Nógrád Megyei Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-05-06 / 208. szám

6. oldal Mozaik 1998. szeptember 5., szombat Föld alatt, föld felett - Szakszervezet bányák nélkül Kovács László, a bány ászhagyomány-őrzésről Első munkahelye a szorospataki bányaüzem volt. Kezdetben urasági munkát bíztak rá, később bányalakatos, vájár, lőmester, technikus és aknász. „Kiemelték”, de a mozgalmi munka sem vetett végett bányászéletének. Volt a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsának vezető titkára, tíz éven át pedig a Bánya­ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Most elnöke a bá­nyászszakszervezet nógrádi nyugdíjasbizottságának és a szak- szervezet országos nyugdíjasválasztmányának. Az MSZOSZ nyugdíjasbizottságában pedig alelnöknek választották.- Ahogy számolom, életének legalább negyed százada a szakszervezeti mozgalomban telt el.- Igen, 1974-ben választot­tak az SZMT vezető titkárának. Nem ment könnyen, de végül is megszületett az ágazati szak- szervezetek integrációja. Elér­tük azt is, hogy a dolgozókat érintő munkajogi, munkavé­delmi kérdésekben egyetlen üzemben sem születhetett dön­tés a szakszervezet képviselői­nek véleménye nélkül.- Létrehoztuk a jogsegély- szolgálatot, amikor is képzett jogászok segítettek a szakszer­vezeti tagoknak, hogy eligazod­janak a bürokrácia útvesztői­ben, orvosolják sérelmeiket. A hiányát különösen most érzik a munkavállalók. A nagyüze­mekben, a bányákban, ahol ak­kor több mint 10 ezer ember dolgozott, a szakszervezeti szervezettség csaknem 100 %- os volt. A mezőgazdasági nagyüzemekben is meghaladta az 50 %-ot. Kong a vészharang-Ezután következett a bá­nyászszakszervezet, a főtitkári tevékenység. Erezhető volt már akkor, hogy a bányászatban nem előre-, hanem visszalépés következik?- Az első éveket én a bányá­szat legjobb időszakának tar­tom. A bányákban több mint 120 ezren dolgoztak. A korábbi visszalépések után 30-33 mil­lió tonna szenet várt a bányá­szattól a népgazdaság. Ekkor indult az eocén-, a liász-prog- ram, új bányák egész sorát nyi­tották. A szakszervezet dolga az volt, hogy elbírálja, a beru­házások során mennyire veszik figyelembe az emberi, a szoci­álpolitikai, az egészségügyi és munkavédelmi tényezőket. A feszített fejlesztési ütem a ’80- as évek közepére megtört, s a komáromi, a baranyai, a nóg­rádi bányák fölött újra meg- kondult a vészharang. A vissza­fejlesztés előszele igaz, már ko­rábban érezhető volt. Aggálya­imat elküldtem az ország négy első számú vezetőjének. íjra itthon-Többek között azt tanácsol­tam, ne erőltessük a 30 millió tonnát meghaladó szénterme­lést, hiszen ehhez nincsenek meg a feltételek. A bányászok gyakran a szabad szombatokat és a vasárnapokat is a bányában töltötték, s külföldi bányászo­kat is foglalkoztattunk. Szóvá tettem azt is, hogy a már feltárt bányákat ne zárjuk be, enged­jük folyamatosan lefejteni a szenet. Mire ez befejeződik, a legtöbb bányász eléri azt a kort, hogy tisztességgel, szakmájá­ból mehet el nyugállományba.-Mi lett az észrevételek, a tanácsok sorsa?- Nem reagáltak rá. Egyedül Gáspár Sándorral, a SZOT ak­kori főtitkárával folytattunk eszmecserét a bányászat humá­nusabb visszafejlesztéséről. Mégis úgy érzem, ez a tíz év volt életem egyik legszebb, leg­több örömet adó, de a legnehe­zebb időszaka is.- Hazajött Nógrádba és egy­szerre a bányászszakszervezet élén találta magát.-Nem egészen így történt. Több mint 40 éves munkavi­szony után, 1990-ben nyugál­lományba mentem. A bányász­szakszervezet nyugdíjasbizott­ságának pedig 1995-től vagyok az elnöke. Előtte többen is megkerestek a bányásztársak közül, hogy segítsek rendbe tenni a szakszervezet szénáját. Emelkedő kalapács?-Közben itt egy egészen sajá­tos helyzet alakult ki. A bányá­kat bezárták, de a szakszervezet él, erősödik.-Amikor elvállaltam ezt a munkát, azt mondtam: addig maradok, amíg bebizonyítjuk, hogy lehetséges folyamatosan dolgozni, mozgalmi életet élni, a bányák nélküli Nógrádban is. Ma a bányászok jelentik a leg­szervezettebb erőt a megyében. Tíz alapszervezetünk van, veze­tőik korábbi vájárok, üzem­igazgatók, osztályvezetők. Tag­létszámunk folyamatosan nő, meghaladja a háromezret. Vé­leményünkkel nemcsak itt a megyében számolnak, hanem a bányászszakszervezet országos szerveiben is. Szeptember kö­zepén Salgótaijánban tartják a szakszervezeti titkárok orszá­gos továbbképzését.- Mit tesz, mit tehet ilyen kö­rülmények között a szakszerve­zet?- Sok mindent tehetünk, s azt gondolom, teszünk is a ma­gára hagyott, több mint hatezer volt bányászért. Hiszen, ha va­lamikor, most igazán szükség van mindennapi érdekeik vé­delmére. Hajói számolom, ezer kisnyugdíjasnak sikerült meg- toldatni járandóságát. Rendezni próbáljuk azoknak a helyzetét is, akik akkor maradtak munka nélkül, amikor már csak 2-3 év hiányzott a bányásznyugdíjé­vekből. Visszaszereztük, s most már több mint 11 ezren kapják a szénpénzt. Az elmúlt három év alatt mintegy 40 millió forint értékű, kedvezményes árú szénhez jutottak nyugdíjasaink. Megfizethető üdülési lehetősé­get keresünk számukra. Több mit háromszázan gyógyultak, pihentek már a sikondai szana­tóriumban. Felelősség egymásért-A napi megélhetési gondok enyhítése mellett a bányászha­gyományok ápolása, őrzése is a mi gondunk. Ezt szolgálja töb­bek között a szeptember eleji bányásznapok felelevenítése is. Most a nógrádi bányászko­dás 150 éves évfordulójának eseményei is azt bizonyítják, hogy erősen él a régi bányá­szokban az összetartozás, az egymásért érzett felelősség ér­zése. Azt pedig, hogy szinte az egész medence megmozdul, önkormányzatok, vállalkozók segítik a bányászünnep előké­szítését, számomra a bánya­munka, a bányászok tiszteletét jelenti. Ez is táplálja bennem azt a reménységet, hogy talán már nem kell sokáig várni arra, hogy újra felemelkedjen a bányászka­lapács, amely most fejjel lefelé áll Nógrádban. V. G. Jelentés a hegyről Szedjük a szedret! Most gyújtsd a fényt. / Magas hegyekre menj, ahol kékebb / és ragyogóbb a menny. Aprily Lajos A hosszan tartó kánikulá­nak a múlt héten vége sza­kadt. A rezzenéstelen, fakó­kék ég ismét kifényesedett, a fennsík felett nyugatról kelet felé egymást követve hosszan elnyúló, fehér bárányfelhő sávok és esőt hozó sötét­szürke gomolyagok haladnak egymás után. Nyomukban fel­frissültek a táj színei, zölden ragyognak a fák és a bokrok levelei s körös-körül élesen rajzolódnak ki a peremhegyek körvonalai. A nyár búcsúztatásához il­lően elhalkul a madárdal, a harsány rigók helyett a sokkal csendesebb cinegék, füzikék, királykák, őszapók meghitt éneke hallatszik kertünk fái közül s az őszváró hangulatot csak a szajkók csendbe bele­hasító rikácsolása és a hollók mélyhangú korrogása töri meg. Ismét megjelentek ta­vasz óta alig látott vendége­ink, a fürge mókusok. Nem csoda, hiszen a zöld burokban már keményedik a dió csontár termése. Javában érik a szeder, en­nek köszönhetően megeleve­nedtek a napsütötte dombol­dalak. A hatalmas bokrok la­birintusai között kialakultak a jól ismert csapások, a szedre- zők kitaposott járatai. Fiatalok és idősek, falusiak és városiak, szegények és gazdagok egyaránt hódolnak ennek a kellemeset a hasznos­sal összekötő időtöltésnek. Vannak, akik kosárral, vödör­rel szerelkeztek fel, másoknak elég egy nejlonszatyor, vagy egy befőttesüveg. A gyakor­lottabbak áglehúzó kampót is rendszeresítettek, hiszen az ághegyen feketéllő legszebb fürtökhöz csak így lehet hoz­zájutni. Emlékszem, gyerekko­runkban kislétrát is vittünk magunkkal, azzal lehetett iga­zán alapos munkát végezni. A szeder után majd jön a csipke, a borzag s még előttünk vannak az őszi gom­bászások a mezei csiperkével. Legalábbis így reméljük. Nem tudom, ha az egész év­ben gyűjtögethető természeti kincseket a kora tavaszi kucsmagombától a bodzavi­rágon, kakukkfüvön keresztül a dércsípte kökényig mind számba vennénk, hány tonná­nyi lenne a termés , amit a természet rendelkezésünkre bocsát? S aki rászán egy kis időt, mindenkinek jut belőle. Először gyanakodva néze­getjük a már ottlévőket vagy a megpakoltan hazafelé balla- gókat, aztán megbocsátunk nekik, mert mi is megtaláljuk a még felfedezetlen, dús ter­mésű bokrot. Szüretelés köz­ben aztán a gyanakvások ba- rátkozássá is szelídülhetnek. A minap például egy idős néni a bokor másik részén szedegetve egész élettörténe­tét elmesélte, amíg vashiá­nyos unokájának szedte a gyógyító szemeket. Ahogy mondta, otthon is jól megvannak, de ott min­denki siet, nem lehet ilyen jó­kat beszélgetni. Fancsik János Jó megfejtés, szerencsés nyertes Templomaink története Evangélikus gyülekezet - SZIRÁK Elmúlt heti rejtvényünk meg­fejtése: Próbálj meg úgy tenni, mintha az oroszlán látomása lennél!" Ezerforintos vásárlási utalványt nyert: Máté Zoltán Nemti, Kossuth u. 205. sz. A mai rejtvény helyes megfejtését szeptember 10-ig kell bekül­deni. Pásztótól délnyugatra fekszik az egykori járási székhelyül szolgáló, ma inkább kastély- szállójáról nevezetes helység, amelynek neve a korábbi ira­tok alapján Serrach, Syrac, Cirák is volt. Ősrégi idők óta lakott hely, bizonyítják ezt a kő- és bronz­kori leletek. 1219-ben a Johan- nita Lovagrendnek volt itt rendháza, amely a tatárjárást követőleg elpusztult. Helyreál­lítása után a lovagrend itt meg­szűnt és a lovagi birtok egy ré­sze a Mohorai családé, másik fele Szobi Mihályé lett. Ekkor még a tulajdonos saját birtokré­szét a váci székesegyházra ha­gyományozta, ám a török ura­lom után (1559-ben 19 házhe­lyet írtak itt össze) magyar la­kói kihaltak. Helyüket a Felvi­dékről jött új családok foglalták el. „Luther követői” így tele­pedtek le Szirákon és a volt ko­lostor helyén építették fel ima­házukat. (Két évszázaddal később fogtak hozzá a mai evangélikus templom megépí­téséhez, egy, az ásatások idején megtalált, emberfejet ábrázoló kőfaragvány -az egykori ko­lostorból származó emlék-bi­zonyíték - ma is megtekint­hető, a templom délnyugati sarkába falazták be.) A reformáció terjedése kap­csán a XVI. sz. második felére már kész gyülekezet alakult Szirákon. Első lelkészük, Pivok Márton, akinek neve 1647-ben bukkan fel, ellátta a vanyarci, a dengelegi és a béri gyülekezet lelki vezetését is. Elképzelhető, hogy őt megelőzte már ezen a vidéken néhány lelkész, akik­nek neve a feledés homályába veszett. Később Vanyarc levált Szi­rákról, a XVII. sz. közepén. Bér is önállósult 1702-től, Denge- leg 1715-ig anyagyülekezet volt, ekkor csatolták Szirákhoz, majd másfél évszázaddal ké­sőbb ismét önállósult. A Felvidékről beköltözött családok zöme szlovák volt, így 1720-ban hat magyar és 21 szlovák családot írtak össze Szirákon. Mivel a gyülekezet a XVIII. sz. végére imaházát „kinőtte”, szükség volt egy nagyobb és díszesebb templomra. Ez ügy­ben 1779-ben kérelemmel for­dultak Mária Teréziához, aki a kérés jogosságát elbíráló bi­zottságot a helyszínre küldte, ennek következtében 1781-ben, a Türelmi rendelet megjelené­sével egyidejűleg megérkezett az építésre az engedély. Az alapkőletétel 1782-ben történt és 1788-ra elkészült a copf stí­lusú templom, Jung József épí­tész tervei alapján. Az egyházmegye legna­gyobb és leg­szebb temp­loma épülhe­tett meg az adományozó Róth Tamás özvegye, Wattay Bor­bála, majd az ő halálát kö­vetően leá­nyuk, Róth Johanna se­gítségével. A berendezés, a vörösfenyő szószékoltár, és a karzat könyöklője őrzi a segítő Teleki, Róth, és Wattay családok cí­merét. A parókia is az ő segít­ségükkel épült fel, 1789-ben, és végrendeletben is jelentős ösz- szeget hagyott Róth Johanna mind a sziráki, mind pedig a pesti gyülekezetre, evangélikus középiskolák és a teológia számára is. Sajnos, a nemesi családok el­tűnte és Szirák járási székhely- kénti megszűnése a gyülekeze­tét anyagilag is megnyirbálta, sokan máshol kerestek munkát, az evangélikus hívek száma is megcsappant. Szirák -sorrendben- 31. evangélikus lelkésze, Babka László azonban bizakodó: - Is­ten dicsőségére megújul a gyü­lekezet mihamarabb. D. F. HASA MENTI OSZTRÁK VÁROS A VICC poe?jJA. ELSŐ RÉSZ SÜKKL ÜDÜLŐ­HELY DARAÄ, RÖVIDEN BRAZIL ÁLCÁM GÖRÖG BETŰ KISEBS HADI­HAJÓ A VICC POÉNJA, 2. RÉSZ j 1 t I ; \ > ' v V V AFRIKAI ÁUAM > Ti HOLLAND PRECE­DENS > PART­NER DISK JOCKEY > í —v ÜRES KÉZI SZE­MÉLY­> 3ry AA\ / 1 zünu > ESET­LAG ™l7"v 11 > KfSZŽ“ cesíVés \> SZLOVÁK KÖZSÉG (.BÉLÁI ANGOL > v jJ 8 FT,VI ANDRÁS > "“T6" BOLT­BAN VANI SQRQSZ RESTOV­> öetckcfr TAN 3ŠÁ-ôéu HÍRÜGY­NÖKSÉG NÉMET MOTOR­MÁRKA V— JÓ Ä SUNft— ALII KOS. RÉG*­ERŐS SZÁN­DÉK RÓMAI KOT > CZUCZOR GfcRCELY ÁLNEVE H V V V 'RQSS9 jj EGYIP­TOMI AL- KinÁLY > T" KIS STVÁN NÉHAI KIRÁLY V > t f> A VIZEK VÁROSA > V B£TtX KIEJTVE > EGYSZE­RŰ VERS UGYAN­AZ > HŐI.CY FRANCI­UM VESZP­RÉMI PATAK RÁDIUSZ > iä-túu ÁLLATOK. ADÁS™ VcTÉtE > V ...v.. OST OS A 8ÉIÜN > v PÔLDBÉ TEMETŐ > “T“ FRANCIA ARANYI > ROST­MÁLYVA > y ÜTŐ— SZÍN VOLT bolgár HEGY­CSÚCS > VILÁG­TALAN > —v­HIBÁZIK > v ATOM“ MAGI > 8UKTA JELZŐJE VIRÁGOT GYŰJT JÓ VI7 JELZŐJE ÜNNE­PÉLYE­SEN ÁTAD ► "V NEMET NÉVELŐ HÚSOS SÜTE­MÉNY > ... HföÜGY- NOK.SÉ- QÚNK KIS PR. ■SZIGET > V NEWTON ÍNOÖNÉ2 SZIGET > KAZÁN »ELSE­JEI > 8AÖ0LY­PÉLC TROMSf­TAHANQ > V DUPLÁN: U2SSÉft KÉZI— munká­> V KÍVÁN­SÁG ERIKA BED > —V 3äC ITUR AD > —tr— SŰROJLÓ- CS-Z KOZ LAU RE N- C1UM > ...V A NNÁL LÉJJESÔ ZSÁK­DARA&f > VESZP­RÉM MEGYEI KÖZSÉG * 1 VAS MEGYEI KÖZSÉG MÉTER > ■ v A-|E>­MÉLY IDŐSEN? V > 9 •

Next

/
Thumbnails
Contents