Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-14 / 241. szám

4. oldal Gazdaság 1998. október 14., szerda Tízéves az Eszak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés - Készülnek az ISO-minősítés megszerzésére „Csak most értjük, mi a környezetvédelem!” Tegye a szívére a kezét az a tisztelt Olvasó, aki tíz évvel ezelőtt megbotránkozott, ha páclétől zöldellt a Tarján-patak, vagy látta, hogy egy renitens gyarmati polgár a Nyírjesben „veszíti el” háztartási szemetjét. Kit érdekelt akkor, hogy szinte élette­len vízzé vált a Zagyva, vagy hogy mi lesz, ha betelnek a sze­métlerakók. Mára sok minden világossá vált az emberek szá­mára, de ehhez - egyebek mellett - az is kellett, hogy megala­kuljon az Eszak-magyarországi Környezetvédelmi Egyesülés. Vezetője, dr. Kecskeméti Sándor tekint vissza a kezdetekig.- Az egyesülés megalakításának gondolata már 1987-ben felve­tődött - mondja. - Azonnal az ötlet mellé állt az Országos Kör­nyezetvédelmi Hatóság (OKTH), hogy legyen az ipar képviselői között egy szövetség, ami a környezetvédelem támoga­tására irányul. Százhúsz cég jött össze a régióból, azaz Borsod­ból, Hevesből és Nógrádból, hogy kifejezze szándékát a tö­mörülésre. A zömében egri szer­vezők (négy vállalat vezetője) vállalták, hogy kidolgozzák a társasági szerződést, s megalkos­sák a szervezeti és működési szabályzatot, a tagdíjrendszert. ’87 őszén újra összejöttek, s ki­tűzték az alapítás idejét, 1988 elejére. Csakhogy, időközben meg­alakult a Környezetvédelmi Mi­nisztérium, ami integrálta az OKTH-t és az Országos Vízügyi Hivatalt. Az átszervezés a víz­ügyi lobby hatására eltért a köz- igazgatási határoktól, s a víz­gyűjtő területek jelölték ki az új „téfképet”. Az Eszak-magyaror­szági Környezetvédelmi és Víz­ügyi Felügyelőséghez tartozott Borsod, Heves, valamint Szol­nok és Nógrád megyék egy-egy része. Nógrád másik fele a pesti­ekhez került. Mivel sok munka volt már az előkészítésben, igen sokan visz- szaléptek, ezért az alakuláskor mindössze 13 vállalat nevét je­gyezték be, egri székhellyel. En­gem kértek fel az egyesület veze­tésére, s csupán azért mondtam igent, mivel Heves nem volt számomra idegen: iskolatársaim dolgoztak ott, s családom másik fele is ott élt. Végül is július vé­gén foglaltam el az igazgatói széket. Célul tűztük ki a tagvállalatok környezetvédelmi problémáinak megoldását. A koncepciót töb­ben is megismerhették, s olyan jó ajánlólevél lett, hogy egy év múlva már 50 fölött volt a tagja­ink száma. Nehezítette a szer­vező- és irányítómunkát, hogy igen nagy területet fogtak át tag­vállalataink. Annál is inkább, hi­szen időközben önkormányzatok is csatlakoztak hozzánk: Salgó­tarján, Bátonyterenye, Pásztó. Nehezítette munkánkat, hogy egyre komplexebb igénnyel áll­tak elő megrendelőink. Az Egri Dohánygyár például minket kért meg, hogy egy új termék beveze­tése kapcsán tegyünk javaslatot a kibocsátott víz illatának meg­szüntetésére. Ez már méréseket jelentett, s szerteágazó szakmai feladatot. Ráadásul akkoriban már jog­szabály írta elő, hogy felszámo­láskor, illetve végelszámoláskor környezetvédelmi nyilatkozatot kell tenni. Ezt a felügyelőség hagyta jóvá, s adott esetben elő­írta, mi a tennivaló. így kerül­tünk kapcsolatba a Romhányi Kerámiagyárral, ahol olaj- és ke­rámiaszennyezések elhárítását kellett megszerveznünk. Ma úgy mondanánk: egy öthektáros ipari terület rekultivációja volt a fel­adat. Hasonló feladatot jelentett a Magyamándori Állami Gazda­ság felszámolása, a növényvédő­szeres raktárak, gépkocsimosók kármentesítése. Ugyanilyen volt a Vegyépszer, a síküveggyár, az öblösüveggyár, a pásztói mű­szeripari gépgyár, a Nógrád me­gyei nyomda, hogy csak szűkebb pátriánkban maradjak. Kudarcok is értek, megval­lom. A pásztói hulladékle­rakó rekulti­vációnak in­dult, s egy komplex bőví­tési technoló­gia lett belőle. De a politika kereszttüzébe kerültünk, s emiatt ma is áll az ügy, bár a szemétha­lom már nem gyullad be, mint régen. Különben is divat ma a pénztelenségre hivatkozni. Ez badarság! Lehet, hogy Pásztó va­lamelyik bugyrában nincs ele­gendő forint, de utánjárással, a vezetők következetes magatartá­sával mindenre lehet pénzt ta­lálni. A kórház is úgy indult, hogy nincs rá keret... A környezetvédelem ügyét segítette az a körülmény, hogy a rendszerváltást megelőzően megalakult szaktárca az Antall- kormány idején is megmaradt. Stabilizálódott a felügyelőségek helyzete, s a szakmai szervezetek is magukra találtak. Törvény már volt, bár még a szocialista érában született, de ahhoz jó volt, hogy aktualizálva meginduljon az ér­demi környezetvédelem. Egy felszámoló például sok tekintet­ben kap szabad kezet, kivétel a környezeti kárfelmérés, vagy ká­relhárítás. Hogy mennyire észnél kell lenni, a jászberényi hűtőgépgyár privatizációja is bizonyítja. Az eladás során derült ki, hogy ha­talmas környezeti kármentesí­tésre van szükség, ami egyéb­ként a mai napig tart. Ennélfogva, mivel az állam volt az eladó, vál­lalnia kellett a kö­vetkezményeket is. Amit az üzlet hozott volna, szinte mind fel­emésztette a re­kultiváció. Végre 1996- ban megszületett az új környezet­védelmi kerettör­vény. Már csak a végrehajtás olda­lán akadnak hiá­nyosságok. Vita van például a bírságok mértékéről, ami köztu­dottan a környezetvédelmi alap egyik forrása. Magam is érzéke­lek anomáliákat. Ha egy salgó­tarjáni gyár befizeti a bírságot a „nagy kalapba”, azt akár Zala­egerszegen is felhasználhatják, mondjuk szemétdepó építésére. Azért harcolunk, hogy a bírság nagy része feltétlenül helyben hasznosuljon, s ne csak a 25 szá­zaléka, mint ma. Az elmondottakból is érzékel­hető, hogy egyesülésünk egyre több feladattal állt szemben. Rá­adásul a törvényben lefektetett tevékenységekhez jogosítványo­kat kellett szereznünk. Ezeket megszereztük, egyedül veszélyes hulladék szállítására nincs enge­délyünk, de teherautó híján ez fe­lesleges is lenne. Az egyesülés tagjainak egy része azért csatlakozott, mert környezetvédelmi problémái vannak, míg a másik hányad olyan szakmai felkészültséggel rendelkezik, hogy mások prob­lémáin képes segíteni. Ez így jó, hiszen van tervezőnk, szakér­tőnk, sőt, kivitelezőnk is. Ennél­fogva külső megbízásoknak is eleget tudunk tenni. Két helyen van irodánk: Egerben és Salgó­tarjánban. Pillanatnyilag 70 tag­cégünk van, s további 14 önkor­mányzat. Ennek ellenére mind­össze hat főállású, felsőfokú végzettséggel rendelkező ember­rel dolgozunk. Kapcsolatrendszerünk azon­ban kiterjedt: szakértőink megta­lálhatók a három megye cégei­nél, a miskolci egyetemen, s szakértőként kapcsolódunk a parlament környezetvédelmi bi­zottságának munkájához. Szoro­san együttműködünk a MTESZ Energiagazdálkodási Tudomá­nyos Egyesületével, ide tartozik a környezetvédelmi