Nógrád Megyei Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-05-06 / 208. szám
A NOGRAD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 1998» SZEPTEMBER 5-6, | Egy Baranyi-vers születése, avagy tisztelgés „a Madách” 75. évfordulóján „Mit üzen ott a szalmakomiszár...?” A nógrádi megyeszékhelyen 75 évvel ezelőtt kezdődött a középfokú oktatás. így a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium idén ünnepelheti fennállásának (jogelődeit is beleszámítva) háromnegyed százados évfordulóját. A jubileum alkalmából Baranyi Ferenc József Attila-díjas költő - egyik salgótarjáni barátja, Bozó Gyula kezdeményezésére - verssel tisztelte meg a patinás intézmény diákjait. A vers elhangzott a gimnázium augusztus 31-i tanévnyitó ünnepségén és helyet kapott a jubileumi évkönyvben is. Az alábbiakban Bozó Gyula, az egykori madá- chos diák, nyugalmazott iskolaigazgató válaszol kérdéseinkre.- Hogyan születik meg egy műalkotás, jelesül egy vers?- Sokféleképpen megszülethet. Annyiféleképpen, ahány alkotás, ahány vers létezik. Mindegyiknél más és más a motiváció. Azt, hogy mi készteti az alkotót művének létrehozására, nem lehet mindig megmondani. De keletkezhet egy vers felkérésre is, amit a fent jelzett eset is mutat.- Ismeretsége Baranyi Ferenccel, úgy tudom, régi keletű.- Igen. Évtizedekkel ezelőtt kezdődött Budapesten, a Ménesi úti Eötvös József Kollégiumban.- Barátok voltak?-Nem, akkor még nem. Nem tartoztam Baranyi Ferenc baráti köréhez, de jól ismertük egymást. Ha már itt tartunk, megemlítem, hogy egyetemi éveink alatt Baranyi Ferenc legjobb barátja egy másik nógrádi fiú, az akkor még kisterenyei Szilágyi Tibor volt. Ezt a tényt Baranyi is megerősítette legutóbbi beszélgetésünk alkalmával.- Hogyan folytatódott a kapcsolat?- Az egyetem elvégzése után is rendszeresen találkoztunk. A hihetetlenül gyorsan országos hírűvé vált költő többször járt a salgótarjáni közgazdasági technikumban, ahol akkor tanítottam. Mindig jött, ha hívtam. Szerette Salgótarjánt. Ez az érzés később, amikor a Palócföld főszerkesztője volt, még inkább elmélyült benne. Pedig volt időszak, amikor nem ő volt Nógrád megyében a legkívánatosabb vendég.- Ezt hogyan kell érteni?- Néhány verse - minden jobbító szándék ellenére — itt is komoly ellenérzést váltott ki egyes személyek részéről.- Térjünk át a jelenre. Ez a mostani, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium diákjaihoz írt Baranyi-vers hogyan keletkezett?- A Madách-évfordulóra és a salgótarjáni középfokú oktatás kezdetének megünneplésére készülődve lapozgattam a huszonöt éve kiadott évkönyvet. S a korábbról ismert Juhász Gyula-verset olvasva („Prolog a salgótarjáni gimnázium diákjaihoz”) vetődött fel bennem: mi lenne, ha Pénzes Zoltánhoz hasonlóan (aki tanártársa és barátja volt még a Tanácsköztársaság előtt Makón Juhász Gyulának) felkérném Baranyit egy köszöntő megírására. Ennyi.- Ez volt a terv. Es a „kivitelezés”’- Ez Budapesten a Pozsonyi sörözőben történt, ez év január 16-án, pénteken este. Négyen ültünk az asztalnál és beszélgettünk. És én akkor valóban - kizárólag a magam nevében - felkértem Baranyi Ferencet, hogy Juhász Gyulához hasonlóan, írjon verset a kiadandó jubileumi évkönyvbe Salgótarján első középiskolájának - és diákjainak - tiszteletére.- Es mit szólt az ötlethez a költő?