Nógrád Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-13 / 240. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép 1998. október 13., kedd Az Szabad Demokraták Szövetségének polgármesterjelöltje Balassagyarmaton •• Összhangban a várossal Ember Csaba 49 éves karnagy, az országos hírű balassagyar­mati zeneiskola igazgatója. Nős, két fiúgyermek édesapja, 18 éve helyi képviselő, az önkormányzat gazdasági bizottságának vezetője. A Magyar Zeneiskolák Szövetségének alelnöke, tan­ügy-igazgatási szakértő, a Nemzeti Kulturális Alap zenei szak­kuratóriumának tagja. Zeneakadémiát, menedzserképzőt, új­ságíró-iskolát végzett, a nemzetközi kulturális életben széles körű kapcsolatokkal rendelkezik. Kedves balassagyarmatiak!- Itt nőttem fel, gyermekkorom­tól együtt lélegzem a várossal. Ez a nógrádi palóc kisváros a lakó­helyünk. Itt akarunk élni, dol­gozni. Ismerjük egymást, közö­sek örömeink, gondjaink. Belülről tapasztaltam a város intézményrendszerének problé­máit, a munkahelykeresők, az idősek, a fiatalok, a helyi vállal­kozások gondjait. Látom s tu­dom, hogy mindenki itt szeretne jobban élni. Legfontosabb célkitűzésem a város gazdasági életének élénkí­tése, az itt élők életkörülményei­nek javítása. Céljaim: fellendü­lés, munkahelyteremtés, stílus- váltás. Vallom, hogy húszezer ember nehéznek ígérkező négy évben is előbbre tud jutni, ha ösz- szefog. Ehhez stílusváltás kell, a pol­gárok iránt nyitott városvezetés, közös gondolkodás, az esély- egyenlőség megteremtése már a tervek kidolgozásakor. Minden vélemény érdekel, s szakembe­rekkel dolgoztatom ki a legjobb megoldásokat. Városérdek és közéleti tisztaság elválaszthatat­lanok. A munkahelyteremtés gazda­sági létünk alapja. Határ menti, kisvárosi jellegünk, kereskedési hagyományaink, a városban összpontosuló szellemi erő mu­tatják lehetőségeinket. Ha kör­nyezetünk rendezett, a régi szere­tettel fogadjuk az ideérkezőt, szakképzett munkaerőt biztosí­Ember Csaba tunk, kihasználjuk hazai és nem­zetközi kapcsolatainkat, akkor már tettünk az ezredforduló ren­dezett, .tiszta és biztonságban gyarapodó városáért. A kereskedelem, az idegenfor­galom fejlesztésében, a város megismertetésében a városveze­tésnek fontos feladatai vannak. A vállalkozások helyi segítségére vannak jó önkormányzati eszkö­zök. Például: telekgazdálkodás, adópolitika, pályáztatási rend­szer, munkahelyteremtés ked­vezményezés, propaganda, kap­csolatteremtés-közvetítés. Az iskolavárosi jelleg nem fel­tétlenül tehertétel, hanem a város­jövő, egyben olyan szellemi tőke, mely gazdasági hasznot is hoz­hat. A felnőttoktatás (továbbkép­zés, átképzés) ma a legdinamiku­sabban fejlődő piac. A volt me­gyeháza sorsát is ilyen irányban kell megoldani. Elérhetjük, hogy a balassagyarmatiak Balassa­gyarmaton találjanak munkát. Nem csak dolgozni, élni is akarunk. Nyolc éve foglalkozom a város lakásgazdálkodásával. Adtunk első lakáshoz jutási tá­mogatást, építettünk önkormány­zati bérlakásokat, segítettük a la­káscseréket, s azt, hogy mindenki lehetőleg az általa megfizethető lakáshoz jusson. Központi pénz­forrásokkal, építési telkekkel, közművesítéssel, a saját munka­erő elismerésével szélesíthetők a lehetőségek. A város szociális ellátórend­szerének figyelmét elsősorban az idősekre és a gyermekekre kell fordítani. A hosszú, munkában el­töltött évek után is kiszolgáltatott helyzetbe került emberekért az önkormányzatnak kötelessége sa­ját eszközeivel is mindent meg­tenni. Egészségünk megőrzése érde­kében legfontosabb a megelőzés, az orvosi alapellátás feltételeinek javítása. E programba illik egy egész évben működő uszoda. A térség központjaként az egyre több kiváló orvossal dolgozó kórházat segíteni kell versenyké­pessége fokozásában. Több évtizedes szakmai és közéleti pályafutásom során mindig városunk javát igyekez­tem szolgálni. Ezután sem sze­retnék változtatni a tisztességes munkába és a körülöttem élő em­berek megbecsülésének fontos­ságába vetett