Nógrád Megyei Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-08 / 210. szám

* SALGÓTARJÁN Megyei Körkép pÁsnó 1998. szeptember 8., kedd ~á-i szüreti vigasságokra készül a falu apraja-nagyja Vendégváró Erdőtarcsa Vajzerné Nagy Ágnes, a felújított faluház előtt Szépül, gyarapodik a dél­nógrádi falucska, Erdőtarcsa. Vajzerné Nagy Ágnes, a sza­badidő-társaság vezetője örömmel invitál röpke sétára a kora őszi napfényben úszó községközpontban. Az elnök asszonnyal bené­zünk a felújított, frissen reno­vált faluházba, ahol festék- és mészillat fogadja a betérőt. A hosszú, „nadrágszíjépület” vé­gén még mindig serénykednek a munkások, végezve az utolsó simításokat. Kisebb-nagyobb szobákon keresztül vezet az utunk. Házasságkötő termet, közös­ségi szobákat alakítottak ki. Az egyik tágas helyiségben torna­szereket telepítenek, bordásfa­lat szerelnek.-Az iskolásoknak lesz itt tornaterem. Végre! Régi gond­juk szűnik meg ezzel, hiszen eddig vagy a padokat széttolva bent a tanteremben tartották a testnevelési órákat, vagy a sza­bad ég alatt. Jó időben még csak-csak, de télidőben bizony nehéz volt a gyerekeinknek- mondja Vajzerné. Szeptember 13-án szüreti vi­galom lesz Erdőtarcsán - tud­juk meg ezt is a szabadidő-tár­saság vezetőjétől. Eredményes volt az az augusztus 21-i társa­dalmi munka, amelyen a falu apraja-nagyja kaszát, kapát, ásót, lapátot ragadott és takarí­tották a porták környékét. Vol­tak, akik az emlékparkban dol­goztak, fákat ültettek, murvát terítettek vagy éppen a szabad­téri színpad építésén serényked­tek.- Eddig drága pénzen köl­csönöztük a panelekből bárhol összeállítható színpadot, mos­tantól végleges helye lesz a sa­játunknak, a falu legszebb pont­ján. Készül egy tavacska is Mé­száros László polgármester öt­lete volt, szívügyének is tekinti a megvalósítását.-Itt szeptember 12-re min­den a helyén lesz, elkészül, jö­hetnek a vendégek, mindenkit várunk szeretettel szüreti vigas­ságunkra. - szgys ­Galambos Lajos, avagy közismert nevén Lagzi Lajcsi is fellép a mozgás- korlátozottak szervezetei­nek szeptember végi prog­ramján, Salgótarjánban. „őszikék” címmel szer­vez zenés délutánt a Moz­gáskorlátozottak Nógrád Megyei Egyesülete, vala­mint a Mozgáskorlátozottak Egymást Segítő Egyesülete. A szeptember 26-i prog­Fellép Lagzi Lajcsi is „őszikék” ram helyszíne a József Attila Művelődési Központ szín­házterme lesz, fővédnök Puszta Béla, Salgótarján pol­gármestere. A műsor sztárvendége a sokak által kedvelt, úgyne­vezett lakodalmas rockzenét játszó Lagzi Lajcsi lesz. Fel­lépnek továbbá a Petőfi Szín­játszó Kör és Varga László ce- redi pedagógus, aki család­jával és tanítványaival közö­sen készített műsorát adja majd elő. Belépőjegyeket már lehet kapni a programot szervező egyesületek irodáiban, Sal­gótarjánban a József Attila Művelődési Központban, va­lamint a Március 15. út 4. szám alatt. A kistermelők a legszorgalmasabb burgonyatermesztők Kevesebb termett a második kenyérből Szokás mondani, hogy Nógrád megye lakóinak második kenyere a burgo­nya. Ez az árunövény nap­jainkban is meghatározó a mezőgazdasági palettán. A tavalyi túltermelés után mi jellemzi az idei esztendőt? Erről kértünk, kaptunk in­formációkat.- Szövetkezetünknek nincs burgonyája. A háztájiban 120 hektáron termesztett étkezési gumók növekedését kétféle szolgáltatással segítettük. Az egyik az alapművelési terüle­ten végzett időszerű munkák ellátása egészen a betakarítá­sig. A kiszedés munkafázisa, valamint a termés értékesí­tése a szövetkezeti tagok fel­adata. A másik szolgáltatást az jelenti, hogy az előbbi te­rületből 20 hektáron a szárta- lanításig, -beleértve a nö­vényvédelmet, vegyszerezést és a szakértelmet - szövetke­zetünk végezte el. A hoza­mok a tavalyinak csupán a 60-70 százalékát érik el - kaptuk a tájékoztatást az őr­halmi mezőgazdasági szö­vetkezetből. *-A két hektáron termelt vetőburgonya még a földben van, az időjárás függvényé­ben egy nap kell a kiszedésé­hez. A termést a burgonya- termelő szövetkezeti tagok saját maguk használják fel a jövő évi ültetéskor. Étkezési burgonyát 30 hektárról taka­rítunk be. Gépi kiszedését kérhetik szövetkezetünktől az érdekeltek térítés ellenében. Egyébként az előbb említett munkafázis előtti összes fo­lyamatokat, munkálatokat szövetkezetünk végezte el. A hozamok három évi átlagban hektáronként a 140 mázsa he­lyett az idén csak 80 mázsa - tudtuk meg a pataki mező- gazdasági szövetkezetnél. * A területen termelt háztáji burgonya ugyanannyi, mint tavaly, azaz 40 hektár. Főleg étkezési. Az eddig kiszedett és kiszedésre váró gumók két-három százaléka volt fémzárolt, a többi 1-4 év kö­zötti. Ez utóbbi tükröződik a hozam alakulásában is. Az előző évhez képest 50 száza­lékkal kevesebb. Egyik oka­ként az árunövény kötéskor hiányzó csapadékot jelölték meg a szügyi mezőgazdasági szövetkezetben. * A vetőgumókat saját, ko­rábbi termésükből biztosítot­ták az érsekvadkerti burgo­nyatermelők. A helybeli me­zőgazdasági szövetkezettől csak a növényvédelem elvég­zését kérték - kaptuk a felvi­lágosítást a szövetkezetből. *- A megyében csaknem 1700 hektár volt a burgonya vetésterülete - kezdte tájé­koztatóját Urbán Imre, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium Nógrád Megyei Hivatalának vezetője. -A termés nagy része a kis­termelőknél jelentkezik. A hosszan tartó szárazság hátrál­tatta a gumók növekedését. Következménye az alacso­nyabb hozamokban jelentke­zik. Eddigi adataink szerint a betakarítást 170-180 hektáron végezték el. Területenként dif­ferenciált a termés mennyi­sége. Általában 15 százalékkal kevesebb.- A kisebb termésátlagban a kedvezőtlen időjárás mellett szerepe van annak, hogy igen kevés gazda használt fémzá­rolt vetőgumót, a terület nem kapta meg a szükséges táp­anyag-utánpótlást, sok helyütt elhalasztották a növényvé­delmet. A fészkekből kiszedett gumók nagyobbak, mint ko­rábban. Az idei termés mara­déktalan betakarítása szep­tember végén várható. V. K. Cigány, illetve szlovák kisebbségi önkormányzati képviselők választása Jelölés szeptember 25-ig lehetséges Salgótarján megyei jogú város helyi választási bizottsága kitűzte a cigány kisebbségi, valamint a szlovák kisebbségi önkormány­zati képviselők választását októ­ber 18-ra, vasárnapra. A szavazás 6-tól 19 óráig tart. Szavazni csak személyesen, a választópolgár lakóhelyén, vagy -a települési önkormányzati képviselő-válasz­tás kitűzése előtt bejelentett tar­tózkodási helyen lehet. A válasz­tásra a jelöltet ajánlani, jelöltet bejelenteni szeptember 25-én, 16 óráig lehet. A választással kapcsolatos részletes tájékoztatás a polgár- mesteri hivataltól kérhető. Vidu Pál horgászegyesületi elnök - Dolgozni szeretett volna és megérdemelt nyugdíjba menni Hobbija átsegítheti a nehézségeken Régi igazság, hogy a látszat gyakran csal, s ez igazolódott Vidu Pál esetében is. Az ötvennégy éves férfiról mindenki azt gondolná, hogy a világ legelégedettebb embere. No, nem elé­gedetlen, de sokkal inkább tanácstalan. Vidu Pál ugyanis munkanélküli. Amikor azt kérdeztem tőle, hogy most mi lesz, nem tudott válaszolni. A szülői házból hozta magával a tisztességes munka becsüle­tét. Látta kőműves apjának iparkodását, s talán tőle örö­költe a fizikai munka szerete- tét. Épület- és bútorasztalos lett. S nem is akármilyen! Szakmai pályafutása 1962-ben kezdődött a Szécsé- nyi Vegyesipari Vállalatnál, ahol hét év fizikai munka után különböző felelős beosztásokat töltött be. Végül üzemvezető lett, amikor feleslegessé vált. Egy Ids nosztalgia- Ne vegye dicsekvésnek, csu­pán e pálya minősítéseként említem meg, hogy hatszor kaptam Kiváló Dolgozó jel­vényt, s egy alkalommal a „Könnyűipar kiváló dolgo­zója” lettem - mondja. A szécsényi üzemben igé­nyes emberek dolgoztak. Kö­vetkezésképpen jó kollektíva is alakult ki. Vidu Pál kicsit nosztalgikusan emlegeti a szo- cialistabrigád-mozgalmat.