- Először semmit. Hallgatott és gondolkodott. Aztán vállalta. Ajkáról vérként buggyan . A salgótarjáni Madách Imre Gimnázium diákjainak Mit üzen névadótok, amikor „milljók" nem egy, csak egyesek miatt hordják a jármot, hogy a bankjegyek piramisokká összeálljanak? Mit üzen ott a szalmakomiszár, hol szalmát csépel, kinek esze van, mert a kipergett semminek magas árából holtig élhet gondtalan? Mit üzenhet a csiilag-vallató egy bolygón, hol már a Betlehemi csillag is ahhoz vezet, aki a világot akarja megdöntení? Mit üzenhet az író, akinek ajkáról vérként buggyan a beszéd, s csak alvadt szósznak minősíti azt egy nyomorü faj, gyáva nemzedék? Csak azt üzeni, amit hajdanán, s amit, ha élne, ma is Yallana: „A cél halál, az élet küzdelem, s az ember célja a küzdés maga.'' Később, amikor a pesti éjszakában elváltunk egymástól, ezt mondta: -Hamarosan küldöm a verset.- Biztos volt a dolgában?-Nem. Azaz, nem teljesen. Nem Baranyi szavahihetőségét vontam kétségbe magamban. Azért nem voltam teljesen biztos a sikerben, mert tisztában vagyok azzal, hogy művészi alkotást legnehezebb „megrendelésre” létrehozni.- Két változatban is megvan a vers.-Igen, Baranyi Ferenc, ígéretéhez híven, pontosan egy hónappal a felkérés után, eljuttatta hozzám írását. Zárt borítékban, gépelve, de aláírás nélkül. Gondoltam, ez nem lesz így jó, hiszen nincs „hiteleTárlatlátogatói szemlélődés a Rippl-Rónai József kiállításán „Kalitkád ékes csoda” Csaknem féléves nyitva tartás után befejezéshez közeledik a nagy közönségsikert arató Kippl-Rónai-kiállítás Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában. Rippl-Rónai József 1861 - ben született Kaposváron. Ő is patikusnak készült, mint Csontváry Kosztka Tivadar, de házitanítói állást vállalt a Zichy családnál. Festészeti tanulmányait a müncheni akadémián végezte, ennek ellenére sem kapcsolódott a Hol- lósy Simon vezette magyar kolónia festőcsoportjához. 1887- ben Párizsban telepedett le, ahol 2-3 évig Munkácsy Mihály festősegédjeként dolgozott. Ezzel a jellegzetes akadémikus stílussal szakítva, kapcsolódott az 1890-es években kibontakozott legmodernebb stílusirányzatot képviselő Nabis csoporthoz. Olyan kiváló francia művészek baráti társaságához tartozott, mint Edouard Vail lard, Aristide Maillol, Maurice Denis. 1911 -ben a Nyugat kiadásában megjelent Émlékezései- ben írta Rippl-Rónai: „Gauguin és Van Gogh ... ők ketten azok, kikhez —bár más utakon haladtam - végeredmény gyanánt látszólag talán legközelebb jutottam a művészi rokonságban . . . mindhárman egyformán szerettük a kínaiakat, a perzsákat, egyiptomiakat, görögöket, Giottót, Massacciót, Fra Angelicót... a japánokkal egyetemben és bizonyára önkéntelenül is éreztük ezeknek hatását. ” Életművét - mintegy 2500 alkotás - 250 mű reprezentálja a gyűjteményes budapesti tárlaton. A kiállított művek nagy része festmény, grafika és iparművészeti tárgy. A japán hatást leginkább a kerámiatányérokon és a falihímzés kompozíciókon fedezhetjük fel. A „Kalitkás nő” című olaj- festmény tette Rippl-Rónait nagyhírű festővé. Leírhatatlan az a hatás, ami a kiállításlátogatók arcán visszatükröződik. A kecses nőalak finom kezei világítanak ki az egész alakos képéből, mint sötét éjben a holdvilág. A kép szimbolikáját a zöld kalitkába zárt sárga kismadár adja, amelyből következtethetünk a magányosságra, a lelki zárkózottságra. Ezt az alkotói párizsi korszakát „fekete” korszaknak is nevezik. Rippl-Rónai 1895-ben látogatott haza, első kiállítását 1900-ban rendezték. A bécsi, müncheni csoportokat favorizáló kritikusok a szokásos elutasítással fogadták az új festői stílust és szellemiséget csakúgy, mint Csontváry esetében. Mégis hazatelepült, Kaposváron élt, alkotott. A komoly hazai elismerést az 1906-os budapesti kiállítása hozta meg számára. A „fekete” korszaka lezárult, kiszínesedett, festői stílusában is újított. Igazi meglepetést okoznak a „pöttyös” vagy magyarosabban „ kukoricásnak” nevezett képek. Ez is francia hatással rokonítható. A közismertebb pasztellportrék fölött olvasható Rippl-Rónai-idézet értékítéletet és morális hozzáállást is elárul: „lefestettem mindazokat, akik ezt a viszontagságos kis maradék országunkat naggyá, kultúrájukban elismertté teszik. .. Önarcképe előtt - „Magam képe vörös sipkában”, 1924 - tisztelettel adózunk a merész egyéni utakat képviselő, egyik legnagyobb magyar festőművész gazdag munkásságának. Rippl-Rónai József 1927- ben halt meg. 1961 óta nem rendeztek életművéből kiállítást. Nagy hiányt pótolt most a Magyar Nemzeti Galéria. A tárlaton a sok külföldi és nagyar látogató egyszerre érezhette magát Párizsban és Budapesten, Európában. Lőrincz Gézáné Filmjegyzet: Spice world Ezt is megérhettük, mégpedig gyorsabban, mint ahogy számítottunk rá! Ha jól megy a szekér, lökjünk még rajta egy kicsikét - szól az ősrégi sikerrecept, amit a szórakoztatóiparban dolgozók meg is fogadnak. Ha sikeres vagy a zenében, tegyél rá még egy lapáttal, próbált ki magad más területeken, hiszen nem leszel mindig fent a csúcson - gondolják a zenészek - énekesek és közülük jó páran sorra a kamerák elé is állnak. Elvis Presley, az exkirály temérdek moziban énekelt, Mick Jag- ger, Phil Collins, Meat Loaf és még maga, a mai király, Michael Jackson is vette a bátorságot, hogy a kamerák elé álljon. A legújabb zenei divathullám üdvöskéi, a nagyon rövid idő alatt a csúcsra jutó angol ötös, a Spice Girls tagjai szintén nem akartak lemaradni a tekintélyes sorból, ezért két videoklip és három reklámforgatás között gyorsan összehoztak egy, találóan Spiceworld címre hallgató filmet. A Csípős Lányok - művésznév szerint: Victoria, Emma, Mel B, Mel C és Geri - természetesen a vásznon sem tagadják meg önmagukat. Minek is tennék? Hiszen a Spiceworld a lehető legegyszerűbb módon, a lehető legkisebb színészi kihívás elé állítja őket: egyszerűen saját magukat kell játszaniuk. A film ehhez hasonlóan rövidke pillanatfelvételekkel, zenei betétekkel, vicces, humoros jelenetekkel és más filmekből vett ötletekkel a lányok három napját meséli el. A Spice Girlök mellett többek között neves brit színészek, mint például Richard E. Grant, Roger Moore és a zenei élet nagyjai - Bob Geldof, Elton John - is színre lépnek a vásznon. Nos, ezt is megérhettük: pályájuk jelenlegi csúcsán a Spice Girls tagjai a koncerttermekből a vetítőtermekbe költöztek. A zenés szórakoztató angol film szeptember 3-tól látható a tarjáni Apolló kamaramozijában. Szilágyi Gábor sítve”. Postafordultával vissza- küldtem neki, s pár sorban megkértem, lássa el kézjegyével, s dátumozza. Megtette. S haladék nélkül.- Hogyan értékeli Baranyi Ferenc költeményét?- Ezt nem tekintem feladatomnak. Annak ellenére sem, hogy értem a célt, a szándékot, a mondanivalót, s látom a formát. Egyébként is a jelenben nagyon nehéz megmondani, melyik művészi alkotás lesz maradandó, értékálló. Egy biztos: e vers azoknak szól, akiknek a költő szánta. Baranyi Ferenc pedig e gesztussal beírta nevét a salgótarjáni Madách gimnázium és a város művelődés- történetébe. Ezzel mindannyian csak nyertünk, gazdagodtunk szellemiekben. zóla Asztaltársági emlékezés Közös tárlat Salgótarján - A Balassi Bálint Asztaltársaság közös kiállítását szeptember 8-án, kedden 16.30 órakor Orosz István festőművész nyitja meg a Balassi könyvtár Bóna Kovács János Galériájában. A kiállítás adózik Baráth Zoltán emlékének. Új szervezet: a Fiatal írók Szövetsége Az „Irodalom Visszavág*? A héten alakult meg a Fiatal írók Szövetsége (FISZ), amelynek célja, hogy azokat az írókat, költőket (is) tömörítse, akik kívül esnek a -szintén zömében fiatalok alkotta - József Attila Kör (JAK) hatósugarán. A vezetőség magja az a csoport, amelyik az „Irodalom Visszavág” című lap körül kezdett el tevékenykedni. Az alakuló gyűlés a minap volt az írószövetség székházában, a házigazda Pomogáts Béla elnök volt. A szövetség megalakulásáról, céljairól Haklik Norbert írót kérdeztük.- Körülbelül két hónapja foglalkozunk érdemben a dologgal, az ötlet természetesen korábbi.- Az irodalmi élet hogyan fogadja a szövetség jelentkezését?- Pomogáts Béla elnök üdvözölte a dolgot. Azt viszont sajnálom, hogy a József Attila Körből senki sem volt itt, ezt egyelőre nem tudom, mire véljem.- A kortárs irodalom támogatása formális, avagy tényleges?- Pénzügyi támogatásra gondol?- Nem feltétlenül.- Szerintem erről még nem lehet érdemben beszélni, ez majd a közeljövőben kiderül. Pénzt pedig alapítványoktól próbálunk szerezni, valamint a minisztériumtól és természetesen a magán- és üzleti szférából.-A vezetőség akar valakinek borsot törni az orra alá?- Nem. Egyszerűen a prula- rizmus jegyében gondoltunk arra, hogy szükség van egy másik szervezetre, amelyik többfajta irányzatot is integrál. Nagyon szeretnénk, hogy ha a Budapest- centrumú írótársadalom valamelyest decentralizálódna. Ha lesz rá pénz, mindenképpen szeretnénk különféle helyi képviseleteket alapítani és rendszeresen szervezni felolvasóesteket, könyvbemutatókat.- Nógrád megye benne van a „pakliban?”- Természetesen. Ott komoly kulturális élet folyik és nekem személyes kötődésem is van ahhoz a vidékhez, hiszen Ózdon születtem, tehát én ezt propagálni fogom. - dukay Élményekben gazdag nyár: Hollókőtől a Matyóföldig - Évadnyitó akkordok „Szombat esti muzsika” Ezen a nyáron sem szűkölködött zenei eseményekben az „Akkord kohász fúvóskisegyüttes”. Az augusztusban a Matyóföldre szervezett egyhetes zenei tábor hat föllépése mellett közreműködtek a Hollókőn rendezett Szent István-napi várjátékokon, valamint az acélgyár alapításának 130. és a Kohász Művelődési Központ fennállásának 120. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségsorozaton. A zenei események csúcspontját minden bizonnyal Mezőkövesden, a fúvószenekarok és mazsorettesoportok VI. fesztiválján adott hangversenyük jelentette. A többek között Miskolcról, Kecskemétről, Szombathelyről ide sereglett muzsikusok között az „Akkord” képviselte Salgótarján színeit. Mindezek mellett befejezték a várhatóan karácsonyra Mezőkövesd főterén nagy sikerű koncertet adtak megjelenő kazettájuk zenei alapanyagának gerincét jelentő hangfelvételeiket. Az új évad a már hagyományos „Szombat esti muzsika” sorozattal indul. Az acélgyári templomban szeptember minden hét végéjén 18.30 órakor kezdődő rendezvényen a meghívott vendégek is fellépnek. Az önkéntes adományokból a templom idén 60 éves orgonájának karbantartására létesített alapot is támogatják.
