditált laborató­riumban vizsgáltatta búzáját, amiért 30 ezer forintot fizetett.- Ami most a raktárban van és el akarom adni, a vevő rög­tön újbóli vizsgálatot kér, ami­ért 3 ezer forintot kell fizetnem. Egyikük sem veszi tudomásul az akkreditált, illetve előző he­lyen végzett vizsgálatok ered­ményét.- Az idei agrártámogatás­ban az is szerepel, hogy pályá­zat útján lehet pénzt szerezni magtárépítéshez. Próbálkoztak ezzel a lehetőséggel?-Túl bonyolult, nem a kis­embereknek találták ki. Aztán rizikó, hogy kapok-e, vagy sem.-Banki kölcsönre sem gon­doltak a tároló építésénél?- Ezt sem nekünk találták ki. Egy esetben több banknál meg­próbáltam egymillió átmeneti kölcsönt felvenni. Fedezetül hétvégi házat kértek. Az álta­lam felajánlott gépeket, földe­ket nem fogadták el. Azt is mondták, ha tízmilliót kérek, azt hamarább megkapom, mint az egymilliót.- Honnan szerezték a pénzt?- A család ad minden évben kölcsönt, amit akkor adunk vissza, amikor a termésből van bevételünk - mondja a feleség, aki a környező hat községben a védőnői tennivalókat látja el. A 70-80 hektáron gazdál­kodó Bakay Józsefnek nem okoz gondot az idei kukorica- termés értékesítése, mert csu­pán néhány hektárról van szó. A betakarításra váró naprafor­gótermés átvételére szóbeli kö­telezettséget vállalt egy megyei terményfelvásárló.-Elvette-e az ön kedvét a búzatermeléstől a körülményes értékesítés?- Az idén 50 hektárról takarí­tottam be a termést. Amint az idő engedi, 40-45 hektáron az előkészített magágyba vetem a búzát. Ennek 55-60 százaléka fémzárolt lesz, a többit a saját termésből fedezem. Bakay József azért tudott ed­dig talpon maradni, mert komp­lett gépparkja van, amivel nem csak el tudja végezni az idő­szerű munkákat, hanem még másoknak is tud segíteni ellen­szolgáltatás mellett. Ezenkívül van fuvarozáshoz szükséges járműve is.- Ez utóbbiból származó be­vétel mentett meg - hangsú­lyozza. Amikor a jövőre terelődik a szó, elmondja, egyelőre nem foglalkozik olyan gondolattal, hogy abbahagyja a mezőgaz­dálkodást. ■ - Amióta dolgozom, kerese­temet a mezőgazdaságba, a me­zőgazdasági gépekbe fektet­tem. Ameddig lehetőségem van, addig megdolgozom föld­jeimet. Mivel kevesen beszél­nek róla, kérem, adja közre az alábbiakat: a mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek vég­telenül drágák, ami jelentősen növeli a termelési költségeket. Egy ekevas 4500 forint, egy traktorgumi 100 ezer forint, na­gyobb teherautókra pedig 200 ezer forint. Ezzel szem­ben most egy mázsa árpáért 700 forintot kínálnak. Az előbbiek mel­lett sokba ke­rül a gázolaj is. A műtrá­gyák, a nö­vényvédő szerek ára pe­dig az ég felé kúszik. Arra sem tudok magamnak választ adni, merre men­jek: fejlesz- szek-e, mit, vagy sem. Bakay Jó­zsef saját bő­rén tapasz­talja, hogy egyedül nehezen boldogul. Ilyen információi vannak gazdatársaitól is. A szövetkezés gondolata egyre mélyebb gyökeret ereszt benne. Csak így összefogva tudnának védekezni a kereskedői diktá­tum ellen, s lennének képesek termésüket megfelelő áron ér­tékesíteni. V. K. A búza kényszerpihenője a magtárban

Next

/
Thumbnails
Contents