hitemen. Polgár- mesterként is ugyanazért dolgoz­nék, amiért eddig. Összhangban a várossal, a helyi közösség hasz­nára váló, országos, sőt olykor nemzetközi eiisrtierést kiváltó eredményekért. Rákóczi városának független polgármesterjelöltje Egymásért, egy más Szécsényért Tősgyökeres 43 éves szécsényi vagyok, a városban születtem. Szüleim is szécsényiek. Eddig változatos, sikeres életutat jár­tam be. Ipari rendszerszervező diplomát szereztem Miskol­con, majd a munkaügy és a röplabdasport területén is felső­fokú képesítésig jutottam. Mindig embereket, közösségeket irányítottam és vezettem, maximális eredményekre töreked­tem. Büszke vagyok építőipari miniszteri kitüntetésemre és az ötvenéves röplabdaszövetség-emlékéremre.-Családi életem rendezett. Fe­leségem is vezető beosztásban dolgozik, huszonegy éve élünk boldog házasságban. Két fel­nőttkorú gyermekünk van. An­nak ellenére, hogy vallásom nem gyakorolom rendszeresen, katolikus normák szerint élek, és e szerint neveltem gyermeke­imet. Most a harmadik munka­helyemen, a Palóc Népművé­szeti és Háziipari Szövetkezet­nél dolgozom, résztulajdonos­ként és ügyvezető elnökként. Életvitelem kiegyensúlyozott, így teljes erőmmel koncentrál­hatok a város szolgálatára. Pol­gármesterjelöltnek barátaim fel­kérésére és több civilszervezet támogatásával indultam. Vol­tam már társadalmi tanácselnök­helyettes, belekóstoltam a köz- igazgatás, a településirányítás rejtelmeibe. A tervszerűség, kiszámítható­ság, és a stabilitás jellemezte eddigi munkámat. Ezt szeret­ném elérni városunk irányításá­ban és gazdálkodásában is. El­ismerve az eddigi önkormány­zati eredményeket, meggyőző­désem, hogy stílusváltás szük­séges. A szécsényiek képesek áldo­zatokat hozni, ha őszintén tájé­koztatják őket és velük együtt keressük a boldogulás útját. Fontosnak tartom, hogy a város hasznosítsa földrajzi, természeti és történelmi adottságait. Az ar­culatának, vendégvárási szoká­sainak tervszerű kialakításával, a szolgáltatás minőségének javí­tásával vonzó kisvárossá válha­tunk. Szécsénynek vissza kell szerezni ősi jogát, a kistérségi szerepkörét az együttműködő községek elégedettségét is ki­váltó módon, mert a jövő fejlő­Reznicsek László désének ez az egyik pillére. így lesz ez a gazdaságban, egész­ségügyben, a közoktatásban, közellátásban, kultúrában, sport­irányításban. Célom a szécsényi önkor­mányzat feladatmegoldó, városi és térségi szükségletkielégítő és szolgáltató jellegének gyorsü­temű kibontakoztatása. Ez más munkamódszert és technikát kí­ván, mint ami most jellemzi. Erre folyamatosan és együtt kell készülni, a szakapparátust erre kell ráhangolni. Bízom felké­szültségükben, rátermettségük­ben. Meggyőződésem, hogy nem elég az iparosodás feltéte­leit megteremteni, kedvező aján­latokkal kell keresni és várni a tőkeerős vállalkozókat. Az általam felállított fontos­sági sorrendben a munkahelyte­remtés után az utak és a közterü­letek rendbehozása következik. A közoktatás, a sport és a kul­túra területén a jobb körülmé­nyek megteremtésébe a civil- szervezeteket és alapítványokat is be kívánom vonni. A kisebbségnek teret, lehető­séget kell adni, hogy felelősség- teljesen irányíthassák közössé­güket. Értékeik felkarolása vá­rosi feladat. A családalapító fia­talok lakásépítéséhez a lehető­ségek és a rászorultságuk ará­nyában szeretnénk segítséget nyújtani. A fiatalokat meg kell védeni a rájuk leselkedő veszé­lyektől, az időseket ahhoz kell segíteni, hogy elviselhetőbbek legyenek a sok munkát követő tlyugdíjasévek. Szociális mun­kánknak meg kell akadályozni a támogatásra szorulók nélkülö­zését. Együtt egymásért! Együtt egy másért! Együtt Szécsényért! Programomból kitűnik, hogy a közeljövőben a kevés ráfordí­tással nagyobb odafigyeléssel megvalósítható lépéseket tartom célszerűnek. Nézetem szerint fontosak az emberi kapcsolatok, az őszinte emberi hang vezető és beosztott, hivatalnok és ügy­fél között. Az én képzeletbeli kisvárosomban minden