Nógrád Megyei Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-09 / 211. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Ami nem gazdaságos, azt nem szabad termelni - A „partvonalról könnyű bekiabálni” Hiányzik az értékesítési biztonság- Nincs vetésforgó. Négy-öt éven át kalászos gabona kalászost kö­vet, ami nagyon igénybe veszi a talajt, ugyanakkor kihozza a búza bajait, betegségeit. Fajtától függően kisebb-nagyobb mértékben gyengébb lesz a termés. Ezt a monokultúrás búzatermesztést pró­báltam, próbálom helyes irányba terelni a jövő érdekében is. Sze­rencse, van olyan őstermelő gazdálkodó, aki felismerte, nagyobb termést ér el, ha pihenteti földjének egy részét. Az illető például 30 hektár búzatermesztésre alkalmas terület ötven százalékát pihen­teti. Ennek köszönhető a hattonnás hektáronkénti hozam - mondta Dudás László, a Kis-Zagyva-völgye, illetve hat község gazdajegyzője arra a kérdésünkre, hogy mit tehet, tesz területén a hatékonyabb, gazdaságosabb, korszerűbb termésért, tekintettel az Európai Unió követelményrendszerére.- Harminc olyan őstermelő gazdálkodó van, aki hivatássze­rűen él a mezőgazdaságból. Egyébként a kiskertek révén és más formában minden család kötődik a mezőgazdasághoz. Természetesen a „hivatásos földművelők” a képzettebbek, több, alaposabb termelési ta­pasztalattal rendelkeznek. Új birtokszerkezet- Milyen értékű földek fogadják be a búza magját?- Minőségük nem kényezteti el a gazdákat. Átlagban tíz aranykorona értékű egy hektár. Lucfalván ez tizenhárom, Márkházán viszont csak kilenc. A búzatermesztésnek körze­temben régi hagyománya van, mert jól szervezhető, gépesít­hető, eddig az értékesítéssel sem volt gond. Az alapgépek a vetéstől a betakarításig meg­vannak, kombájnok magánkéz­ben is találhatók. Nem a beta­karítás okoz nagyobb megpró­báltatást a gazdáknak.- A mára kialakult birtok­szerkezet könnyíti, vagy nehe­zíti a mezőgazdasági termelők tevékenységét?- A kárpótlás során a szerke­zet megváltozott. Egy gazda át­lagban 5 hektár földterületet vallhat magáénak, de van, aki 240 hektáron gazdálkodik. Elő­fordul, hogy egyesek 6000 négyzetméter földet vallhatnak magukénak.- Az előbbiek magukban hordozzák azt a gondolatot, amely szerint az „életben ma­radáshoz” , a jövedelemnöve­léshez, netán a búzatermesztést másként kell csinálni?- A legfontosabb, hogy a termelő rádöbbenjen, így nem mehet tovább, másként kell cse­lekedni. Amennyiben a búza- termelés nem gazdaságos, ak­kor napraforgóra, vagy más árunövényre kell felcserélni. Ha ez nem sikerül, akkor abba kell hagyni. A változtatáshoz azonban speciális eszközök is kellenek. Erre pedig nincs pénz. Közis­mert, hogy a mezőgazdaság tő­keszegény. A változtatás szük­ségességét a középkorúak el is fogadják. A völgyben több mint 100 fejőstehén van, melynek 60 százalékát a sámsonházai gaz­dák birtokolják. Ami nem megy...- Az előbb utalt arra, hogy ha nem megy másként, akkor végső esetben abba kell hagyni a búza termelését. Ezt aján­lotta valamelyik gazdanak?- Igen, mert nem tartotta be a technológiai előírásokat. Káros hatása a betakarításkor jelent­kezett az igen alacsony hoza­mokban. Ebből is látszik, hogy partvonalról könnyű bekia­bálni. Akkor van baj, ha focizni kell. Ugyanis a mezőgazdasági termelést is lehet rosszul vé­gezni. Ilyenkor abba kell hagyni. Kevés a fiatal- A termelők legsebezhetőbb pontja a felvásárlási kiszolgál­tatottság. Mi erről a vélemé­nye?