Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-14 / 241. szám
Emlőrák akkor is létezhet, ha nem beszélünk róla Változik a műtét is Elég a ha gyermek szeme nevet, az óvónőnek máris jó napja van Szarvasgedén rögtön a mélyvízbe került- A balassagyarmati óvónőképző szakközépiskola befejezése után rögtön a palotási óvodába kerültem, s azonnal a mélyvízbe dobtak. Rábeszéltek, hogy a szarvasgedei óvodában lesz jó nekem. Ugyanis a palotási kolléganők közül egyik sem vállalta el a szarvasgedei munkakört. Nem bántam meg, hogy igent mondtam.- Amikor még a szakközépiskolába jártam, olyan óvodában voltam gyakorlaton, ahol osztott csoportban foglalkoztak a gyerekekkel. Szarvasgedén viszont vegyes csoportot kaptam. Az elméleti tennivalókat a tankönyvből megtanultam, viszont hiányzott a gyakorlat. Tele voltam ambícióval, szerettem a gyerekeket, a munkatársak is szívesen fogadtak, segítettek, így hát viszonylag sikerült jól átugrani az első akadályokat.- Ekkor 18 éves voltam - emlékezik óvónői pályafutásának kezdetére Siposné Kiss Mónika szarvasgedei óvodavezető. Azóta pályázat útján immár negyedszer nevezték ki az intézmény vezetőjének. A szakmai bemutatkozást még abban az évben újabb jelentős esemény követte: férjhez ment. Férje versenyszerűen lovagolt, Mónikát pedig két évig az apósa tanította a lovaglás alapelemeire.- Fél év alatt egyenesbe jöttem. Palotási kolléganőim, az ottani óvodavezető, a szakmai felügyelet segítségével dolgoztam ki, miként lehet, kell egy délelőttre beosztani a foglalkozásokat a különböző életkorú gyerekeknek, hogy azok fejlődésüket szolgálják. Úgy véltem, hogy ha az ember szereti a gyerekeket, akkor nem olyan nehéz megoldani a feladatokat. Szüleim közgazda- sági pályára próbáltak irányítani, én azonban ragaszkodtam az óvónői hivatáshoz. Féltettek, hogy nem fogom bírni a fizikai megterhelést. Látták, milyen nehéz a gyerekekkel foglalkozni. Azóta bebizonyítottam, hogy nem volt indokolt az aggódásuk. Végül szüleim belenyugodtak döntésembe.- Emlékszik az óvodások szüleivel való első találkozásra?- Amikor kezdtem, 27 gyerek járt az óvodába. A szülőkkel hamar megtaláltam a közös hangot. Társadalmi munkában együtt hoztuk létre például a homokozót.- Miben volt véleményeltérésük?- Az iskolai érettség megítélésében néhányan másként látták gyermekük fejlettségét, mint én és a szakemberek. Végül mindegyikükkel sikerült megnyugtatóan megbeszélni a gyerekek jövőjét.-A vegyes, vagy az osztott csoport teremt nagyobb kibontakozási lehetőséget?-A vegyes. Most tizenkét gyerek jár azt óvodába, 3-6 éves korig. Ismerem mindegyikük rezdülését. Mind az oktatásban, mind a nevelésben sokkal többet lehet elérni a vegyes csoportban. Minden nap ér öröm. Elég, ha a gyermek szeme nevet, máris jó napom van.- Volt-e bánatos?- Amikor a nagycsoportosok elmennek az iskolába, egy kicsit fáj is.- Van új program idénre?- Rengeteg a program, ha akarok én is írhatok. Az idén elkezdtük a prevenciós tornát. Hetenként háromszor úszni megyünk a gyöngyöspatai uszodába. Az önkormányzati busz szállít bennünket. Jövőre új programmal folytatjuk. Ezt a debreceni továbbképzőn ismertem meg. Lényege, hogy ciklusokban foglalkozunk a gyerekekkel. Vagyis három hétig csak a környezettel, aztán más témakörrel. T- Ön hazaviszi benti problémáit?- Igen. Férjem, aki mező- gazdasági mérnök -jelenleg vállalkozó- otthon egy kávé mellett meghallgatja mi bánt, mi okoz gondot. Amennyiben véleményét, tanácsát kérem, erre is kész. A Sipos családnak egy 11 éves fia van.- A mi esetünkben nem érvényes, amit kérdezett: igaz-e, hogy a pedagógusoknak van a legrosszabb gyerekük? V. K. Mindig az emberi kapcsolatok határozták meg életét - Szereti a kihívásokat Hasznos a vezetésben a női érzékenység Kazáron a legismertebb emberek között tartják számon Molnár Katalint. Általános iskoláit szülőfalujában végezte, majd a salgótarjáni Bolyai János Gimnáziumban érettségizett. Középiskolai tanulmányai után a kecskeméti óvónőképzőbe vezetett útja, ahol 1977-ben szerzett diplomát. A rákos betegek döntő többsége egyáltalán, vagy csak nagyon nehezen beszél bajáról. Sokan szégyellik állapotukat és takargatják azt, pedig ezzel éppen a korai felismerés által adott gyógyítási lehetőségeket sza- lasztják el. Vannak olyanok is, akik a rákszűrésre is azért nem mennek el, mert attól félnek, hogy ott derül ki, valamilyen rákbetegségük van. Megfeledkezve arról, hogy valami még akkor is létezik, ha nem akarunk róla tudomást venni. Egy baráti beszélgetésen az emlőrák témája szerepelt napirenden. A hölgyek egymást túllicitálva beszéltek a „szörnyűségekről”, amiket olyanoktól hallottak, akik e betegség következtében elveszítették a keblüket. Miközben X-en és'Y-on sajnálkoztak, az senkinek sem jutott az eszébe, hogy ezek a hölgyek a műtét óta élnek. Furcsa, sőt ijesztő, hogy erről a rendkívül fontos témáról, enyhén szólva pletykaízű beszélgetéseken cserélnek gazdát sokszor megalapozatlan, tudománytalan vélemények. Az egyébként sem népszerű sebészeti kérdésekről ugyancsak nehéz, sőt felelőtlenség orvosi tudás nélkül véleményt alkotni. Ilyen esetben a legcélravezetőbb ha bármi gyanúsat is észlel magán valaki, azonnal szakorvoshoz fordul. A' közelmúltban dr. Bakos Sándor sebészfőorvos elmondta, hogy az emlőrákos kezelés legfontosabb és leghatásosabb módja a műtét. Az a fajta beavatkozás, amitől a legjobban félnek A nők nem szeretnek ruhát venni. Ezt a megdöbbentő tényt tárták fel a brit piackutatók. A megkérdezett hölgyek háromnegyede a kérdezők nagy meglepetésére kijelentette: ő bizony nem szeret magának vásárolni. Sőt, inkább tehernek érzi. A felkeresett 1700, különféle társadalmi réteghez tartozó, másmás városban élő nő közül csak mintegy 28 százalék szeret divatbutikokban nézelődni. A többség a ruhaneműk vásárlását szükséges rossznak tartja, és nem élvezi. Csak 15 százalék igyekszik a a nők, mert nem tudják, hogy az utóbbi években jelentősen változtak a műtéti eljárások. Míg a korábbi években az egyre kiterjedtebb műtéteket végezték, napjainkban a kevésbé radikális beavatkozásoké a szerep. A közhiedelemmel ellentétben nem kell minden esetben az egész emlőt eltávolítani, rosszindulatú daganat esetén sem. Először eltávolítják az elváltozást. Ezután fa- gyasztásos szövettani vizsgálattal eldöntik, hogy jó-, vagy rosszindulatú daganatról van-e szó. Ha a szövettani eredmény jóindulatú elváltozást véleményez, zárják a sebet. Rosszindulatú daganat esetén a nagyságtól és elhelyezkedéstől függ, hogy az egész emlőt, vagy csak egy részét kell eltávolítani. A hónalji nyirokcsomókat szövettani vizsgálat céljából eltávolítják. A beteg műtét utáni kezeléséről onkológiai konzíliummal döntenek. Az emlőmegtartó műtétet minden esetben sugárkezelés egészíti ki. A többi esetben a daganat nagyságától, illetve a nyirokcsomók vizsgálati eredményétől függően szintén sugárkezelés, illetve gyógyszeres kezelés következik, amely hormontartalmú, illetve sejtosztódásgátló gyógyszerek adásából áll. A sugárkezelés Budapesten az Uzsoki utcai kórházban történik. A gyógyszeres kezelést általában kombinált kezelés formájában adják a mellékhatások csökkentése céljából. Az infúziós kezelés elvégzésére a salgótarjáni Ma- dzsar József kórház onkológiai részlegén is van lehetőség, p. a. legújabb divatot követni. Mindössze 8 százalék ad arra, milyen cég készítette az általa hordott holmit, s a jó márkáért akár arra is hajlandó, hogy valamivel többet fizessen. A válaszok ismeretében a pszichológusok háromféle következtetésre jutottak. 1. A nőket - legalábbis szerintük - szinte teljesen hidegen hagyja, mit viselnek. 2. Az is biztosnak látszik, hogy nem szeretnek önmaguk számára vásárolni. 3. Azt viszont értékelik, ha férfiak lepik meg őket egy-egy szép és divatos darabbal.- Még alig látszottam ki a földből, amikor már eldöntöttem: ha nagy leszek, gyerekekkel akarok foglalkozni - indokolja pályaválasztását Molnár Katalin, Kazár polgármestere.- Pedig nem volt egyszerű ennek a fedezetét megteremteni: alig voltam 12 éves, amikor édesapám meghalt. Édesanyám varrónőként rengeteget dolgozott azért, hogy mindent megteremtsen, arra tette fel életét, hogy engem segítsen és támogasson. Sokat köszönhetek neki: éjszakákon át varrt, hogy be tudjam fejezni tanulmányaimat.-A diploma megszerzése után Salgótarjánban, a síküveggyári óvodában dolgoztam hat évig. Akkor azonban úgy éreztem, tovább kellene lépnem, ott viszont nem nagyon támogatták elképzelésemet. így hát munkahelyet változtattam, akkor kerültem be az ifjúsági mozgalomba, ezzel egy időben kezdtem tanulni a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen. Még ma is úgy érzem, ahhoz, hogy az ember sikeres legyen, sokat kell tanulni és változni. Ezt a szemléletet a családból hoztam, állandóan ösztönöztek, hogy a tanulás fontos az ember életében.-Mi történt az egyetem elvégzése után?- Az egyetemen a felnőtt- képzésre szakosodtam, ezt jól tudtam hasznosítani az ifjúsági mozgalomban, később pedig a TIT-nél. Mindig emberi kapcsolatok határozták meg az életemet, a munkahelyi kapcsolatok egy része később baráti kötelékké változott.-1994-ben azonban mégis váltott, hiszen közéleti emberként lépett színre.- Nő létemre bizony nem volt könnyű bekerülni a falu vezetésébe: ezen a településen mindig férfi vezetők voltak. Ezt egy új kihívásnak tekintettem, amelyeket mindig is szerettem. Az a véleményem ugyanis, hogy ezek a kihívások, pontosabban az a munka, hogy ezeknek megfeleljen valaki, alakítják és változtatják az embert. Persze önmagámnak is egyfajta bizonyítás, mire vagyok képes. Itt pedig elég magasra helyeztem a mércét, ritkán vagyok elégedett önmagámmal, vagy éppen a környezetemmel.-Mint női vezetőnek, bizonyára meg kellett küzdenie az elismerésért.- Eleinte nem nagyon tudták, mit kezdjenek velem, én is bizonytalan voltam. Ha nagyon belegondolok, voltaképpen sem előnyöm, sem hátrányom nem származott női mivoltomból. Előnyt inkább az emberi kapcsolataim jelentettek. Nehéz feltételek között kezdtem: a testülettel konkrét tervet hoztunk a négy évre, amelyet lépésről lépésre hajtottunk végre.- Úgy gondolom, hogy női mivoltom kezd látszódni a településen: elkezdődött a környezet alakítása is. Amit újítottunk, változtattunk, azzal a szándékkal tettük, hogy hosz- szú időre meghatározó legyen, az „épüljön és szépüljön” szemlélet talán a női érzékenységből fakad. H. E. A nők nem szeretnek ruhát venni? - Szükséges rossz Ez nem lehet igaz! G arancia BIZTOSÍTÓ RT. SZAVAZÓSZELVÉNY 14. forduló □ Babcsán Gábor □ Nagy Márton □ Virág Ivett □ Kovács Bence □ Páll Beatrix Név: ................................................................... H elység:.......................................................... U tca:................\................................................ □ Szeretnék gyermekem számára megtakarítani és a játékban részt venni NÓGRÁDI,HÍRLAP „KELENGYE” GYERMEKSZÉPSÉGVERSENY 14. forduló A beküldött szavazószelvények a díjkioszotó ünnepségen tárgynyeremény-sorsoláson vesznek részt. BABCSAN GABOR Balassagyarmat 10 éves NAGY MARTON Mátramindszent 9 éves VIRÁG IVETT Patak 4 éves KOVÁCS BENCE Salgótarján 4 éves PÁLL BEATRIX Romhány 8 éves A szavazószelvényeket a következő címre kérjük eljuttatni: 3100 Salgótarján, Erzsébet tér 6.