szakosztály. Utoljára, de nem utolsó sorban ismernek bennünket a minisz­tériumban, s nagyon örülök annak, hogy mindkét kor­mányzat alatt támogató levelet kaptunk az államtitkároktól. Egyesülésünk napjainkban készül fel az ISO-minősítés megszerzésére. Ez különösen fontos, ha hozzáteszem, hogy két éve rendszeresen részt ve­szünk pályázatokon is. Tavaly hét esetben pályáztunk, s négyben nyertünk is. Különö­sen büszke vagyok rá, hogy mi terveztük Salgótarján új hulla­déklerakóját, amelynek az épí­tése várhatóan még ebben az évezredben megkezdődik. Az elmúlt tíz év nagy tanul­sága számomra, hogy úgy nem lehet környezetvédelmet „csi­nálni”, hogy külön foglalkozik vele - salgótarjáni példával élve - az üveggyár, a tűzhely­gyár, s a többi, mert a kerítés nem határolja el a problémá­kat. Megyei szinten kell fog­lalkozni a kérdéssel, mert el­lenkező esetben a vízgyűjtők - jelen esetben a Zagyva - kör­nyezetét teljesen tönkretehet- jük. E konkrét probléma meg­oldására létrehoztuk a „Zagyva-völgye Emberi Kör­nyezetért Alapítványt”, amelynek a fő célja a folyó vízminőségének javítása. Már 40 cég és önkormányzat csat­lakozott, Salgótarjántól Hat­vanig. Elsőként egy figyelő- rendszer kiépítése lenne a fel­adat. Hamarosan ünnepi igazgató- tanácsi ülést hívunk össze, amely az újabb tíz év céljait hivatott meghatározni, külö­nös tekintettel a közelgő EU- csatlakozásra, azon belül is a szigorú környezetvédelmi el­várásokra. Erre buzdítjuk a szakmai civilszervezeteket is: Heves megyében az „Életfa” egyesületet, a salgótarjáni ÖKO-Salgó Környezetvé­delmi Egyesületet. Ezért vál­laltuk a Stromfeld szakközép- iskola alapítványának, vagy a Forgách úti óvodának a támo­gatását. Mi mindenkinek kezet nyújtunk, hiszen a környezet­védelemhez alapvetően két do­log kell: szakmai felkészültség és összefogás! Lejegyezte: T. Németh László Dr. Kecskeméti Sándor Európa kapujában: fizet aki szennyez A környezetvédelem prioritást kap a kormányprogramban, hiszen európai uniós csatlakozásunknak egyik központi kér­dése: milyen tempóban tud hazánk felzárkózni a környezet- védelmi normákhoz, illetve hogyan képes teljesíteni a csatla­kozásból eredő kötelezettségeket - nyilatkozta Pepó Pál kör­nyezetvédelmi miniszter nemrégiben. A csatlakozási stratégia, il­letve az ezzel kapcsolatos jog­harmonizációs terv november 30-ig készül el. Ennek alap­elve, hogy 2001 végéig az Eu­rópai Unió összes környezet­és természetvédelemre vonat­kozó jogszabályát hazánknak át kell vennie, tehát addig be kell fejezni a jogharmonizá­ciót. A tárgyalási stratégia sze­rint a jogszabályok végrehaj­tását igyekszik hazánk a csat­lakozás időpontjáig befejezni, elképzelhető azonban, hogy lesznek átmeneti könnyíté­sekre vonatkozó kérelmeink. A cél: ezek számát a lehető legalacsonyabbra csökkenteni. Mindehhez megfelelő pénz­ügyi fedezetet kell teremteni - fogalmazott a miniszter. A beruházási láncolat nem hagy „parlagterületeket” Salgótarjánban tt Üzleti ábécé: Álba, Penny, Pólus Lassan már két hónapja szinte egyfolytában esik az eső, bo- rongós az időjárás, de a Salgótarjánban megkezdett főbb be­ruházások előkészítése, illetve építése zavartalanul folyik. Ta­lán egy kicsit jelképes értéke is van a külső, s általában a za­varó tényezőkkel szembeni töretlen lendületnek. Emlékezetes, hogy éveken ke­resztül - még egy hirtelen pol­gármesterváltás is kapcsolódik a témához - üresen, egy me­gyeszékhely arculatához mél­tatlan színt kölcsönözve árvál­kodott Salgótarján belvárosá­nak utolsó, beépítetlen területe. A cascós házzal szemközti földdarabon sokáig csak a kör- hintások találtak üzleti lehető­séget, mígnem az Albacomp Rt. megvásárolta a területet, s napjainkban már lassan tető alá is kerül az impozánsnak ígér­kező épületegyüttes. A beru­házó körül támadt ismert prob­lémák miatt később, de szep­tember 11-én, az alapkőletételi ünnepségen hivatalosan is megerősítették az üzletház sal­gótarjánivá válását. Az Álba üzlet- és irodaházban 80 üzlet, illetve iroda kap helyet. Az épü­let egyik jellegzetes részét, a je­lenleg már láthatóan is csúcso­sodó 370 négyzetméteres „bás­tyát” a CIB Bank Rt. vásárolta meg. A tervek szerint 1999. kö­zepe felé teljes egészében elké­szül a belváros északi részének új gyöngyszeme. Szintén problémás előélete volt a Penny Market építési te­rületének, hiszen bizonyára mindenki emlékszik még a „hol legyen a helyijárati buszköz­pont új helye” témakörben foly­tatott hosszas vitára. Az északi buszforduló kiürítése után a Salgó Vagyon Kft. az osztrák tulajdonú Magnum Hungária Kft.-vel kötötte meg a területre vonatkozó adásvételi szerző­dést. A kivitelezést végző Styl Bau Kft. ügyvezető igazgatója biztosította az érintetteket, hogy az év végére, mintegy ka­rácsonyi ajándékként elkészül a Penny Market áruház. A Styl Bau Kft. egyébként már nyolc hasonló áruházat épített fel, egyenként négy hónap alatt az országban. Az épület generál­tervezője a Kleno-Statika Kft. A Penny Market megépítésénél helyi munkaerőt is foglalkoz­tatnak a kivitelezők. Az áruház 850 négyzetméteres eladótérrel épül, amelynek három alaptí­pusa létezik Magyarországon, de az arculat és árfekvés egysé­ges. A bevásárlóközponthoz 70-80, szilárd burkolatú parko­lóhelyet alakítanak ki. A harmadik nagy beruházás, a zagyvapálfalvai városrészben helyet kapó Pólus Ring, ha némi késéssel is, de végre sínre került. Éppen az építkezés ha­lasztása miatt korábban szóba került a Pólus Ring „szűkítése”, amit a beruházók és a város ve­zetése egyaránt elvetett. A Pó­lus Ring megvalósításával némi kellemetlenségek is járnak (már ami az útlezárásokat illeti), de leszögezhető, hogy a beruházá­sokat a bevásárlóközpont Sal­gótarjánba telepítése nélkül is el kellett volna végezni. A jövő évben már mindhá­rom, említett beruházást „egy­ben láthatjuk”, s remélhetőleg tovább folyik a megyeszékhely jövőjét, fejlődését meghatározó beruházási láncolat. MINDENT BELELIK Ajándék felszerelések 1 90 OOO Ft értékben iÄkar a ‘Tuntóv járni? Keskeny és Társai Kft., 2660 Balassagyarmat, Régimalom u. 4., tel.: (35) 314 039, fax: (35) 301 822 A SZENVEDÉLY VEZET MINKET Megnyerő külső, modern sokoldalúság, s egy csokor rózsa. A közked­velt FIAT PUNTO ismeri a hódítás minden csínját- bínját. Most Ont akarja elcsábítani, ezért beveti teljes vonzerejét. Ügyel arra, hogy külse­je divatos és elegáns legyen, ajándék metálfényével magára vonja a figyelmet, s aztán mindent megtesz, hogy levegye Ont a lábáról. A PUNTO 55S modellekhez most ajándékba jár a ködlámpa, sőt a vezetőoldali légzsák is. Legyen óvatos, nem fog tudni ellenállni. Szerelem? Szenvedély? Egy gyönyörű csokor, egy gyönyörű autó és egy igazán gáláns ajánlat a FIATTOL. A virág sokszor többet mond a szavaknál. / 120 km/h / v IKiXITIZI

Next

/
Thumbnails
Contents