- A stratégiai mezőgazda- sági árunövények felvásárlása, feldolgozása, az idegenek, a külföldiek kezében van. Ennek ellensúlyozására olyan szabad növényt kell keresni, amely ki­esik az ő hatáskörükből. Ez bi­zony nem könnyű. Mivel nem látszik a folyamat vége, sokat ígérő védekezést jelenthet a gazdák különböző formájú és tartalmú társulása. Ugyanis a parasztot nem kell tanítani a szántásra-vetésre, árujának el­adására viszont igen. A múlt­ban mindent el lehetett adni. Most ezer felvásárlási cég van jelen a piacon, még sincs érté­kesítési biztonság. Emiatt ret­tentő nehéz helyzetben van a termelő. Az ágazat másik gondja a generációváltáshoz kapcsoló­dik. Kevés az olyan fiatal, aki hivatásszerűen megélhetésnek tekinti a mezőgazdaságot. Az átlagéletkor hatvan év. Az idő­sek paraszti ésszel gondolkod­nak, nem vaskalaposak, meg­próbálják a másoknál bevált jó módszereket alkalmazni. Nekem - többek között ­ahhoz a felismeréshez kell se­gítséget nyújtanom, hogy meg­értsék: csak a jó minőségű bú­zát veszik át. Ellenkező esetben nyakukon marad.- Önnek mi a véleménye az új kormány mezőgazdasági programjáról, amely szinte csak a kisgazdaságot kívánja támogatni?-Jól szervezett, önkéntessé­gen alapuló termelőközösségek nélkül megbukik az ágazat. Az utóbbi években a mezőgazda- sági szövetkezetek kezdték összeszedni magukat, nőtt ter­melési, technikai színvonaluk. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Kapcsolat a gazdákkal A kertészmérnök gazdajegyző falugazdászként kezdte, elég sokat van a határban, jó kapcso­latot alakított ki a gazdákkal.- A szolgáltatást végző gaz­dajegyző kezdeményezte a ve­tőmag és a műtrágya közös be­szerzését. Sikere a gazdák rész­vételétől függött - egészítette ki a fentieket a lucfalvai ön- kormányzat jegyzője. Dudás László, a gazdákkal való találkozások alkalmával ismerteti az adóhivatal, az ag­rártárca illetve annak megyei hivatala, a vám- és pénzügyőr­ség új rendelkezéseit. Télen egy-egy fogadónapon amolyan kupaktanács-jellegű találkozó zajlik. Három év alatt ötven pá­lyázat elkészítésében működött közre.- A parasztember utál hiva­talba járni. Nem csodálom. Olyan nyomtatványokat kell ki­töltenie, amelynek során olykor én is megkérdem a hivataltól, mit, hová kell írni. Vehesz Károly PÁSZTÓ 1998. szeptember 9., szerda Kultúrtermet avatnak Romhányban Meghívó a programra Műsorral egybekötött ün­nepséget rendez. Romhány Nagyközség Önkormány­zata a kultúrterem átadása alkalmából a településen szeptember 12-én, szomba­ton 13.30 órai kezdettel. Az ünnepi programban 13.45 órától bemutatkozik Koczka István író, költő. A rendezők könyvvásárlási le­hetőséget is biztosítanak. Termán Sándor és Zagyvái Sándor romhányi alkotók műveit kiállítás keretében is­merhetik meg az érdeklődők. Az alkotókkal való találko­zást követően 14 órától fővá­rosi előadók szórakoztatják a jelenlévőket. Olyan közismert és népszerű művészek lépnek fel, mint Antal Imre, Nyertes Zsuzsa, Szentendrei Klára és a Defekt-duó. A műsort köve­tően 16 órakor levetítik az „Anasztázia”, 18-kor pedig „A miniszter félrelép” című filmeket. A rendezvénysoro­zat utolsó programpontja a 20 órakor kezdődő bál. Nem akármilyen kapás volt - A vizslási Angyal Jenőnek és édesapjának a markazi víztározóban egy 175 cm-es 45 kilós harcsát sikerült fogni. r*V a íi .*> V Diu-á U V U\juU;>u4ű.*i LXJiaj* ;.«j -u „Népművelésérf’-díjat kapott a salgótarjáni „családias könyvtár” vezetője Fő szempont az olvasói igény Ma már távoli emlék, de tény, Pádár Lászlóné testnevelő ta­nár akart lenni. A középiskolások országos tornászbajnok­ságán még harmadik is volt, aztán úgy alakult, hogy jó két évtized múltán a Népmüvelésért-díjig tornázta fel magát. De már mint a salgótarjáni szakszervezeti könyvtár vezetője. A kitüntetést a közelmúltban Budapesten, a Néprajzi Múze­umban rendezett ünnepségen vette át Hámori József kultu­rális minisztertől.- Nagyon szép, tetszetős - for­gatom kezemben az elegáns, halványzöld díszdobozt, amelyben az elismerés érme lapul.