- Az pedig már sosem jön vissza- mondom neki, mire azt válaszolja, hogy meg kel­lene keresni a mai formáját.- Amikor eljött az idő, hár­man szerettük volna privati­zálni az üzemet - magyarázza a folytatást. - Ámde kevésnek bizonyultunk. Idegen kezekbe került. Sok dolgozót elküldték. Valamikor hetvenen is dolgoz­tunk, ma talán ha huszonötén. A sors is megpróbálta Vidu Pált. Egy éve komoly betegsé­gen esett át, s rehabilitációs juttatásként ötven %-ot állapí­tottak meg neki. Ebből meg­élni nem lehet. Jelenleg tehát munkanélküli. Nehezen elvi­selhető állapot egy olyan em­ber számára, akit világéletében a munka éltetett.- Egészségi állapotom rosz- szabbodásával felülvizsgálatot kérek és szeretnék rokkant- nyugdíjas lenni. Szerencse a szerencsétlen­ségben, hogy olyan hobbija van, amely mindig átsegítette a nehézségeken, s talán most is erőt nyújt sorsa jobbra fordulá­sához. Vidu Pál a szécsényi Petőfi Horgászegyesület el­nöke.- Mondhatni, hogy kénysze­rűségből lettem elnök - emlé­kezik mosolyogva. - Több mint harminc éve egy szom­szédom elcsalt az Ipolyra hor­gászni. A parton kezembe adott egy pecabotot, de halat nem fogtam. Egyszer azonban a hal megrántotta a zsinórt, s azt én soha többé nem tudtam elfeledni. Szerettem volna a horgászok közé kerülni, ámde sehogyan sem lehetett a „va­salt nadrágúak” társaságába jutni. így hívták az egyesületi­eket. Amikor megunták az önmagam kínálgatását, felté­telt szabtak. Ha elvállalom az elnöki posztot, tag lehetek. Akkor, 1977-ben alig több mint harmincán voltak. Ma majdnem tízszer ennyi a fel­nőtt tagok, s csaknem száz az ifjúsági tagok és a gyermek­horgászok száma. S van az Ipoly szomszédságában egy vadregényes tavuk, amelyet bárki megirigyelhet tőlük. Az egyik legszebb és legrendezet- tebb tavuk van. Az évek során száz horgásztanya épült a tó köré. 1996-ban pályázaton nyertek több mint hárommillió forintot, amiből horgásztanyát építettek, halnevelő tavat, a gyerekeknek kis halastavat, s egy kilátót. A kitermelt sóder­ból pedig az utak feltöltését, egyengetését végezték el. Ide bármely évszakban ki lehet jönni, a legnagyobb esőben is. A vendéghorgászok egyre nö­vekvő száma bizonyítja, hogy jönnek is. Munkamegváltás Ennek a tónak a kialakítása sok társadalmi munkával járt. Fá­kat ültettek, kitisztították a környezetet. Sok tízezer társa­dalmi munkaórával. Évente környezetvédelmi munkanapot rendeznek, amin mindenki kö­teles részt venni. Aki nem tud vagy nem akar jönni, az kör­nyezetvédelmi munkamegvál­tást fizet. Ez így igazságos.- A tó az önkormányzat tu­lajdona, mi tizenöt éves bérleti szerződést kötöttünk jelképes összegért. A bérleti díj mellett százezret fizetünk a faházak te­rületfoglalási díjaként. Mondja, hogy valamikor sokat tudott horgászni, ma erre kevés az idő az irányítási gon­dok miatt. Ahhoz, hogy zsák­mány legyen, telepíteni is kell. Korábban keveset, most évente 40-50 mázsa halat telepítenek a tóba. A mai halárakat te­kintve ez több mint kétmillió forint. Legtöbb a ponty, van kárász és amur, süllő, harcsa, csuka.