korosz­tály, minden réteg, minden la­kos meg kell hogy találja boldo­gulását és szórakozását. New Yorkban, Tokióban is zarándokhelynek tekintik a somoskői várat Remény a határnyitásra A világon négy, Európában pedig mindössze két íves, osz­lopos elrendezésű bazaltömlést tartanak nyilván. Ennek egyike a somoskői vár északi oldalán látható. Pontosab­ban nem látható, mert a vártól alig néhány méterre lévő országhatár miatt magyar oldalról lehetetlen az ahhoz való eljutás. Alig van hivatal, ahol Angyal János, a me­gyei jogú város képviselője ne kilincselt volna már a ha­tárnyitásért. Legutóbb Árpád Tarnóczy, az új szlovák nagykövet tett ígéretet a helyzet orvoslására. Alig néhány hónapja nyitot­tak új emlékkönyvet a so- mosi vár alatti Petőfi-kuny- hóban, miután a környéket rendbe tették, s átadták azt a helyieknek, a bakancsos tu­ristáknak, s a busszal, sze­mélygépkocsival ide zarán­dokló látogatóknak. Az ugrógála szervezőjé­nek, Angyal Jánosnak a ne­vével fémjelzett kömyezet- szépítő munkának szóló el­ismerések mellett érdemes néhány bejegyzést a ven­dégkönyvből idéznünk:- Sajnálattal vettük tu­domásul, hogy a várat még útlevéllel sem tudtuk meg­nézni közelebbről, pedig Salgóbányáról ezért tettük meg ezt a utat gyalog. (Szent István Közgazdasági Szakközépiskola negyedi­kesei, Budapest) — Gyönyörű a hely, kár hogy a politika miatt a vár nem látogatható. ( Ráczék) — A környéknek lenyű­göző a szépsége, ugyanak­kor szomorú tény, hogy a vár megközelíthetősége ilyen. (Erdődi család - Szolnok)- Az itt húzódó államha­tár egyfajta demonstráció, ami meglehetősen szomorú. A vidék azonban őrzi szá­zados múltját, szépségeit, s amint az látható, vigyáznak rá. (Gál Jenő és felesége — Kaposvár)- Németországban szüle­tett tizenöt éves fiam napok óta készült erre a kirándu­lásra. Elkeseredetten vette tudomásul, hogy a vár meg­tekintése számára nem le­hetséges. Nem lehetne mégis lehetőséget adni, esetleg szöges dróthálóval szegélyezett egy méter szé­les út nyitásával? (Nehezen olvasható kézjegy augusz­tus 27-i bejegyzéssel.)- Miért nem mehetünk fel a várba? Kívánom a megértést, a határon való „túllépést”! (Öt aláírás au­gusztus 20-ról.)- Elhoztam a japán bará­tomat megmutatni ezt a szép helyet, ami neki is na­gyon tetszett. Sajnálatos, hogy nem lehet felmenni a várba. (Tóth Bernadett, s mellette egy hosszabb be­jegyzés japánul) A vendégkönyvben e mellett számos bejegyzés található még hajdúszo- boszlói, pilisszentiváni, ka­zincbarcikai, szegedi, bé­késcsabai, szombathelyi, székesfehérvári, győri, bu­dapesti, kecskeméti, kis- várdai látogatóktól, de Finnországtól az Egyesült Államokon át szinte a világ minden tájáról. Egy világvándor például azt írta ide, Dél-Ameriká- ból jutott el Somoskőre, 12 ezer kilométer megtétele után. Ezeket látva nem csoda, ha Angyal János a legma­gasabb helyeken is meg­próbálta sokak kérését tol­mácsolni: Tegyék lehetővé a vár mindkét oldalról tör­ténő látogathatóságát. Mi­közben már lassan csak homályos emlékeink ma­radnak a „vasfüggöny” föl­szedéséről, s a berlini fal lebontásáról, itt még szö­gesdrót feszül közöttünk a szlovák határ mentén. A vár idegenforgalmi vonzerejéből nem csupán magyar, de szlovák oldalon is többet profitálhatnának, s ezt megértette Árpád Tar­nóczy, a Szlovák Köztársa­ság rendkívüli és megha­talmazott nagykövete is, akihez Magyamándorban fordult kérésével Angyal János. A nagykövet tájékozta­tása szerint magyar és szlo­vák vámosokkal a napok­ban konzultált a somoskői vár ügyéről. ígérte, az új kormány elé terjeszti a ha­tárnyitás kérdését. Tarnóczi László Yoji Mukai: Választási kampányban sem megengedett a cégek lejáratása Bizonyítékot kér az Üveggyapot Rt. Két salgótarjáni képviselőjelölt programjában is szerepel az „Üveggyapot Rt. légszennyezésének megszüntetése”, illetve „Évenkénti bevizsgálás az Üveggyapot Rt. légszennyezése mi­att”. A Salgótarjáni Üveggyapot Rt. menedzsmentje mindkét megállapítást önkényes fikciónak minősíti és visszautasítja. A tényekről Yoji Mukai, a társaság japán ügyvezető igazgatója tájékoztatta a Nógrád Megyei Hírlapot.