- Már én is sokszor „átnéz­tem”, újra és újra előveszem, jóleső érzés csak pillantást is vetni rá - követi tekintetem a kitüntetés tulajdonosa, Pádár Lászlóné.- Akkor most már nem bánja, hogy nem bordásfalak, hanem könyvespolcok között jár nap mint nap?- Ebbe már régen belenyu­godtam, még akkor, amikor lakóhelyemen, Mátranovákon, a Ganz-Mávag által egykor ott,, a bányatelepen működte­tett művelődési háznak voltam a gazdasági vezetője.-Jól hallottam?- Jól, de rögtön hozzáte­szem, hogy mellette népműve­léssel is foglalkoztam, majd amikor a szakszervezetek me­gyei könyvtára kihelyezett egy letéti könyvtárat, akkor a könyvtárosi feladatokat is el­láttam. Utóbbihoz az SZMT szervezésében végeztem el egy alaptanfolyamot. Mindez az érettségit követően történt.- Az volt az ősidő, vagy in­kább a hősidö?- A kezdetek szempontjá­ból az ősidő, a hősidőt pedig az egri tanárképző főiskola könyvtár-pedagógia szakának. valamint az ELTE könyvtár­kiegészítő szakának elvégzése után is átéltem, átéljük kollé­gáimmal együtt, hiszen ebben a szakmában is többfrontos harc folyik a talpon maradá­sért.- Önök mögött 110 ezer kö­tetes könyvtár áll, de mennyi a támogatás a működtetéshez?-Mintegy 65 százalékos, a többit például fénymásolás vállalásából, tanfolyamszer­vezésekből és pályázatok út­ján biztosítjuk. A rendszervál­tás kezdete óta számos szak- szervezeti könyvtár szűnt meg, remélem, hogy mi min­dig csak előre fogunk lépni.- Mit gondol, én miért sze­retek az önök könyvtárába járni?- Azt önnek kell tudni.-Nem mondták még az ol­vasók, hogy ennek a könyvtár­nak családias a légköre?- Nem is egyszer!-Nos, én is így tapasztal­tam, s az önök intézménye egy kicsit gyermekkorom vásártéri ifjúsági könyvtárára emlékez­tet. Ott is elkényeztettek a se­gítséggel, amit soha nem fo­gok elfelejteni.- Örülök ha így látja, de hát számunkra alapvető, termé­szetes szempont olvasóink maximális kiszolgálása. S ha már említette a gyermekkort: gyakori életkép nálunk az, amikor a pár évesek a szőnye­gen csúsznak-másznak, mi­közben az anyukák a gyer­mekneveléssel, főzési taná­csokkal, az apukák a barkácso­lással, vagy a nagyszülők va­lamilyen életrajzzal kapcsola­tos könyvet keresnek.-Akit a könyvtár szaga, el­nézést, az illata megcsa­pott...- Igen, általában évek múl­tán visszatérnek az ifjak és már nem a szőnyeget koptat­ják.- A rohanó világot azért csak nem tudják kizárni a csa­ládias könyvtár falai közül.- Nem is akarjuk. Sokan fordulnak hozzánk friss in­formációkért. Az embereknek kevés az idejük, s a szűkös ke­retbe egyre több ismeretet kell belesűríteniük. A Soros Ala­pítványtól elnyertük az inter­netes kapcsolat lehetőségét, így már a közeljövőben „ki­kopogtathatunk” a nagyvi­lágba.- Ez valóban jó hír, de ma­radjunk még a jó öreg Guten- berg-változatnál: milyen könyveket szeret olvasni a könyvtárvezető ?- Elsősorban a pszichológi­ával foglalkozó irodalmat kedvelem, bár legutóbb Vá­mos Miklós „Bár” című köny­vét olvastam. A „Sikeres írók, sikeres könyvek”, most induló sorozatunkban egyébként ép­pen ő lesz az első vendégünk szeptember 14-én.-Míg el nem felejtem, visz- szaadom a kitüntetést, „va­rázsgömbként” használtam beszélgetés közben, s talán ez az írás is megfér majd az ár­nyékában. Benkö Mihály Bátonyterenyén új vezető került a városüzemeltetési kht. élére Vonzerőnek bizonyuló kihívás Több hónapos előkészítő munka előzte meg azt a döntést, mely szerint átalakítják a bátonyterenyei IKKSZ Kft.-t. A testületi határozat értelmében július elsejétől a kft. három, egymástól jól elkülöníthető tevékenységi körét egy-egy gazdasági társaság látja el: ezek egyike a városüzemeltetési közhasznú társaság. A vezetői állás betöltésére pályázat útján választották ki a megfe­lelő embert: így lett Kerekes László a kht. ügyvezetője.- Korábban az önkormányzat­nál vagyonkezeléssel foglal­koztam - indokolja döntését Kerekes László. - Ez a munka egy viszonylag szűk feladatkört jelentett, úgy láttam, itt na­gyobbak a lehetőségek. Dönté­semben az is közrejátszott, hogy műszaki ember vagyok, bányamémöki végzettséggel. Sokáig gondolkodtam, szinte az utolsó pillanatban adtam be pá­lyázatomat a határidő letelte előtt. A mérleg egyik serpenyő­jében a biztosnak tűnő köz- tisztviselői állás, a másikban pedig a „kihívás”, amely három évre szól. Végül éppen az utóbbi, a szabadabb döntés le­hetősége volt a legnagyobb vonzerő. Öregek a kukásautók- Mit takar a városüzemeltetési feladatok ellátása?- Fő tevékenységi körünket a településtisztasági feladatok el­látása, a szemétgyűjtés, a sze­méttelep kezelése, úttisztítás, parkfenntartás, temetők gondo­zása képezi. Bár működőképe­sen vált szét a cég, meg kell je­gyeznem, hogy elavultak az eszközök, sokszor kell ezeket javítani. Éppen ezért elsődleges célkitűzésünk a működőképes­ség megtartása és megerősítése. Értem ez alatt, hogy rendbe kell szedni a javítható gépeket, szükséges kézi szerszámok, ki­sebb eszközök beszerzése. Természetesen legfőbb célunk a piac megtartása, bővítése, hi­szen amíg korábban tizenegy településről szállítottuk a kommunális hulladékot, ma csak Bátonyterenyén és Mátra- verebélyben látjuk el ezt a szolgáltatást.- Jelenleg három működő­képes kukásautónk van, ame­lyek „előrehaladott koruk” mi­att (10-20 évesek) gyakran szo­rulnak javításra. Most úgy néz ki, hogy pályázati úton talán si­kerül pénzt nyernünk egy ku­kásautó beszerzésére. Sajnos újat nem tudunk vásárolni, hi­szen a használt is csaknem 15 millió forintba kerül. Illegális szemétkupacok- Korábbi években több milliós kintlévőség volt a szemétszállí­tási díjból. Milyen terveik van­nak ennek a kezelésére?-Ez az összeg éves szinten jelenleg mintegy 2 millió forint, amely 20 százalékos lakossági kintlévőséget takar. Sajnos, nem nagyon tudunk mit tenni: a díjbeszedők többször is felke­resik az adósokat, de van egy bizonyos kör (mint például a munkanélküliek), amelyik nem tud fizetni, sőt a szeméttároló edényeket sem tudja besze­rezni. A vonatkozó önkor­mányzati rendelet viszont min­denkinek előírja a szemétszállí­tás kötelező igénybevételét, il­letve nekünk a kötelező elszál­lítást. Ebből következik, hogy huzamos nem fizetés után kénytelenek vagyunk bírósági úton fizetési meghagyást kibo­csáttatni, azután pedig végre­hajtást foganatosíttatni. De nem szívesen alkalmaznánk ezt a megoldást. De úgy gondolom, mindenkinek az érdeke, hogy ne találkozzon úton-útfélen il­legális szemétkupacokkal. Vannak kedvezmények, amelyekről sajnos még mindig nem tudják az érintettek, hogy nem jár automatikusan, hanem kérelmezni kell. így például van ilyen kedvezmény egye­dülállók, 65 és 70 éven felüliek részére. Az önkormányzat ré­széről ez külön tehervállalás, hiszen az így kieső mintegy négymillió forintot megfizeti a szolgáltatónak. Közösen könnyebb- Milyen tervei vannak?-Továbbra is a meglévő 32 fős létszámmal dolgozunk, nem lesz sem leépítés, sem bővítés. Az idei évben már nem terve­zünk különösebb feladatokat, de az elkövetkezendő időben annál többet: szeretnénk felújí­tani a meglévő konténerparkot. Ahol lehetőség van a javításra, ott azt végezzük el, ahol tönk­rement, azt ki kell cserélni. Az már a távolabbi jövő feladata lesz, hogy az egész gépparkot lecseréljük. Az eltelt két hónap még na­gyon kevés volt arra, hogy konkrét tervek alakuljanak ki, inkább úgy mondanám, körvo­nalazódnak a feladatok. Éppen ezért szeretném a lakosság se­gítségét is kérni: ha problémá­juk van, vagy éppen valamilyen javaslatuk, jöjjenek el, mondják el, hiszen közösen minden fel­adatot könnyebben lehet meg­oldani. Hegedűs E. I

Next

/
Thumbnails
Contents