- Itt is hiánycikk lett a régi kollektív szellem, bármennyire tisztességesek is a tagok - mondja panaszosan. -Rend­szeresen tartunk horgászverse­nyeket, sajnos kis létszámmal. Nem tudom miért. Vannak, akik azért nem versenyeznek mert nincs nekik ezer forint a nevezési díjra, de nem ez az ok. Mások megosztott versenyt akartak, hogy a profikat külön versenyeztessük, de ez sem növelte a létszámot. A szécsényiek a megyei„A” csapatbajnokságban szerepel­nek évek óta. Többször elnyer­ték a megyei vándorserleget, ami jelenleg is náluk van. Több éve Nógrád megye ver­senycsapatával együtt képvi­selték Magyarországot a klub­csapatok horgász-világbajnok­ságán. Nem csoda ha Vidu Pál ke­veset tud a kedvére horgászni, hiszen egy nagy közösség gondjai nyomják a vállát. Per­sze ez most segíti őt talán át­lendíteni a személyes bajokon. Akik ismerik, csak azok tudják róla, hogy szeret kertészkedni.- Van egy kis szőlőm, gyü­mölcsfákkal, ezt rendszeresen karbantartom - mondja, de si­etve hozzáteszi: - Amikor csak tehetem horgászok. Tavaly a 11. voltam a fogásban - büsz­kélkedik az eredménnyel. Vidu Pálnak két fia van. A kisebbik élelmiszer-kereske­dőként végzett, de most gyár­ban dolgozik. A nagyohbik földrajz-történelem szakos ta­nár Hódmezővásárhelyen. Mellette pedig szerkesztő-tu­dósító a szegedi körzeti tévé­nél. Büszke a gyerekekre, csak azt fájlalja, hogy egyikük sem horgász. Messze még a kapu A nagy elfoglaltságát a család már megszokta. Elárulja, hogy amikor megnősült még futballo­zott is.- Amikor már horgásztam, otthon feltették a kérdést, hogy nem sok-e ez egy kicsit? - me­séli. - Akkor abbahagytam a labdarúgást, de öt éve amikor Szécsény bekerült az NB III-ba szakosztályvezetői tag lettem. Végül szakítanom kellett, mert sok energiába és pénzbe került. A pénz pedig egyre kevesebb- teszi hozzá. Amikor azt kérdezem, hogy boldog embernek érzi-e magát, kitekint a tóra, mintha a csende­sen hallgató víztől várná a vá­laszt. Megsimogatja a horgász­tanya szekrényét - minden bú­tort saját kezűleg készített - úgy válaszol:- Nem egészen érzem magam boldog embernek. Nem így kép­zeltem, hogy így sikerül a pá­lyám vége. Én végig szerettem volna dolgozni, s megérdemelt nyugdíjba menni. Ebhen meg­akadályozott a kialakult helyzet, meg az egészségi állapotom. A családban, a gyerekekkel meg­van a megértés, de az anyagi tar­talékok apadnak. A jobb hely­zetre pedig nem sok a remény. Azt sem tudom mihez kezdek. A magam korabeli embereknek szinte nincs is munkalehetősé­gük már. S még azt sem mond­hatom, hogy a nyugdíj kapujá­ban vagyok. Pádár András Egy „aprócska” ötlet Kamarai zöldszám Bátrabban hívnák a közjogi kamarákat a tagok, ameny- nyiben a telefonbeszélgetés költségét a hívott fél fizetné. Erre találták ki világszerte az úgynevezett zöldszámot, amely ma már Magyaror­szágon is elérhető szolgálta­tás. — Ha a kamarának lenne zöldszáma, minden bizonnyal többen kémének információt, ilyen-olyan segítséget a szer­vezettől — állítja Lukács György, az ötletgazda, aki egyébként a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja, illetve a sal­gótarjáni szervezet egyik ala­pítója, „mellesleg” a Delta Mérnökiroda Kft. cégveze­tője. Fenti véleményéhez, javas­latához a következőket tette még hozzá: — Sokan kifogásolták az in­duláskor a kamara kötelező jellegét, amely ennélfogva adóként behajtható, kötelező tagdíjjal párosul. A szolgálta­tások száma időközben jócs­kán gyarapodott, ám ezt leg­inkább az irodák környékén élők veszik igénybe. — Szerintem ezen segítene a zöldszám. S nemcsak Nógrád megyében, hanem országosan is, mert tudtommal sehol nincs még ilyen kezdeménye­zés. A „zöldvonalon a kama­rákhoz” telefonos szolgáltatás a Matáv területén akár már holnap igénybe vehető lenne, pár ezer forintért. A Kelet-Nógrád COM Rt. körzetében is tervezik a szolgáltatás beindítását, amennyiben a negyedik ne­gyedévben aláírják az erről szóló megállapodást a Ma- táv-val. (tnl)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents