Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-14 / 241. szám
4. oldal Gazdaság 1998. október 14., szerda Tízéves az Eszak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés - Készülnek az ISO-minősítés megszerzésére „Csak most értjük, mi a környezetvédelem!” Tegye a szívére a kezét az a tisztelt Olvasó, aki tíz évvel ezelőtt megbotránkozott, ha páclétől zöldellt a Tarján-patak, vagy látta, hogy egy renitens gyarmati polgár a Nyírjesben „veszíti el” háztartási szemetjét. Kit érdekelt akkor, hogy szinte élettelen vízzé vált a Zagyva, vagy hogy mi lesz, ha betelnek a szemétlerakók. Mára sok minden világossá vált az emberek számára, de ehhez - egyebek mellett - az is kellett, hogy megalakuljon az Eszak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés. Vezetője, dr. Kecskeméti Sándor tekint vissza a kezdetekig.- Az egyesülés megalakításának gondolata már 1987-ben felvetődött - mondja. - Azonnal az ötlet mellé állt az Országos Környezetvédelmi Hatóság (OKTH), hogy legyen az ipar képviselői között egy szövetség, ami a környezetvédelem támogatására irányul. Százhúsz cég jött össze a régióból, azaz Borsodból, Hevesből és Nógrádból, hogy kifejezze szándékát a tömörülésre. A zömében egri szervezők (négy vállalat vezetője) vállalták, hogy kidolgozzák a társasági szerződést, s megalkossák a szervezeti és működési szabályzatot, a tagdíjrendszert. ’87 őszén újra összejöttek, s kitűzték az alapítás idejét, 1988 elejére. Csakhogy, időközben megalakult a Környezetvédelmi Minisztérium, ami integrálta az OKTH-t és az Országos Vízügyi Hivatalt. Az átszervezés a vízügyi lobby hatására eltért a köz- igazgatási határoktól, s a vízgyűjtő területek jelölték ki az új „téfképet”. Az Eszak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez tartozott Borsod, Heves, valamint Szolnok és Nógrád megyék egy-egy része. Nógrád másik fele a pestiekhez került. Mivel sok munka volt már az előkészítésben, igen sokan visz- szaléptek, ezért az alakuláskor mindössze 13 vállalat nevét jegyezték be, egri székhellyel. Engem kértek fel az egyesület vezetésére, s csupán azért mondtam igent, mivel Heves nem volt számomra idegen: iskolatársaim dolgoztak ott, s családom másik fele is ott élt. Végül is július végén foglaltam el az igazgatói széket. Célul tűztük ki a tagvállalatok környezetvédelmi problémáinak megoldását. A koncepciót többen is megismerhették, s olyan jó ajánlólevél lett, hogy egy év múlva már 50 fölött volt a tagjaink száma. Nehezítette a szervező- és irányítómunkát, hogy igen nagy területet fogtak át tagvállalataink. Annál is inkább, hiszen időközben önkormányzatok is csatlakoztak hozzánk: Salgótarján, Bátonyterenye, Pásztó. Nehezítette munkánkat, hogy egyre komplexebb igénnyel álltak elő megrendelőink. Az Egri Dohánygyár például minket kért meg, hogy egy új termék bevezetése kapcsán tegyünk javaslatot a kibocsátott víz illatának megszüntetésére. Ez már méréseket jelentett, s szerteágazó szakmai feladatot. Ráadásul akkoriban már jogszabály írta elő, hogy felszámoláskor, illetve végelszámoláskor környezetvédelmi nyilatkozatot kell tenni. Ezt a felügyelőség hagyta jóvá, s adott esetben előírta, mi a tennivaló. így kerültünk kapcsolatba a Romhányi Kerámiagyárral, ahol olaj- és kerámiaszennyezések elhárítását kellett megszerveznünk. Ma úgy mondanánk: egy öthektáros ipari terület rekultivációja volt a feladat. Hasonló feladatot jelentett a Magyamándori Állami Gazdaság felszámolása, a növényvédőszeres raktárak, gépkocsimosók kármentesítése. Ugyanilyen volt a Vegyépszer, a síküveggyár, az öblösüveggyár, a pásztói műszeripari gépgyár, a Nógrád megyei nyomda, hogy csak szűkebb pátriánkban maradjak. Kudarcok is értek, megvallom. A pásztói hulladéklerakó rekultivációnak indult, s egy komplex bővítési technológia lett belőle. De a politika kereszttüzébe kerültünk, s emiatt ma is áll az ügy, bár a szeméthalom már nem gyullad be, mint régen. Különben is divat ma a pénztelenségre hivatkozni. Ez badarság! Lehet, hogy Pásztó valamelyik bugyrában nincs elegendő forint, de utánjárással, a vezetők következetes magatartásával mindenre lehet pénzt találni. A kórház is úgy indult, hogy nincs rá keret... A környezetvédelem ügyét segítette az a körülmény, hogy a rendszerváltást megelőzően megalakult szaktárca az Antall- kormány idején is megmaradt. Stabilizálódott a felügyelőségek helyzete, s a szakmai szervezetek is magukra találtak. Törvény már volt, bár még a szocialista érában született, de ahhoz jó volt, hogy aktualizálva meginduljon az érdemi környezetvédelem. Egy felszámoló például sok tekintetben kap szabad kezet, kivétel a környezeti kárfelmérés, vagy kárelhárítás. Hogy mennyire észnél kell lenni, a jászberényi hűtőgépgyár privatizációja is bizonyítja. Az eladás során derült ki, hogy hatalmas környezeti kármentesítésre van szükség, ami egyébként a mai napig tart. Ennélfogva, mivel az állam volt az eladó, vállalnia kellett a következményeket is. Amit az üzlet hozott volna, szinte mind felemésztette a rekultiváció. Végre 1996- ban megszületett az új környezetvédelmi kerettörvény. Már csak a végrehajtás oldalán akadnak hiányosságok. Vita van például a bírságok mértékéről, ami köztudottan a környezetvédelmi alap egyik forrása. Magam is érzékelek anomáliákat. Ha egy salgótarjáni gyár befizeti a bírságot a „nagy kalapba”, azt akár Zalaegerszegen is felhasználhatják, mondjuk szemétdepó építésére. Azért harcolunk, hogy a bírság nagy része feltétlenül helyben hasznosuljon, s ne csak a 25 százaléka, mint ma. Az elmondottakból is érzékelhető, hogy egyesülésünk egyre több feladattal állt szemben. Ráadásul a törvényben lefektetett tevékenységekhez jogosítványokat kellett szereznünk. Ezeket megszereztük, egyedül veszélyes hulladék szállítására nincs engedélyünk, de teherautó híján ez felesleges is lenne. Az egyesülés tagjainak egy része azért csatlakozott, mert környezetvédelmi problémái vannak, míg a másik hányad olyan szakmai felkészültséggel rendelkezik, hogy mások problémáin képes segíteni. Ez így jó, hiszen van tervezőnk, szakértőnk, sőt, kivitelezőnk is. Ennélfogva külső megbízásoknak is eleget tudunk tenni. Két helyen van irodánk: Egerben és Salgótarjánban. Pillanatnyilag 70 tagcégünk van, s további 14 önkormányzat. Ennek ellenére mindössze hat főállású, felsőfokú végzettséggel rendelkező emberrel dolgozunk. Kapcsolatrendszerünk azonban kiterjedt: szakértőink megtalálhatók a három megye cégeinél, a miskolci egyetemen, s szakértőként kapcsolódunk a parlament környezetvédelmi bizottságának munkájához. Szorosan együttműködünk a MTESZ Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületével, ide tartozik a környezetvédelmi szakosztály. Utoljára, de nem utolsó sorban ismernek bennünket a minisztériumban, s nagyon örülök annak, hogy mindkét kormányzat alatt támogató levelet kaptunk az államtitkároktól. Egyesülésünk napjainkban készül fel az ISO-minősítés megszerzésére. Ez különösen fontos, ha hozzáteszem, hogy két éve rendszeresen részt veszünk pályázatokon is. Tavaly hét esetben pályáztunk, s négyben nyertünk is. Különösen büszke vagyok rá, hogy mi terveztük Salgótarján új hulladéklerakóját, amelynek az építése várhatóan még ebben az évezredben megkezdődik. Az elmúlt tíz év nagy tanulsága számomra, hogy úgy nem lehet környezetvédelmet „csinálni”, hogy külön foglalkozik vele - salgótarjáni példával élve - az üveggyár, a tűzhelygyár, s a többi, mert a kerítés nem határolja el a problémákat. Megyei szinten kell foglalkozni a kérdéssel, mert ellenkező esetben a vízgyűjtők - jelen esetben a Zagyva - környezetét teljesen tönkretehet- jük. E konkrét probléma megoldására létrehoztuk a „Zagyva-völgye Emberi Környezetért Alapítványt”, amelynek a fő célja a folyó vízminőségének javítása. Már 40 cég és önkormányzat csatlakozott, Salgótarjántól Hatvanig. Elsőként egy figyelő- rendszer kiépítése lenne a feladat. Hamarosan ünnepi igazgató- tanácsi ülést hívunk össze, amely az újabb tíz év céljait hivatott meghatározni, különös tekintettel a közelgő EU- csatlakozásra, azon belül is a szigorú környezetvédelmi elvárásokra. Erre buzdítjuk a szakmai civilszervezeteket is: Heves megyében az „Életfa” egyesületet, a salgótarjáni ÖKO-Salgó Környezetvédelmi Egyesületet. Ezért vállaltuk a Stromfeld szakközép- iskola alapítványának, vagy a Forgách úti óvodának a támogatását. Mi mindenkinek kezet nyújtunk, hiszen a környezetvédelemhez alapvetően két dolog kell: szakmai felkészültség és összefogás! Lejegyezte: T. Németh László Dr. Kecskeméti Sándor Európa kapujában: fizet aki szennyez A környezetvédelem prioritást kap a kormányprogramban, hiszen európai uniós csatlakozásunknak egyik központi kérdése: milyen tempóban tud hazánk felzárkózni a környezet- védelmi normákhoz, illetve hogyan képes teljesíteni a csatlakozásból eredő kötelezettségeket - nyilatkozta Pepó Pál környezetvédelmi miniszter nemrégiben. A csatlakozási stratégia, illetve az ezzel kapcsolatos jogharmonizációs terv november 30-ig készül el. Ennek alapelve, hogy 2001 végéig az Európai Unió összes környezetés természetvédelemre vonatkozó jogszabályát hazánknak át kell vennie, tehát addig be kell fejezni a jogharmonizációt. A tárgyalási stratégia szerint a jogszabályok végrehajtását igyekszik hazánk a csatlakozás időpontjáig befejezni, elképzelhető azonban, hogy lesznek átmeneti könnyítésekre vonatkozó kérelmeink. A cél: ezek számát a lehető legalacsonyabbra csökkenteni. Mindehhez megfelelő pénzügyi fedezetet kell teremteni - fogalmazott a miniszter. A beruházási láncolat nem hagy „parlagterületeket” Salgótarjánban tt Üzleti ábécé: Álba, Penny, Pólus Lassan már két hónapja szinte egyfolytában esik az eső, bo- rongós az időjárás, de a Salgótarjánban megkezdett főbb beruházások előkészítése, illetve építése zavartalanul folyik. Talán egy kicsit jelképes értéke is van a külső, s általában a zavaró tényezőkkel szembeni töretlen lendületnek. Emlékezetes, hogy éveken keresztül - még egy hirtelen polgármesterváltás is kapcsolódik a témához - üresen, egy megyeszékhely arculatához méltatlan színt kölcsönözve árválkodott Salgótarján belvárosának utolsó, beépítetlen területe. A cascós házzal szemközti földdarabon sokáig csak a kör- hintások találtak üzleti lehetőséget, mígnem az Albacomp Rt. megvásárolta a területet, s napjainkban már lassan tető alá is kerül az impozánsnak ígérkező épületegyüttes. A beruházó körül támadt ismert problémák miatt később, de szeptember 11-én, az alapkőletételi ünnepségen hivatalosan is megerősítették az üzletház salgótarjánivá válását. Az Álba üzlet- és irodaházban 80 üzlet, illetve iroda kap helyet. Az épület egyik jellegzetes részét, a jelenleg már láthatóan is csúcsosodó 370 négyzetméteres „bástyát” a CIB Bank Rt. vásárolta meg. A tervek szerint 1999. közepe felé teljes egészében elkészül a belváros északi részének új gyöngyszeme. Szintén problémás előélete volt a Penny Market építési területének, hiszen bizonyára mindenki emlékszik még a „hol legyen a helyijárati buszközpont új helye” témakörben folytatott hosszas vitára. Az északi buszforduló kiürítése után a Salgó Vagyon Kft. az osztrák tulajdonú Magnum Hungária Kft.-vel kötötte meg a területre vonatkozó adásvételi szerződést. A kivitelezést végző Styl Bau Kft. ügyvezető igazgatója biztosította az érintetteket, hogy az év végére, mintegy karácsonyi ajándékként elkészül a Penny Market áruház. A Styl Bau Kft. egyébként már nyolc hasonló áruházat épített fel, egyenként négy hónap alatt az országban. Az épület generáltervezője a Kleno-Statika Kft. A Penny Market megépítésénél helyi munkaerőt is foglalkoztatnak a kivitelezők. Az áruház 850 négyzetméteres eladótérrel épül, amelynek három alaptípusa létezik Magyarországon, de az arculat és árfekvés egységes. A bevásárlóközponthoz 70-80, szilárd burkolatú parkolóhelyet alakítanak ki. A harmadik nagy beruházás, a zagyvapálfalvai városrészben helyet kapó Pólus Ring, ha némi késéssel is, de végre sínre került. Éppen az építkezés halasztása miatt korábban szóba került a Pólus Ring „szűkítése”, amit a beruházók és a város vezetése egyaránt elvetett. A Pólus Ring megvalósításával némi kellemetlenségek is járnak (már ami az útlezárásokat illeti), de leszögezhető, hogy a beruházásokat a bevásárlóközpont Salgótarjánba telepítése nélkül is el kellett volna végezni. A jövő évben már mindhárom, említett beruházást „egyben láthatjuk”, s remélhetőleg tovább folyik a megyeszékhely jövőjét, fejlődését meghatározó beruházási láncolat. MINDENT BELELIK Ajándék felszerelések 1 90 OOO Ft értékben iÄkar a ‘Tuntóv járni? Keskeny és Társai Kft., 2660 Balassagyarmat, Régimalom u. 4., tel.: (35) 314 039, fax: (35) 301 822 A SZENVEDÉLY VEZET MINKET Megnyerő külső, modern sokoldalúság, s egy csokor rózsa. A közkedvelt FIAT PUNTO ismeri a hódítás minden csínját- bínját. Most Ont akarja elcsábítani, ezért beveti teljes vonzerejét. Ügyel arra, hogy külseje divatos és elegáns legyen, ajándék metálfényével magára vonja a figyelmet, s aztán mindent megtesz, hogy levegye Ont a lábáról. A PUNTO 55S modellekhez most ajándékba jár a ködlámpa, sőt a vezetőoldali légzsák is. Legyen óvatos, nem fog tudni ellenállni. Szerelem? Szenvedély? Egy gyönyörű csokor, egy gyönyörű autó és egy igazán gáláns ajánlat a FIATTOL. A virág sokszor többet mond a szavaknál. / 120 km/h / v IKiXITIZI