-Cégünk a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett a környe­zetvédelmi előírások betartá­sára, az emissziós értékek ha­tárérték alatt tartására - mondja az idén kinevezett szakember, aki ezt megelőzően a cég gaz­dasági ügyeit irányította.- Legutóbb 1996-ban kötöt­tünk öt évre szóló szerződést a Budapesti Környezetgazdálko­dási intézettel (a száma: 717- 09-1452/96), annak érdekében, hogy évenként valamennyi ki­bocsátási helyen mérjék meg az emissziós értékeket. Ezek közé tartozik természetesen a „de­mister” kémény is, amelyből a távozó vízpára az időjárási vi­szonyoktól függően válik látha­tóvá. Az eddigi mérések azt igazolták, hogy társaságunk va­lamennyi károsanyag-kibocsá- tása tekintetében messze alatta marad a megengedett határér­tékeknek. Álljon itt egy példa, a leg­utóbbi mérési jegyzőkönyvből. Eszerint, idén júniusban a por koncentrációja üzemünkben 4,46 kg/óra értéket mutatott, a megengedett érték: 21 kg/óra. Szénmonoxid (CO) esetében a mért érték 0,031 kg/óra volt, szemben a 700 kg/óra határér­tékkel, vagyis a megengedett érték húszezred!!) részét bo­csátjuk ki. Nitrogén-oxidok mérésekor 2,92 kg/óra értéket regisztráltak, a megengedett pedig 21 kg/óra. (kg/óra) por CO N0X »ért érték 4,46 0,031 2,92 Határérték 21 700 21 Sem szálanyagot, sem egyéb, ha­tárértéket meghaladó egyéb szennyezőanyagot nem bocsát ki üzemünk, annál is inkább, mivel a kezdetektől nagy gondot fordí­tottunk a környezetbarát techno­lógia kiépítésére. Minden évben tovább finomítottuk a rendszert, s jövőre is egy nagyszabású kör­nyezetvédelmi beruházást hatá­rozott el cégünk vezetése. Mint ismeretes, ebben az esz­tendőben egy kapacitásbővítő be­ruházást valósítottunk meg, s ezért a környezetgazdálkodási partnerünktől azt kértük, hogy idén - a szerződésben rögzítette­ken túl - kétszer is mérje meg az emissziós értékeket. A fenti ada­tok a megnövelt kapacitás után voltak mérhetők. Amennyiben a tisztelt jelöltek, vagyis Tolmácsi Ferenc és Ecsedi Lajos urak érdeklődtek volna társaságunknál, számukra is be tudtuk volna mutatni a konkrét mérési eredményeket. Nem tették, ezért feltételezzük, hogy programjukban meglehető­sen kevés energiát fektettek az egyes háttérinformációk begyűj­tésére. Mint a befektetők által megbí­zott igazgató, állíthatom, hogy az ilyen alaptalan támadások egé­szen biztosan elriasztják a kül­földi befektetőket Salgótarjántól. Adott esetben mi sem riadnánk vissza attól, hogy további fejlesz­téseinket más térségben valósít­suk meg. Tudniuk kell: a válasz­tási kampányban sem megenge­dett a cégek lejáratása! Csodálkozom azért is, mert a zagyvapálfalvai körzetben élő többi képviselőjelölt programjá­ban nem szerepel hasonló megál­lapítás, mint a Tolmácsi és Ecsedi urakéban. Holott dr. Horváthné Győri Magdolna üzemünktől alig ötven méterre lakik, s eddig még soha nem je­lezte aggodalmát. Ha a káros- anyag-kibocsátásban átléptük volna a határértékeket, minden bizonnyal elsőként dolgozóink egészségi állapotában mérhet­tük volna le azt. Dr. Vozsech István üzemorvosunk, egyben a körzet másik képviselőjelöltje egyáltalán nem jelzett szá­munkra semmiféle tendenciózus munkahelyi ártalmat, bármiféle egészségügyi problémát. Végezetül szeretném elmon­dani, hogy cégünk a jövőben is nyitva áll mindenféle szakható­ság, és az önkormányzat előtt, hogy betekintsenek környezeti állapotunkba. Kritikát, negatív utalást csak akkor tudunk elfo­gadni, ha valaki bizonyítja is ál­lításait. Ellenkező esetben kény­telenek vagyunk feltételezni, hogy cégünk lejáratása a cél, s ebben az esetben a jogi eszkö­zöktől sem riadunk vissza. Bí­zom benne; hogy a város érintett lakossága, választott képviselői és az Üveggyapot Rt. kapcsola­tát mint a múltban, úgy a jövő­ben is a fair-play jellemzi majd. (PR)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents